Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-22 / 242. (4091.) szám

8 ^^(^j-TVWAar-hirIíAT? 1936 október 22, csütörtök. SzmHÁzKönVv-KaLTüRA. A Jókai Egyesület szépművészeti osztályának kép- és szoborkiállítása Komáromban Komárom, október 21, A Jókai Egyesület ezé pnuü vés sefti oiszitályánalk idei kLáiiSitiáisa ezói- kebb körben mozgott. tetkántótbeil a gazdasági helyzetre, amely nem kedvez a művészeiknek. Komáromi, komáramlkörnyélíá művészek meililiefttt néhány neves művész szerepei!t csupán Sz:lo- venszikó távolabbi tájairól. A kiállítást Harmos Károily festőművész, a JESzO elnöke s Nagy Barna tanár, műJkritikns, a JESzO titkára szer­vezték meg nagy gonddal s odaadással. A ki­állítás vasárnapi megnyitására élyöttek a hiiva- taLoik vezetőd, meg1 jelent a helyőrség tisztikara, társadalmi s nemzetiségi tekintet nélkül min­denki felkereste a népszerű JESzO kiállítást. A kiáliitáist Hammos Károly s Nagy Barna nyitotta meg közvetlen szavakkal. A kiállítás állatit séta- hangverseny volt. E:lső beimoitatko'zása vélt Buus László és Buus József koimáromi festők­nek, akik — különösen Buus József, — néhány szlndus, mozgalmas hatása képpel jelentkeztek. Témájuk úgynevezett „szociális11 téma, itt-ott meglepő erővel. Feszty Edit ak varéit s oliaj- k épeikkel vonult föl, jó szinlátás, naturális fel­fogás, elevenség jellemzi kisalföldi tájképeit. Harmos Károly fantáziájának s tehetségének forrásából bőven merített e kiállítás számára is. Harmos Károly művészete kiforrott, tanítvá­ny ad sokszor nem is szabadulnak egykönnyen hatásától: anélkül azonban, hogy technikájának bravúrját, színednek s formáinak egyéni látás­módját, témáinak kecsességét teljes mértékben át tudnák venni. Harmos világa az irrealitások világa, a „tükörmögötti éleit11, a valóságból in­dul kii, de egy lendületes gesztussal varázspalo­táit épít mesebeli emberekkel, vagy szublimálja a testben megjelenőt, vagy egy fintorral gro­teszk tükröt mutat, övrje változatos, gazdag, még kiállított változatain is ott érzik az igazi mester kezenyoma. Iván Károlyinak hangulatos, meleg csallóközi tájképei művésziek, tehetséges kézzel fogja meg a falusi hangulatokat, nagy tűnőén sikerült portréját, egy gyennekakitját s egy kedves tájképét állította ki. Portréi pasz- tell-lágyak, finom tónusnak, érdekesek. Tichy Kálmán háromféleképpen is ragyogtatja nemes­vereitü művészetét: mint akvarelldista, mint oliaj- képfestö s mint rézmetsző. Három alkvarellje csupa humor, m'ozgás, tele mondamivallóval, olaijképe kitűnő, friss, beiszédies táj, a fénynek s árnyéknak minden szikiiével, metszeted nagy­szerű technikát s művészi meglátást árulnak él. Néhai Rauscher Györgynek, a kitűnő komáromi művésznek hagyatékából is láttunk néhány ké pet: jó ötlet volt a Rauscher-gyűjteményt be mutatni. Portrékat festett, a tiz év előtti párisi iskola összefogó stílusában: modern, de nem a eizónak ,,izmikus“ értelmében, hianem meglátás­ban és technikában. N,em akar többet belema- gyaráztatni képébe, mint amiennyiit lát, színei­vel nagyon tehetségesem bániig képedben csupa mozgás, tavasz, fény, különösen nagy portréja, amely Lilin,n Hairveyt ábrázolja, árul el föltét­ien tehetséget. Némely arcképe olyan, mint a legkitűnőbb illusztráció a legkitűnőbb európai magaz inban: modernsége mindenki előtt érthe­tő, stílusa naigyvonalú, keze biztos. — Szabná szók közüli Berecz Gyula áhította ki néhány ki tűnőién silkirült portréját, egy gyeirmekaktját e az időszerű Jófcaá-szobor egy biztos kézzel meg­mintázott, jei'llegzietes módon megoldott, szép tervezetét. Dr. Fleischmann Artúr egy kitűnő Ady-fejet állitott ki. Rroczky Béla épít,ész né­hány érdekes modern házteirwel s templomhenv vei, mlaimint a megépítendő komáromi strand­fürdő érdekes terviével aratott sikert a kiállítá­som. A vernisszázs napján délélőtt, a Kultúr­palota kistermében Brogyányi Kálmán tartott igen érdekes és élvezetes előadást- a mai mo­dem művészeti, irányokról. Kifejtette a művé­szeit és társadalom tragikus kettészakadását s a művésziét nagy problémáit a gazdasági vál­sággal kapcsolatban. Csák hatalmas, egybefogó szellemi élet tudja megtalálni a művésziét s a társadalom szintézisét, — mondotta nagy tet­széssel fogadott, ikiltünő előadásában Brogyányi Kálmán. — A kiáiilitáis egy hétig marad nyitva. Vasárnap, október 2-5-éin Barm-os Károly és Nagy Barna tartanak előadást vetített képek­kel s illusztrációkkal: „A nő a müvéézietben14 s „A nő a kairrilkatumábam11 ciimmel. Budapesti színházak Disraeli Louis Napóleon Parker szinjátéka a Magyar Színházban került a magyar fővárosba, ahová most egzisz­tenciája köti és igy természetszerűen kiváncsiak voltunk a hangjára, a mondanivalójára. Tamás István bácskai történetet vitt a szín­padra s bár vígjáték alakjában tette, mégis úgy hittük, hogy az uj viszonyok közé került Bácska falujának mostani életét néhány jellemző vonás­sal elénkvetiti. És éppen ezen a téren ért ben­nünket a legnagyobb csalódás: Tamás István nem birt, vagy nem mert ezzel a — bevalljuk — nehéz és kényes feladattal megbirkózni. Az ő faluja sablónfalu s az még nem teszi bácskaivá, hogy a parasztok szerbül káromkodnak és kö­szöntik egymást, párának hívják a fillért és sű­rűn emlegetik Beográdot. Pedig ez a falu sok izzóan érdekes problémát rejtegethet, hiszen amint a szereplők nevéből és itt-ott elejtett sza­vaiból kivesszük — felemás nemzetiségű. Az al­végen bunyevácok, a felvégen magyarok lakják. Az egyik orvos magyar, a másik bunyevác. A képviselője helybéli aranyifju, a szkupstínában hetvenkedik, de pesti slágereket dudol. Amikor a szerző Papp Gézát, a fiatal magyar orvost be­viszi a bunyevác nábob házába és a dölyfös pa­rasztod szembeállítja a szegény kisebbségi in- tellektuellel, világos, hogy az apa ellenérzését nemcsak a fiatalember szegénysége, mesterségé­nek szinte érthetetlen lebecsülése és megvetése füti, hanem a tudat alatt a megváltozott politikai helyzet is dolgozik. Ezt a szerző nem tudja ér­zékeltetni és igy váratlanul hat, hogy a darab vége felé, az apa és a leány közti nagy jelenet­ben egyszerre csak úgy robbantja ki, mint eddigi sok nemtelen praktikájának főmotivumát. „Mit akarsz ezzel a szegény magyar orvossal? — kérdezi. -— Hiszen ennek itt nincs jövője." — ,,De Géza itthon van, itt született, joga van az élethez, éppen úgy, mint másnak", — tör fel a természeti jog szava a lányból. — ,,Ez csak az ő szülőföldje, de nem az országa" — felel az apa, aki néhányezer hold föld és több gyár bir­tokában igazán otthon érzi magát. Ennyi és nem több az, amit az Író a kisebbsé­gi életből szinpadrahoz és igy csak sejteti, hogy a bácskai faluban a felszín alatt izzó problémák vannak, hogy makacs és kérlelhetetlen harc fo­lyik a falat kenyérért. Ehelyett kapunk egy sok­szor megénekelt, naiv történetet, amelyet a fia­tal szerző „Százszázalékos szerelem" címen már regényben is megénekelt. Az epikus témát apró képekben fogta össze Tamás István és igy hozta elénk a színpadra, így darabjának szerkezete kissé laza, mint ahogy a regényből készült színdarabok legtöbbjének ez a hibája. Novellisztikus képek sorakoznak egy­más mellé, hiányzik a fejlemények drámai meg- okolása, hirtelen meglepetések érik az embert, jelentős szereplők esnek ki a darabból, hogy uj alakok vonuljanak fel, szóval Tamás István nem győzött meg bennünket drámairói készségéről. De tud érdekes alakokat rajzolni, humora is van — ha olykor-olykor erőitetten is hangzik — és első színpadi müvében több jó kvalitás csillan fel, amik biztatóak a jövőre. Ami darabjának előadását indokolttá teszi, az a körülmény, hogy két alakot faragott ki és ez a két alak két nagy alakításra nyújt alkalmat. Mind a ketten ismerő­sünk, de jól esik velük találkoznunk. Rózsahegyi Kálmán amolyan igazi vén gazembert játszik ez alkalommal, de amikor a csalódás megtöri és megalázza, könnyeztető emberi hangjai vannak. A nagy jellemszinész Barusevicsből is olyan ka­binet-alakítást csinál, amit sokáig fogunk emle­getni. Gombaszögi Ella az elhunyt körorvos őz vegyét, a fiatalok mellett tutoroskodó Franknét játsza annyi szivjósággal, közvetlenséggel, ős- humorral, hogy minden mozdulata, minden szava megnevetteti a hálás nézőteret. Darinka szere­pében igen szépen beszélő, őszinte szavú, finom színésznőt ismerünk meg Egry Mártában. Papp Gézával kissé mostohán bánt a szerző, Nagy György férfias komolyságu figurája nem tud mindig a szivünkhöz férkőzni, de ez nem a 'kitű­nő színész hibája. A képviselőből Békássy Ist­ván csinált életes figurát, édesanyját Soltész Anny személyesíti meg jellemző erővel. Tűzről pattant bunyevác menyecskét alakit Dajbukát Ilona és karakterisztikus Pártos Gusztáv Jurek doktorja, Bársony István Jocója. Gara Zoltán invenciózus díszletekkel sietett a szerző segítsé­gére, Síklóssy Pál élesszemü rendező, amit ab­ból is megállapíthatunk, hogy a főpróba után igen megokolt viviszekciót végzett a darabon. —A közönség szeretettel fogadta a darabot. A,—s* A pápa Rómái isméi a tudomány és művészet központjává akarja tenni Róma, október 21. Jólértesült vatikáni körök* 'bői származó tájékoztatás szerint a közeli na* pókban igen fontos uj tudományos intézet ala* kul Rómában. Az intézetet, amelynek cime ,Jnsti- tuto Ponteficio Univen&ale11 lesz, XI. Pius ala­pítja. A pápa ezzel akarja a tudományokat és művészetet pártoló életművére a koronát fel­tenni. A pápai akadémiának hetven tagja lesz, nemzetiség és valláskülönbség nélkül. Különösen nagy fontossága van annak, hogy ebben az in­tézményben nem-keresztény tagok is réeztvehet- nek, akik azonban természetesen kötelezni fog­ják magukat arra, hogy a katolikus vallást és az egyházat nem támadják meg. Az első hetven ta­got a pápa személyesen jelöli ki, mig később ren­des szokás szerint az akadémia maga választja uj tagjait az elhaltak helyébe. Az alapításnak többi között az a célja., hogy a pápa Rómát is­mét a tudomány és művészet központjává tegye, egyidejűleg pedig a vallási békét is megteremtse és fenntartsa. A pápa elgondolásának megfele­lően az uj akadémia elsősorban a tudományokat és csak másodsorban a művészeteket szolgálná. Még nem bizonyos, de mindenesetre nagy érdek­lődéssel várják a döntést, hogy az első hetven tag között a szovjetköztáreaság alattvalója is helyet kap-e. Minthogy azonban az akadémia alapesz­méje minden nemzet, nem pedig minden állam tu­dományos együttműködése, valószínűnek tart­ható, hogy lesz ugyan orosz tagja az akadémiá­nak, de nem a szovjet alattvalói közül. Ez annál Í6 inkább valószínű, mert a Vatikán nem tart fenn diplomáciai összeköttetést Moszkvával. Budapest, október 21. Szives elnézést kell kérnem az olvasótól. Csak tegnap volt alkalmam végignézni a Magyar Színház újdonságát s a kri­tika ezért késett három napot. Parker darabja, amelyet Amerikában öt évig játszottak, Disraeli színes és változatos életének azt a szakaszát vi­szi a színpadra, amikor a nagy angol államférfi megszerezte Angliának a Szuez-csatornát és ez­zel Viktória királynőnek az ,.India császára" cí­met, amely azóta is ott ékeskedik az angol ural­kodók sok cime és rangja között. Maga a mód, ahogyan Parker a darabját megírta, hogy úgy mondjam: kissé naiv, viszont eléggé érdekes és alkalmas arra, hogy lekösse a néző figyelmét. | „Disraeli" az a színdarab, amit az angol —1 amint a darab kiváló fordítója és egyben ren- ] dezője is, Hevesi Sándor mondotta — „one mán I play“-nek nevez. Ami azt jelenti, hogy a darab-J bán egy szerep vezet, a többi csak arra való, hogy ezt az egy szerepet szolgálja, ékesítse és lehetően még jobban kiemelje a különben is ér­dekes cselekmény keretéből. A hős, mint mon­dottam, a hetvenegyéves Disraeli, Anglia nagy miniszterelnöke, a későbbi lord Beacousfield, aki izgalmas diplomáciai küzdelemben legyőzi Bismarckot és az Angol Bank ellenzését meg­törve, megszerzi Izmail pasától a Szuez-csatorna részvényeit és ezzel a szabad utat Anglia nagy gyarmata, India felé. Parker azzal fokozza a történés izgalmát és feszültségét, hogy olyan ala­kokkal népesíti be a színpadot, akiknek szerep­lése mindenképpen alkalmas arra, hogy a néző érdeklődését lekössék és minél jobban kiemeljék és kihangsúlyozzák a hős államférfim nagyságát, elszántságát és előrelátását. Ebben a tekintetben Parker, aki a színpadnak egyik legkitűnőbb mes­tere, nem ismer nehézséget és bravúrja nagy­szerűen sikerül is. Mrs. Travers, a gyönyörű és elszánt kémnő, Disraeli öreg hitvese, a fiatal lord Deeford, Probert, az Angol Bank szigorú kormányzója, Hugh Meyers, a szolgálatkész bankár, Glastonbury herceg és családja, külö­nösen pedig lady Clarisse nevű legfiatalabb leá­nya — olyan alakjai a darabnak, akik teljes mér­tékben szolgálják a szerzőnek azt a célját, hogy müve iránt érdeklődést tudjon kelteni. A Magyar Színház, amely Upor Tibor artisz- tikus színpadán hozta színre Parker darabját, gratulálhat magának, hogy Disraeli szerepének eljátszására olyan színész felett rendelkezik, amilyen Törzs Jenő. A címszerep ugyanis olyan nehéz és nagy feladat elé állítja a színészt, amely ritkán jut osztályrészéül, de amely — ha jól megoldotta— maradandó sikert és emléket bizto­sit neki. És Törzs úrrá lett a szerepén (bár — egészen halkan jegyezzük csak meg — a tette­tett betegség megjátszásában kissé gyerekesen hatott a dolog), amelyben a bohózati helyzettől a legizgalmasabb drámáig minden hangot meg kellett találnia. Az Angol Bank kormányzójával való jelenetében lélekzetelállitóan hatalmas tu­dott lenni és csöppet sem csodálkoztam, hogy ez után a jelenet után perceken át zúgott a néző­tér tapsa, — amely különben az egész estén át kisérte ennek a kiváló művésznek a játékát. De egyébként is elmondhatjuk, hogy a szín­ház igazán elsőrangú előadással segítette sikerre Parker darabját. Lázár Mária a kémnő szerepé­ben, Cs. Aczél Ilona lady Beacousfield töré­keny, finom alakjában, Péchy Blanka a hercegné szerepében, Sennyei Vera Clarisse fiatalságot és szépséget sugárzó alakításában, Földényi László a bankelnök hideg és angolosan gőgös figurájá­ban, Szakáts Zoltán lord Deeford eleinte lenéző gőgjében, azután a feltétlen rajongás és ragasz­kodás megjátszásában, Szigeti Jenő egy kertész néhányszavas szerepében és a többiek is: Ván- dory Gusztáv, Aknay Margit, Bársony Erzsi, Pataki Mihály, Dávid Mihály, Pethes Ferenc — művészetük és tudásuk legjavát adták. A közönség nyílt színen is, de különösen a felvonások végén sokszor és zajosan adott ki­fejezést tetszésének. A Magyar Színház minden­esetre szép sikert könyvelhet el, amelyet — ál­dozatkészségével és a darab szinrehozatalával méltán ki is érdemelt. ZÓLYOMI DEZSŐ. Aranyhal Tamás István vigjátéka a Művész Színházban. Bárdos Artúr uj és máris népszerű színháza rokonszenves kísérlettel fiatal magyar szerző el­ső müvét mutatta be a magyar főváros közön­ségének. Ez a bemutató bennünket főleg azért | érdekel, mert Tamás István a kisebbségi sorsból (*) Megalakult Técsőn a PrMKE-fiók. Tudó­sítónk jelenti: Wellmann Mihály országos ügyv. alelnök jelenlétében folyt le a Podkarpatszka Ru- szi Magyar Kulturegyesáliét helyi szervezetének megalakulása a tócsői református iskolában. A gyűlés első szónoka Isaák Imre református es­peres volt, aki a termet zsúfolásig megtöltő kö­zönség előtt méltatta a magyar kultmregyesület jelentőségét és buzdított az egyesületbe való tö­mörülésre. Wellmann Mihály lendületes beszéd kíséretében az alapszabályokat ismertette, majd megalakult a helyi szervezet a következő vezető­séggel: Elnök Isaák Imre, alelnökök Fóris Béla és D. Erdő Lajos, pénztárnok Pataky István, tit­kár és jegyző Csatlós Sándor, ellenőrök Jankó Endre és Tóth Lajos, Este nagyon jól sikerült kulturest volt a Korona-szállóban, melynek elő- készitésóben Borbély József és Nagy Árpád tevé­kenykedtek. Dabóczy Irma szép szavalataival, a jeles műkedvelő gárda nagyszerű alakításokkal, a cserkészfiuk és leányok pedig szép magyar táncokkal váltottak ki sok megérdemelt tapsot, (*) A magyar Operaház naigy sikere Bay- reuthban. Bayreiuthból jelentik: Bayreuth vá­rosa a Lisz-t Ferenc ünnepi hétre meghívta a magyar Operaházat, ho.gy ibeimaiiassa a világ­hírű mester Szent Erzsébet oratóriumát. Az Operaház művészei, zenekara és balettje kü- lönvonaton érkezett Wagner Richárd városá­ba, ahol zászlódlisz fogadta az érkezőket. Az operában a legelőkelőbb egyéniségek jelen­tek meg, többek között Wagner bajor belügy­miniszter és Mackensen budapesti német kö­vet. Harsonajelek után tündén kép követke­zett, az operaház színpada előtti üres térség­re felvonult az ünnepség szereplőinek rokokó- jelmezes gárdája. A bejáratokat fegyveres, korabeli jelmezbe öltözött katonák állották eL A zenekar egy nyitányt játszott, majd a müncheni balettkar Haydn és Mozart szerze­ményeket adott elő. Nyolc órakoT a város uj nagy hangversenytermében megkezdődött a Szent Erzsébet oratórium előadása, amelyet az előkelő közönség igen nagy tetszéssel fo­gadott. A főszereplők: Palló Imre, Báthy An­na, Farkas Sándor, Rudauovics Mária való­sággal remekeltek. A rendezést Márkus Lász­ló igazgató vállalta, ifj. Oláh Gusztáv pedig Budapestről hozta a díszleteket. A magyar Operaház együttesét az előadás után szaka­datlanul ünnepelték, majd a bajor miniszter­elnök ifogadóesíét tartott, amelyen megjelen­tek az összes jelenlevő előkelőségek. (*) Uj magyar film sikeres bemutatója. Bu­dapestről jelentik: Most mutatták be Buda­pesten a „Három sárkány" cimü uj magyar filmet, amely Hunyady Sándor vigjátékából készült s amelyet Nótd Károly irt át. A film előadását sűrűn szakította meg a közönség tapsa és kacagása. A szereplők közül P. Már­kus Emília, Berky Lili, Lázár Mária és Gózon Gyula alakításai tűntek ki. (*) Magyar film sikere Londonban. Mint ismeretes, Gochran, az isimert angol szinigazr gató Alpár Gittát és Brodszky Miklóst Lon­donba szerződtette. A két magyar művésznek London már most is tapsol, ugyanis az Empire színházban most mutatták ibe a „Titok" cimü filmdrámát, amelynek zenéjét Brodszky sze­rezte és amelyben Alpár Gitta lép fel. Har­madik hete táblás házak előtt jászák ezt a filmet. 4 ftazsastpi Mamit MÜsata: REDOUT: Eltűnt (Harry Pici.) ATLONj Ave Maria, URÁNIA: Avc Maria. TÁTRA: Rose Marié. METROPOL: Rose Marié. ALFA: Kubai szerelmi dal. LUX: Az elkárhozottak erődítménye. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKUJVÁROTT: Csütörtök: Pármai ibolya. Péntek: Mese a Grand Hotelben. A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA MUNKÁCSON: Csütörtök este: A Roninok kincse. — Színmű. Péntek este: Csavargólány. — Operettsláger. A KASSAI MOZIK MŰSORA: CAPITOL: Bolondok előnyben. TIVOLI: Csak egy éjszakára. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA VÁROSI: X/20—21—22: A zöld réten. X/23—24—25: Az úszó színház. BIO RÁDIÓ: X/22—23—24—25; 2. szánni kémiroda*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom