Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-21 / 241. (4090.) szám

Htifyen ide vaskóié A kontinensen az élénkebb széláramlás folytán újból hűvösebb időjárás várható. — Időjóslat: Északnyugati széllel hűvösebb, helyenként csapadékkal, a magasabb helyeken hóesésre hajló. — FIGYELMEZTETÉS. Petrásek Ágoston egyesültpárti nemzetgyűlési képviselő a követ­kező nyilatkozat közlésére kérte föl lapunkat: Egy jelenleg Nyitrán lakó, Biskoroványi nevű fia­talember egész Nyugat- és Délszlovenszkón jár­ja párthiveinket, főleg a papságot s „ajánlóleve­lemmel" kér alamizsnát a maga számára. Neve­zettnek soha nem adtam ajánlólevelet s Így azt csak hamisíthatta. — ZSOLNÁN IS ÜLDÖZIK AZ ÁRDRÁ­GÍTÓKAT. Zsolnai tudósítónk jelenti: A városi tanács megalakította az árdrágítás elleni bizott­ságot s ennek mindjárt az első napon eredmény­nyel járt a munkája. A hetipiacon lefoglalták egy vidéki földbérlő 30 mázsa burgonyáját, mert a megengedettnél magasabb árat kért érte. A földbérlő ellen megindították a büntető eljárást. — HÉT ARANYÉRMET NYERTEK BERLINBEN A MAGYAR SZAKÁCSIAK. Berlinből jelentik: Vasárnap fejeződött be Berlinben a nagy nemzetközi szakácsver­seny, amely a résztvevő magyar szakácsok­ra nagy dicsőséget hozott. A Gundel Ká­roly vezetése alatt álló magyar csoport szakácsai a nagytál ételek versenyében hét aranyérmet nyertek. Egy-tál verseny is volt Berlinben, amelyen a magyar szakácsok re­mekül szerepeltek és megnyerték az első dijat. — LILIAN HARVEY BIRTOKOT VETT MA­GYARORSZÁGON. Debneoedből jefemtiiik: Lilláin Hairvey, aiz ismert német filtmeziinésznö meigvá- sáirolitia néhai Zichy Géza grófnak, a hiines ma­gyar zeneszerzőinek te tót leni birtokát. A véiteiliár 400.000 pengő körüli mozog. A birtok nagysága közeli 350 hoki 6 hozzátartozik a híres Zichy- kastéily is. — NAGY LOPÁS EGY BÉCSI FILMSTÚDIÓ­BAN. Bécsből jelentik: A Tobis-Sacha fihritársaság stúdiójából, amely a Roeeníh(igeien van elhelyez­ve. az utóbbi napokban nagymennyiségű értékes anyagot loptak el. A lopások gyanúja miatt két kárpitos segédet, egy sofőrt, két színpadi munkást és négy napszámosnőt letartóztattak. — A LŐCSEI TEMPLOMTOLVAJ ÜGYE A FELSŐBÍRÓSÁG ELŐTT. Lőcsei tudósí­tónk jelenti: Annakidején részletesen beszá­moltunk arról a bűnügyi eljárásról, amelyet a lőcsei államügyészség Duzsik István igjói szobafestősegéd és társai ellen indított meg, a Lőcse melletti Mária-hegyi templom arany­koronájának ellopása miatt. A kerületi bíró­ság Duzsikot kilenc évi f egy házra ítélte. Fellebbezés folytán a kassai felsőbíróság elé került az ügy s az Duzsik István büntetését hétévi fegyházra mérsékelte. A másik vádlot­tat, Haniszkó István órásmestert a felsőbíró­ság felmentette. — ELÍTÉLTÉK A RADVÁNCI TRAFIKOS- Nő RABLÓIT. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti táviratilag: Hétfőn kezdődött az esküdt­széki ciklus az itteni kerületi bíróságon. Első ügynek Sugár György és Eritíh Vaszil radván- ci munkanélküliek rablási bűn perét tárgyal­ták. A két legény megtámadta Reich Regina öreg trafikosnőt és pénztárcáját elrabolta. A pénztárcában csak két koronát találtak, mert a trafikosnő tölbb száz korona pénzét a nyaká­ban levő zacskóiban hordta. A bíróság Sugárt három évi, Erich Vaszilt pedig öt évi fegy­házra ítélte. Ha fáj a feje és szédül, ha telteégeit, béhzgaíl- mat, gyomorégést-, vértódulást, szorongást vagy szívdobogást érez, igyák minél előbb vaíiódi „Ferenc Józsefi keserű vizet, mert ez a gyomor és a beleik működését előmozditja, az epe- kiválasztást fokozza, az anyagcserét megélén­küli és a véalkeringést felfrissíti. — FELROBBANT KEZÉBEN AZ ACETI- LÉNLÁMPA. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi Klapka-téren egy uj ház építése közben tragikus szerencsétlenség történt. Nagy János tizenkilencesztendős autogénhegeszio egy acetilénlámpával foglalkozott. A lámpa felrobbant s darabjai nekirepültek Nagy Já­nos arcának s fejének. Nagy János súlyos se­bekkel esett össze és eszméletlen állapotban szállították a mentők a kórháziba. Állapota olyan súlyos, hogy kihallgatni még nem lehe­tett. — MUNKAADÓJÁT VÁDOLTA FELBUJ- TÁSSAL A TOLVAJ. Komáromi tudósitónk jelenti: A zselizi Agrasol rt. gábo narak tárá­ban tolvaj járt s a raktárt múlt év októberétől kezdve augusztusig rendszeresen fosztogatta. Végül a csendőrség elfogta Deutsch István zselizi munkást, valamint Dóka Sándort. Két­rendbeli lopás bűnével vádolva kerültek a ko­máromi bíróság elé. Dóka Sándor tagadta, hogy valami része lett volna a lopásiban, csu­pán Deutsch erősködött, hogy őt póka mint munkaadója biztatta fel a gabonalopásra. Dó­ka a vádat bosszú müvének tartotta s tiltako­zott a vád ellen. Mivel Dóka ellen nem merül­tek fel bizonyítékok, őt a bíróság felmentette, Deutsch Istvánt négyhónapi fogházra s politi­kai jogainak három évre való elvesztésére Ítélte. HÍRLAP A Mta —halasa a,m Franciaország szakit az eddigi defenzív katonai doktrinával Erélyes akcióba kezd a francia vezérkar ■ Katonai okok a belga semlegességi nyilatkozat hátterében ■ A belga tábornoki kar szemrehányásai Franciaországnak »■ ■■ ■■■ A PMH munkatársától Páris, október 20. (MTP), A belga sem­legességi nyilatkozatnak Franciaország szempontjából nemcsak politikai, hanem ka­tonai jelentősége is van. S kétségtelen, hogy uj, nehéz feladatok elé állítja a fran­cia hadvezetőséget. Az 1918-as fegyverszünet óta együttmű­ködnek a francia és belga tábornokok s ez az együttműködés az 1925-ben megkö­tött Locarno-egyezmény óta még szoro­sabb és még intenzivebb volt. A Belgium keleti határán húzódó erődit- ménylánc természetes meghosszabbítása a híres francia Maginot—Painlevé- vonalnak. A francia és belga vezérkar között azonban évek óta voltak ellentétek s nem lehet tudni, hogy a most elhangzott semlegességi nyilatkozathoz mennyiben járultak hozzá a két vezérkar felfogása között jelentkező ellentétek. Annyi bizonyos, hogy Belgium eddig min­dig respektálta, a franciák álláspontját s amikor a belga vezérkar főnöke nem tudott megegyezni Weygand és Gamelin táborno­kokkal, mert ő a háboruelőtti koncepció mellett tört lándzsát, akkor Devéze belga hadügyminiszter a vezérkari főnököt le­mondásra kényszeritette. A három defenzív fővonal Franciaország keleti honvédelmi vonala, amely következetes realizálása annak az 1928-ban lefektetett elvnek, amely a fran­cia hadsereget defenzív jellegű haderőnek nyilvánítja, három főrészből áll: 1. Az úgynevezett Rajna-vonal, amely Bázeltől a Rajna-Rhone csatorna mentén Strasbourg érintésével egészed Lauterbur- gig húzódik. (Bázelnél rés támad a 190 ki­lométer hosszú erőditményvonalon, mert a franciák kénytelenek voltak respektálni egy évszázados semlegességi egyezményt). 2. Az Északvogézeken átvonuló úgyne­vezett Saar-vonal, amely mintegy 110 kilo­méter hosszú és különösen jól kiépített föld­alatti erődítmények láncolatából áll. 3. A lotharingiai felföldön áthúzódó, mintegy száz kilométer hosszú erődvonal, amely St. Avoldtól Hackenbergen és Thionvillen keresztül Longwyig terjed. En­nek az erődvonalnak két főpillére a rendkí­vül jól megépített metzi és thionvillei erő­dítmény, azonkívül ide torkolik be Francia- ország egyik legerősebb háboruelőtti védel­mi vonala, amelyet természetesen újjáépí­tettek azóta, a Belfort—Epinal—Tóul— Verdun-vonal. Longwynál kapcsolódik be a francia erő- ditménylánc a belga védelmi vonalba, amely északkeleti irányban Arlonon, Ba- tognen, Hervén át egészen Maesykig hú­zódik a holland határ mentén. Lüttlch és Namur emellett egy második, il­letőleg egy harmadik vonalat alkot, ha tud­niillik a közbeeső erődítményeket is hozzá­számítjuk. Ellentétek a belga és a franc a vezérkar között Egyetlen pillantást kell csak vetni erre a felállításra és nyilvánvalóvá válik előt­tünk, hogy a belga semlegességi nyilatko­zat az egész francia honvédelmi hálózat egységét súlyosan megzavarta. A frontnak, amely Longwyontól Montmédyn, Maubeu- geuön, Valanciennesen és Lilién "át egészen Dünkirchenig húzódik, számos természetes rése van, amin keresztül felbomolhat az egész jól felépített védelmi terv. A belgák mindenesetre azon az álláspon­ton vannak már évek óta, hogy Francia- ország az északi határvonal védelmére nem helyezett elég nagy súlyt és pedig, mondták, azért, mert egy esetleges né­met támadás esetén a harcot Belgium felé akarta terelni. Hogy ez a szemrehányás jogos-e vagy sem, nehéz lenne megmondani, a franciák min­denesetre azt állítják, hogy alaptalan és igazságtalan, a belga vezérkarban pedig sokan vannak, akik esküsznek erre az elmé­letre. A franciák hivatkoznak arra. hogy Sambre Maubeauge nagyon erősen ki van építve, —- további részleteket persze erről a kérdéskomplekszumról a francia vezér­kartól nem lehet megtudni. Ez érthető, hi­szen minden további érvvel esetleg fontos hadititkokat hoznának nyilvánosságra. Meg kell elégednünk tehát azzal, hogy ennek a vitának nagyobbik része a ku­lisszák mögött játszódott le s ugylátszik, nem sikerült meggyőzni a belgákat. Azt azonban minden szenzációs jelentés és nyilván célatosan sugalmazott hírek után sem hitték el a beavatottak, hogy Francia- ország a Maginot-vonalat északi irányba ugyanolyan mértékben fogja kiépíteni, mint keleten, jóllehet néhány katonai támaszpon­tot ezen a fronton is lényegesen megerősi- tenek,. Az északi határvonal megerősítése A francia álláspont mindenesetre az, hogy ez a frontszakasz nem szorul jobb megerősítésre, de visszautasítják azt a bel­ga részről hangoztatott vádat is, hogy az északi front csapategységeit mostoha kéz­zel állították össze. Ez a vád, ugylátszik, valóban nélkülöz minden komoly alapot, már amennyire ezt egy kívülálló meg tudja ítélni. Liliében állomásozik az I. hadsereg, amely egy gyalogos hadosztályból áll1, Amiens- ben állomásozik a II. hadsereg, amely ugyancsak egy gyalogos hadosztályból áll, a VI. hadsereg, amely Metzben állo­másozik, három hadosztály fölött rendel­kezik és végül a XX. hadsereg, amely Naneyban állomásozik, négy hadosztály­ból áll'. Ehhez még hozzájárulnak az úgynevezett önálló erőditménycsapatok és a mozgó mű­szaki csapatok, páncélautókkal és motor- kerékpárokkal. Ez az úgynevezett „Reser- ve mobile de la couverture", a háború után szervezett francia hadsereg, az egész fran­cia ármádia elitje. (Nem valószínű, hogy a franciák északon nagyobb csapatátcsopor- tositásokat fognak eszközölni.) A belgák viszont a francia határon is olyan csapa­tokat fognak elhelyezni, mint amilyenek eddig a keleti határon helyezkedtek el. Francia helyett angol vezetés A franciák azt hangoztatják, hogy a bel­gák a semlegességi politika következtében katonai szempontból rendkívül nehéz hely­zetbe kerültek. Mindenesetre nagyon kér­déses, hangoztatják, hogy Franciaor-zág most is belemegy-e egy egyoldalú garanciába, mint 1914 előtt? Már most hallani hangokat Franciaország­ban, hogy egyáltalában köteles-e Francia- ország egyetlen katonát is útnak indítani Belgium védelmére egy esetleges német be­törés esetén s nem teszi-e okosabban, hogy­ha saját határain bevárja, amig Belgiumon keresztül a német támadás elér hozzá. Ez a francia álláspont. Ugyanekkor azonban annyira növekszik az angol befolyás Belgiumban, hogy az angol hadvezetőség nyiltan számol azzal* a lehetőséggel, hogy adott körülmények között minden semlegesség ellenére is a belga repülőterek nyitva állnak a RoyaU Air Force előtt. Katonai szempontból tehát igazában véve nem Ítélik meg olyan súlyosan a belga lé­pést, mint ahogy első pillanatban látszott, mert a francia vezérkar az angolokon ke­resztül továbbra is kapcsolatban marad a belgákkal. S az együttműködés meg lesz. de az irányitó szerep a francia vezérkarról áttolódott az angolra. Felszámolják az eddigi Sranc'a katonai dokit ind ? Katonai körökben azonban kijelentették munkatársunk előtt, hogy a belga lépés fon­tos Franciaország számára, — hogy úgy mondjuk —- honvédelem-ideológiai szem­pontból. Franciaország kénytelen lesz ed­digi sztratégiai elvein, vagy ha úgy tetszik, hadi doktrínáin változtatni. Az egész eddigi honvédelmi teória gyö* keres revízióra szorul. Számos oknál fogva, amiket nem lehet itt mind rendre felsorakoztatni, a francia ve­zérkar szigorúan defenzív magatartást ta­núsított minden honvédelmi kérdésben. Du- val tábornok, Franciaország egyik legkivá­lóbb katonai teoretikusa a márciusi Rajna-megszárás id jén kifej­tette, hogy Franciaország nem teh -tett egyebet, mint tudomásul vette a német készhelyzetet, mert még ha akart volna, sem volt abban a helyzetben, hogy fellép­jen Németország ellen, minthogy egész haderejének struktúrája az 1928-as vé­delmi doktrínára van felépítve. Ugyanezt az álláspontot foglalta el a minap egyik feltünéstkeltő nyilatkozatában de Cugnac tábornok, ugyancsak elismert hadi­teoretikus, aki azt fejtegette, hogy az erő­dítmények nagyon szépek és a Maginot- vonal valóban alkalmas arra, hogy a Fran­ciaországba ellátogató tábornokokat elkáp­ráztassa. Csakhogy Franciaország katonai politikájának egészen más követelményei vannak. És pedig Franciaország közép- és keleteurópai szövetségeseinek az a tudata, hogy a francia hadsereg remek földalatti váraiból szükség esetén ki is merészkedik a harcmezőre, hogy a szövetségesek érde­keiért támadásba menjen át, ha kell. Ha ehhez a véleményhez még hozzávesszük, amit Pétéin marsall és Weygand tábornok hangoztat Franciaország hadipotenciájá­nak fokozásáról, el lehetünk készülje rá, hogy rövidesen lényeges és talán döntő változások következnek a francia hadi­politikában. Hogy azután a francia vezérkar növekvő offenzív szellemének nem a belpolitika te­rén lesz-e az első áldozata, ezt nem lehet tudni, mindenesetre az eseményekbe most már beleszólnak a tábornokok is. Jáva közelében egy holland gőzös — 73 utasa eltűnt Amszterdam, október 20. Batáviából érkező jelentés szerint a „Van dér Wijk“ nevii holland ha­jó Jáva szigete közelében, Tandjong Pakis magas­ságában, zátonyra futott és elsüllyedt. A hajon a személyzettel együtt 250 utas volt és ezek közül 73 eltűnt. A gőzös útiban volt Soerobajából Semarong felé. Az éjszaka folyamán már SOS-jeleket adott le a „Van elér Wijk“, de a hajó rádiója hirtelen el­hallgatott. Mire a segítségül küldött tengerészeti repülőgépek a helyszínére érkeztek, a pilóták már csak a habokkal küzdő hajótörötteket pillantották meg, akik mentőövekbe és roncsokba kapaszkod- tak. Röviddel később több hajó érkezett a szeren­csétlenség színhelyére és ezek legénysége tizen­négy európai utast, két gyermeket, az európai kapitányt, valamennyi tisztet, a hajópincért, há­rom alkalmazottat és 125 bensziilött utast ki­mentett a tengerből. Az eltűntek között van nyolc európai utas, három európai gyermek, a rádióstiszt, két irodai alkalma­zott és ötvenkilenc bensziilött. 1936 október 21, szerda. 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom