Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-17 / 238. (4087.) szám

A kormány benyújtotta a költségvetési előirányzatot Négyszázmillióval több kiadás a jövő évi költségvetésben Kalfus pénzügyminiszter expozéja a képviseiőházban - ■ Ot és egynegyed milliárd beru­házásokra: a hároméves terv első részlete • 250 millióval emelkednek a személyi kiadások OPTIMIZMUS (d) A csehszlovák politikában egy idő óta uralkodó vezérszólammá vált az opti­mizmus, a mindenáron való optimizmus. Még azok is tulrózsaszinü képeket rajzol­nak a jelenről és jövőről, akiket eddig a leghidegebb realizmus híveinek ismertünk. Az optimizmus nagyon előnyös és rokon­szenves politikai módszer, de csak módjá­val. A túlzott optimizmus a helyzet félreis­merésére csábit és csalódásokat" idézhet elő. A sok tuloptimista szózat után szinte üditő- leg hatott Kalfus pénzügyminiszter mai fi­gyelmeztetése, hogy nem szabad tuloptimis- táknak lennünk. Helyénvaló ez a hidegebb józanság és még helyénvalóbb lett volna, ha ezt az óvatosságot már a költségvetés összeállításánál nagyobb mértékben alkal­maztak volna. Mert a jövő évi költségvetés nagy adag optimizmusra épült föl. Az álla­mi bevételek automatikus növekedésére, melyet 423 millióra becsül. Ennek megfelelő­iig a kiadásokat is ugyanennyivel növeli. Ezt a bevételtöbbletet azért várják, mert ebben az esztendőben az első hét hónap öiatt hétszázmillió koronával több volt az adóbevétel, mint 1935-ben. De a miniszter is megjegyzi ennél a kedvező adatnál, hogy ennek nagyrészben az a magyarázata, hogy az adózók skontót kaptak s igy részben előre fizettek, innen a többlet. Ehhez még hozzá kell tenni azt a józan és hideg szám­adatot is, hogy bár a bevételek növeked­tek, ugyanakkor az államháztartás deficit­je egymilliárd körül járt. A hideg számok sokat beszélnek az elmúlt évek költségve­téseinek és zárszámadásainak nagy eltéré­seiről. Öt év óta minden esztendőben „ki­egyensúlyozott költségvetést'* szavazott meg a nemzetgyűlés. Minden költségvetés aktív volt, az előirányzott bevétel egy-két millió koronával fölülmúlta a kiadást. És egymás­után mind az öt zárszámadás átlagban évi kétmilliárdos deficittel számolt el. A zár­számadások alaposan devalválták a költ­ségvetések „kiegyensúlyozottságát" és „ak­tív" voltát. Csodálatos, hogy öt egymásutáni év ta­nulságai után még mindig szinte ugyanazo­kat a biztató szavakat halljuk a költségve­tés bekonferálásánál. Ugyanazokat az opti­mista szavakat. Biztató jelenség, hogy a be­vételek növekednek, de végeredményében nemcsak a bevételektől, hanem elsősorban a kiadásoktól függ egy költségvetés egyen­súlya. Örülni kell, mert ha több a bevétel, több lehet a kiadás is, de a kiadásnak nem szabad milliárdokkal fölülmúlnia a bevéte­leket. Az elmúlt öt évben évente átlag két milliárddal kevesebbet kellett volna a kor­mánynak költenie, hogy a költségvetés egyensúlyban maradhasson. Éppen azért, ha most a jövedelmek remélt ötszázalékos nö­vekedése mellett 423 milliós többletre lehet számítani, a kiadásokat nem lett volna sza­bad pontosan ugyanilyen arányban növel­ni, hanem ellenkezőleg még vagy másfél milliárddal kellene szükebben gazdálkodni, hogy a várvavárt egyensúlyt végre elér­hessük. öt év alatt 11 milliárd uj állam- adósság, ez nagyon sok. S ez az állam- adósság egyre növekvőbb arányban emel­kedett. Az utolsó esztendő alatt ötmilliárd 850 millióval! Gondoljuk meg, csak az ál­lamadósság kamataira évente egy milliárd 610 milliót kell fizetni, az egész állami be­vétel egyhatodát. Körülbelül ennyi az átla­gos deficit, ennyit kellett volna évente meg- takaritani. Nem szabad, hogy az államot ilyen ütemben terheljék meg tovább újabb Prága, október 16. A képviselőház mai ülésén nyomtatásban kiosztották a szállítói utalványokról szóló törvény módosítását célzó kormányjavaslatot. A Ház mind-két olvasásban elfogadta a rendekről és kitüntetésekről s a lobogó és egyenruha használatáról szóló kor­mányjavaslatokat. A képviselőház ezután a mentelmi bizottság indítványára megintésben részesítette Ko- pecky kommunista képviselőt azért, mert Sidor és dr. Wolf képviselőket egy junius- végi ülésen Beck ügynökeinek nevezte. Majd az állandó bizottságot választották meg újabb egy évre. A mai ülésen nyomtatásban kiosztották az 1937. évi állami költségvetés tervezetét s azt dr. Kalfus pénzügyminiszter hosszabb expozéban indokolta meg. Az állami költségvetés és államadósság A költségvetés kiadási tétele 8 milliárd 454,970.960 korona, a bevétel 8.456,499.080 korona. Az államadósság 1936 folyamán lé­nyegesen emelkedett: most 46.784,508.636 korona, mig egy évvel ezelőtt még 40 mil­liárd 933,673.851 koronát tett ki, tehát egy esztendő alatt öt milliárd 850,834.785 koro­nával emelkedett. Ebből belföldi költsön 36.605,083.669 (tavaly 30.773,318.940) és külföldi 8.160,354.910 (8.149,429.937) ko­rona. Az államadósság kamatja 1 milliárd 610,638.073 korona, törlesztésre 83,295.366 koronát fordítanak. Az állami vállalatok költségvetése A költségvetés ezek szerint az ideivel szemben 422 millióval több kiadást tartal­maz, vagyis az emelkedés 5 százalékos. Az állami üzemek költségvetésében az előirány­zat 1.065,161.280 koronás nyereségre szá­mit. Az állami üzemek bevételeinek végösz- szege ugyanis 8.349,805.380 korona, a ki­adások pedig 7.472,199.500 koronában van­deficitekkel. Itt az ideje végre, hogy meg­kezdődjön az igazi takarékoskodás, amikor nem a bevételeket szabják a kiadásokhoz, hanem a kiadásokat alkalmazzák a bevéte­lekhez. Ennek az ellenkezőjét látjuk. Az adózó polgár csodálkozással hallja, hogy például a személyi kiadások újabb negyed- milliárddal nőttek. Pedig ebben még nin­csen benn az állami alkalmazottak fizetésé­nek visszaállítása, amely a devalvációs drágaság következtében még a jövő költ­ségvetési évben esedékes és amellyel már a költségvetési előirányzatban is kellett volna számolni. Mi lesz, ha ez az „előre nem látott" többletkiadás is terhelni fogja nak előirányozva. 1936-ban az állami válla­latok bevétele 7.973.722.750, kiadása 7 mil­liárd 230,396.750 korona volt. Az uj költ­ségvetésben tehát 376 millió bevételtöbb­letre számítanak és az ideihez képest 541 millióval több kiadást vettek tervbe. Kalfus pénzügyminiszter beszédének első részében a költségvetés gazdasági alapjai­val foglalkozott. Megemlékezett a devalvá­cióról s kijelentette, hogy a kormánynak szilárd elhatározása a pénzügyi és gazda­sági tabilitást fenntartani. Majd a külkeres­kedelmi forgalom hároméves statisztikai ki­mutatásaiból azt bizonyítja, hogy a kivitel egyrészt javul, másrészt oly ál­lamok felé orientálódik át, amelyek tőké­ben erősek, az 1937-es „kiegyensúlyozott" költségve­tést? Egyébként Kalfus költségvetése sem hoz semmi újat. Éppen olyan centralista szelle­mű, mint az eddigiekben. Szlovenszkó és Kárpátalja részesedése nincs kitüntetve benne, a kisebbségek részesedése még ke- vésbbé. Az, egyetlen újítás a beruházások nyilvántartása, de ezt is vegyes érzelmek­kel kell fogadnunk. Ez évben a beruházá­sok 5 milliárd 249 millióra rúgnak. A hatal­mas beruházási tervet az állam rendes költ­ségvetésében és az állami vállalatok költ­ségvetésében levő tételekkel, az államvé­delmi kölcsönnel s más egyéb kölcsönökkel A vasút költségvetésében 585 millió korona deficitre számit a tavalyi 696 milliós veszte­séggel szemben. A posta nagyobb jövedelmet vár, 48 milliót; az eddigi 32 millióval szem­ben. A dohányjövedék az eddigi nyereséggel, 1279 millió korona tiszta jövedelemmel szá­mol. fedezik. Örvendetes tudat, hogy ilyen ha­talmas összeg kerül bele a gazdasági vér­keringésbe, de már nem olyan örvendez­tető tudat az, hogy az összeg nagyobbik fele — kölcsönpénz. Különösen, ha meg­gondoljuk, hogy ez a hároméves beruhá­zási tervnek csak az első szakasza, az első harmada. Vájjon jövőre és két év múlva a második és harmadik ötmilliárdot is hitel­műveletekkel kell majd alátámasztani? Avagy már olyan optimizmussal várják az adóbevételek rohamos növekedését, hogy a triletkát jövőre már a rendes költségvetési bevételekből vélik fedezhetőnek? Szeretnők osztani ezt az optimizmusukat. A miniszteri tárcák költségvetése Az állami költségvetés egyes tárcáinál az ideihez képest a következő változásod lesznek: 1 9 3 6 1 9 3 7 1. A köztársasági elnök irodája 14,941.900 16,732.700 2. A nemzetgyűlés és szenátus 36,102.800 36,102.700 3. Miniszterdinökség 37,210.100 38,433.200 4. Külügy 132,730.100 132,248.100 5. Nemzetvédelem . - 1.340,000.000 1.360.000.000 6. Belügy 714,740.100 773,719.000 7. Igazságügy és legfelső bíróság 278,632.300 282,012.000 8. Unifikáció 1,896.100 2,605.000 9. Legfelső közigazgatási bíróság 6,144.600 6,084.300 10. Iskolaügy és népnevelés 944,766.600 997,885.000 11. Földmüvelésügy 195,329.200 199,267.700 12. Kereskedelemügy 36,825.400 42,672.300 13. Közmunkaügy 475,839.800 549,526.400 14. Posta és táviró 11,760.700 12,873.100 15. Vasút 21,184.000 22,627.900 16. Népjólétügy 856,042.600 878,213.100 17. Egészségügy 156,356.800 160,474.000 18. Nyugdijak 926,677.500 1.004,396.400 19. Pénzügy 1.837,975.200 1.931,983.060 20. Legfelső számvevő hivatal 7,040.100 7,113.800 8.032,195.900 8.454,970.960 ami különösen fontos a csehszlovákiai vál­lalkozásra. így a fontblokk államaiba való kivitel az összes kivitelnek 13 százalékát teszi ki, a többi szabad piacú államba 26 százalékát, viszont az aranyblokk és a kli- ringállamokba irányuló kivitel jól tartott. Hogy a külkereskedelmi mérleg aktív szaldója nem növekedett ezzel arányo­san, ez az államvédelem fokozott szük­ségleteivel van összefügésben; a belső piac élénkülése következtében nagyobb Ma: Nagy rádió melléklet . 18 oldal. Ara Ki 1.20 jBA Jt|A J XV. évf. 238. (4087) szám ■ SlOfflbat ■ 1936 október 17 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, v A áSzloveUSzkÓi 6S TUSZinSzkÓi magUarság ulicel2, 1L emelet O Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • _ ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, P R fl H fl. Kalfus pénzügyminiszter expozéba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom