Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-03 / 201. (4050.) szám

1936 szeptember 3, csütörtSk. 9 ^KÖZGAZDASÁG £ Vigasztalan a köztársaság gyümölcstermelőinek helyzete Prága, szeptember 2. A gyümölcstermelők or­szágos szövetkezete a napokban Aussigban gyűlést tartott. Böhm képviselő, a szövetség el­nöke sötét színekkel ecsetelte a csehszlovákiai gyümölcstermelők vigasztalan helyzetét. Az idén ugyanis az a helyzet, hogy a termelők nem tud­ják értékesíteni a meglehetősen jó gyümölcster­mést. A legkiválóbb, kivitelre szánt körtével na- gyobbára marhákat etetnek, A szilvaszüret már küszöbön van s s még mindig 100 vagon körte áll elhelyezet- lenüL Németország, amely eddig Csehszlovákia leg­nagyobb gyümölcsfölvevő piaca volt, mindjob­ban önállósítja magát s egyre csökkenti csehszlovákiai gyümölcsbevi­telét. Svédország, amely elvesztette az angol piacot, hajlandó lenne csehszlovák gyümölcsöt átvenni, ha ennek ellenében vajat szállíthatna a köztársaságnak. Ez ellen azonban a vajterme­lők tiltakoznak. Érdekes, hogy Jugoszláviának a Németor­szágba irányuló gyümölcskivitele egyre nő a csehszlovák gyümölcskivitel kárára. Az országos szövetség gyűlésén hangsúlyozták, hogy a csehszlovák gyümölcstermelés megmen­tése és rentábilissá tétele érdekében előnyös szállítási díjszabásra, külön gyümölcs­vagonokra lenne szükség s a gyümölcstermelők általában olyan könnyí­téseket követelnek, mint amilyenekben a kor­mány a mezőgazdaság többi ágait részesíti. (Re­méljük, hogy nem a gyümölcspiac irányítására és a termelés csökkentésére gondolnak, mert a többi kedvezmények gyakorlati értéke most bontakozik ki teljes mértékben ® ezek aligha szolgálnának a gyümölcstermelés föllenditésére. Szerk.) A résztvevők kifogásolták a nagymértékű külföldi gyümölcsbehozatalt. Különösen panaszok hangzottak el a nagymeny- nyiségü boszniai szilva behozatala ellen s hang­súlyozták, hogy a belföldi gyümölcstermelők az idén annyit sem fognak kapni a gyümölcsért, hogy a ter­meléssel járó költségeket fedezzék. A gyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, amelyet fölterjesztenek a kormányhoz. A szövetség egyben fölhívta a tagok figyel­mét a gyümölcsaszalás jelentőségére, mert kiviteli lehetőség hiján ez az egyedüli mód a gyümölcs értékesítésére, mivel a szárított gyü­mölcsök iránt a katonai kincstár nagy érdeklő­dést mutat. Csehszlovákiában 13 százalékkal kevesebb a búzatermés és 15 százalékkal kevesebb a rozs, mint a múlt évben Prága, szeptember 1. Tegnapi számunkban (közöltók az 1936. évi termésbecslés Szloven- szkóra és Kárpátaljára vonatkozó adatait. Az egész köztársaságra vonatkozó adatok össze­hasonlítása után megállapitható, hogy az idei búza-, rozs- és árpatermés jelentősen alacso­nyabb a tavalyinál. Az egész köztársaságra vo­natkozó összhozam adatai millió mázsákban a következőképpen alakultak: 1932 1933 1934 1935 1936 őszi és tavaszi búza 14.6 19.8 13*6 16.9 14.7 őszi és tavaszi rozs 21.8 20.9 15.2 16.4 13.95 őszi és tavaszi árpa 15.0 13.5 10.3 10.6 9.7 zab 16.6 15.8 11.8 10.3 12.2 kukorica 31. 13 1.6 1.2 1*7 Az utolsó öt év terméseredményeinek össze­hasonlítása után kitűnik, hogy az idei búzater­més majdnem annyi, mint 1932-ben volt, mig az idei rozs- és árpatermés az utolsó öt évben az idén a legkevesebb. A zabtermés nagyobb, mint tavaly és tavalyelőtt volt, de kisebb, mint 1932 és 1933-ban. Úgyszintén a kukoricatermés is nagyobb, mint az elmúlt három év alatt, de je­lentősen kisebb az 1932. évi termésnél. Az egész ország területére vonatkozó hatá­ronként! hozam összehasonlításából nyilvánva­ló, hogy a hektáronkénti hozam a zab kivételé­vel sokkal kisebb a múlt évinél és az átlagho­zam mélyen alatta marad az 1932. és 1933. év hozamainak, összehasonlítás kedvéért az alábbi táblázatot közöljük: 1932 1933 1934 1935 1936 őszi búza 17.5 21,7 14.8 17.8 15.9 őszi rozs 21.1 20.1 15.5 16.3 13.8 tavaszi árpa 21,2 20.4 15.7 16.5 15.3 zab 20.4 19.7 15.1 13.4 15,9 Az öt év átlagos adatainak összehasonlításá­ból kitűnik, hogy az idei termés úgy a hektáron­kénti hozam, mint az összhozam szempontjából átlagon aluli. Az idei búzatermés az egész or­szág területén 2.2 millió mázsával, azaz 13 szá­zalékkal, a rozstermés 2.4 millió mázsával, azaz 15 százalékkal, az árpatermés pedig 0.88 millió mázsával, tehát 8,3 százalékkal alacsonyabb a múlt évinél. Ezzel szemben a zabtermés 1.9 má­zsával, azaz 19 százalékkal, a kukoricatermés pedig 0.52 millió mázsával, azaz 44 százalékkal jobb a tavalyinál. A búza hektáronkénti hozama az egész országra vonatkozó adatok figyelembe­vételével 11, a rozsé 16, az árpáé 7,3 százalék­kal csökkent, mig a rozs hektáronkénti hozama 19 százalékkal emelkedett. Ha a becslés adatait összehasonlítjuk a ta­valyi terméskészletek adataival, kitűnik, hogy a rendelkezésre álló búzakészlet némileg na­gyobb a tavalyinál, mig a rozskészlet keve­sebb. A tavalyi termésből 6.8 millió mázsa bú­zakészlet, 1.45 millió mázsa rozskészlet és 0.35 millió mázsa zabkészlet van. A rendelkezésre ál­ló készlet adatai millió mázsákban a következő­képpen alakulnak: búza: 1936 1935 régi készlet 6.84 3.29 idei termés 14.72 16.90 összesen 21.56 20.19 rozs: 1936 1935 régi készlet 1.45 1.09 idei termés 13.95 16.38 összesen 15.40 17.47 Az összehasonlításból kitűnik, hogy a jövő aratáskor jelentős búzakészlet lesz, mig a rozs­készlet majdnem teljesen el fog fogyni. Csütörtökön délelőtt nyílik meg Budapesten az őszi Vásár és Rádiókiállitás Szeptember 13-ig érvényesek a tetutazásra szóló összes kedvezmények Budapest, szeptember 2. Budapest uccáin már napok óta. újból valami nagy esemény előjelét látni. Folyik a nagy élet. Mindenfelé idegen szót, külföldi autókat látni. A szállodák, a szórakozó­helyek tulajdonosai boldog arccal járnak: meg­született, sőt nagy siker jellegzetes képét mu­tatja Budapest második legnagyobb gazdasági és idegenforgalmi eseménye, az Őszi Vásár. A városligeti Ipar csarnokban az előkészület utolsó perceinek izgalmait élik. A késő hajnali órákig folyt a munka, mert csütörtökön délelőtt nyílik meg ünnepélyes ke­retek között az őszi Vásár és Rádiókiállitás. Nagyszabású konjunktúrát érez Itt mindenki. Több, mint hétszáz kiállító szinte tülekedve vere- kodto ki magának azt a kis helyet, amelyen egy év írnunkjá/nak legszebb eredményével, legjobb árujával fel akart vonulni a Vásáron. A nagy igyekezetnek máris mutatkoznak gyümölcsei. Az Őszi Vásár ezúttal hatalmas méretű idegenforga­lomra és ehhez mért gazdasági eredményt jelentő üzletkötésekre számithat. Érdekes, hogy különösen a külföldiek ez évben már igen korán jöttek, holott az őszi Vásár 50 százalékos kedvezménye és a vízummentes határátlépésre feljogosító Igazol­ványa a felutazásra szeptember 13-álg marad érvényben. A Cedok és Waggons Lite-irodáknál beszerezhető utazási igazolványok alapján a közönség azután a mai naptól szeptember 20-áig bezárólag ugyan­ezekkel a kedvezményekkel utazJhatik vissza, vagy esetleg tovább, az érkezéstől eltérő irány­ban is. Az utasok Budapesten a Vásár főbejára­tánál díjtalan .,kedvezmény-f(izetet“ kapnak, amely lényeges árengedményt biztosit a buda­pesti színházaknál, idegenforgalmi látványossá­goknál, szórakozóhelyeken, mozikban éa a ma­gyar gyógyfürdők használatánál* Szabad a magyar buzakivitel Budapest, szetember 2. Budapesti szerkesztő­ségünk jelenti telefonon: Az „Esti Ujság“ jelentése szerint a kormány elhatározta, hogy szerdától kezdve szabaddá teszi a buzakivitelt. A magyar királyi kiviteli intézet már ma délben értesítette a buzakiviteli érdekeltségű cégeket, hogy az ex- kliring-placon megtiltott minden oly intézkedést, amely a búza kivitelét nehezítené, vagy korlá­tozná. Ez tehát azt jelenti, hogy mindenki kor­látlan mennyiségben és előzetes kormányenge­dély nélkül szállíthat magyar búzát mindazokba az államokba, amelyekkel Magyarországnak ke­reskedelmi megállapodása van. Keletszlovenszkón is erősen emelkednek az állatárak Kassa, szeptember 2. Keletszlovenszkó külön­böző vidékeiről érkező jelentések arról számol­nak be, hogy az állatórak két hónappal ezelőtt kezdődő emelkedése egyre tart. Főképen a marha- és a sertésárak emelkednek, de emelke­dett a ló ára is. Az év második negyedében élő­súlyban számított 1 kilóért a, következő árakat fizették: Elsőrendű ökör 4.60—5.90, most 5.90 —6.20 korona, másodrendű 3.30—4.60. most 5.50—5.90, bika 3.60—5.20, most 4.40—6, te­hén 4—5.20, most 4.70—6.10, elsőrendű sertés 5.45—6.50, most 6.80—7.20, másodrendű 4.40— 5.45, most 6.20—6.80 korona. A hús kiskereske­delmi ára a következőképen emelkedett: Marha hátulja 11 koronáról 12 koronára, eleje 10-ről 11-re, sertés 12 koronáról 13 koronára emelke­dett. Kivételt képez a borjúhús ára, amely Ke­letszlovenszkón nem emelkedett. A kassai mé­szárosok ennél magasabb árakat számítanak. Kassán a húsárak emelkedése miatt az érdekel­tek tárgyalásokat folytattak a jegyzői hivatal­nál, de a tárgyalások nem vezettek eredményre, így a húsárak emeléséről az országos hivatal van hivatva dönteni, amely az áremelést ezidő- szerint hallgatólagosan tűri. (Az év végén kerül a minisztertanács elé a kis ipari novella.) A prágai kereskedelmi kama­ra most terjesztette fel a kereskedelemügyi mi­nisztériumhoz a kis ipari novella második részé­nek véleményezését. Beavatott helyről nyert értesülésünk szerint a szövegen a minisztérium nem fog változtatni. A tervezet rövidesen mi- niszterközi értekezlet tárgyát- fogja képezni s úgy vélik, hogy a novella az év végén kerül a minisztertanács elé. (A csehszlovák-olasz fizetési viszony szabá­lyozása.) A Csehszlovák Nemzeti Bank az uj ideiglenes csehszlovák-olasz kereskedelmi egyez­ményből folyó fizetési viszony szabályozására már megtette az előkészületeket. A döntő nap julius 15-ike. Az e nap előtt történt fizetéseket a régi globális (kliring) számlán számolják el mig az e nap után történt fizetéseket már az uj globális számlára vezetik, A fedezeti rendszer változatlan marad. A Nemzeti Bank a fizetési viszony szabályozására a közeli napokiban uta­sításokat fog kiadni. Az ideiglenes szerződés idejére Csehszlovákiának Olaszországba irá­nyuló bevitelét 16.24 millió líra, azaz 2:3 arány­ban állapították meg. (Jelentés a népszövetségi kölcsönökről.) Lon­donból jelentik: A népszövetségi kölcsönök lon­doni bizottsága közzétette évi jelentését e köl­csönök állásáról. A jelentés hangsúlyozza, hogy a dancigi és az észt kölcsönök szolgálatát telje­sen biztosították. A magyar kormány megtar­totta a bizottságnak tett ígéretét és a múlt év folyamán átutalta az esedékes szelvények érté­kének ötven százalékát. Ausztria összevonta vagy kifizette az 1934/35. évi kölcsönöket. A Bulgária és Görögország számára engedélyezett kölcsönöknél a helyzet nem annyira kielégitő. (Szlovenszkói építőipari helyzetjelentés.) Is­meretes, hogy Közép- és Nyugatszlovenszkón, valamint a Vágmentén az építkezési ipar évek hosszú során át súlyos nehézségekkel küzdött. Építkezési és beruházási munkálat alig fordult elő. A viszonyok körülbelül két évvel ezelőtt kezdtek javulni s azóta állandó javuló irányzat uralkodik. Legszembetűnőbb az építőipari fog­lalkoztatottság emelkedése az idén. Különösen azokon a vidékeken, ahol beruházási munkála­tokat bonyolítanak le. A téglagyárak foglalkoz­tatottsága az idén kitűnő. A nyári hónapokban az is előfordult, hogy a téglagyárak nem tudtak eleget tenni a nagy megrendeléseknek. Hasonló­képen teljes üzemmel dolgoztak a kőbányák is. (Megkezdődött a budapesti szabványügyi kongresszus.) A Szabványügyi Intézetek Nemzetközi Szövetsége eaévi nemzetközi kongresszusát, amelyen tizenkét állam szab­ványügyi intézetének küldöttsége vett részt, nyitotta meg a Magyar M érmék és Építész Egylet üléstermében. A kongresszuson a ma­gyar kormány képviseletében vitéz Petme- házy Antal iiparügyi államtitkár, az iparügyi minisztérium képviseletében pedig Kádas Károly miniszteri tanácsos vett részt. Az ülést Oiphanides János, a Magyar Szabványügyi Intézet elnöke nyitotta meg, majd Petneházy államtitkár üdvözölte a kongresszusnak tag­jait. Első nap a terminológiai, valamint a festékek nyersanyagait szabványosító szak­osztályok kezdték meg üléseiket. (Emelkedett a bankjegyforgalom.) A Nem­zeti Bank kimutatása szerint a bankjegyfor­galom 209 millióival 5,501.790 millióra emel­kedett. Az aranykészlet 1.4 millióval 2,597.259 koronára csökkent. Az aranyfedezet 43.4 szá­zalékot tétit ki, (A repcemag kötelező átvételéről.) A hivata­los lap holnapi száma közli a kereskedelemügyi minisztérium 88.049. számú hirdetményét. Ennek alapján a minisztérium az 1936. évi 166. számú kormányrendelet 3. paragrafusának 2. bekezdése alapján elrendeli, hogy a müzsirgyárak minden engedélyezett 10Ó kiló müzsir gyártása után kö­telesek 11.13 kiló 1936. évi termésű repcemagot átvenni. (A leniigyi tanácsadó testület első ülése.) A kereskedelemügyi minisztérium mellett miüiködő lenlügyi tanácsadó testület tegnap tartotta meg első ülését Bystfiic'ky képviselő elnöklete alatt. Megállapították, hogy a köz­ponti lenszlövétség és a lenfonók egyesülete között teljes összhang uralkodik. A testület ülésén elvben megállapodtak az idei termé­sű puha len átvételi órában. A részleteket az érdekvédelmi csoportok fogják letárgyalni. (Dr. Sdhacht német bankelnök és a magyar TÉlBE.) Dr. Schadlit Hjalmar, a német biro­dalmi bank elnöke és birodalmi gazdasági miniszter legutóbbi budapesti tartózkodása alatt megismerkedvén a TÉ'BE vezetőségével és működésével, most levelet intézett dr. Hegedűs Loránthoz, amelyben kiemeli az egyesületnek a magyar bankszervezet érde­kéiben kifejtett igen hasznos működését és kifejezi azt a reményét, hogy a TÉlBE-vel Budapesten megkezdett érintkezésiének foly­tatása lesz. (Az állami szállítói utalványok augusztus 30-án.) Augusztus utolsó hetében 15.3 millió korona névértékű állami szállító utalványt ad­tak ki. Eddig összesen 812.6 millió korona érté­kű utalvány került forgalomba. Ebből kifizettek 315.8 millió korona értékűt, úgyhogy jelenleg 496.8 millió korona értékű utalvány van for­galomban. (A postatakarékpénztári betétkönyvek állása.) Augusztus hónapban a postatakarékpénztári be­tétkönyvek állása 13.448-cal 468.476-ra emelke­dett. A forgalom 3.82 milMó koronás emelkedés­sel 351.82 millió koronát tett ki. (A francia frank devalválása a láthatáron.) A „Frankfurter Zeitung" londoni levelezőj'ének jelentése alapján ama értesülését közli, hogy Schacht és Labeyrie tárgyalásainak középpont­jában a valutakérdés állott. Londonban a hely- zeVt úgy ítélik meg, hogy Franciaországban egyre erősödik az a kívánság, hogy a frankot a nemzetközi valutaegyezmény keretein belül de­valválni kell. (A mai prágai devizapiacon) Berlin 1, Brüsz- szel 0.50, Buenos Aires 2 és Oslo 0.25 koroná­val javult, ezzel szemben Zürich és Milánó 0.25 koronával gyöngült. (Szovjet-gyógyszerek és hőmérők Csehszlová­kiában.) Egy angol-lengyel kereskedelmi cég, amely Csehszlovákiában a közelmúltban fiókot létesített:, a köztársaságban jelentős mennyiségű szovjet-gyógyszert adott el. Ezenkívül több nagykereskedőnek és a betegbiztosító pénztár­nak nagymennyiségű szovjet-hőmérőt adtak el. (Szétosztották a belga buzakontingenst.) Az exportőrök között szétosztották a belga buzakon- tingenst és igy rövidesen megindul félmillió má­zsa búzának Belgiumba való kivitele. Az expor­tőröket arra kötelezték, hogy amennyi búzát kiszállítanak Belgiumba, ugyanolyan tételt kell most összevásárolniok a piacon. Az export 120 belga frankos alapon kerül lebonyolításra. (Nehézségek a francia gabonaintézet körül.) A francia gabonaintézet ama határozata, hogy egy mázsa gabonáért 140 frankot fognak fizetni, s hogy a gabona ára havonta 1 frankkal fog emelkedni, a termelők körében óriási csalódást s elkeseredést keltett. A gabonaintézet tegnap tartott ülésén Pontier, a termelők szövetkezeté­nek elnöke lemondott tisztségéről. Lemondását ázzál indokolta, hogy az alacsony gabonaárak megállapításával a törvényt súlyosan megsértet­ték s ezért ilyen körülmények között nem vállal­hatja a hivatásával járó felelősséget. A párisi sajtó a lemondást óriási feltálalásban közli s azt jelenti, hogy Pontier távozásának nagy politikai visszhangja lesz. (Mezőgazdasági kényszeregyességék.) Pala- tika Vencel és neje, szül. Veres Erzsébet, Nagy- kér. A követeléseket október 15-ig kell bejelen­teni a nyitrai kerületi bíróságnál a Kv. 50/36. számhoz. — Fraijka János és neje, szül. Krajcsi Erzsébet, Závada. A követelések bejelentésének határideje azonos. Az ügy száma a nyitrai kerü­leti bíróságnál Kv. 60/36. — Dölnik József és neje, szül. Ferajo Éva, Bossány. A követelések október 15-ig jelentendők be a nyitrai kerületi bíróságnál a Kv. 68/36. számhoz. — Dolnik An­tal és neje, szül. Paiucsek Veronika, Bossány. A követelések bejelentésének ideje azonos. Az ügy száma Kv. 71/36. — Hogh-Kreml József és neje, szül. Weiss Janka, Felsőstubnya. A köve­telések szeptember 25-ig jelentendők be a turóc- szentmártoni járásbíróságnál a Kv. 44/36. szám­hoz. — Bállá Gizella, szül. Reskó, Nagykövesd. A követelések szeptember 26-ig jelentendők be a kassai kerületi bíróságnál a Kv. 10/36. szám­hoz. — Koleszár János, Gercel. A követelések október 2-dg jelentendők be a kassai kerületi bí­róságnál a Kv, 59/36. számhoz. — Gáthy Janka, Csergő. A követelések október 2-ig jelentendők be a kassai kerületi bíróságnál a Kv.60/36. szám­hoz. Csörgő István, Hegyi. A követelések októ­ber 29-ig jelentendők be a kassai kerületi bíró­ságnál a Kv. 66/36. számhoz. — Vlasaty Lajos, Nádasd. A követelések szeptember 29-ig jelen­tendők be a kassai kerületi bíróságnál a Kv. 77/36. számhoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom