Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-02 / 225. (4074.) szám

1936 október 2, péntek. T>RAG.mA\\G^ARHIRIíAI> Csomtoék ita&sán —ki— Nem gyermekleik eket üdítő humo­ros elbeszélés következik a cim alatt, mint pl. Göre Gábor Amerikában, vagy Dörmögő Dömötör a futballmeccsen. Nem. Csömörök a valóságban Kassán lesznek, október hónak 3. és 4. napján, az Urnák 1936-ik esztendejé­ben. Október 4-én, a virágokkal és madár­kákkal társalgó, farkast megszelídítő asszi- szi szt. Ferenc nevenapján. És pont akkor, mikor az Egyesült Párt megalakítja Kelet- szlovenszkó metropolisában közös szerveze­tét. Lehet, hogy mindez nem is jutott sem Schulz Ignác, sem Csömör István nemzet­gyűlési képviselő urak eszébe, nekünk, örö­kös gyanúperre nevelt embereknek minden­esetre gyanús az a „véletlen", hogy az „akti­vista11 magyarok első debiije Kassán éppen az ellenzéki magyarok munkagyülésének ide­jére esik. Nem izgulunk emiatt. Ha kontrá­nak is volt szánva személyes megjelenésük a politika bridge-játékában, (egy kissé ugyan groteszk „teamé1 lenne: Jaross—Esterházy ca. Csömör—Schulz), — kézből, — nem „blindre“ meg merjük kontrázni! (Zárójelben legyen szabad megvilágítanom, mért asszo- ciálódott az esethez a „bridge“ szó. Halljuk innen is, onnan is, hogy a szlovenszkói ma­gyarságnak a „hid" szerepét szánta a sors. S tudvalevő, hogy a „bridge“ szószerinti ér­telmében „hid".) — Hát lehet. A kártya­keverők talán úgy gondolták, hogy jó lesz Kassán az ellenzéki hidpillér mellett egy ak­tivista hid pilótáit is leverni, hadd lássák, melyik lesz forgalmasabb s a nagy közle­kedés számára vasveretü és melyik marad csak olyan deszka-pallónak, büriinek, ame­lyet gyalogos közlekedésre s csak egy nyár­ra ütnek össze, ősszel szétszednek, mert el­viszi a zajlás tavasz elején. — Nem akarunk az eseményeknek elébe vágni s nyugodt lelki- ismerettel bízzuk a választást a kassai ma­gyarság politikai belátására, hogy melyik hidat választja. Talán ennyi szót is kár az esetre vesztegetni. Kár a tintáért, mely a töltőtollamból ezen pár sorom rendiben ki­folyik, kár azért a két-három grammnyi ólomért, amely elpárolog a szedőgép gáz- kályhájában, kár a nyomdafestékért, mely a rotációs hengeréről a papírra nyomódik. Kár az időért, amibe ezen cikk megírása és el­olvasása kerül, valammthogy kár azon költ­ségért is, amibe a két „nemzeti nagyságé ki­küldetése valakinek kerülni fog. Csak egy haszon lesz az egészből. Rendkívül tanulsá­gos annak meg állapit ás a, hogy Csömör Ist­ván képviselő ur milyen keretet választott magának ahhoz, hogy Kassán, Rákóczi váro­sában, elsőizben kinyilatkoztassa nemzet- mentő nagyszerű eszméit. A „Slovenská Liga" 100. sz. kassai helyi csoportja rendez októ­ber 4-én délelőtt fél 11 órakor manifesztációs népgyülést Stefánik generális szobra előtt „a nemzet és állam védelme érdekében“ s en­nek egyik müsorszáma Csömör István nem­zetgyűlési képviselő ur magyarnyelvű be­széde lesz! Félre a kedélyeskedéssel! Ez a tény maga olyan politikai éretlenségre vall, hogy igazán nem tudjuk min csodálkozzunk inkább. Azon-e, hogy voltak, akik ilyen le­hetetlen helyzetbe Csömör Istvánt beugratták, vagy azon, hogy Csömör István ezt a szere­pet vállalta. Vagy Csömör István nem tudja, mi az a Slovenská Liga, vagy a tologatói föltételezik azt, hogy a kassai és kéletszlo- venszkói magyarság ném tudja, mi ennek az egyesületnek igazi célja, működési köre s munkájának eredménye. Eláruljuk, hogy mi tudjuk. Tudjuk, hogy a Slovenská Liga állí­tott föl Szlovenszkó magyarlakta területén 209 úgynevezett szlovák kisebbségi iskolát, legnagyobbrészt szinmagyar falvakban, a, magyar iskola elnéptelenitése végett. Csak a folyó tanév elején is hét ilyennel sűrűsödik m.eg ez az iskolahálózat, Boriban, Szakaioson, Gúnyén, Pincén, Demőn, Nagymegyeren, Imregen. Hogy az építési engedélyt már meg­kapta Nagyráskán és Ipolypásztón s hogy egy uj iskola költségvetését elfogadta Kür­tön. (Aki kiváncsi ezeknek a községeknek nemzetiségi arányszámára, nézzen utána a statisztikai hivatal kiadványaiban.) Hogy 14 olyan szinmagyar falu van Szlovenszkón, ahol magyar iskola nincs, szlovák már van. Hogy, — Kassa közvetlen közeiét tekintve csak, — a Slovenská Liga akadályozza meg Csécs és Makranc magyar iskoláinak meg­nyitását. Hogy Zsarnón szlovák Iskola van, holott a faluban egy szlovák él, az — ut- kaparó. Hogy a Slovenská Liga „provokálva érzi magát“, ha pl. a hivatalosan is elismert, közel ezer lélekszámú eperjesi magyarság a maga kultúrtermében, a maga számára szelle­mi táplálékot akar biztosítani. Hogy... de minek felsorolni mindazt, amit mi a Sloven­ská Liga belső életéről, hiteles forrásból, ma­gának a Slovenská Ligának dicsekvő önvallo­másaiból tudunk. — Hát csak jöjjön Kassára, Csömör István poslanec N. S. ur „madarsky prejav“-ot, tartani a Slovenská Liga manifesz­tációs gyűlésén. Egyet biztosítunk: Lesz hall­gatósága, ha csak ez kell. Lesz sikere is, ha a nyilvánosság előtt dokumentálni kell,, hogy „ezres tömegek élénk tetszésnyilvánítással, szakították többször félbe a kiváló szónok mesterien felépített beszédét s logikus okfej­tését". Hogy kik lesznek a tapsolók, az úgy Lemondásra gondol a közmunhaügyi miniszler? Pénz és műszaki személyzet hiánya miatt nehézségekkel halad előre az útépítési program „Nem vállaEhatok s nem is vállatok felelősséget, mert nincs meg a szük­séges anyagi eszközöm** ■ • Az ál ami utak 30 százaléka teljesen rossz Szlovenszkón háromszázmilliót fordítanak útépítésre Prága, október 1. A műszaki közlekedésül ügyi bizottság ma délelőtt ülést tartott, I hogy a közutak állapotáról és a kőfejtő munkások helyzetéről szóló, a munkás­szakszervezeti központ által készített em­lékiratot megvitassa. Az emlékiratot Srba képviselő ismertette. Srba szerint nemcsak az állami, hanem az országos és járási utak állapota is kétségbeejtő. Ami a kőfejtőmun­kások helyzetét illeti, a skuteci, nasavrki és hlineci cseh járásokban mintegy hat­ezer vagon gránitkocka van felhalmozva és háromezer munkást fenyeget a munka- nélküliség réme. A kcillektiv szerződéseket nem tartják be s a kőfejtő bányákban a napi kereset maximuma 16 korona. Morvaország! kő sz’ovensztréi útépítésednél Dr. Kozák cseh nemzeti szocialista sze­rint nem volna rossz terv a gazdasági vál­ság leküzdésére, ha a közutakat mindenfelé kiköveznék. — Protus (cseh nemzeti egye­sülés) azt hangoztatja, hogy a szlovenszkói és kárpátaljai közutak is gránitkockával volnának kirakhatok. Kifogásolja, hogy a szlovenszkói vasútépítésekhez kizárólag morvaországi követ használnak, noha Szlovenszkón megfelelő minőségű kő ki­elégítő mennyiségben kapható. Tichy cseh nemzeti szocialista szerint a kis gránitkocka a legjobb utfedő artyag s ezért a legjobb beruházás is. Kifogásolja, hogy Középmorvaországban és Szlovenszkón rendkívül lassan halad a nagy autóutak építése. jAz útépítésekkel legjobban lehet küzdeni a munkanélküliség ellen, mert az útépítés­nél a környék valamennyi munkanélkülije foglalkozást kaphat. Ezután Dostálek miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra. Egyebek között ezeket mondotta: Állami és járási utak A közmunkaügyi minisztérium ebben az évben is a lehetőségek legszélső határáig ment a köz­munkáknál. fi célra a költségvetés 500 millió ko­ronát vett fel s ebből a minisztérium már 410 millió értékű közmunkát kiadott, vagyis az év végéig még mintegy 90 millió korona használha­tó fel. A köztársaságban 8661 kilométer állami ut van, ennek 70 százaléka, 6141 kilométer mond­ható jó karban levőnek, 30 százalék határo­zottan rossz karban van, helyenként annyira rossz, hogy a fedőréteg ré­gen elkopott és már az alapépítmény is széteső­ben van. Ez utak egyre romlanak s minél ké­sőbb látunk rendszeres megjavításukhoz és karbahozásukhoz, annál több milliárdba fog ke­rülni a dolog. Ma ez a munka a kívánt gyors tempóban nem végezhető pénzhiány és műszaki személy­zet hiánya miatt. Kijelentem itt ünnepélyesen — mondotta a miniszter szószerint — hogy nem vállalhatok s nem vállalok felelősséget, mert nincs meg a szükséges eszközöm, hogy a tervezett útépítést maguknak az utaknak, az állampénztár érdekének és az adófizetők ér­dekének is megfelelő módon tökéletesen vé­geztessem el. Ma például az a helyzet, hogy a minisztérium az 1929-ben épített utakat ve­szi át a vállalkozótól, amikor már csak egész kis darabokon, esetleg foltokon állapítható meg a fedőanyag minősége. Ez beteg jelen­ség. Ha a közmunkaügyi minisztériumra igen fontos állami érdekekből azt a kötelességet róják, hogy uj utakat építsen és hogy bizo­nyos záros határidőn belül készítse el azokat és ha a minisztérium pénzhiány és műszaki személyzet hiánya miatt nem végeztethet meg­felelő mennyiségben szonda-munkálatokat, úgy egész természetes, hogy a vállalkozó a te­repen váratlan nehézségeket találva az alap­építményt a tervezettől eltérően kénytelen el­végezni, természetesen az ily vállalkozó jog­gal igényli a munkatöbblet és anyagtöbblet költségeinek az előirányzaton felül való meg­térítését. Ide vezet a műszaki személyzettel való takaré­koskodás. Pedig nagyon sok a munkanélküli mérnök, aki éppen munka hiányában oly agitá­ció eszközévé válik, amely nekünk, az állam őreinek egyáltalán nem lehet kedves. Már négy hónapja követelem a műszaki személyzet szá­mának növelését, de hiába. Ennek ellenére gyorsított iramban kell végeznünk az útépítése­ket és az utak karbahozását. összesen mintegy 300 millió költségvetéssel kellene nagyon sürgősen építeni utakat. E munkálatokat ma is az a műszaki személyzet intézi, amely a közúti alap megszervezése előtt volt elégséges. A miniszter szerint a köztársaság területén levő 61 ezer kilométer nem állami közút van, ebből azonban csak 4335 kilométer mondható kar- banlevőnek, karbahozandó volna tehát 56.814 kilométer. Az útalap jövedelmei A miniszter szerint a gránitkő burkolat va- '■óbafl a legjobb, mert harminc évig tart. A betoníboritásu és aszfaltutak tartósságát még nem próbálták ki. Majd az állami közúti alap pénzügyi helyzetét ismertette Dostálek mi­niszter. Kozák képviselő említette, hogy az állampénztárba a kőolajból befolyó, az útala­pot illető jövedelmet nem használják föl, mintegy 80 millió korona összegben. Ez való­ban igy van — mondotta a miniszjter, — mert a kőolajadó jövedelmének 67 százaléka az útalapot illeti s 33 százalék az állampénztár­ba folyik bé. A miniszterelnök közgazdasági osztálya által kidolgozott törvényjavaslat szerint legalább 75 százalék, később 80 szá­zalék volna. Az útalap jövedelmei az út­adó, a benzin s egyéb hajtóanyag adóijának emelésével nem növelhetők, mert az adóeme­lés politikailag és gazdaságilag is elviselhe­tetlen. Útépítések Szlovenszkón Az uj útépítéseknél Szílovensz'kő előnyben van, amennyiben jelenleg Szlovenszkón mint­egy 300 millió korona értékű útépítésen dol­goznak. E nagyarányú szlovenszkói építé­seknél sok helyütt munkáshiány jelentke­zett, a vállalkozó a tervezettnél magasabb béreket volt kénytelen fizetni. Ehhez já­rult a vas útügyi reszort jelentős építkezé­seinek sorozata is. A miniszter a továb­biakban Szlovenszkó természeti szépségei­ről emlékezett meg. A Magas Tátra, az Ala­csony Tátra s különösen Középszlovenszkó hegyvidékei ma is megközelithetetlenek, illetve nagyon rossz összekötő vonalakkal rendelkeznek. A Szlovenszkóról való rend­kívüli gondoskodás feltétlenül jól kifize­tődik, mert az idegenforgalom révén a be­látszik, mellékes. Nekünk is. Cak tömeg le­gyen, amit fotóriporterek lefényképezhetnek az örökkévalóság számára. De azt is biztosí­tani tudjuk, hogy magyar ember csak olyan lesz a tömegben, akinek minden mindegy, vagy aki a más kárán örülni tud,. Mert hogy ebből a kétes értékű politikai sakkhuzásból, ebből a feláldoztatásra szánt — „pion“-tolo­gatásból az „aktivista, magyar front"-nak le­het egyedül kára, az holtbizonyos. Még csak azt szeretnék megkérdezni illő tisztelettel a Slovenská Liga nagynevű vezérszónokától,, Csömör István poslanec úrtól, ki ellen akar manifesztálni a „nemzet és állam védelme ér­dekében", „za obranu národa a státu"? A tüntető gyűlés fatálisán egybeesik az Egye­sült Párt munka gyűlésével. Bármennyire nem tulajdonítunk fontosságot ennek a, hangos­film-szinkronizálásnak, lehetetlen arra vám gondolni, hogy ez ellen. A magyarság ellen. A csehszlovákiai magyar kisebbség és annak legális képviselete ellen. Miért? Mert az, ahol lehet, és ahogy szabad, tiltakozik az eUen, amit a Slovenská Liga vele szemben, a ma­gyar nemzeti kisebbség ellen, ennek lelki kon­szolidációja, ellen, nemhogy elkövet, de rend­szeresen folytat? Mikor az államfő nyugat,- szlovenszkói kőrútján mindenütt a megértés hangján beszélt hozzánk s törhetetlen opti­mizmussal hirdette az állam biztonságát, viharóllá erejét az Európa egén tornyosuló nehéz fellegek közepette is? Csömör ur mégis azt „hirdeti", hogy „veszélyben a hm", mert a magyar kisebbség a „segíts magadon, az Is­ten is megsegít" ősi magyar élv alapján, ren­det teremtett a maga portáján? Csömör posla­nec ur úgy lát szik, érzékenyebb szeizmográfot re jteget maradék birtokán épített úri, laká­ban. Vagy ő maga, az időváltozást előre meg­érző — szélkalcas?.. a ruházott összegek meghozzák kamatjukat. Most kezdik a Pozsony—zsolnai állami ut karbahozását és a jövő évben folytatódik a nagy szlovenszkói útépítési program vég. rehajtása. E tervekről az érdekelt minisz­DIÁN A SÖSBORSZESZ € $ A K Dl A NA VÉDJEGGYEL » V A t 6 Pl « tériumok most. tárgyalnak s a miniszter reméli, hogy a pénzügyminisztérium segít­ségére lesz azok megvalósításánál. Vállalkozói hitel? A miniszter végül egész röviden megemlé­kezett még egy nagyszabású tervről. Bizonyos vállalkozói hitel igénybevételéről lehetne szó 600 millió korona összegben. Természetesen itt megoldandó volna e hitel kamatozása és törlesztésének kérdése. Különösen feltűnő volt, hogy az államvé­delmi kölcsön felhasználásának módjáról a miniszter nem is emlékezett meg, pedig e négy milliárdos kölcsönből útépítésre is kel­lett volna juttatni. Határozatok A bizottság ezután négy pontból álló határo­zati javaslatot fogadott el, amelyben a kormányt fölhívja, hogy az útépítéshez szükséges pénzesz­közök előteremtése és megnövelése tárgyában haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat, to­vábbá, hogy forgalmi, közegészségügyi és népjóléti okok­ból legalább a községeken átvonuló országút- szakaszokat rakják ki kockakővel. A harmadik pontban a határozat a csehországi kőfejtőmunkások szociális helyzetének javítását követeli s a negyedik azt kívánja, hogy útépítés­nél s anyagszállításnál kizárólag azokat a cége­ket vegye az állam figyelembe, amelyek a kol­lektív szerződéseket betartják. Ismét a hónap elsején kapják a közalkalmazottak il!é menyeiket! Prága, október 1. A pénzügyminisztérium elismerve a közalkalmazotti fizetés elseji határidejének a hónap tizedik napjára való eltolása kapcsán felhozott panaszok jogo­sultságát, megfelelő intézkedéseket tesz an­nak érdekében, hogy az illetményeket a közalkalmazottak ismét a hónap első nap­ján kapják meg. Egyes lapok jelentése sze­rint a pénzügyi kormányzat ezt az intézke­dést még december elsején, legkésőbb ja­nuár elsején valósítja meg. Egyelőre még bizonytalan, hogy az elseji fizetési határ­napot fokozatosan álllitják-e vissza, avagy egyszerre. Ezt az intézkedést az államköl- csönök unifikálása tette lehetővé. Ismere­tes ugyanis, hogy az álflamköJcsönök unifi- kált kötvényeire eső kamatokat egyenlete­sebben osztják meg és a hónap tizenötödik napján fizetik. Vagyis a havi ultimó az ál­lampénztárban jelentősen enyhébb lefolyá­sú lesz, mint a múltban volt. E kedvező hírrel szemben a „Pollední List" szerint dr. Kalíus pénzügyminiszter tegnap a közalkalmazottak szervezeteinek végrehajtó bizottsága —- az Exekutiva —- által kiküldött deputációnak az inséglevo- nások beszüntetése és az elseji kifizetés tárgyában oly kedvezőtlen választ adott, hogy a végrehajtó bizottság ezzel nem is m'er nyilvánosságra jönni. A tizennégy szá­zalékos átmeneti fizetéslevonások kérdésé­ben elsőnek közöltük, hogy az 1937. évi állami költségvetés számol e levonások es-közlésé Tcl. Az elseji fizetési határnap visszaállítása is mindenesetre nagyon kérdéses. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom