Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-15 / 236. (4085.) szám
A gazdag rokon példája (*) Az aranyegyezmény, amely Franciaországot, Angliát és az Egyesült Államokat szoros kötelékkel fűzi egymáshoz, nem jelenti az aranypolitika megerősödését. Sőt éppen ellenkezőleg: az aranykereskedelem szabaddátétele a három ország között nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy az aranyhullámzás ne befolyásolja a pénz értékét s hogy az arannyal való spekuláció, amely érthető okokból az utóbbi hetekben fantasztikus méreteket öltött, ne veszélyeztesse a nyugati államok gazdasági biztonságát. Egyenletes és stabil fejlődés, a tényleges gazdasági értékek rendszerének biztosítása, ugylátszik, ez az a program, amelyet most a három gazdasági nagyhatalom meg akar valósítani. A lépés, amely az ortodox aranygazdálkodástól elvezeti a világot, elhatározó jelentőségűnek látszik. Persze nem szabad túlságosan vérmes reményeket fűzni hozzá s azt remélni, hogy a mindennapi élet tülekedésében is éreztetni fogja hatását az arany céltudatos, úgyszólván tudományos detronizálása, hogy ezzel a gazdaságpolitikai lépéssel együtt a kapitalizmus erkölcsei is megváltoznak, hogy majd közvetlenül is érzékelni fogjuk, hogy itt mélyremarkoló változásokon megy keresztül a világgazdasági rendszer, amelyben élünk. A változás egyelőre még sokáig nem lesz szabadszemmel látható, csak a mikroszkóp alatt játszódnak le korszakbontó és korszaknyitó szenzációk s mi majd csak az utánunk következő generációtól tudjuk meg, hogy alapjában véve mi történt velünk és körülöttünk. Hanem azért más vonatkozásokban érzékelhető hatása is lesz annak, ami most a három nagyhatalom szövetkezése közben történik. El lehetünk készülve arra, hogy a három úgynevezett demokratikus nagyhatalom, — amelyet az azonos gazdasági érdekek sokkal inkább fűznek össze, mint az azonos politikai érdekek —, még jobban szepará- lódik Európától. Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok a három nagykapitalista hatalom, vannak még aprószentek, akik úsznak velük, a világ többi része azonban más érdekek, más adottságok, más gazdasági elvek szerint igazgatja sorsát s egyre élesebben kanyarodik külön utakra Angliával, Franciaországgal és Amerikával, tehát — hogy műszóval éljünk — a ..hochkapitalizmus" országaival szemben. Egy vezércikknek sem apropója, sem kerete nem alkalmas, hogy bizonygassuk, mennyire uj fázisába léptünk a kapitalista világrend elleni harcnak s hogy mennyire nem osztályok, hanem nemzetek, sőt szélesebb gazdasági sorsközösségek harcára transzponálódott az a küzdelem, amelyről a XIX. század mechanikus szocialista felfogása csak egysíkú, kezdetleges képet adott. S ad még mindig azoknak,- akik szolgai követői egy életszemléletnek, amely a mienkétől lényegesen eltérő gazdasági és társadalmi viszonyok bonctani vizsgálatán épül fel. A jelenségeket megállapítani s néhány természetes konzekvenciát előre jelezni — ennyire még egy vezércikkből is telik. Most már egészen élesen rajzolódik ki az, amiről néhány hónap előtt e helyütt Írtam: hogy Középeurópa szegény rokonsága még jobban megpecsételődik, hogy gazdasági azonosságuk a politikai rokon- szenvek ellenére is élesebben és elhatáro- róbban determinálják a középeurópai orPáris, október 14. Litvinov szovjetorosz külügyi népbiztos szerdán váratlanul a francia fővárosba érkezett. Az orosz külügyi népbiztos látogatását általában nagyjelentőségűnek tartják és összefüggésbe hozzák SzovjetoroszorSzág legújabb támadásával Németország és Olaszország ellen a spanyol1 kérdésben. Ugyanakkor gondolkodásra ad okot az is, hgy Lityinovval egyidejűleg — mint tegnap jelentettük — Beck lengyel külügyminiszter is Párisban tartózkodik. Nem lehetetlen, hogy Szovjetorosz- ország a tizenkettedik órában segítségére akar sietni a spanyol népfront kormányának és ezerikivül Lengyelország álIá~fo-gl!a- lását akarja megtudakolni. Más források viszont azt állítják, hogy Litvinov látogatá-ának magánjellegű okai vannak. Hírek szerint Litvinov pozíciója j Moszkvában megrendült, mert a Kreml az-s zal vádolja, hogy rokonszenvezett a Zinov-| jev-féle összeesküvéssel. Litvinov külpoliti-í kaja sem tetszik többé Moszkvában és a külügyi népbiztos a külföldön akarja megvárni azt az időt, amig a helyzet megenyhül és veszedelem nélkül visszatérhet a szovjet fővárosába. A Matin utal arra, hogy annakidején CsicEerin hasonló esetben szintén meghosz- szabbitotta külföldi tartózkodását és egy nyugateurópai fürdőhelyen várta meg, amig az ellene Moszkvában fölhozott vádiak tisztázódtak. Litvinovot most ugyanolyan sors érte, mint elődjét és a népbiztos „egészségi okokból1" hosszabb szabadságot tölt a külföldön. Természetesen ezek a hírek ellenőrizhetetlenek. Annyi bizonyos, hogy Beck lengyel külügyminiszter, akinél? látogatását „szigorúan magánjellegűnél?" nevezték, Szerdán több óra hosszat tárgyalt Delbos francia külügyminiszterrel, majd pedig csütörtökön vendége lesz a francia külügyminiszternek. A reggelin León Bilim is megjeAz ej angol követ Benei elnöknél A csehszlovák—angol együítmiikctíás Prága, október 14. A prágai vár tükörtér mében szerdán délben nyújtotta át megbizió- irátát BeiieS köztársasági elnöknek Charles Henry Bentinek, az nj brit követ. A diplomatát Strimipl kövét vezette a terembe. Bentinek kíséretében megjelent Hadow angol követsé- gi titkár és Beaumont őrnagy, légügyi attasé is. Az uj követ üdvözlŐbeszédébeii kijelentette, hogy büszke rá, hogy uralkodója rábizta a prágai lantos missziót. — Amig módomban áll — mondotta — és királyom képviselője lehetek e szép é$ érdekes országban, addig minden erőmmel a csehszlovák-brit barátságos viszony kiépülésére logok törekedni. Kérem a Mindenhatót, begy áldja meg munkánkat és tegye boldoggá Excellencáádat és a csehszlovák népet. Bene§ köztársasági elnök meleg szavakkal köszönte meg az angol követ üdvözlését. — Tizenhét év óta tart az értékes együttműködés Nagybritánnia és Csehszlovákia között s az angol-csehszlovák közös európai politika továbbra is külpolitikánk alapja marad. Charles Henry Bentinek, az uj prágai angol követ 1879-ben született és régi skót nemesi családból származik. Hosszú diplomáciai pályafutás után legutóbb Szófiában volt Anglia követe. szagok és nemzetek hovatartozását, mint minden politikai, sőt világnézeti törekvés. A nyugati demokráciák magatartását elsőrangúan befolyásolják a többé-kevésbbé azonos gazdasági struktúra. Anglia, Franciaország és Amerika között könnyen létrejöhet olyan szorosabb gazdasági szövetkezés, amelyből kiszorulnak barátok és ellenségek egyaránt, egyszerűen azért, mert a gazdasági élet vastörvényei más Irányt szabnak a kicsinyek fejlődésének s a puszta vazallusi sors vállalása, mennél szélesebb alapokon nyújtózkodik el a nyugati nagykapitalista hatalmak érdekszövetsége, annál lehetetlenebb lesz. A gazdag rokon szövetkezése és elzárkózása folyik előttünk s nem lenne-e érthető és természetes, hogy a példa a szegény rokonok szövetkezésének gondolatát is felvesse? Nem lehet vitás, hogyha egy szélesebb alapokon tovább épített ottawai politika következik Nyugaton, amely immár nem egy, hanem három birodalom egész gazdasági életszféráját fogja áthatni, az elzárkózásnak, a splendid isola- tionnak újabb s még élesebb határvonalát fogja meghúzni a gazdagok és szegények Európája között. Ez a tendencia nyilván nem céltudatos, de óhatatlan s ha el is fognak hangzani majd megnyugtató kijelentések, egészen bizonyos, hogy a konzekvenciák s eredmények igazolni fognak bennünket. Aminthogy az angol devalvációs manővernek a sikerét is csak úgy lehetett biztosítani, hogy Ottawa a birodalom gazdasági elzárkózását s ez elzárt területen belül a szabadabb forgalomnak biztosítását eredményezte. Most is ez fog történni, csak az uj Ottawa Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok között rajzol széles gazdasáqi határvonalat, amin belül a régi szabadkereskedelmi elvek alapján uj konjunktúra indul meg, de a világ többi része ebből vajmi keveset fog profitálni. Aminthogy az angol konjunktúra is teljesen elszigetelt maradt. S noha évek óta tart, a világ nem sok éltető me&&L , . I XV. évf. 236. ,4085) szám ■ C(StBrt6k • 1936 október 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzloVenSzkÓi CS rilSZÍnSzkÓi mCLQUCirsáQ “lice 12. II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • Q Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja 99 TELEFON: 303-11. 6 0 Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. Találgatások hét utazás kSíül Litvinov és Beck Párisban 0ros?-teRgyel‘f?ancia tárgyalások? ■ A sxovlet Madridon akar seg tenl? ••• A népbiztos kegyvesztett lelt Moszkvában! | leget kapott belőle. Persze ez nem is lehet [ másként, teljes értékű s az egész világra kiterjedő gazdasági szövetkezés azért elképzelhetetlen, mert a más adottságok más feltételekhez kötik a szövetkezést. A példa azonban ösztönző lehet s Középeurópa, ha nem akar lerongyolódni végleg s nem akar még messzebbre távolodni a maga autar- kiás, kényszerrendszabályos gazdasági életével a gazdag nyugati rokonoktól, nem tehet egyebet, mint megpróbálja követni a példát és saját körén belül, számbavéve saját adottságait és érdekbeli azonosságait, hasonlóan széles gazdasági szövetkezés alapjait veti meg. A középeurópai államok sem tehetnek előbb-utebb egyebet, minthogy megpróbálják elhárítani vagy félretenni a (politikai g világnézeti ellentéteket és az érdekek azonosságán s a viszonyok rokonságán felépülő gazdasági szövetkezésre társulnak egymással. Ebben látjuk mi a ..szegény rokon" szabadságharcának értelmes programját. lenik, aki ugyancsak tárgyalni fog a lengyel allamf ér fiúval. Beck ezredes csütörtökön délután utazik vissza Varsóba. Illetékes francia körök Beck párisi tartózkodásának nagy jelentőséget tulajdonítanak. Litvinov meglepetésszerü párisi látogatásával kapcsolatban a lapok rámutatnak arra, hogy ugyanakkor Maiszki londoni orosz nagykövet is sürgősen visszautazott állomáshelyére. Paris uj keleti politikája Egyelőre nehezen képzelhető el, miként akar Litvinov a nehéz helyze.be került spanyol kormányon segíteni. Az orosz kormány tegnap újabb jegyzéket intézett a spanyol semlegesség! bizottságot és ismét különböző vádat kozott fel a németek és az olaszok ellen. Portugália, Németország és Olaszország a lehető legenergiku- sabban védekeznek az orosz vádak ellen, bebi- zonyitatlaa kitalálásoknak nevezik az adatokat, ellenvádakat állítanak fel és utalnak a nagy orosz pénzgyüjtésekre, amelyek mind Spanyolországba irányulnál? s rámutatnak azokra a veszedelmckÍ re, amelyek a Spanyolországgal szemben eddig követett semlegesség erőszakos megszakításából keletkezhetnének Európában. Mivel Anglia a németek és az olaszok pártján áll, nem valószínű, hogy az orosz diplomáciai manőver jelentősebb sikert érhetne el és az európai hatalmak továbbra is semlegesek maradnak Spanyolországgal szemben. Kir szerint Litvinovot nyugtalanítja az az uj francia politika, amelyet León Rlum kormánya Lengyelországgal szemben követett. Mintha a I franciák lazítani akarnák Oroszországhoz való viszonyukat és ismét Lengyelország és a kis- aníant erejére támaszkodva óhajtanák európai pozíciójukat megőrizni. Erre mutatnak a lengyel és a kisantant-tábomokok párisi utazásai és Beck látogatása is. Litvinov a francia-orosz szövetség megszilárdítása érdekében dolgozik a francia fővárosban, nehogy a francia-len gyei- kisantant szövetség alapos kiépítését a francia kormány elégnek tekintse és elorientálódjék
