Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-18 / 239. (4088.) szám

1936 október 18, vasárnap. ,PRAGAI-A\AG^ARHIRIiAg 11 titifyet*idd Az időjárás lényegében nem változott. A Kár­pátokban kisebb zivatarok voltak. Nyugati széllel a hőmérséklet emelkedett, a minimum a hegyek­ben a fagypont körül van. — Időjóslat: Egyelőre változatlan. OLASZ, NÉMET, BOLGÁR, OSZ­TRÁK FRONTHARCOSOK BUDAPES­TEN, Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar frontharcosok szövet­sége most tartja országos találkozóját Bu­dapesten. Erre meghívták a külföldi álla­mok frontharcos-alakulatait is. Pénteken délben repülőgépen érkezett meg Buda­pestre a német frontharcosok egyik csoport­ja, mig a másik csoport különvonaton jött szombaton a magyar fővárosba. Az olasz frontharcosok küldöttsége pénteken éjjel érkezett Budapestre. Megérkezett a bolgár frontharcosok küldöttsége is, az osztrákok pedig szombaton délben jöttek meg. Az or­szágos találkozó megnyitó ünnepségét szom­baton este tartották meg a Hősök-terén. — ÉRTESÍTÉS. Komáromból jelentik: A ko­máromi körzetben lakó volt keresztényszocialista párthivek szives figyelmét felhívjuk arra, hogy Derfinyák Gusztáv "főtitkár működési helyét át­tette Komáromban az egyesült pártunk Deák Ferenc-ueca 3. sz. a.latti helyiségébe. Mindazon volt keresztényszocialista párttagok, kiknek bár­milyen elintézni valójuk van pártunkban, a fent jelölt uj helyiségbe szíveskedjenek elfáradni. — HÍRES UDVARI BOLONDOK. A királyok tréfacsinálói divatjukat múlták; nem csupán azért, mert a királyok száma megfogyatkozott, de az államfők általában nem tartanak már maguk körül bolondokat. A régi időkben az ud­vari bolond hivatása igen fontos volt és nevet­séges komoly számba vették. Az uralkodók bo­londjaikat igen jól fizették, ennek fejében azon­ban nemcsak tréfákat kívántak tőlük, hanem minden tehető kérdésben oly tanácsot, amely a közmondás szerint is drága. Az udvari bolon­dok közt nemcsak cselszövők és politikusok, hanem gyakran okos és tudományosan képzett férfiak is akadtak. így pl. I. Frigyes Vilmosnak udvari bolondja Gundling Pál, egykori tanár volt. Mindhogy a király akadémiájával hadilá­bon állott, csúfságul udvari bolondját tette meg annak elnökévé. 1737-ben pedig másik, igen müveit, Morgenstern nevű bolondot küldött a Í rankfurti tanárok gyűlésére, hogy ott „Bo- ondok és bolondságok** címmel vitaelőadást tartson. E gyűlésen maga a király is résztvett kíséretével. Morgenstern tudta, mivel tartozik bolond mivoltának s az aulában csengetyükkel körülaggatott tarka köpenyben, vörös paróká­val s oldalán rókafarokkal jelent meg. A bo­londságot nagy lelkesedéssel védelmezte s a tudósokat és írókat sarlatánoknak nevezte. Még kedveltebbek voltak az udvari bolondok Oroszországban. Nagy Péter, Katalin és kivált Anna Iwanowna cárnő uralkodása alatt az orosz trónt a bolondok valósággal megszállva tartot­ták. Az elmés Ba’akirewet, nagy Péter cár kedvencét egész Oroszország ismerte. Számta­lan regény hősévé lett. A gyanakvó cár ez okos emberében teljesen megbízott és kellően értékelte abbeli fáradozását, hogy őt mindig jó kedvben tartotta. Magával vitte vadásza­tokra, háborúkba, sőt titkos külföldi tanul- mányutjaira is. Az udvari emberek, akik Ba- lakirew szereplését irigy szemmel nézték, oly rendeletet jártak ki, amely a bolondnak megtil­totta, hogy az udvarba négyfogatu kocsin jár­hasson. Mit csinált a bolond? Két kecskét fo­gott be gyermekkocsiba s azon vonult be a terembe, ahol a minisztertanács ülésezett. Ki­dobták. Két nappal később az udvari bálon egy kis kocsiban jelent meg, amelybe saját felesé­gét fogta be; a meglepett cárnak pedig eztf mondta: „Felsége meg nem tilthatja, hogy igy keljek útra, hisz n az én jobbik felem gyalog mef’v a kocsi e’őtt*‘. A cár nevetett és az uj rendelet határon kívül maradt. A kegyetlen Anna Iwanowna cárnő a bolondkultusznak utolsó, de leglelkesebb híve volt. Tucatszámra voltak udvari bolondjai mindenféle nemzeti­ségből; Go'otsin herceg, az olasz Pedriílo és Jefimov voltak a leghíresebbek köztük. Anna Iwanownával az udvari bolondok eltűnnek Oroszország történetéből. Helyükbe lépnek a fa­voritok, a kegyencek, akik sokkal drágábbak­nak bizonyultak. — ORVOSI mR. Dr. Németh Mihály bel­gyógyász-szakorvos, Pozsony, rendelőjét Foch- ucca 35. sz. alá helyezte át. — ÖSSZESZURKÁLTÁK A VETÉLYTÁR- SAT — TÍZHAVI BÖRTÖN. Lőcsei tudósi- tónk jelenti: Szolé Irak János poprá diaival gazda légéin y és unokatestvére, Zemancsik Miklós ugyanannak a lánynak udvarolt. Május 10-én este Szólót ruk heves szóváltásba keve­redett unokatestvérével, majd baltával tá­madt reá. Zemancsik futásnak eredt., de meg­botlott és elesett. A megvadult legény ekkor a baltával össze vagdos la unoka testvér ét. Köz­ben odaérkezett Szolotruk János Péter nevű bátyja is és bicskát rántva ő is a földön fet- rengő Zemancsikra vetette magát. A szeren­csétlen legény sebesülése uniatt hetekig nyomta az ágyat. A lőcsei kerületi bíróság most tárgyalta az ügyet s a két Szlotruk-test- vért fejenkint tizhavi börtönre Ítélte. xx Kénytelen lett volna kalapját megenni. Az a bizonyos ur, aki mindenhez jobban ért, láto­gatóba ment. Á Háziasszony kávéval lepte meg. „Nagyon jó", mondá, „de bizonyára sok pénzt költenek babkávéra". — „De hiszen nincs is benne babkávé.“ — „No, ha ebben a kávéban nincs babkávé, akkor megeszem a kalapomat." Barátja 'kezébe szorította kalapját: „Tessék, edd meg! Ez rozskávé, de .valódi Franck van benne!' Prága, október 17. Néhány hónappal ezelőtt bejárta a világsajtót az a hir, hogy a távolbalá­tás technikai tökéletesitése teljesen sikerült és rövidesen minden államban fölállítják a hangle­adó rádiókészülékek mellé a képleadó fölszere­léseket is. Azóta meglehetősen sok idő telt el és nem igazolta a korai reményeket. A berlini és londoni hatalmas rádiókiállitások látogatói meg­győződhetnek ugyan arról, hogy a fejlődés egé­szen meglepő, de be kell látniok azt is, hogy a távolbalátó általános bevezetése nagyon is a jövő zenéje még. A szakemberek kénytelenek kijelenteni, hogy a távolbalátás általános elter­jedése egyelőre nem remélhető, főleg azért, mert elképzelhetetlenül drága* 3 millió képpont másodpercenkint Németországban és Angliában már bevezet­ték a rendszeres képleadást, ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy optimizmussal várhatjuk a képvetítés általános alkalmazását. A mozgó­képek távolbavetitése ugyanis ugyanazon az el­ven nyugszik, mint a moziképek vetítése, vagyis a mozgó kép számtalan apró képre oszlik, ezenfölül azonban a távolbalátás készülékén minden egyes kép még számtalan vetítési pontra oszlik. A mozgó kép másodpercenkint huszonöt képet vetít a vászonra, a távolba vetített kép jósága pedig éppen attól függ, hogy minél nagyobb le­gyen a vetített pontok száma. Egy jó kép, mely­nek nagysága megfelel egy levelezőlap nagysá­gának, 160.000 vetített pontból áll, vagyis másodpercenkint 3,000.000 képpont vetítésé­ről van szó. Ez oly magasfeszültségű villamosságot követel, hogy az áram mennyisége hatszázszorosa annak, amennyit a hangátvitel igényel. A távolbalátás annsnnBB megfelelően rövid hullámhosszal történik, az úgynevezett ultra rövidhullámokkal, amelyek hosszúsága 3-tól 10 méterig terjed. Drága a rövidhullám Ebből is kiderül, hogy a rendes rádiófölvevő­gép — még akkor is, ha rövidhullámokra van berendezve — nem alkalmazható a képvetítés­nél, mert a legjobb esetben 15—50 méter hosszú hullámokra vannak berendezve. Ezenkívül igen súlyos követelmények várnak megoldásra a föl­vevőkészülék fölszerelésénél, úgyhogy e gépeket legalább tiz-husz lámpával kell el­látni, ami természetesen tetemesen megdrágítja a ké­szülékek fölállítását. A tulajdonképeni vetítési felület, az úgynevezett távolbalátó készülék is rendkívül komplikált szerkezet és így természe­tes, hogy — még tömegelőállitásnál is — leg­alább kéíszerannyiba kerülne egy távolbalátó ké­szülék, mint amennyibe most a legdrágább hangközvetitő rádiókészülék kerül. Leadóállomás — 50 kilométer körzetben Ez a tény maga is súlyos akadálya a távolba­látás általános elterjedésének. Éhez járul azon­ban még, hogy a leadóállomások létesiíése is oly hallatlan befektetéseket igényel, hogy azok a mai kö­rülmények között seramieseíre sem fizetődné- nek ki. Mindenekelőtt tudni kell, hogy a rövidhullámok nagyon kis körzetben terjednek és egy húsz mé­ter magas leadótorony legföljebb 50 kilométer körzetben működhetik. Ha tehát az egész köztársaságban közvetíteni akarnék a képleadást, úgy legalább tizenöt leadóállomásra volna szükség. Ez állomásokat pedig különleges áramkapcsolás kötné össze, ami szintén hallat­lanul sokba kerül, mert a magas feszültségre való tekintettel a normális telefonkábeleket itt nem lehetne fölhasználni. A költségeket elő lehetne teremteni abban az esetben, ha kezdettől fogva számolni lehetne a távolbalátás bevezetésének gyors terjedésével. A magas árra való tekintettel ez alig várható. A hangrádió gyors föllendülése annakidején előre­látható volt, legalább is kereskedelmi és techni­kai látókörrel biró emberek számára, mert nyil­vánvaló volt, hogy a legszükösebb viszonyok között lévő ember is könnyen szerezhet legalább egy detektoros készüléket A távolbalátásnál ez a lehetőség teljesen meg­szűnik. Itt egyelőre csak nagyon drága készülékekről lehet szó, igy tehát a terjedelmes küldőszerve­zet kiépítése egyelőre nagyon veszedelmes vál­lalkozás. Ahol pedig nincsen távolbalátó leadó­állomás, ott nem lehetnek fölvevő készülékek sem és igy a tömegtermelés sem lehetséges, ami esetleg idővel olcsóbbá tenné a készülék gyár­tását. Egyelőre tehát utópiának tekinthető a távolbalátás praktikus megvalósítása nemcsak a köztársaságban, hanem olyan hatal­mas területen is, mint az Amerikai Egyesült Ál­lamok. Még itt, a rádió klasszikus hazájában sem számolnak a távolbalátás gyors elterjedésé­vel. A technikai fejlődésben a „lehetetlen" szó már úgyszólván nem ismeretes többé, — mégis meg kell állapítani, hegy a távolbalátás az eddig elért technikai tökéletesség ellenére sem válha- [ tik általános intézménnyé. A középiskolákban tanítani fogják az úszást és a gépkocsivezetést Prága, október 17. Az iskolaügyi minisz­térium erősen dolgozik azon a három ren­deletén, amelyek valamennyi csehszlovák iskolában be fogják vezetni a honvédelem­re valő nevelést. A rendelefcek a tantervet és nevelési rendet is módosítani fogják. Az iskolákban nagyobb súlyt fognak he­lyezni a testnevelésre. A tanulóifjakat gyak­ran fogják elvezetni a kaszárnyákba, hogy megismerkedjenek a katonai élettel. A lá­nyoknak a kórházakat fogják mutogatni, mert őket a betegápolásra fogiák nevelni. A középiskolásokra vonatkozó rendelet szö­vege már készen is van. A középiskoláidban a nemzetvédelmi nevelés elsősorban a me- neígyakorlatokra helyezi a fősulyt, továbbá a fegyverfogás megtanulására és a terepen való gyakorlatokra. A rendelet legnagyobb újdonsága hir szerint az, hogy a középisko­lákban bevezetik az úszás és a gépkocsive­zetés oktatását* — EGY VILÁGVÁROSI CIRKUSZ. Egy hete tartózkodik Prágában a világhírű Busch-cirkusz, 6 azóta a csehszlovák főváros közönségének ál­lamié beszédtémája az a nagyszabású és minden részletében szenzációs program, amit ez a cir­kusz naponként, két előadásban (délután fél 4-kor és est-e 8-kor) zsúfolt kolosszeum előtt bemutat. A hatalmas műsor két különálló részből áll. Az első részben megtaláljuk mindazt az attrakciót, ami ma a cirkuszcsuesteljesitmény fogalmához egyáltalán tartozik (állatidomitástól, lovasmutat- ványoktól kezdve légtornászokig, európai és eg­zotikus artistákig és boihóchumorig mindent, de mindent.) A második rész egy fantasztikusan ere­deti és- lenyűgözően nagyszabású pantomim, amelynek izgalmasan váltakozó jeleneteit minden­ki lélekzetvisszafojtva élvezi. A világszerte szen­zációt jelentő mutatvány két véglet-jelenetei: az égő őserdő és a sarkvidék jég- és víz-birodalma. A technikus-rendezői lelemény előbb „lángten­gert”, majd hatalmas vízesést és valóságos árvi­zet produkál a cirkusz köröndiében. A Busch-cir- kusz prágai szereplése mindenben igazolja e vál­lalat világhírnevét. i . — BETÖRÉS ÉS LOPÁS.' Zsolnai'tudÍódíiS u- 1 entí: A túrócszentmá-rtoni Gazdasági Egyesület helyiségében ismeretlen tettesek megfúrlak az egyesület vasszekrényét. A tetteseket valószínűleg megzavarták munkájukban, mert csupán az egyik asztal fi ólcból vittek el 150 koronát. — A liptőujvári osendőrségen Knaukusz Rezső bejelentette, hogy a község melletti árokban elaludt, s valaki azalatt .ellopta 170 koronáját. Amikor felébredt, a közei­ben egy falubeli cigányasszonyt látott. lA csendőr­ség megindította a nyomozást. _ ELÍTÉLTÉK AZ ILLAVAI FEGYHÁZ SZÖ­KEVÉNYEIT. Zsolnai tudósítónk jelenti: Annak­idején jelentettük, hogy .Juruj Ferenc, Hnlkoa Fe­renc és Schwartz József megszökött az iílavai fegy­háziból. Rujdotsáeuk közben több betörést követtek el, mig Morvaországban végre letartóztatták őket. A bíróság most a lopásokért Jurujt egyévi, Hlin-i- cát és Schwaitaofc 8—3 hóna#* köstöure hálta, Dugulás és aranyeres bántalmak, gyomor- és bélzavarok, máj- és lép- duzzadás, a has állandó puffadtsága és a rekeszizom gyakori feltolódása, hátr és derékfájás ellen a természet­adta „Ferenc József “ keserű víz, kisebb adagokba elosztva, naponta többször bevéve, hathatós segítséget nyújt. Tudományos megfigyelések beigazol­ták, hogy a Ferenc József viz aihasi megbetegedések eseteiben — túl­táplált, vérbő egyéneknél is — gyor­san, biztosan és mindig enyhén hat. F\z orvosok ajánlják, — ÖNGYILKOS CSELÉDLEÁNY. Zsolnai tudó­sítónk jelenti: Hrabov község közelében a járóke­lők egy oszlásnak indult nő hullájára akadtak, A csendőrség megállapította, hogy Sztraka M. cseléd- leány hulláját találták meg, aki néhány nappal ez­előtt eltűnt a faluból. A leány mellett egy üvegben mérget találtak, s így valószínű, hogy a leány ön- gyilkosságot követőit el1 | ss jő ellátás, kényelem, gondosság Buda- I pesten a Park-nagyszállodában a keleti pálya­| uő- urral szemben. Leszállított árak. E lap elő- | fizetőinek 20 százalék engedmény. | xx A bevásárlók tömege rendszerint odatódul, ahol a legalk altraasabban vásárolhat. A Baba- fióküzleteiben naponta rengeteg ember látható, mert hallották, hogy szép és kényelmes férfi és női házieipők .kaphatók. Mindenkinek érdekében | áll ebben a hideg időben kényelmét egy pár jó K meleg házi cipővei (biztosítani, Utópia marad a beteljesedett álom A távolbalátás tökéletes — de megvalósithatatlanul drága Hosszú ideig szó sem lehet általános elterjedéséről ■ Tizenöt drága leadóállomásra volna szükség a köztársaság területén Sz egyetemes és magyar kuüor- gondoiat Jegyiben indult meg az érsek újvári SzMKE előadássorozata Érsekújvár, október 17. (TudóBitónk jelen­tése.) Csütörtökön nyitott kaput a SzMKE ér- sekujvári gizalbadegyeteme. Az évadnyitó elő­adásira nagyszámú közönség gyülit össze a Grémium nagytermében. Bereioz Kálmán ügy­ve zeitő megnyitó szavaiban hitet tett az egyetemes magyar kultúra és az európai gondolat mellett és hangsúlyozta, hogy a magyar ifjúság a kultúraterjesztés te­rén nem harcot akar hirdetni, hanem tudást és müvditeóget kíván a falu és város magyar tömegeibe vinni. A megnyitó utón Brogyányi Kálmán tartotta meg nagy alapossággal elkészített előadását az európai szellemiség válságáról. Előadásában a in/üyiésBetek ikrizisénőil értekezett. A képzőművé­szetben szerinte zavar és bizonytalanság ésizM- íhető. S ugyanez a jelenség nyilvánul meg a ezielíiemietk terén, a tudományban, az irodalom­ban és a fülloizófiában is. Európa, sizellieimdségé két részre oszüöitit. A eaelilietmi áramlatok a poiüitákában is kifejezésre jruitotitialk a szocializmus, és fasizmus formaijában s ma úgy szellemi térien, mint a. 'po­litikában, óriási harc folyik a két áramlat kiib zö'bt. Talán egy bairmadik ezefiemii áramlat fog győzedelmeskedni, — mioudioitta aiz előadó — .amely e,didiig csak aiz irodalomban és filioizófiálbain jelentkezett s amely aiz embert tette középpont­jába s ez az uj humanizmus. A mindvégig élveizeitois és magas színvonalú — bár kissé nehéz — előadásit a közönség nagy tetszéssel fogadta. A SzMKE émaekujváiri szervezőit.éneik kiöveit- ikieaő előadását dr. Boriba Géza komáromi, fő- gimnáziumi tanár fogja tartami „Irodalmi írd- S nyok“ diniem október 22-én, csütörtököm este \ 8 órakor a városháza nagytermében. Október ] 29-én dr. Duika-Zólyomi Norbert (.A vMigibéke és a kisebbségek), november 5-én pedig ifj. öl- ved! János (A nemzetiségi gondolat kiailiakmláea Középeurópáibam.) előadására, kerül sor. A sízia- ; badegyeitem itöTcfoi lelőadásának feteoroiMsára még vissizaibáttümk. íratta--’”^* - t — SZERENCSÉTLENSÉG VETÉS KÖZ­BEN. Komáromi tudósítónk jelenti: Zámlbó Istvánná, ötven-négyéves izsai asszony az izsai határban búza vetésnél segédkezett. Egy óvatlan pillanatban a keze belekerült a vető- gépibe s a gép fogaskereke teljesen összezúz­ta a karját. Súlyos állapotban vitték !be a ko­máromi kórháziba,

Next

/
Oldalképek
Tartalom