Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-06 / 204. (4053.) szám

A MEMORANDUM (sp) Prága, szeptember 5. Az emlékirat, amelyet Esterházy János az egyesült párt nevében a magyar kisebb* ség nyelvjogi sérelmeiről és követeléseiről az elmúlt hétfőn a kormánynak benyújtott, nemcsak a magyarság körében, hanem Prá­gában az illetékeseknél és a közvélemény­ben is megérdemelten nagy feltűnést kel­tett. Kíváncsian figyeltük az első visszhan­gokat. Egyetlen lényeges cikket, egyetlen komoly állásfoglalást sem találtunk, amely kétségbevonta a memorandum komolysá­gát, vagy polemizálni mert volna tartalmá­val, annyira meggyőzőek és kézenfekvőek az emlékirat érvei és kívánságai. A vissz­hangból láttuk, hogy cáfolni vagy a köve­telményeket elméletileg el nem ismerni le­hetetlenség. Soha időszerűbben nem jöhe­tett a memorandum, mint ma, amikor a köztársaságban újra felgöngyölítették a ki­sebbségi kérdést s a közvélemény érdek­lődve figyeli, mi fog történni, mert a kö­zelmúltban elhangzott illetékes nyilatkoza­tok reményt adtak arra, hogy valami tény­leg történni fog. A magyarságnak sokszor szemére vetet­ték Prágában, hogy panaszkodik, de nem indokolja meg konkrétan panaszait és nem írja körül kézzelfoghatóan követeléseit. A múltban sem volt indokolt ez a vád, de még kevésbbé indokolt ma, amikor az egyesült párt munkaprogramja első felada­tának a kisebbségi helyzet alapos feltárá­sát és a kívánságok gyakorlati felvázolását tekinti, úgy, ahogy ez a helyzet és ezek a kívánságok a tizennyolcadik évi keserű ta­pasztalat után adódnak. Nem könnyű fel­adat. Alapos tájékozódás, a viszonyok tel­jes ismerete, az emberek kívánságainak összegyűjtése és csoportosítása, a jövő te­kintetbevétele, a nemzet fejlődését biztosító ■reális program gondos kidolgozása kell hozzá, valóságos kis kataszter, a gazda­sági és kulturális érdekek helyes felisme­rése és megfontolt kifejtése. A nyelvjogi és a 'kulturális sérelmekről és követelésekről 6zcló dokumentum a megindult munkáne I és adatgyűjtésnek első komoly terméke s egy kiinduló pontja lehet a kisebbséggel szemben követett uj politikának. Mi a cél és mi a terv? Az egyesült pá/t körültekintő munkával és tájékozottsággal kidolgozza a plattformot, amelynek alapján tárgyalni lehet. A köztársaság belpolitikai célja a legilletékesebb nyilatkozatok szerint a belső rend és béke kiépítése. A cél el­érése elképzelhetetlen a kisebbségek meg­nyugtatása nélkül. Vannak egyesek, aJ-ik szerint ezen a téren minden megtörtént már és a köztársaság a külföldön büszkén rámutathat tökéletes kisebbségi politikájá­ra. Mi, kisebbségi magyarok a német ki­sebbséghez hasonlóan nem vagyunk ezen a véleményen — s eldönteni, vájjon mi, kisebbségek helyesnek tartjuk-e a velünk szemben követett politikát, egyedül mi va­gyunk hivatottak. De az egyoldalú hangok­kal szemben voltak más megnyilvánulások is -— és az előbbieknél sokkal illetékeseb­bek —, amelyek belátták, hogy hibák tör­téntek a kisebbségek körül s e hibákat sürgősen orvosolni kell. Pozitív ígéretek is ■elhangzottak. A belső béke érdekében a helyzeten javítani akaróknak szól az egye- sült párt memoranduma is. Alapos munká­val elkészült az a pozitív javaslat, amely­nek megvalósítása valóban a belső béke biztosításához vezethet# A javaslat szerény, szinte tulszerény, csak a legveszedelmesebb anomáliák megszüntetését követeli és né­hány könnyen teljesíthető, sőt az alkot­mánytörvényben biztosított kívánságot so­rol fel, amelyek oly reálisak, hogy a cseh­szlovák közvélemény is természetesnek ta­nyekben biztosított. Viszont amit kíván, nem kérés, hanem követelés, amire a jo­got a törvény adta. Most fog eldőlni, ko­molyak-e azok a szólamok, amelyek az el­múlt hetekben minden oldalról megnyilvá­nultak s a kisebbségi kérdés gyökeres or­voslását helyezték kilátásba. Vájjon tény­leg a belga és a svájci példát óhajtják-e követni, akik a kisebbségi ügyek elintézé­sével növelni akarják a belső békét. A ma­Kommunista-szocialista uralom Madridban PRÁGA, szeptember 5. Madridban szocialista-kommunista többség vette át az uralmat és Largo Caballero, az uj vezér háttérbe szór itatta azokat a pol­gári elemeket, amelyek eddig ott akadékoskodtak a kormányban a tiszta kom­munista program megvalósításánál. Giral miniszterelnököt csaknem ugyanaz a sors érte, mint Kerenszkit, biztosra vehetjük, hogy nemsokára Azana köztársa­sági elnököt is ugyanez a sors éri. Madrid ma vörös, vörösebb, mint Moszkvát kivéve bármelyik kormány Európában. Egyelőre nem tudni, hogy a polgárháború vezetésénél milyen következményekkel fog járni a madridi változás. A frontokon a nemzeti csapatok mindenfelé fölényben vannak. Az iruni csata megnyerésének erkölcsi jelentősége óriási s ugyancsak nagyarányú az a másik nacionalista ak­ció is, amely Toledótól nyugatra kezd kibontakozni. Lehetséges, hogy Cabal­lero, akit általában kitűnő szervezőnek ismernek, eredményesebben fogja kezé­ben a népmilicia ügyét és megerősíti a belső ellenállást. Egy azonban bizonyost a madridi kormány külföldi népszerűségéből sokat vesztett. A mai londoni lapvélemények csaknem kizárólag elutasitóak s ha a londoni közvéleménynek választania kell a kommunista kormány vagy a nacionalista felkelők között, akkor okvetlenül az utóbbit választja. Franciaországot sem érte kellemesen az esemény. Addig, amíg a népfront volt hatalmon, León Blum kormánya, s főleg a kormányában lévő radikálisok, rokonszerivvel nézték Madrid törekvését. Abban a pillanatban, amint a népfrontból tisztára kommunista-szocialista kormány lett és be­bizonyosodott, amit egyébként külföldi lapok régóta állítottak már, hogy a népfront nem egyéb, mint a tiszta kommunista uralom előkészítőije,, a León Blum mögött lévő polgári elemek rokonszenve megszűnt és Franciaország tényleg semleges megfigye­lővé változott. A mai francia lapokban világosan tükröződik ez a hangulatváltozás. A jobboldali lapok, amelyek eddig mérsékelten írtak, inától kezdve a leghevesebb hangot használják Madrid ellen. De a radikális lapok is elkedvetlenedtek. Egyesek szerint ma Spanyolországban senki nem beszélhet többé legális kormányról, m«rt a madridi kommunista uralom ugyanúgy a parlament beleegyezése nélkül fog mű­ködni, mint ahogy a burgosi kormány működik. Sőt, ha a baloldali polgári szavazatok nem támogatják a madridi kommunista rendszert, akkor megállapíthatjuk^ hogy a burgosi kormány mögött több képviselő áll, mint az uj madridi kormány mögött, mert a jobboldali ellenzék Spanyolországban erősebb, mint a kommunista-szocialista szélső baloldali radikális front. Igaz, hogy az uj kormányt a köztársasági elnök megerősítette hivatalában. De Aza- nára a kommunista szervezetek bizonyára nyomást gyakoroltak és a kormány kinevezése nem történhetett minden erőszakos befolyás nélkül. Akárhogy van, ma Spanyolországban a kommunisták és a szocialisták uralkodnak s akadnak jósok, akik a magyar tanácsköztársa­ság mintájával érvelve, azon a véleményen vannak, hogy csakhamar a szocialisták is visz- szaszorulnak s a vezetést teljesen az ucca veszi át Ma már nyíltan arról lehet beszélni, hogy egy nacionalista Spanyolország harcol egy kommunista Spanyolország ellen. A na­cionalista vezérek Gil Robles és a karlista tábor megnyerése után egységesen képviselik az egész nemzeti Spanyolországot és az akció nem a hadsereg akciója többé. Ezzel szemben a madridi kormányból fokozatosan kiszorulnak a polgári elemek s a madridi ügy tisztára a Spanyolországban is elég kisszámú kommunista és anarchista szélsőségek házi ügyévé változik# Giral bukása Madrid, szeptember 5. Irun elesténck óriási politikai következményei voltak a spanyol fővárosban, Giral miniszterelnök kabinettje lemondott éa az eddigi baloldali koncentrációs kormányt tiszta baloldali ra­dikális kormány váltotta föl. Spanyolország történetében először történt, hogy a kor­mányban kiét kommunista uL A Kabineti, összeállítása a következő: hat Szociálde­mokrata és két kommunista miniszter mel­lett a köztársasági unió egy tagja, a kata­lán Esquerra egy tagja, az autonóm balol­dal egy tagja, a baszk nacionalisták egy tagja és a baloldali köztársaságiak két kép­viselője foglal helyet a kormányban. A szin- dikalista szakszervezeti szövetség nem ka­pott tárcát. Az uj kormány élén Largo Ca­ballero szociáldemokrata képviselő áll. A miniszteri lista a következő: miniszterelnök és hadügyminiszter Largo Caballero szo­ciáldemokrata, külügyminiszter Julio Alve- rez dél Vayo szociáldemokrata, pénzügy- miniszter Juan Negrin szociáldemokrata, tengerészetügyi és légügyi miniszter Inda- lecio Prieto szociáldemokrata. A kommu­nisták a mezőgazdasági és a népnevelési tárcát kapták meg, mig az egyik baloldali radikális képviselő az igazságügyi tárcá­hoz jutott, a másik, Jozé Giral, az eddigi miniszterelnök tárcanélküli miniszter lett. A miniszterelnök mellett a kormány legki­emelkedőbb egyénisége Prieto tengerészet- ügyi miniszter, aki Caballeroval együtt szervezi az ellenállást a felkelők ellen. Giral nyilatkozata az ni kormányról Madrid, szeptember 5. A madridi kormány lemondása után Giral volt miniszterelnök a kö­vetkező nyilatkozatot tette: — Az országban uralkodó viszonyok miatt és azért, mert a polgárháború valószínűleg so­káig fog tartani, a miniszterek belátták, hogy a kormányba be kell vonni mindazokat a politi­kai pártokat, amelyek aktíven részt vesznek az ellentállás megszervezésében. Az én véleményem szerint a lehető legnehezebb időben jól oldottam meg feladatomat és remélem, hogy azok, akik helyemre kerülnek, ugyancsak eredményesen fognak működni. Mi elfáradtunk és más szemé­lyeiknek és más erőknek kell átvenniök az ellent­állás megszervezését. A kormányban maradok, mint tárcanélküli miniszter, hogy bebizonyítsam, hogy az uj kormány semmi más, mint szerves folytatása az előző kormányban. FOLYTATÁS A .2. OLDAL II. HASADJAK. Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — líra 2*- Ke Ha; Kis Magyarok Lapja I XV. évf. 204. (4053) szám • Vasárnap • 1936 szeptember 6 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ke., külföldre: évente 450, SzlöVeUSzkÓi és rUSZÍTlSzkÓi magUCLTSág ulicel2, II. emelet. ® Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. 9 < ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. •• Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. 1 Íz u| spanyol kormány könyörtelenebb háborút hirdet inra elfoglalása megbuktatta Giral kormányát - A felkelik elfoglalták a Hendaye-i hídfőt is Lángban áll a tő Alcazár lálja őket, mint a memorandum megértő visszhangja mutatta. Granatier, a Szlovák Liga vezére például sokkal többet követel a magyarságnak, mint e memorandumban a magyarok teszik. De az egyesült párt tekintettel volt ar­ra, hogy a kedvezőnek látszó légkörben ne jöjjön elő túlzásokkal, ne kívánjon olyat, aminek megvalósítása esetleg nem könnyű, nem természetes és nem a meglevő törve-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom