Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-09 / 206. (4055.) szám
4 1936 szeptember 9» szerda. Késmárk, szeptember 8. (A PMH munkatársától.) Építik a lomnici csúcsra a ftiggővaautat. Melegen süt a koraőszi nap, amikor azon az utón, amelyet az építkezési anyagok {elszállításának löhetővé tételére a tátraiomnioi ródlipálya startjáig építettek, felfelé megyünk. A nagyszálló mellett, ahol a függővasut kiinduló állomása lesz, magas deszkakerítés mögött már ott áll az állomásépület alapzata és vasbetonváza Néhány lépésnyire onnan két 16 méteres vasoszlop emelkedik ki a földből: ilyen oszlopok állnak majd végig az egész vonalon, amelyet — amint végig a fenyőerdőn keresztül fel egészen a kőpataki tóig szinte nyílegyenesen kivágták — már innen is igen jól lehet látni. Tizenöt méterre a talaj fölött lógnak majd a vagonok már a kiinduló állomásnál is és ez a magasság fent. a kőpataki tó után egészen 380 méterig fog emelkedni. A segélyvasut A függővasutnak a kiindulóhelyen kívül három állomása lesz, egyik 1254 méteren a már említett starthelyen. Már ennek a vasbetonváza is áll. Rengeteg barakk szolgál irodai célokra és a munkásoknak hálóhelyül. Négy mérnök, tizenhat munkavezető és több mint négyszáz munkás dolgozik most a függővasut építésén. A másik állomást 1780 méter magasságban, a kőpataki tónál építik, itt lesz a függővasut üzemi állomása és villanytelepe is. Már lerakták a kábeleket is, amelyek 6000 voltos villanyáramot fognak magukban vinni. Gigantikus munka. Eleinte nehezen ment, mert rengeteg nehézséget kellett leküzdeni. Ezek egy- részét a terep okozta, másrészt a munkaanyag felszállitása okozott gondot, mert a kőpataki tóhoz embereknek és lovaknak kellett az oszlopokat, a betont, a vasállványokat, a kábelhuzalokat felvonszolni, így vitték fel a segélyvasut anyagát is, amelyet a ródlipálya startjától a kőpataki tóig építettek. Most már üzemben van ez a segélyvasut és igy az anyagfelszállitás kérdése is meg van oldva. Sokkal gyorsabb tempóban fog tehát az építkezés folyni: decemberre készen áll majd a függővasutnak a kőpataki tóig vezető része. A ródlizók már használhatják majd, a síelőknek pedijr kirándulásaikat nem kell majd már lenn, Tátralomnicon megkezdeniük, hanem a kőpataki tótól — 1780 méter magasságból — indulhatnak majd el si- kirándulásaikra, amelyre a Magas Tátra annyi nagyszerű lehetőséget ad. Hajmeresztő utazás Beülünk a segélyvasut kis vagonjába. Mikor megindul, előbb balra leng el egy kissé, majd jobbfelé lendül ki: az az érzésünk, hogy mindjárt lent. leszünk a mélységben. Néhány pillanat múlva azonban a kocsi egyenesen áll. Illetőleg: nem áll, hanem siklik felfelé. Máris lenézhetünk az alattunk elterülő mélységbe: süni fenyőerdő feketéllik felénk, aztán egy homorú hegyoldal jön és akkor megdöbbenve eszmélünk rá, hogy innen a segélyvasutat, — amelynek drótkötelét csupán faoszlopok tartják — csak egy ilyen oszlop viszi fel a kőpataki tóig, mégr vagy 400 méternyire. Nem zuhan-e le ez a kis kocsi? Még végére sem értünk annak a gondolatnak, vájjon mi lenne belőlünk, ha ez bekövetkezne és már fenn vagyunk a kőpataki tónál. A segélyvasut üzemi biztonságából joggal következtethetünk arra, hogy a végleges függővasut a legteljesebb biztonságot fogja utasainak nyújtani. Nem csoda: a drótkötél erőssége Tátralömnictól a kőpataki tóig 205.000 kilogram, onnan pedig fel a lomnici csúcsra 185.000 kilogram lesz, átmérője 45, illetve 42 milliméter. Fenséges kilátás Gyönyörű, elragadó innen a kilátás. Messze lelátni a szepesi fensikra. Idevilágitanak Késmárk házai, a két templom és a városháza tornyát egészen világosan lehet látni. Apró pontok a zöldé.! ő Poprádvölgye községei, a másik oldalon az Alacsony Tátra szelíd hegyhátai húzódnak. Fölöttünk mered az égbe a lomnici csúcs karcsuan büszke alakja: sehol a Tátrában nem olyan simák a lefelé zuhanó gránitfalak, mint éppen itt Százméteres görgetegek, sípoló mormoták és zergék otthona ez a táj, amelynek egyik oldalán a zöld tó völgye, a másikán pedig a kistarpataki völgy felé vezet majdnem 2000 méteren az a magaslati körút, amely kelettől nyugatig végigszeli az egész Tátrát és amelyen most már m;nden jólábu ember különösebb megerőltetés nélkül csodálhatja ennek a pompájában és pazaré ágában szinte egyedülálló hegy világnak a szépségeit. A harmadik állomás Fel a lomnici csúcsra, ahol a függővasut harmadik és utolsó állomása lesz, jövő nyárra készül majd el a drótkötélpálya. Teljes hossza 6618 méter lesz, nivókülönbözete meg fogja haladni az 1500 métert, százalékokban kifejezve ez a különbözet 84 lesz. Hét méterrel a csúcs platója alatt, 2027 méteren fog állni ez az állomás, a plató ugyanis csak 4—5 ember számára ad helyet. Az állomás mellett áll majd a szlovénszkói országos váJaa*trr>4ar legutóbb hozott határozata értelmében a a Stefánlk-ohszervatórium is. Aki elsőnek mászta meg a Lomnici-csúcsot Most nem lehet a lomnici csúcsot megmászni, a robbantások okozta kőgörgetegek veszélyeztetik a turisták épségét. Pedig de sokan mászták már mei^! Elsőizben 1615-ben Fröhlich Dávid késmárki rektor és császári matematikus jutott fel a csúcsra. Az utat, amelyen felment, még ma is Német Létrának nevezik. A zöld tó völgyén át vette útját ez a merész szepességi ember. Ezt a völgyet, amelyet a. Tátra legszebb részei közé számítanak, azért választotta, mert a pásztorok és a kincskeresők révén már abban az időben is ismert volt. Olyan időben, amikor a nyugati hegységekben alpin izmusról és hegymászásról még semmit sem tudtak, kezdte meg a késmárki Fröhlich Dávid a hegymászást és ezzel megvetette a tátrai alpinízmus büszke és esemény- dus tradíciójának alapját. Később a lomnici csucS — amelyről sokáig azt hitték, hogy a Tátra legmagasabb hegye, csak nemrégiben állapították meg, hogy a gerlachfalvi csúcs néhány méterrel magasabb, — az angol Townson és a svéd Wahlenberg révén lett egész Európában híressé. Százak és ezrek mentek fel a tetejére, hogy Franciaországnak nem egy olyan imizeoima van, amiről senki nem ‘búd, imiég a mindenl:- tudó Baedecker papa sem. Pedig furcsaságbogarász szive megdobbanna, ha nyári kalandozásai alkalmaiból rábukkant volna például a sauimiur-d „lómuzeuimra". Ezt a kurió- zus gyűjteményt a Loirementi kies városkában két világhírű versenyistálliótulajdonos, Jean Stera és Edimioud Blanc alapították Joly őrnagy a katonai főállatorvos közreműködésével. Tekintve, hogy a mi jó öreg mai- zemminklba az egész állatnövény és ásvány- világ beletér, az eimlber hamarjában álig képzeli el, hogy mi mindennel lehet egy ló- muzeumot megtölteni. Pedig ihát ez az saoi- mur-i intézet valóban látnivaló és a világ lovai büszkék lehetnek rá, hogy történetük ennyi termet betölt. Itt egybe vannak gyűjtve az ősló csontváza mellett a világ minden lovainak kitömött példányai, a mexikói musztángtól a kamargi csudálatos fehér lovakig, melyek állítólag az európai ősló egyedüli leszármazottai. Képek, modellek, ezer meg ezer nyereg és sarkantyú mutatja itt be kétezer iév minden lovasné'peinek különleges lovaglószokásait, magának Jean Stemmek ekvesztrikius könyvtára is betölt egy óriási termet és kiegészíti a múzeumot a legnevezetesebb telivérek csontváza, mindenekelőtt a „Flying Fox“-é, mely csodálatraméltó állat teljes 21 centiméterrel volt hosz- szabíb testű, mint minden szaktársai... Könnyű volt neki minden pályán „egy ló- hosszar győznie. Napoloon-muzeuim magában véve kevésbibé feltűnő dolog, hiszen Napoleon-nál alig van a történelemnek hálásáhb muzeuimifigurája. H,ainem az a Napoleon-muzenm, melyet a „Journal Officiel“ a legutóbbi száma emel hivatalos állami intézménnyé az Ile d’Aix-en, a maga nemiében egyedülálló muzeuim. Az aix-i szigetecske Laroidhelle és az Ile (rotoron között ugyanis az utolsó talpalatnyi francia föld, melyet a császár lába taposott száműzetése előtt. Itt töltötte utolsó éjszakáit, nevezetesen azt az 1815 julius 15-re hajnaió- dó éjszakát, melynek reggelén feltűnt a tengeren a „Belterophone“, hogy a császárt fogolyként Szent Ilona szigetére vigye. Itt az Ile d’Aix-i tágas komor házban irta meg a császár történelmi 'levelét az angol királyhoz, hogy: „Befejeztem politikai pályáimat és úgy jövök királyi Felségedhez, mint Themistocles, hogy leüljek a brit nép tűzhelyénél...“ Ezt a sikertelen levelet maga a ház ura a császár vendéglátó gazdája, Gourgaud báró, az első császárság utolsó nagykövete, vitte el Londonba az angol királyhoz. A ház azóta is százhúsz éven keresztül a Gourgaud bárók tulajdona maradt és most az utolsó Gourgaud ajándékozta azt a francia köztársasága rak. Érintetlen az egész épület, egy szeget nem mozdítottak el rajta vagy benne, mióta a császár ott töltötte utolsó tragikus éjszakáját. Most az állam múzeummá alakította. A császár mindenesetre megérdemelte a franciáktól ezt a múzeumot. De külön múzeumot kapott, egyik marsall ja, Bem adotté is, ki 1818-iban XLV. Károly néven svéd kionnan azt a kilátást élvezzék, amely messze letekint a hegyek belsejébe, valamint a szloven- ezkói és a lengyel síkságra. A várható fellendülés Nem véletlen tehát, hogy a Tátra első magaslati vasutját éppen a lomnici csúcsra építik. Ezen a csúcson vette kezdetét a tátrai alpiniz- mufl, innen fog most a Tátra eseményekben és érdekességekben annyira gazdag történetének uj fejezete kiindulni. Mert kétségtelen, hogy a lomnici csúcsra vezető függővasut rendkívüli vonzóerőt fog kölcsönözni a Magas Tátrának és nagymértékben fog hozzájárulni ahhoz, hogy olyan országokban Is megismerjék ezt a hegyvilágot, ahol eddig még csak halvány tudat dereng arról, hogy nekünk ilyen gyönyörű Tátránk van. Azon a nyereségen felül tehát, hogy jövő nyártól kezdve az is feljuthat a lomnici csúcsra, aki nem hegymászó, a Tátravidék gazdasági életének fellendülésében is szerepe lesz a függővasutnak. Mert ami vendéget hoz a Tátrába, az egyben a vidék gazdasági helyzetének javításához és megszilárdításához is hozzásegít, hiszen a Tátravidék egész élete szoros kapcsolatban áll a MaI " gas Tátra idegenforgalmával: azzal áll, vagy azzal bukik. Dr. NEMÉNY VILMOS. rályá koronáztatva a mai svéd dinasztia őse lett. A regényes életű uralkodó Pau-ban a Pyreneusok lejtőjén született 1768-ban. A,z ő szülőháza is érintetlenül áll a mai napig (ősapáink jól tudtak építeni) és a Bernadotte- muzeuimiot abban rendezték be, minthogy ez az épület is az állam tulajdonába ment át. A Bern adotte-család szobáit sikerűit teljesen visszaállítani az 1763^as alakjukban s a többi helyiség a voltaképeui kiáUMtás, képek, 'kéziratok, használati tárgyak, ruhadarabok, fegyverek, a marsall tulajdonai, miket roppant fáradsággal gyűjtöttek össze Paüban e muzeuim megalkottatására. Ez a miuzeum még nincs is megnyitva a nagyközönség számára, az ünnepéryes megnyitással még várni kell, mert a svéd királyi pár egész családjával részt akar venni az ünnepen, s miég nem adhatta tudomásul a francia kormánynak a napot, melyen mindnyájan Paulba utazhatnak. A franciák harci dicsőségét örökítő számtalan katonai muzeuim között legérdekesebb azonban mégis a párisi „Ecole militaire“ ugyancsak egészen uj keletű ólomkatona- imuzeumia. Ebben a múzeumban, mely a világ minden iskolásfiuinak ábrándja tehet, játék- katonák ezrei harcolnak egymással. Hanem ezek az Ólomkatonák csak látszólag szakasztott olyanok, .mint a megszokott kicsiny puskás figurák a játékbazárok kirakatában: valójában igen gonddal készült figurácskák ezek, mik történeti hűséggel ábrázolják másfélszer esztendő minden francia harcosainak 'viseletét a bajuszos gátlóktól és a germán frankoktól kezdve a harmadik köztársaság künlönböző közlegé-nyi és tiszti uniformisaiig. Az ember nem gondolná, hogy a legkatoli- kusalbb Franciaország szivében a reformáció francia apostolának, Kálvin Jánosnak is külön múzeuma van. Nem fordult-e imieg sírjában vájjon néhai Medici Katalin, mikor Angouléme-ben megnyitották ezt a szokatlan múzeumot? Kálvin, kit általában mindig svájcinek tartanak, valójában a francia- országi Noyon-ban született 1'510-ben. Csodálatos módion 420 esztendő maiivá mi ág neki is éppen áll a szülőháza. Múzeuma a kálvi- nizmus négyszázéves jubileumára nyílt meg, mert az idén lett kerek 400 esztendeje, hogy Kálvin János abban a franciaországi városban, mely ma is a legjobb francia pap irt termeli, befejezte 1585-ben mint 25 éves ifjú életének fömiivét, az „Institutions de la réligion chréüenne“-t, mely a francia királynak ajánlva a rákövetkező évben Genfiben látott napvilágot Most a négyszázados évforduló ünnepére az „Institutions" az eredeti kiadás hü másolatában újra megjelenik. — A muzeum legérde- keseb tárgyai talán Kálvin műveinek példányai, mik Montaigne, Sully és Montesquieu birtokában voltak és ma is olvashatóan hordják a nagy emberek érdekes széljegyzeteit. A maga nemében egyedülálló nyilvános gyűjtemény azután most megnyílt a „kovács- miuzeuim", mely Rouen-uak, Normandia fővárosának, melyet különben is „a múzeumok városának" neveznek- kétségkívül a legfurcsább múzeuma. A kovácamüvek nagy gyűjtője, aa imént elhunyt Henri le Secq des Toumelles hagyományozta a végrendeletiében Rouen városára ezt a kerek 10.000 darab kovácsolt vasremekmüvet, a legfurcsább kulcsok, titkos zárak, kovácsolt vas-cégérek, iádavasalások és cifra lépcső — meg erkély- korlátok egyedülálló gyűjteményét, melyben a XI. századtól a mai napig való alkotások szerepelnek. A gyűjtemény mostantól kezdve Rouen-ban az egykori Szént Lőrinc-templom- íban nyilvánosan van közszemlézetéve. Végezetül hadd említsem meg még azt a furcsa kis házat itt Párisban, néhány lépésnyire a St. Cloud-i kaputól, a Qai de la Seine- en. Ezt a házacskát távoli hazájukra való emlékezfetésül a párisi japánok ópitefték föl Japánból hozott fából, papirfalakkal és gyékényszőnyegekkel pontosan az ősi Oliano- Yü előírásai szerint és törpe nővényes hamisítatlan japán kerttel vették körült. Hadd ismerhessék meg a párisiak is, kicsiben, de igaziban, a „geishak országát", melynek maholnap az óriás léptekkel indus zár ializá lódó Japánban magában sem marad semmi nyoma ... A kárpátaljai apostoli korm&nuó máramarosi körül ja Ungrvár, szeptember 8. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Szvoboda Ferenc kárpátaljai római katolikus apostoli kormányzó nyái főpásztori kőrútjának jelentős része Máramarosra esett. A főpásztor Po- daril József pápai kamarás és Pásztor József aktuárius kíséretében látogatta meg a máramarosi községeket. Dombó határában .a máramarosi római katolikus papság nevében Koller Béla esperes fogadta az apostoli kormányzót, mig az erdőkincstár, mint kegyur részéről Vaszi- csik németmokrai és Bacsinszky ustcsoraal erdőgondnok jelent meg a főpásztor üdvözlésére, akit a testvér görögkatolikus egyház nevében Kádár Gy. dombói lelkész üdvözölt. Az ustcsornai diadalkapu alatt a fŐ- pásztor Jónás erdőbanácsos üdvözletét fogadta, mig Németmökra határában Csalfa György plébános üdvözölte a főpásztort. Ruszkamokxán az apostoli kormányzó fényes ünnepség közepette szentelte fel az templomot, valamint az Egri Ferenc által öntött uj harangot, Németprónán pedig háromszáz hívőt részesített a bérmálás szentségében. Utána xésztvc t a máramarosi kerület papi gyűlésén, majd másnap Huszt- ra utazott, ahol az uj plébánia-épületet áldotta meg. Hitt ích&U tdfiűk? PARIS—VARSÓ—PRÁGA A miniszterelnök pártjának lapja, a Venkov ma vezető helyen dr. Kahánek főszerkesztő cikkét közli „Párisiből Varsóba" cimmel. A cikk Pydz Smigly párisi utjának eredményeit méltatja, majd azt állapítja meg, hogy Lengyelország és Francia- ország legszorosabb megegyezése sem maradhat hatás nélkül Csehszlovákiára. A franc a-lengyel kapcsa latok megszilárdulása a csehszlovák-lengyel viszony tisztázásában is lépést jelent e táplálja a reményt, hogy viszonyunk javulni fog. — Kahánek cikkét a következőkkel zárja: — A prágai lengyel követség képivselője a múlt napokban nyújtott ót a külügyminisztériumban egy tiltakozó jegyzéket a maerisoh-oetrauban most folyamatban levő per ellen, mely per alapját alkotó vádirat jelzi annak lehetőségét, hogy a csehellenes terrorista cselekedetekkel vádolt személyeket a lengyel konzu’ótus támogatta volna. Olvastuk a hivatalos választ, hogy jogállamnak nincs módja beavatkozni a perbe. Ez a válasz tárgyilagosan helyes, de nem vagyunk vele megelegédve. Vannak perek, melyek elódózha- tók. Legrosszabbak az alkalmatlan időb n megtartott perek. Az ostraui perben nem volt s- rumi célzatosság, csak a per oly pillanatokban való elhalasztása képességének hiányáról van szó. amikor Franciaország és Lengyelország között közel dés áll be s amikor e közeledés reflexét logikusan nálunk is várhattuk. Az államügyészségnek in'Fa van a peres eljárás kiegészítését ind irányozni Ismeretes a latin közmondás: „Pereat mundus, fiat juetitia". Néha az látszik, mintha eszerint csinálnánk vakon politikát. A menden áron való igazságosság, a formalizmus érdekében oly politikai helyzetet teremtünk, amilyenre a nemzetnek és államnak semmi szüksége. Ha a dolgok móreék'őd- nek, megnyugszanak, nem kell azokat újra é’ $z- teni. A másik dolog, amire e pillanatban go tolunk, Svetlik kanonok tavaszi nyilatkozata a til- üigyi bizottságban. Svötlik kanonok azt kockái Ma meg, hogy előnyben részesíti a bolseviki s/.ovj ttel való együttműködést a lengyel diktatúra előtt. Svétlik kanonok ortodoxabb a francia Rlum i zo- cialietánál. Mert ez megegyezett Lengj lorszúg al, de ha Svétlik kanonok politikai irány ve a’' n haladnánk, aki a cseh néppárt szószólója i -y ' :>n gyelonszággal soha nem egyeznénk meg .rz'be cikkét Kahánek. A világ legfurcsább múzeumai Irta: Benedek Károly (Páris) Merész kirándulás a kőpaíaki tóhoz az épülő lomnici függő vasúi kocsijában Emberfeletti munkával készült el a segélyvasut ■ Faoszlopokon függ a 400 méter magas pálya ■■■ Az első hegymászástól a Lomnici-csucs teljes, meghódításáig
