Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-03 / 226. (4075.) szám
(A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA.) zabb és tárgyilagosabb formát és nyelvet talált problémái számára. Minálunk Ady Endre vízióival jelentkezett az uj kor — s nem uj társadalombölcseletet. haaem uj dalt hozott. Az uj időknek uj dalaival tört be hozzánk a költő, amikor például, hjgy a cseheknél maradjunk, Masaryk már uj életszemléletre nevelte nemzetét. Nekik pedagógusaik voltak akkor,; amikor nekünk tragikus váteszeink voltak. S ebben az összehasonlításban meg is mutatkozik a két nemzetjellem különbözöséqc. Lázadás a magyar festőiség ellen. — ezt a jelszót még ma sem adták ki, bár a lázadás már megindult. A legtávolabbi magyar világokból éles, pontos és reális képeket kapunk, hü fotográfiákat, pontos szociográfiai helyzetjelentéseket regények és típusok helyett. E sorok írója, aki városban született s ott is nőtt fel, .soha félóránál hosszabb időt nem töltött falun, most kezdi rányitni szemét a magyar falu igazi életére. Azt hiszem, hogy a magyar irodalomban most uj parasztkép alakul ki s most mutatkozik meg igazi mivoltában a falusi ember és a falusi táj, most tárul fel minden rétege a falu társadalmának s most jut csak el oda a magyar falu, hogy irodalmi problémáiból társadalmi problémává válik. Olvasmányaim nyomán háromféle magyar parasztképet alkottam meg magamnak: az egyik volt a festői magyar paraszt, amilyennek a múlt század romantikusan stilizáló költészete láttatta sok jóindulattal és derűvel; ezek a képek valójában kedvesebbek nekem, mert a magyar léleknek ősi bája szikrázik rajtuk, mint az utána következő galéria képei: ezek komorak, baljósak, sötétek s drámaibbak, kevesebb bennük a derű és azt hiszem, még a valóság is, annak ellenére, hogy az irodalomszemlélet, mely felszínre hozta őket, azt hitte, a sötét ecsetkezeléssel jobban megközeliti a valóságot. A naturalizmus magyar parasztját az őserő miszticizmusa lengi körül. Túri Dani nem hiszem, hogy élő alak, sokkal inkább fejez ki egy irodalmi szándékot, sokkal inkább egy városi nervózus, jóllakott polgári szemléletet, mint a faluét. Maga Móricz Zsigmond legelőbb hagyta ott ezt a szemléleti módot s a ,,Barbárok" világa már egészen más, sokkal inkább illusztrációja az uj szociális szemléletnek. Elképesztő és nyugtalanító Kodolányi világa, azt hiszem a „Szép Zsuzskában" érkezett el ez a szemléleti mód saját csődjéhez, a kép any- nyira elsötétült, hogy már borzongást sem tudott kiváltani, nemhogy feleszmélést. A két első kép tehát a „festői" és az „őserő" után most bontakozik ki a harmadik, a „szociális". S ez a harmadik lesz ugylátszik az, amely a magyar társadalom kikerülhetetlen regenerációjának is felszedi zsilipéit. A falu világa belenő a magyar életbe, nem mint irodalmi exotikum vagy dekoratív tájkép, hanem mint ható valóság. Ez az uj faluszemlélet uj műfajt is alakított a maga számára, nem regény s nem is szociológiai tanulmány, az irodalom szinességét és szubjektivitását, a szociológia tárgyhozkö- töttségét és módszerességét egyesíti magában. Igazán magyar műfaj, mert a sajátosan magyar problémák és magyar viszonyok teremtették meg a szükség erejével. A műfaj forrongása még tart, de máris vannak remekművei: Szabó Zoltán könyve „A tardi helyzetről", Illyés Gyula könyve „A puszták népéről". Veres Péter könyve „Az Alföld parasztjáról" — mind egy kis remekmű és súlyos dokumentumai a magyar társadalom újjáéledésének. Hihetetlen mélységekből törnek fel hatalmas erők s meggyőzik a csüggedő, saját erőiben fogyatkozó magyart, hogy kimeríthetetlen rezervoárokból meríthet még a magyarság s hogy ott, ahol aggódó szemmel látunk sorvadni egy társadalmi osztályt, a városi középpolgárságot, látjuk, hogyan fakul rossz másolatokká irodalma, hogyan kopik mögötte a valamikor öntudatos s1 majdnem gőgös urbanitás háttere, ugyanott meg kell látnunk, hogyan nő fel egy uj, életerős, friss, öntudatos magyar társadalmi osztály, hogyan lép elő világnézetével, gondjaival, a várositól merőben eltérő tör- ténelmiségével s feszit uj gerincoszlopot a nemzet behorpadó vállai közé. Páris, október 2. (MTP) A francia kormány most igyekszik szenzációsabbnál szenzációsabb tervekkel elterelni a közvélemény figyelmét a devalvációs manőverről. Egymásután látnak napvilágot nagyszabású munkatervek. Ezek között is tagadhatatlanul legérdekesebb az úgynevezett Szahara-vasut terve, amelyről már évek óta beszélnek, de soha nem jutott el a terv a megvalósulásig. A Blum-kormány, úgy látszik, komolyan valóraváltani készül ezt a tervet. A Szahara-vasut, amennyiben elkészül, a világ egyik leghosszabb vasútvonala lesz. Az első Padfic-vasut, amely Newyorkot San Frandscoval összeköti, 5200 kilométer hosz- szu és keresztülszel egy 2000 méter magas sziklafelföldet. Az 1892-től 1903-ig épített transzszibériai vasút hossza 8000 kilométer. Az ugyancsak Oroszország által épített, úgynevezett transzkaspiai vasút 1900 kilométer hosszú s a Kaspi-tengertől egészen a Kina-Turkesztán-i határig húzódik, keresztülvonul egy olyan sivatagrészen, amely minden tekintetben hasonló a Szaharához. Tehát a technikailag megvalósiíhatatlannak ismert föladatot már félszázaddal ezelőtt megoldották s hozzá technikai dolgokban annyira nem fölvi- lágosult nép, mint' az orosz. Sivatagot szel keresztül az úgynevezett transzarábiai vasút is amely Damaszkuszt köti össze Hedzsasszal és M64 kilométer hosszú. S hogyha már terepnehézségekről van szó, meg kell említeni a transz- adeni vasutat is, amely Délamerikát szeli keresztül s amely a 3190 méter magas Kordillerák sziklapárkányain vezet végig, 800 kilométeren keresztül sivatagon halad át az angolok transz- szudáni vasútja is, amely a Vöröstenger partvidékeit köti össze Khartummal, az 5610 kilométer hosszúságú ausztráliai vasút pedig mintegy 1700 kilométert tesz meg teljesen kiszikkadt, sziklás területen keresztül, ahol egy csöppnyi viz sincs. Mibe kerül a Szahara- vasut megépítése? Azok az érvek tehát, amelyeket a terv műszaki keresztülvihetetlensége mellett hoznak föl, nem helytállóak. A terv megvalósításának költségvetési nehézségei sem elhárithatatlanok. A vasútvonal a tervek szerint Délalgirban Djelfa mellett kezdődne és áthaladna az Ouled-Nail hegységen, Laghouaton és Chardaian át keresztülszelné a Szahara nyugati felét és Bambában lenne az utolsó állomás. A kétezer kilométer hosszú vasútvonal építési költségeit a kormány előtt fekvő memorandum szerint 2600 millió frankban állapították meg, ebből azonban 150 millió frank megtérül a szállító cégek adótöbblete és 600 millió frank a munkanélküli segély-megtakaritásokon, úgyhogy a tényleges megterhelése az államkasszának 1850 millió frankot tenne ki. Ez az összeg olyan, amit a franda kormány még a jelenlegi nehéz körülmények között is mozgósítani tudna. Más kérdés azonban, hogy a rendkívül gyér lakosságú területen keresztül vezető vasútvonal rentábilis-e és hogy a tökéletesen vízmentes területen a vasút vízellátása megoldható-e. Az utóbbi kérdés a műszaki szakértők véleménye szerint máris megoldottnak tekinthető. A transz- Szahara-vasut ugyanis Diesl-motor traktorokkal lesz fölszerelve, amelyek a legminimálisabb vízmennyiséget .igényelik, amennyit nagy rezervoárokból a vasútvonal mentén tudnak mindig meríteni. . . , \ Uj gazdasági lehetőségek Sokkal súlyosabb probléma a rentabilitás kérdése. A számszerűen is kisszámú sivataglakosság nagyon kis mértékben fogja a vasutat igénybe venni. Ezzel ellentétben azonban a vasútvonal végállomása hihetetlen fejlődési lehetőséget rejt magában. A lakosság a legutóbbi tíz év alatt 15 százalékkal szaporodott és ennek megfelelően az áru szükséglete és a produkdó is fokozatosan emelkedik. Gyapot, ricinus, gumi, bőrök, gyapjú, rizs és más nyerstermények, amelyekre az anyaországnak nagy szüksége van, itt óriási bőségben teremnek meg és nagy mennyiség halmozódna föl anélkül, hogy az elszállításról megfelelő gondoskodás történt volna eddig. Egészen bizonyos, hogy a vasútvonal kiépítése ennek a vidéknek hihetetlen termékenységét még fokozni fogja. Az állattenyésztés, amelynek itt rendkívül kedvező előföltételei vannak adva s amely egyelőre a lakosság házi szükségleteinek kielégítésére szorítkozik, a megfelelő szállítási lehetőségek megteremtése után szintén jelentősen fejlődni fog. Éhez hozzá kell számítani az olajprodukciót is, amely á mindinkább népszerűvé váló nehézolaj- motorok mellett egyre nagyobb jelentőségre tesz A Szahara-vasut megépítésénél tekintettel kell! lenni arra a körülményre is. hogy ez lesz az első vonala annak a nagy transzafrikai vasúthálózatnak, amely egy hatalmas területet kapcsol be a civilizációba. Ez a vasútvonal, amely Északaf- rikán, Szenegálon, Nyugatszudánon, Kamerunon, Equatorial-Afrikán, Kongón, Kenyán, Tanganyikán és Mosambiqueon vezet keresztül, 92 millió lakos számára jelent közlekedési lehetőséget és hozzávetőleges számadások szerint 52 milliárd frankos kereskedelmi forgalmat fog lebonyolítani. Ennek a tervnek a megvalósítása érdekében Franciaország, Belgium és Anglia között megegyezés jött létre éspedig az egyre agresszívebbé váló japán konkurrencia nyomására. Japán ugyanis Ázsia indusztrializálására és kereskedelmi meghódítására törekszik, Franciaország, Belgium és Anglia viszont egyetértenek abban az elvben, hogy a huszadik század nem Ázsia, hanem Afrika százada lesz és ez a korszak fogja megérlelni Afrika gazdasági fejlődését és tökéletes együttműködését Európával. Ezen az óriási és majdnem teljesen kiaknázatlan földrészen uj s hihetetlenül gazdag nyersanyagKassa, október 2. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Megemlékeztünk arról a harcról, amely a kassai városi pártok között folyt le a zeneiskola igazgatói állásának betöltése miatt. Az egyesült párt Drumár László tanárt javasolta az elhalt Paulus Ákos utódául a zeneiskola igazgatói állására, a cseh pártok azonban Bra- bec eperjesi zenetanárt akarták megválasztani. A képviselőtestület mostani ülésén foglalkozott a kérdéssel. Tost László helyettes polgármester rámutatott arra, hogy a zeneiskola évi negyedmillió korona deficittel dolgozik. Brabec megválasztása újabb 24.000 korona évi kiadást jelentene a váro-nak, megválasztását ezért a nmagvarság pártja ellenzi. Több felszólalás után a közgyűlés elfogadta a városi tanács javaslatát s a zeneiskola igazgatójává Drumár Lászlót választotta meq egvévi időtartamra, helyetteségül pedig Brabecet, szintén egyévi időtartamra. Az egyesült párt képviselői és a kommunisták, amikor Brabec megválasztására került a sor, kivonultak a teremből és igy az ülés határozatképtelen lett. Ekkor telefonon berendeltek két városatyát és igv ismét határozatképes lett a képviselőtestület s Brabecet meg is választották. A magyarság képviselői azért vonultak ki az ülésről, mert Brabec ugyan az eperjesi városi zeneiskola tanítója, de források várnak kiaknázásra és ugyancsak gazdag lehetőséget nyújtanak az európai kereskedelem számára az Afrikában megnyíló piacok. Uj és sokágú munkalehetőség kínálkozik ezekben az országokban, amelyekben a civilizáció fejlődése a lakosság igényeit és vásárlóerejét az évek folyamán sokszorosan fokozza. Hogy milyen óriási fejlődési lehetőségek előtt áll Afrika, azt néhány számadat bizonyítja. A fönt fölsorolt afrikai államok 1913-ban már 722 millió dollár értékű európai árut vásároltak, mig India, Indochina, Sziám, Kína és Japán együttvéve 700 millió dollár értékűt, jóllehet itt egy 897 millió embertömeg igényeinek kielégítéséről volt szó. Vasútvonal vagy autóut A Szahara-ut tervét először vasút helyett autóutakkal akarták megoldani, ezt a tervet azonban gyorsan föladták, az autóut építése ugyanannyiba került volna, mint a vasúté és kevesebb biztonságot nyújtott volna a kereskedel • mi és személyforgalom számára. Ugyanakkor az eltartási költségek és a nagyobb személyzetnek a fizetése lényegesen fölemelték volna a közlekedési tarifát, ami újabb akadálya lett volna az élénk forgalom kialakulásának. Egy elfogulatlan szakértő, a transz-Szahara- autótársaság elnöke, Estilenne tábornok szak- véleményében leszögezte, hogy egy kilométer- tonna szállítása 2000 kilométer autóúton 8— 10-szer drágább, mint a vasúton. Másik két szakértő ugyanerre az eredményre jutott. Éveken keresztül tartott a vita arról, hogy a Szahara-utat autó- vagy vasutforgalora számára épitsék ki, ez a vita most véget ért és a szakértők egyhangúan a vasútvonal megépítése mellett kötötték le magukat. A gigantikus tervet, amelyet már 1933-ban jóváhagyott a legfelső nemzetvédelmi tanács is, rövidesen meg fogják valósítani. A tervtől nemcsak Franciaországban, de Angliában és Olaszországban is nagyon sokat várnak. nincs zenetanári képesítése s igy nem is tölthet be tanári állást A kassai zeneiskolánál máskülönbenis a hetedik szakon négy képesített tanár működik, tehát semmi szükség nincs arra, hogy ezek számát egy képesitésnélküli tanítóval szaporítsák. Az egyesült párt megfelebbezte Brabec meg- , választását A polgármester ezután ismertette a város 1935. évi zárszámadását Eszerint a város aktív vagyona 226,583.451 korona, pasziv vagyona pedig 80,234.214 korona. A zárszámadás vitájához a magyarság részéről dr. Halmi Béla szólt hozzá. Kifejtette, hogy a város gazdálkodása rendezett alapokon nyugszik. A képviselőtestület nagy szótöbbséggel megszavazta a tavalyi zárszámadást. A képviselőtestület ezután a kereskedelmi minisztérium azon utasít*?! tárgyalta, amely megtiltotta a városnak, hogy a vidékről behozott hús után kilonkint 20 fillér illetéket szedjen. A kereskedelmi minisztérium ezzel a határozatával évi félmillió koronával csökkentette a város jövedelmét,. Emiatt az <uj vágóhíd építése is halasztást szenvedett. Maxon polgármester felszólalásában kifejtette, hogy a kereskedelmi minisztérium mint felügyeleti hatóság gyakorolta tiltó jpgát. -Bejelentette, hogy a város meglel'ehbezte a kereskedelmi minisztérium határozatát. A városi képviseltőtestület végül a szlovák miiegyetem ügyét tárgyalta. Elhatározták, hogy ba, a főiskola Kassára kerül, akkor egyelőre az uj tanonciskolában és a régi Jogakadémián helyezik azt el. Az építendő főiskola részére pedig a jogakadémia telkét adományozzák. Több hozzászólás után a képviselő- testület, megszavazta azt a javaslatot, hogy memorandumot intézzenek a főiskola ügyében u kormányhoz. Telefonon teaidslt városatyák segítségéve! igazgafóh&lyettesnek választottak a kassai zeneiskolába egy képesítésűéül tanítót Bz ess?es"'!t pért fréovtseJői és a kommunisták kivonultak a válasz át e’itt • Drumár László lelt a zeneiskola igazgatója 2 1936 október 3, szombat. A huszadik század Afrika százada Rövidesen megkezdik a 2000 kilométer hosszú Szahara-vasut építését Műszakilag és pénzügyileg is megvalósítható a hihetetlennek tartott terv ■ a A transzafrikai vasúthálózat első vonala 92 millió ember bekapcsolása a civilizációba A PMH munkatársától [Berthelot is. Az ő szakvéleménye alapján egy I franda vasúttársaság már ajánlatot is tett a I kormánynak, hogy 99 évre szóló koncesszió fe- Jjében hajlandó a vasútvonalat saját költségén I megépíteni. szert. Mindezekre való tekintettel A. Brunet, Szudán volt vezérkormányzója a vasút rentabilitását kétségtelennek tartja. Ugyanilyen optimisztikusan ítéli meg a vasútvonal lehetőségeit a híres párisi Metró alkotója, Airiháé a iSvo
