Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-18 / 239. (4088.) szám

U-K/Uw XO> VU^ai'llbp. A mezőgazdaság válságos helyzete a gazdaegyetségi eljárások statisztikai adatainak tükrében Prága, október 17. Tegnap jelentettük, hogy Szeptember hónapban az uj mezőgazdasági egyezségi eljárások száma az augusztusi 467-tel szemben 1383-at tett ki. Az állami statisztikai hivatal tegnap tette közzé a mezőgazdasági egyezségi eljárásokra vonatkozóan a harmadik negyedévi adatokat. Ezekből megállapítható, hogy az év második negyedében összesen 903 me­zőgazdasági egyezségi eljárás indult, a harma­dik negyedévben pedig 2230 eljárás, tehát 1327-tel több* A kimutatás részletes adatait érdemes beható vizsgálat tárgyává tenni, mert a statisztikai hi­vatal száraz táblázata mindennél világosabb ké­pet nyújt a mezőgazdaság válságos állapotáról. A harmadik negyedévben megindított 2230 eljárásból Csehországra 664, Morvaországra és Sziléziára 545, Szlovenszkóra 730, Kárpát- aljára pedig 291 esik. Ismeretes, hogy Szlovenszkón és Kárpátalján eleinte aránylag sokkal kevesebb mezőgazdasági egyezségi eljárás indult, mint a történelmi or­szágrészekben. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a gazdaközönség a túlságosan költséges és bonyolult eljárástól nem remélt olyan mélyre­ható eredményt, amely súlyos helyzetében lé­nyeges könnyebbséget hozna, és annak, hogy a gazdaadósságok gyökeres rendezésére számí­tott, a környező államok mintájára. Minthogy ez nem következett be, két rossz közül a kiseb­biket választotta s ezzel magyarázható, hogy a megindított mezőgazdasági egyezségi eljárá­sok száma Szlovenszkón és Kárpátalján augusz-| tussal szemben szeptemberben hatalmas ugrást mutat. A szlovenszkói és kárpátaljai mezőgaz­daság tagadhatatlanul súlyosabb helyzetére vall az a körülmény is, hogy mig Csehországban, Morvaországban és Sziléziában a harmadik ne­gyedévben indított 1209 eljárásban 90,642.635 korona aktívát 161,074.748 korona passzíva ter­hel, tehát az eladósodottság 71,457.891 koronát tesz ki, addig a szlovenszkói 730 és a kárpátaljai 291, összesen 1021 eljárásban az 53,276.242, illetve a 7,732.269, tehát összesen a 61,008.511 korona aktívát 110,747.952, illetve 23,630.309, tehát összesen 134,378.261 korona passzíva terheli, azaz az eladósodottság 58,232.891, illetve 19 millió 932.715, azaz összesen 74,165.606 koronát tesz ki. A fenti adatokból kitűnik, hogy a Szlovenszkón és Kárpátalján indított eljárásokban az összesí­tett adatokat véve alapul a mezőgazdaság eladósodottsága jóval felül­múlja a 100 százalékot, mig a történelmi országrészekben ezt nem éri el. Az egész köztársaság adatait véve alapul a har­madik negyedévben indított 2230 mezőgazdasági egyezségi eljárásban 151,651.146 korona aktívát 295,453.009 korona passzíva terhel, tehát az összes eladósodottság 145,623.497 koronát tesz ki. A Szlovenszkón és Kárpátalján indított eljárá­sokban az ismert aktívák a következőképpen oszlanak meg: Kár, hogy a statisztikai hivatal időnkénti ki­mutatásai nem tartalmazzák azoknak az ingatla­noknak a 'kiterjedését, amelyekre vonatkozóan e mezőgazdasági egyezségi eljárás megindítását kérték, valamint a különféle tipusu birtokoknál az egy hektárra eső megterhelést, mert az emli­Prága, október 17. Amikor a csehszlovák korona devalvációjának tervét nyilvánosságra hozlák, a belföldi sajtó pártállása szerint óvatos komb.náció- kat közölt a devalváció várható következményei­ről. A legtöbb lap véleménye megegyezett abban, hogy azoknak az ipari cikkeknek az ára, amelyek­ben a termelés külföldi nyersanyagok behozatalára szorul, elkerülhetetlenül emelkedni fog. Tudjuk, hogy a kormány rendeletet hozott az indokolatlan árdrágítás megakadyozására. Egyelőre homály fedi, hogy mit értenek indokolatlan árdrágítás alatt é3 mi íesz az indokolt árdrágítás, bár most sem fér kétség ahhoz, hogy a piacon elkerülhetetlen csupán egyes fajtájú áruk árának emelkedése. A kérdés­ben nem foglalunk állást, csupán a közgazdasági kérdésekben jól informált „Hospodársky Rozhled“ megállapításaira szorítkozunk. Az említett lap ko- luimnás cikket szentel az egyes árucikkek áralaku­lása kérdésének és többek között a következőket írja: A devalvációnak kétségtelen árnyoldala az ipari és kereskedelmi nyersanyagok árának drágulása, Áll ez főképpen azokra az ipari szakmákra, ame­lyekben a nyersanyag az előállítási költségeknek oroszlánrészét teszi. Gyapot, gyapjú, textil Nem szabad lebecsülni a textilipar által a deval­váció következtében elszenvedett veszteségeket. Ezek annál ,s inkább érthetők, mivel a devalváció előtti behozatali korlátozás nem tette lehetővé na­gyobb készletek kialakítását, s emellett figyelembe kell venni azt is, hogy a 'behozott áru nagy részét néhány hónapos hitelre vásárolták s igy az árut a devalváció eiőtt nem fizették ki. Ha most mái a devalváció előtt lekötött raktári készletek a cseh­szlovák korona devalvált paritásán fogynak el, ez a textiliparra kétségtelenül veszteséget jelent, amely veszteséget csak a gyapotfonók esetében 3> millió koronára becsülik. Hasonló az esete a gyap- juiparnak is. Kőolaj A kőolajnak a devalváció által megdrágított be vásárlása igen delikát kérdés, annál ,s inkább, mi­vel jelentős mértékben kereszteződik a benzin­kutaknál vásárolható hajtóanyagok árának csök­kentésére irányuló törekvésekkel. A számítás elég komplikált, mert a benzinkutaknál vásárolt hajtó­anyagnál a nyersanyag aránylag igen kis szerepet Játszik az adómegtenholée, a finomitási és az elosz­tási költségek mellett. Ennek ellenére azonban ért­tett adatoknak esetről-esetre való nyilvánosság­ra hozása nagyban megkönnyítené a mezőgazda­ság általános eladósodottságának pontos átte­kinthetőségét és könnyebben kezelhető számada­tokkal győzné meg a mezőgazdák tehermentesí­tésének ellenzőit a mezőgazdaságok válságos helyzetéről. hető, hogy a kalkuláció literenként itt is 5—10 fil­lérei romlott. Réz Már a devalváció előtt panaszkodott a rézipar arra a körülményre, hogy a Nemzeti Bank nemcsax hogy fékezte a réz behozatalát, de ragaszkodott a fizetések elhalasztásához is. Ebből érthető, hogy az ipar az előbb eladott raktáradon veszített és most a fél- és az egész készítmények árának fokozatos emelése előtt áll, amely áruk némelyikénél a nyersanyag ára a készítmények árában 60—70 szá­zalékban van képviselve. Ezt az árszabályozást már résziben végre is hajtották, s az emelkedés né­hány árunál 5—10 százalékot tesz ki. A devalváció előtt a réziparban óriási kereslet volt s ennek kö­vetkeztében a raktárak nagyrészét fc.árusitották. Gumi A gumiipar kalkulációja érthetően megérzi a nyersanyag drágítását, amely nemcsak a csehszlo­vák korona devalvációjának következménye, hanem egyszersmind a kanosuk világpiaci ára emelkedé­sének is. Kakaó Az 1936. év március hónapjában a kakaóbabért 23 Yi eill.nget fizettek. Ekkor az angol font kurzu­sa megközelítőleg 120 korona volt. A mostani ár 37.50 sillinget tesz ki s a font árfolyama 140 ko­rona körül mozog. A nyersanyagok hasonló 100%-cs drágulása föltétlenül éreztetni fogja hala­sát a kalkulációban. Kávé Minthogy a kávé kilogrammnál a 14.69 koronás vám lényegében fölülmúlja az 5—10 korona között mozgó nagykereskedelmi árat, a devalváció által ? kávé bevásárlása végeredményében 1—2 koronával, azaz 5%-kai drágul meg. Tea A teánál majdnem azonos az esek A vám 40.50 koronát tesz kí kilónként, mig a nagykereskedelmi ár 15 korona körűi mozog. Az árban, beleszámítva az adót is, a devalváció hatása S-r-4 koronás, azaz 5%-os drágulásban fog kifejezésre jutni. Rizs A rizs árában a vám 20%-ot tesz ki, ezért ért­hető, hogy a devalváció hataea a rizs árában soh­ViMUhri * kai érzékenyebben érezhető lesz, mint a kávénál és a teánál. Az együttműködő rizsimportőrök kalku­lációt dolgoztak ki, azt beterjesztették a miniszté­riumokhoz jóváhagyás végett. Déligyümölcs Az egyéb gyarmati áruktól eltekintve a déli gyü­mölcs a csehszlovák köztársaságba nagyobbára azokból az államokból kerül, amelyek devalváltak. Ezért a déli gyümölcsök árának emelkedésétől nem kell tartani. (—) Prágában további 10 koronával! •emelkedett a pengő. A mai prágai valuta­piacon a pengő árfolyama 10, a zloty 20, a márka 5, a dinár és a belga frank 0.50, a holland forint pedig 15 koronával emelke­dett. ( —) Állatvásári hir. A hétfői prágai ál­latvásárra 650 szarvasmarha, 1400 belföldi sertés és 3800 darab külföldi bakonysertés fölhajtását jelentették be. ( —) Devizapiac)elenté^. A mai prágai devizapiacon Amszterdam 9 koronával meg­szilárdult, ezzel szemben Varsó 1 és Zürich 0.50 koronával gyöngült. (—) A márka árfolyama. A Csehszlovák Nemzeti Bank az utazási márka árfolyamát a következőképpen állapította meg: 1 márka = 8.37.5 csehszlovák koronával. (—') A szabad csehszlovák korona Bu­karestben. A Nemzeti Bank jelentése sze­rint Bukarestben ma a szabad csehszlovák koronát a következőképpen jegyezték: 1 korona 5.18—'5.28 lej. ÉRTÉKTŐZSDE Prága javul Prága, október 17. (Pragoradio.) A mai prágai értéktőzsde élénken foglalkozott az 1037. évi költségvetéssel és a széntermelés adatainak emel­kedésével. Az értéktőzsde részvénypiaca javuló irányzatot mutatott, ami az árfolyamok korrektú­rájában nyilvánult meg. Az üzlet természetesen nem tudott széles keretek között kifejlődni, te­kintettel a szombati tőzsdeidő rövidségére, de az értékpapírok piacán igy is jelentős árfolyamemel­kedéseket értek, ei. A tőzsde zárlatkor bizakodó volt. Alpine 3, Bánya és Kohó 25, Brtinni Gépek 2, Cseh Cukor 3, Bud'weisi Sör 20, C-seh-Morva 35, Kábel 3, Karborundum és Kolini Kávé 2, Kolini Szesz 10, Königshofi Cement 12, Schöu- prieseni és Rézmüvek 3, Tejipari 25, Olleschaui 4, Poldi 8, Prágai Vas 13, Ringhoffer 23, Északi Vasút 40, régi bonnok 33, uj bonnok 20, Észak- cseh Szén 5, Aussigi Vegyi 12, Aussigi Finomító 5, Nyugatcséh Szén 6, Déli 3, Skoda 18 koronával javult, ezzel szemben Dux-Bodenbachi 2, Kosma- noe 1, Prágai Malmok 5, Brüxi Szén 2, Orion 10, Podol 8, Egyesült Gyapjú 1.50, Csehszlovák Solo 3, Hengerművek 2. Walter 20 koronával gyöngült. A beruházási értékek piacán a helyzet változat­lan. Az egzóták piacán a hangulat szilárd volt, de az árfolyamok alakulása egyenetlen. Epiag 3, Magnezit 35 koronával javult, Zsolna 1 koro­nával gyöngült. A frankra szóló Skoda-obligá- ciókban igen élénk üzlet fejlődött ki 6 az érték 100 koronával javult. A bankrészvények piacán az árfolyamhelyzet változatlan, csupán a Nemzeti Bank gyöngült 20 koronával. A magán.!ombard- kötvények piaca változatlan. BUDAPEST EGYENETLEN Budapest, október 17. A hétvégi értéktőzsde jól tartott irányzattal nyitott és az első árfo­lyamjegyzések mindenütt a tegnapi árfolyam- színvonal fölött mozogtak. A spekuláció igen csekély volt és nagyobb forgalmat csak a malom- értékekben, azután Rima-részvényekben, valamint néhány eddig elhanyagolt értékben bonyolítottak le. Zárlat felé túlsúlyba került a kinálat, ezért a tőzsde lanyhább irányzattal és kisebb árfolyam- lemorzsolódással zárt. A beruházási értékek pia­cán az árfolyamok alakulása egyenetlen volt. BÉCS NYUGODT Bécs, október 17. A bécsi értéktőzsde forgal­mát nyugodt irányzat mellett, barátságos hangu­latban bonyolította le. Kuliszban egy-két érték kivételével mindenütt magasabb árfolyamokat je­gyeztek. Rima jelentősebb árfolyamnyereségre tett szert. Korlátban a helyzet egyenetlen volt, de itt sem került nagyobb eltolódásokra sor. A beruházási értékek piacán az irányzat barátságos volt. BERLIN SZILÁRD Berlin, október 17. A mai berlini értéktőzsde szilárd hangulatban nyitott. Az értékek árfolyam- emelkedése 1—2 százalékot tett ki. Feltűnő volt, hogy a közönség nagyszámban vett részt. A tőzs­dém jó benyomást tett, hogy a szeptemberi kül­kereskedelmi mérleg Németország javára 75 mil­lióval aktiv. A járadékok piaca barátságos volt. A külföldi járadékok piaca nyugodt irányzatú volt. A 'pénzpiac helyzete tovább enyhült. ^IWGM-MAGfeVRHIELAP Felelős szerkesztő: Forgách Géza Kéziratokat nem őrzűnk meg és nem adunk vissza. — Képeket csak megállapodás sze­rint díjazunk. * Hirlapbélyeg használata a prágai postaigazgató­ság 56.660/Vli—1934. sz. rend. engedélyezve. Hogyan jelentkezik a nyenanyagdrágulát az egyes szükségleti cikkek árában! VÍZUMOT (magyart, románt, lengyelt, bolgárt) igen t. Előfizetőinknek és Olvasóinknak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhiva­talunk: Bratislava, Lőrlnckapu-ueca 17. II. (Central Passage). Ilyen útlevelek meghosszabbí­tását is vállaljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk esz­közli: Praha II., Panská ul. 12. III. Mit kapunk Mit fizetünk a valutákért! a valutákért! Prága, október 17 100 Denevért 563.50 100 pengőért 566.50 100 schillingért 523.50 100 schillineért 526.50 100 lengy. zlotyért 498.50 100 lengy. zlotyért 501.50 100 rom^n leiért 16.10 100 román leiért 16.40 100 német márkáért 623.— 100 német márkáért 627. — 100 ezüstmárkáért 795.— 100 ezüstmárkáért 805.— 100 dinárért 58.80 100 dinárért 59.20 100 olasz Uráért 137 40 100 olasz Uráért 138.60 100 sváicl frankért 651.50 100 svájci frankért 654.50 100 franc, frankért 131.95 100 franc, frankért 132.55 100 Belgáért 475.- 100 Belgáért 477.­100 holl. forintért 1522.- 100 hol. forintért 1528.­1 angol fontért 138 — 1 angol fontért 139. — 1 amer. dollárért 28.25 1 amer. doUárért 28.45 A prágai értéktőzsdén előfordult kötések október 17 október 16 4.5% A kibocsátású 97.10 —97.10 —.— 4.5% B kibocsátású 97 10 —97 10 —.— 3.75% unif. köles. törL 85 65 85.65 -.— 3% unifikáh járadék 70 75 —.— 70 75 —.— 3% nem törleszt . . 65 85 —65.85 —.— 3.5% IV. nemtörl. köl. 60.20 —60 20 — 3-5% nemtöri pótjár. 62.— —.— 62.— — .— 3% hedik ölesön kárt. 1935-1994 .... —57.50 — 3% hadik ölesön kárt. 1935-2024 .... Építkezési sorsjegy Vi 1922-1946 .... 733.- 732 ­Építkezési sórsj, rész 1922-1946 . . . 139.40 —.— 139.30 —.— 5%-os morva orsz. köl. 81.— —.— —.— —.— 6%-os cseh jelzá'ogb. . —— .— 4%-os KsOd 1889. . -.- 76 75 -.­Csebszl. Nemz. Bank 5010 — —. — 5030 — - ­Nordbahn .... 6330 - 6305 - 629C ­Nordbahn Bonnok . . 2645 -2648 — 2630.-2615 — Cseh Cukoripar . . . 913.— 914 — 910 — 911 — Scböller .......................... 2605.-2610 V 2620 -2610 ­Hor vát Cukor . . , 112.— —111 — 112 — Aussiger Finomító . s 1380.-1395.— 1390 — —.— K?í*ik.......................... 1180 — —1180 — —.— Pr ágai Malmok . . * 1860.— —1865.— — Kolini Műtrágya , . — Kolini Kávé ...» 173.— —171— —.— Kolini Szesz . , , , 2570 — — Tejipar.......................... 1575 — — Au ssigi Vegyi , . . 1303.—1800.— 1295 —1288.— Budweisi Sör .... 2370 — — Könígshofer Cement . 1545. —1535.— 1540 —1523 — Csehddorva Kolben-D. 3250 —8235.— 3200 — — Brünni Gépek . , . 123.— —121.— — Ringhoffer .... * 1135.- 1110-1112­Nvugatcseh Szén . . 547.— 542.— 531 — 536 — Alpine.......................... 211.— —.— 211.— 208.— Be rg és Hütten . . . 3160 —8155 — 8130— — Poldi .......................... 1064 - 1060 -1056 — Pr ágai Vas .... 1970 —1965 — 1950 — —.— Skoda........... 1721.-1718.- 1704 -1700.­Po zsonvi Kábel . . . 873.— —.— 870 — — Inwald.......................... —156 — — Ol leschaui Papír . • 645.— —641 — — A prágai tőzsde devizajegyzései: ma tagnap Biv. pénz ám pénz áru disk % Alexandria . 142.35 143.15* 142.35 143.15* Amsterdam. 1525.— 1629.— 1516.— 1520.- 3 Athén . . . 25.16 25.46* 25.16 25.46* 7 Belgrad . . 65.952 66.202* 65.952 66.202* 5 Berlin . . . 1138.75 1141.25 1138.75 1141.25 4 Brüssel . . 475.90 477.10 475.90 477.10 2 Budapest. . 842.20 844.20* 842.20 844.20* 4 Buen. Aires 792.— 798.— 792.— 798.-* Bukarest . . 20.75 20.95* 20.75 20.95* 4% Lanzig. . . 535.50 538.50* 535.50 538.50* 5 Helsingfors. 60.95 61.35 60.95 61.35* 4 Kopenhagen 618 50 621.50 618.50 621.50 3 % Kowno . . . 482.— 484.— 482.— 484.—* 5»', Lissabon . . 125.725 126.525 125.725 126.525* 4% London . . 138.40 139.— 138.40 139.— 2 Madrid . . . ——,— —5 Mailand . . 149.60 150.40 149.60 150.40 4‘/, Montreal . . 28.29 28.41* 28.29 28.41 New York . 28.30 28.40 28.30 28.40 1% Oslo .... 694.50 697.50 694.50 697.50 3lA Paris . . . 131.80 132.20 131.80 132.20 2 Riga . . . 550 50 553.50* 550.50 553.5^* 5 ya Rio de Jan. 166.— 168.—* 166.— 168.—* Sofia . . . 84.45 34.55* 34.45 34.55* 6 Stambul . , 22.465 22.565* 22.465 22.565* Stockholm . 712.50 715.50 712.50 715.50 2% Tallinn . . . 766.— 770.—* 766.- 770.—* 4% Warschau , 532.— 534.— 533.— 535.— 5 Wien . . . 528,50 531.50* 528.50 531.t0* 3% Zürich . . . 651.50 653.50 652.— 654.— 2 *) nomlneller Kurs. A budapesti értéktőzsde árfolyamai: október 17 október 16 Magyar Nemzeti Bank . . . 168.— 198 — Bauxit ......... 189 50 192 50 Magyar általános Kózzén • . 496.— 500 — Salgó ........................ .... 51.— 81 60 Ur ikány ........ 85.20 86.— Magyar Fegyver................... 78.— 74 — Ga nz Danubius ...... 18.90 19.20 Láng . ......... —. — — — Vagóngyár ........ 8150 32 — Rima...................... 102 25 102.60 Of * faipar ....... 31.— 32 — Nova................................ 23 75 23.90 áll am vasút......................... . . 35.75 35.— Tr öezt . . . ....................... 99.- 100.40 Ma gyai Cukor........................ 200.50 203.— Izzólámpa ........ —268.— Réezvényzör................. 196 — 193 — Hu ngária műtrágya................... 52.60 54.— Sz ikra ......... —— — Féltén .»,.«* Gtunnl a i ■ i a • i r i 94 50 98 23 x . | | I S y g O — T3 *| £ § g § % % k s | i i -ff 2 1 1 I 11 1 I *3 ir» uv cs »-< iá; Szlovenszkói 730 721 20 201 404 66 19 11 Kárpátalja 291 291 74 127 76 12 2 — összesen 1021 1021 94 328 480 78 21 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom