Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-27 / 222. (4071.) szám
KÉT NAGY ívta: SZVATKÓ PÁL Prága, szeptember 25. Nyugateurópában nagy tettek érlelődnek. Péntek két olyan eseményt hozott, ami kétségtelenM befolyással lesz a kontinens fejlődésére és talán-talán mégis közelebb hozza a világot ahhoz az ,,igazság alapján való megbéküléshez”, amiről Edén beszélt a népszövetség közgyűlésén. Az egyik esemény éppen Edén beszéde volt, a másik a francia fran'kdevallváció. Mindkettőnek hátterében a spanyol polgárháború idegesítő tüzcsóvái világítanak s ha nincs is összefüggés az ibériai történések és a francia-angol elhatározások között, elvitathatatlan, hogy a déli tűz megsiettette a cselekvést, valahogy úgy, mint ahogy veszélyes helyzetekben az erélyes ember minden irányban gyorsan és határozottan cselekszik. Mindkét hatalom, Anglia és Franciaország belátta, hogy igy, ahogy ma megy, nem mehet tovább, Európa beteg, egymásután gyulnak ki a tüzek itt is, ott is, mintha titkos piromániás járna közöttünk, álig lohadt le a keletafrikaj tűz, — sőt Anglia riadtan látta a genfi közgyűlésen, hogy még le sem lohadt s Edén úgy járt az abesszin kérdéssel, mint Goethe bűvészinasa a szellemekkel: felidézte őket, de nem tudta visszavarázsolni a semmibe, pedig Anglia másfajta érdekei ma nagyon megkövetelnék, hogy Abesz- szinia ügye a patvarba menjen —■ alig lo- hadozott tehát az abesszin probléma, már itt volt a spanyol s a kávéházi konrádok Abesszínia harctéri térképére egyszerűen ráakasztották Spanyolország térképét és a hadmozdulatok jelzésére a régi zászlócskákat használták. De itt volt a spanyolon kívül a versenyfegyverkezés ügye, a locar- nói szerződés megsemmisülése, a szovjet térhódítása és az örök gazdasági válság. És itt volt a haldokló népszövetség, — valamit tenni kellett vele, hogy ki ne múljon. * Edén hónapokig hallgatott. Magába szállt, lelkiismeretvizsgálatot tartott. Az angolok azt mondták: szégyelte magát. De a verőfényes szeptemberi napokban váratlanul uj erőre kapott s mindenki ámulatára a régi lendülettel jelent meg a szinen. Tartalmilag uj Edén az, aki a napokban bemutatkozott. Az abesszin kérdésben a régi, de máskülönben közelebb áll MacDonald, Baldwin, Hoare, Halifax és a Chamberlainek vonalához, mint tavaly, öreg kollégái szemmelláthatóan meggyőzték. A változás első felvonása az volt, hogy hallani sem akart többé Oroszország nyugateurópai bekapcsolódásáról, mintha a spanyol események felnyitották volna szemét. A múlt héten Léon Blum-ot, a macdonaldosdit játszó francia szocalistát" megnyerte álláspontjának s a párisi miniszterelnök, akit egyrészt bizonytalanná tett a spanyol nacionalisták fölénye, másrészt gondolkozóba ejtett a madridi köztársaság szélsőséges balfelé tolódása, nem tudott ellentállni az angol követeléseknek, mert Angliát elveszteni a mai nehéz helyzetben egyet jelent az öngyilkossággal. Hiszen Franciaország elérkezett a gazdasági válság mélypontjára, amikor hosszú, elkeseredett tiltakozás után mégis végre kell hajtania a frankon a szomorú titkos műtétet és búcsút venni a ragyogó aranytól s talán a sokmillió kistő- kés szavazatától is. Az operáció nyugalmat kíván, Léon Blum nem vitázhat Angliával s Edén könnyűszerrel megnyerte az első csatát. A második felvonás Genfben következett be, ahol Edennek ugyan le kellett nyelnie Litvinov visszavágását az olasz-abesszin ügy ujrafelélesztésével, de Mussolini mérséklete következtében nagyobb baj ugylát- szik nem lesz abból, hogy a népszövetség Olaszország tiltakozása ellenére keblére ölelte a száműzött etióp császárt, nagyobb baj nem lesz belőle, mert kitudódott, hogy Genf háta mögött Anglia, Franciaország és Olaszország már megegyezett a továbbiakról s hagyja, hogy a genfi vaskalaposok zavartalanul lejátszók a színházukat. Edén szenzációja az lett, hogy ismertette Anglia uj álláspontját, amely semmi egyéb, mint csodálatos csokorbakötése az olasz és a német aiapelveknek. Olaszországtól vette például Edén azt az elvet, hogy Gen'f nem épülhet sztatikái alapokra, nem szabad a megváltoztathatatlanság tanába merülnie, hanem dinamikusan fejlődnie kell, Hitlertől a másik elvet, amely szerint a népszövetséget el kell választani a békeszerződésektől. Hitlertől és Mussolinitól együtt pedig azt tanulta, hogy az igazságtalanságokat békésen jóvá kell tenni s a népszövetség átszervezésénél megkezdeni a szabad diszLeszáUiíoUák a frank aranyéfiékét Világsfabilizácíó követi a francia devalvációt Óriási fontosságú elhatározások Parisban ■ Angol-francia-amerikai közös valutafront, amelyhez a többi hatalom is csatlakozik ■ A francia frank 1.62 Ki helyett 1.23 Kc-ba fog kerülni ■ Norgentau: Ez a gazdasági válság megszűnését jelenti Svájc is devalvál Paris, szeptember 26. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a francia kormány nagy pénzügyi elhatározásokra készül és a kormány befolyásos tényezői a frank értékének lecsökkentésére gondolnak. A jelzett esemény előbb következett be, mint a közvélemény várta és a párisi kormány éjjel közölte a sajtóval, hogy elhatározta a frank aranyértékének leszállítását, azaz a francia valuta devalvációját. Ezzel a hónapok óta sejtett és hónapokon keresztül mindig megcáfolt esemény bekövetkezett. A miniszter- tanács Lebrun elnök vezetése alatt és a Francia Bank főtanácsa hajnalig tanácskozott, amig végérvényesen döntött a frankról. A sajtó képviselőit Vincent Auriol pénzügyminiszter éjfélkor rendellte magához és közölte velük az eseményt. Kijelentette, hogy a minisztertanács elhatározta, hogy a parlament elé törvényjavaslatot terjeszt, amelynek célja a frank aranyértékének hozzáidomitása a mai gazdasági helyzethez. A frank uj aranyértéke 49 és 43 miligram 0.900 finomságú aranyból fog állam. Eddig a francia frank aranyértéke 65 és fél miligram volt. Tízmilliárdos kiegyensúlyozó alapot teremtenek, amelynek rendeltetése az lesz, hogy az uj frankot stabilizálja. A francia frank értékl'eszállitás.a tehát 25 —30 százalék között mozog. A parlament hétfőn összeül és letárgyalja az uj törvényt s egyúttal megteszi a kellő intézkedéseket a frankpiaritás megőrzésére. A francia kormány proklamálta az aranynak a mai árfolyamon való lefoglalását és feloldotta a Francia Bankot az aranyleváltási kötelezettség alól'. Ha a 25—30 százalékos csökkenés bekövetkezik, akkor a francia frank a csehszlovák koronához viszonyítva Prágában az eddigi 1.62 korona helyett körülbelül 1.23 koronába fog kerülni. Közös angol—francia—amerikai nyilatkozat Kitűnt, hogy a francia frank devalvációját hosszú tárgyalások előzték meg Franciaország, Amerika és Nagy-Britan- nia között. Az értékcsökkenést csupán akkor döntötték el, amikor ezek a tárgyalások sikerrel befejeződtek. A párisi minisztertanács elfogadta annak a nyilatkoznak szövegét, amely a három nagyhatalom közötti tanácskozások eredményét szögezi le. A nyilatkozat, amelyet a három nyugati nagyhatalom egyszerre hozott nyilvánosságra, mindenekelőtt megállapítja, hogy Francia- ország, Anglia és Amerika belső jólétük biztosítása céljából a nemzetközi valuta- politikában olyan rendszabályokat kénytelen foganatosítani, amelyek biztosítják a gazdasági egyensúlyt, — A három hatalom örömmel állapítja meg, — folytatja a nyilatkozat —, hogy a jövőben is kivetheti eddigi gazdaságpolitikáját és igyekezhet a lehető legtökéletesebb egyensúlyi helyzetet fenntartani a nemzetközi valutapiacon. A francia kormány belátta, hogy a három hatalom gazdaságpolitikája nem stabilizálható, ha előbb nem idomítja hozzá pénzügyi politikáját a másik két hatalom rendszeréhez és ezért elhatározta, hogy parlamentjétől a francia valuta uj rendezését fogja kérni. Amerika és Anglia örömmel üdvözli a francia elhatározást és reméli, hogy ezáltal a három hatalom gazdaságpolitikáját sikerülni fog szilárdabbá tenni. A három hatalom minden alkalmas eszközt megragad, hogy kiküszöbölje mindazt, ami veszélyeztethetné a valuta uj alapjait. E célból állandóan közös tanácskozást fog tartani a veszedelmek elhárítására és a közös akciók megbeszélésére. A francia-angol-amerikai nyilatkozatokból kitűnik, hogy Franciaország csak azzal a feltétellel volt hajlandó valutáját devalválni, ha garanciákat kap a két másik nagyhatalomtól, hogy a dollár és a font a mai status quo mellett marad és nem devalválódik tovább, mert ebben az esetben hiábavaló lenne a francia rendszabály bevezetése. A párisi kormány nagyjelentőségű tettét csak annak az ígéretnek elhangzása után hajtotta végre, amely szerint a francia devalváció után a valutákat stabilizálják, anélkül, hogy másutt további devalvációk következnének be, Vincent Auriol az újságíróknak kijelentette, hogy Franciaország, Anglia és Amerika közös nyilatkozata hosszú tanácskozások és viták befejezése. A szerződés értelmében egyoldalú devalvációra nem kerülhet többé sor és a valutaszabályozásoknál a három nagyhatalom közösen gondoskodni fog a valuták nemzetközi biztonságáról. — A szerződés, amit kötöttünk, — mondotta Vincent Auriol, — a valutabéke kezdetét jelenti, egyúttal a világ gazdasági békéjét és általában világbékét. A három demokratikus hatalom szerződéséhez hamarosan más hatalmak is csatlakozni fognak, igy mindenekelőtt Belgium, úgyhogy a nemzetközi valutarendezés hamarosan megtörténik. A világgazdasági helyzet kiegyensúlyozása szempontjából feltétlenül szükségesnek mutatkozott, hogy valutánkat hozzáidomit- suk a többi nagyhatalom valutájához, mert általános és egészséges rendezés csak igy képzelhető el. Belpolitikai kiegyensúlyozás •— Belpolitikai szempontból ki akarjuk kerülni a szociális igazságtalanságokat, amelyeket a devalváció esetleg okozna. A kormány hat rendszabályt mutat be a parlamentben, amelyekkel el akarja tüntetni a devalváció hátrányos oldaFOLYTATÁS A 2, OLD, II, HASÁBJÁN Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- Ke . Ha: Kis Magyarok Lapja SZ^m " Vasárna» * 1936 szeptember 27 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- . Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^4 SzloVenSzkÓi 65 TUSZUlSzkÓi TTlCLGUCirság ulicel2, II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ^ Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja. •• TELEFON: 303-11. •• Egyes szám ára 1.30 Ki, vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖNYCIM: HIRLflP, PRflHfl. „Szerződést kötöttünk a valutabékére"
