Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-14 / 235. (4084.) szám

1936 október 14, szerda* tow<m-Mag^ar-hirlai> A burgosi kormány prágai követe nem adja át helyét Madrid követének D'p'oméfai bonyodalmak a csehszlovák fővárosban - A nacionalisták előnyomulása Malagánál dők eoiráin! Dolgozni, tenni IMI, áment a magyar nép éftmi alkar. Prága, október 13. A madridi kormány az elmúlt napokban uj követet küldött Prágába, ahol a régi spanyol ügyvivő a burgosi kor­mányhoz csatlakozott, Louis Jimenez de Asua, az uj követ, már útban van Csehszlovákia fe­lé. Gáspár Sanz y Tovar, a régi prágai követ, aki a burgosi junta szolgálatában áll, még mindig a régi követség épületében székel és nem hajlandó azt önként átadni a madridi kormány képviselőjének, aki szerinte nem Spanyolország legális követe. — Ha Giral kormányát még legálisnak tar­tottuk — mondotta egyik nyilatkozatában Gáspár Sanz y Tovar — Largo Caballero semmiesetre sem nevezhető legálisnak, mert nem a parlament többsége bízta meg, hanem csak néhány párt, amely nem rendelkezik parlamenti többséggel. Önként tehát nem Beregszász, október 13. (Kiküldött munka­társunktól.) A kárpátaljai magyarság egyetemes kulturális szervezete, a Podkarpatszka Ruszi Ma­gyar Kulturcgyesület vasárnap nagy érdeklődés mellett tartotta meg Beregszászon ezidei orszá­gos közgyűlését. A fejlődés és megerősödés ör­vendetes tényeiről beszámoló közgyűlésnek nagy jelentősége van az egész csehszlovákiai magyar­ság szempontjából is, mivel ezen az országos gyűlésen a SzMKE és a PrMKE testvéri mun­kaszövetsége ünnepélyes megerősítést nyert. Ez­zel valósággá lett a szlovenszkói és kárpátaljai magyar kulturmunka országos egysége* A közgyűlés résztvevői A Beregmegyei Kaszinó nagytermében ezalka- lommal Kárpátalja minden vidékéről érkezett ve­zető kulturmunkások gyűltek egybe. Az elnöki emelvényen Székely József nyugalmazott főerdő- tanácsos, a PrMKE országos elnöke, Wellmann Mihály országos ügyvezető alelnök, Banda Kál­mán igazgató, a beregszászi helyi szervezet el­nöke, Krón József központi titkár és ifj. Zapf László gimnáziumi tanár, beregszászi titkár fog­laltak helyet. A szépszámú közönség soraiban ott voltak többek között: dr. Korláth Endre nemzet­gyűlési képviselő, Hokky Károly szenátor, Pász­tor Ferenc római katolikus főesperes, Ortutay Jenő görögkatolikus főesperes, tartománygyülé- si képviselő és Beregszász város polgármeste­re, R. Vozáry Aladár tartománygyülési képvi­selő, Szutor Jenő református lelkész, Fekésházy Zoltán járási képviselő, a SzMKE képviseleté­ben Darkó István kassai titkár, a Prágai Magyar Hírlap képviseletében Forgách Géza felelős szerkesztő, Aykler Domokos igazgató, Román József, Polgáry Miklós, dr. Jantsky Béla, Scháf- fer Miklós, Zvang László, Csánk István, Pá- ricska Zoltán gimnáziumi tanárok, Horváth La- josné, Horváth Anikó, Pauzer Albertné, Govrik- né Lábody Jolán tanárnő, Kvakovszky László polgári iskolai igazgató, Rácz Pál, Székely Gy. Levente, Jakobovits Sándor és más újságírók és még igen sokan. Székely Jőzsef megnyitó beszéde Székely József országos elnök meleg vissz- hangu megnyitó beszédében a nyelvtisztaság megőrzésének nagy fontosságát hangoztatta s néhány kirívó példával igazolta, hogy köznapi beszédünkben és Írásainkban is mily gyakran és mily súlyosan vétünk a helyes magyarság ellen. Beck lengyel külügyminiszter Parisban Varsó, október 13. Párisi jelentés szerint Beck lengyel külügyminiszter, aki a francia Ri" viérán tartózkodik, a közeli napokban Párisba utazik és három napig fog a francia fővárosban tartózkodni, ahol megbeszéléseket folytat illeté­kes francia politikusokkal. Beck párisi utazásá­nak Rydz-Smigly látogatása után általában nagy jelentőséget tulajdonítanak. adhatom át a követség épületét, amelyért fe­lelős vagyok. Ha a csehszlovák kormány föl­szólít, hogy távozzam, csak azzal a föltétellel teszem, ha a kormány garantálja a követség berendezésének épségét. Jimenez de Asua az én szememben magánember, akihez semmi közöm. Ha a csehszlovák kormány megfelelő garanciákat ad, távozom, ámbár meggyőző­désem az, hogy Csehszlovákia néhány hét múlva kénytelen lesz a burgosi kormányt el­ismerni annál inkább, mert a spanyol nép többsége egyre határozottabban az uj nemze­ti junta mögött áll. Malaga előtt Lalinea, oktéber 13. Megbízható forrásból származó jelentés szerint a nacionalista csa­patok előnyomulásuk közben tegnap dél­Kulturális munkánkban nyelvünkkel szembeni elemi kötelességeinkről sem szabad megfeledkez­nünk. Beszéde végén külön üdvözölte Darkó Istvánt, a SzMKE kiküldöttjét és Forgách Gé­zát, a Prágai Magyar Hírlapnak a közgyűlésre érkezett felelős szerkesztőjét. Ezután ifj. Zapf László tanár, a beregszászi PrMKE-szervezet titkára a legtuóbbi országos közgyűlés jegyzőkönyvét olvasta fel, majd Krón József központi titkár részletesen ismertette a központi vezetőség eredményes munkáját. Weümann M Itüy ketrámo'ó’a Ezután általános figyelem kőzejpehbe Well- mann Mihály, a PRMKE páiratlau agilitásai ügy­vezető alielinöke tarr tóttá meg boszámolöjiát az országos kuiLtuinszervező munkáról. Visszaemlé­kezett, a Kuibu negyesiiilet 1933-ban nméig indult szervezkedésének inchézségeiire. Sok bei! yen a meg-nem-értés, a nemtörődömség, a gámcsioisiko- dás hátráltatta Woililmamn Mihály munkáját. A mieigháttrálliáat nem ismerő, lelkes ügyszeretet, a fáiradlhatatliam, folytonos munka végiül is biztató eredményekbez vezetett. — Három év alatt — állapította meg Weíll- imamn Mihály — azonban mégis sikerült a PRMKE eszméjének lelkes tálbort szervezni, amely nelhéz imiinká.mlban támogat. Nagy fáradság és sok utazás mellett sikerült Kárpátalján úgy a városokban, mint a közsé­gekben a PRMKE helyi, illetve kerületi szer­vezeteit meg alakíttatni, úgymint: Ungvárott, Munkácson, Beregszászon, Nagyszőlősön, Ti- szaujlakon, Huszton, Királyházán, továbbá Somban, Bátyúban, Koncházán, Homokon, Tamóeon, Császlócon, Tiszakereszturon, Ma- csolán, Makkosjánosiban, Csonkapapiban, — miig Szem yén, Gáton, Szoflyván, Téesőn megaliakulófélben van, úgyszintén Nagybere- gen, Nagygejőcöu, Kígyóson, Zapszonyban, Nagybocskón és Tlszapéterfalván. Megalakult a munkácsi és a beregszászi kerület ás, az utóbbi megalakulása olyan impozáns volt, melyhez fogható nem történt még kulturáliis éle­tünkben. Ezen az alakuló gyűlésen 32 falu ki­küldötted jelentek meg, lelkészeikkel és tami­A kárpátaljai országos magyar nőegylet meg­alakulásáról számolt be ezután a szónok, majd a kultuTszeirv ezkedés nehézségeiről szólva^ a következő megszivlelendö megállaipitá&okait tette. — Nálunk az már szokás, hogy ha valaki megmozdul és megjelenik a né(p között, hogy ott szervezzen, mindjárt azit kezdik találgatni, hogy pártot alkar-e szervezni, vagy pediig me­ly :k pártot szolgálja a szervezkedéssel? Minden félreértés elkerülése végett erről a helyről is­mételten kijelentem, hogy semmilyen pártot nem akarunk alakítani és semmilyen párt érdekeit nem szolgáljuk. Ml egyesegyed ül a magyar kisebbség kultu­rális érdekeit szolgáljuk, tehát bármilyen párt­hoz, felekezethez és társadalmi osztályhoz tartozik az, aki szivében-lelkében magyar, a ml szervezetünk tagja lehet, sőt nemzete után elfoglalták Esteponát, Malaga főerődjét. A város meghódítását elkeseredett harcok előzték meg. Ha a nacionalisták tényleg be­vonultak Estaponába, akkor a délspanyolor­szági kikötőváros helyzete kritikussá vált. Oviedot felszabadítják? Rabat, október 13. A sevillai rádió azt a hírt közli, hogy a legutóbbi oviedói küzdel­mek folyamán kétezer aSzturiai bányamun­kás elesett és több ezer megsebesült. Bur­gosi magánjelentések szerint a Galícia tar­tományból jövő nacionalisták áttörték az oviedoi ostrom gyűrűt és megszabadították a tizenkét hét óta ostromlott várost. Ezt a hirt egyelőre nem erősítették meg. 'tóikkal, akik egyhangú Mikesedées-el 'tették ma­gúikévá a szervezkedés eszméjét s meg is va­gyok győződve anról, hogy ahol még nem ala­kult meg a PRMKE helyi ezer vezető, rövid időn 'belül meg fog alakulni. A® ungi kerület megala­kulás előtt áll, ezzel szemben a szőLlőei keirűlet megalakulásán ód — sajnos — 'még nem tehetek jelentést. Az ügyvezető alieítnök ezután részletesen 'be­számolt azokról az eirediményeB tárgyalásokról, amelyek a SzMKE és a PRMKE szoros együttműkö­dését és munkaközösségét készítették elő és valósították meg. A kassai^ komáromi és lévai megbeszélések nyomán a kát testvénegyesiület között a legezo- rO'Saibb együttműködés jött tétre,, a két központi vezetőség máir ez évben egy programmal indul és Wellmamn központosítási tervezetét a SzMKE magáévá tette, úgyszintén aiz egyűttimüködési tervét is. A szervezés eredményeihez tantozrlk a magyar akadémikusoknak a PRMKE-vei ezem- ben megnyilvánuló kedvező állásfoglalása is. — Örömmel] állapíthatom meg, — úgymond — hogy a magyar ifjúságnak egy része miár befe­jezte taimümányait Prágában és nagy lelkese­déssel 6'.et segítségünkre e nehéz kulturális bair- cunklban. Nekünk különösen kedvezett a sors, hogy Kárpátaljára kerültek a magyar ifjúság vezető egyéniségeii, mint például ifj. Zapf László, Czvanik Lásizló, mindkettő beregszászi gimná­ziumi tanár. Narancsik Imre és Kiss Gyulla, mu- zsalyi, illetve gáti református lelkészek és így tovább. A főiskolákat végzett kiárpátaljaii ifjú­ságot éppen ez okból szivem melegével üdvöz­löm. Mindezelkután örömmel áLlapithatjuik meg, hogy a jövőért nehezen küzdő fjuságunik nem tért le az apák útjáról, mint ahogy azt sokan sze­rették volna, hanem egységesen kíván ősei által kitaposott utjain egy jobb jövőért har­colni. Mindez biztosítékunk arra nézve, hogy ahol nincs meg a PRMKE helyi eizervezete, ott rövi­desen meglesz, ahol meg alszik, fel Jie&z éb­resztve. iránti kötelessége a mi egyesületünk tagjai­nak sorába lépni. — Amikor Benes köztársasági elnök ur mint külügyminiszter Umgváiron tartózkodott, magyar kulturális sérelmeket tártam eléje. Ek­kor azt mondotta, hogy az állam érdeke, hogy a magyarok jód érezzék magukat a neipubliká- ban. Ha tehát ez államérdek, miért húzódoznak egyes tisztviselők attól, hogy aktív részt vegye­nek egy olyan politikai szervezetiben, mint a PRMKE? Az ilyen kifogás okkal élőik Sielkifisime- retét nem lehet megnyugtatni. — Nem kritizáló, nem alvó, nem kényelmes magyarokra van szükségünk, hanem tetterős, Ielites apostolokra. Széchenyi azt mondotta ,.Kelet népo“ cimü munkájában: nem a ezónoki babérokat szomju- hozó hir és az éljen hajhászata, hanem a tnim- dieonapi okos, rendes hafngyamumlka van a tean­Mindenki tudja meg, hogy felelős a mulasz­tásért, ha a népért nem vállal munkakört. AlapszaMlymódositásokat határozott el ez­után a közgyűlés. Ezzel kapcsolatban Hokky Ká­roly szenátor a ezűlöszövétségeknek minden magyar Iskola melletti megsizerveizését szorgal­mazta általános helyeslés mellett. Majd Darkó István titkár, a SzMKE képvise­lője emelkedett szólásra. Darkó István a közös munkafrontről — A SzMKE megbízásából — mondotta töb­bek között Darkó István nagyhatású beszédében — a kultúrából fakadó érzések melegével kö­szöntőm testvérszervezetünket, a Podkarpatská Rusi Magyar Kulturegyesületet. Az apokalipti­kus idők mai hullámverései között mindnyá­junknak éreznünk kell, hogy a kulturális élet, magyar népünk műveltségi törekvései olyan szi­getet képeznek, amelyen a lélek nyugalmának, a békés munka egyensúlyának, a konszolidált emberi viszonyok vágyának gyümölcsei terem­nek. Nekünk az a kötelességünk, hogy ezt a szi­getet védelmezzük, építsük, megműveljük, — rajta boldog hajlékokat emeljünk, — partjait nemcsak, hogy az elsorvadás ellen védjük, ha­nem sziklagátakkal a lélek erősségeivé változ­tassuk át, sőt igyekezzünk kiszélesíteni és az áradatba beljebb tolni partjait. — Ezt a munkát a csehszlovákiai magyarság két országos egyesülete: a PrMKE és a SzMKE megkezdte és végzi is. Mindnyájan látjuk és érezzük azonban, hogy hogy a módok és eszközök, amelyek erre a célra kezünkben vannak, ma még nem állanak egyenes arányban a föladat nagyságával. — Mi, akik magyar kultúránk megőrzésére és fejlesztésére az itteni magyarság két országos testvéregyesületében működést kezdtünk, érez­zük, hogy egyrészt nekünk magunknak fejlet­tebb, teljesebb és számosabb eszközökkel, na­gyobb lelkesedéssel, több hittel és a szellemiség igazabb aszkétizmusával kell folytatnunk ezt a munkát, — másrészt abban részeltetnünk és an­nak megnyernünk kell még sokakat, a cseh­szlovákiai magyarság újabb és újabb rétegeit, a falut és a várost, az elhanyagolt ifjúságot, a fő­iskolák szellemi vezetésre készülődő, de generá­lis életirányitó elvek nélkül álló fiatal magyar szellemi elitjét. — És itt válik időszerűvé, hogy megemlítsük kulturaterjesztő tevékenységünk másik fontos kérdését is: milyen legyen az a magyar kultúra, amelyet ápolni és terjeszteni akarunk? A feleletet erre megadja két egyesületünk a maga struktúrájával, munkabeosztásával, egye­sületi szervezetével és célkitűzéseivel — Ez a magyar kultúra tehát a történelmi magyar élet szellemi hagyatékainak éipség- bentartása és közkincsünkétevése egyrészt, korszerű fejlesztése másrészt. Az örökség megőrzése, párosulva a fejlesz­tés kötelességével. A nyelv közki nősének megőrzése és fejleszté­se. A tudás, a történelmi tájékozottság, az életiben való jártasság, az elvont és a gyakor­lati élettapasztalatok általánossát étele. A társadalom életéiben résztvevő szolidaritás gondolat és erkölcsi alapképzése. A kisebb­ségi magyar nép uj társadalombeosztásiának érzékeltetése és öntuidatositása. Állandó szel­lemi érdeklődés a magyar sorskérdések iránt; egészséges életszemlélet mellett egész­séges magyar jövőszem Lé let. Belátása annak, ho'gy az egyéni sors a nemzeti sorsba van be­ágyazva. Megértése annak, hogy ezáltal bizonyos kö­rülmények között 'osztályok feletti, közös néipi érdekek lépnek az előtérbe és a nagy társa­dalmi eltolódások következtében az azelőtt széttagolt élet is csak kevesebb, sokszor egyetlen síkon folyhat tovább. A kultúra is igy módosul egyetlen átfogó kisebbségi, néipi kultúrává. Lelkes visszhangu felszólalásában melegen emlékezett meg Darkó István a SzMKE és PrMKE szoros együttműködésének első állo­másairól. A közösen megvalósítandó kérdé­sek közül elsősorban a következőket sorolta föl: 1. A közös kulturális sajtó megteremtése s evvel az országos kulturális, népnevelő, lap­os könyvkiadás ügyének a rendezése. 2. A két országos egyesület kezdeményezésével az egész csehszlovákiai magyar kulturális életet irányitó legfőbb csucsszervezet létre­hozása. 3. Két egyesületünk helyi csoportjai­nak közös ellátása egy-egy munkaszakra be­osztott előadásanyaggal. Kölcsönös ismerke­dési alkalmak megteremtése. Kölcsönös vetí­tett képes és szinielőadások rendezése. Kö­zös vezetői tanfolyamok rendezése a helyi csoportok részére. Wellmann Mihályt beszámolója végén a köz­gyűlés lelkesen ünnepelte s az elnök a közvéle­ménynek adott kifejezésit, amikor Wellmann Mihálynak úttörő, nagy munkájáért az országos egyesület hálás köszönetét és eítismerését tol­mácsolta. Az ui költségvetés Krón József ismertette a (legutóbbi munkaév költségvetéséit és 'zárszámadását. Esizetriot az egy évi bevéted ób kiadás alig múlta felül a „Nem alvó, nem kényelmes magyarokra, kanem ^eűerös, lelkes apostolokra ■ van szüksége a magyar kulturáltak" A megerősödés kedvező jegyében tartotta országos közgyűlését a kárpátaljai magyar kuituregyesii.et ■ Kiépül a SzMKE és a PrMKE egységes mtmkafi ontja Nemzete iránti kötelessége minden magyarnak a kulturmunkában résztvenni 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom