Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-26 / 221. (4070.) szám
1936 szeptember 26, szombat. *lR$raMAGt$R-FriRLXŐ 9 /Közgazdaság £ Romlás veszélye fenyegeti Csehszlovákia gyümölcstermelését Megjelent az államkölcsönkötvények becserélésére vonatkozó rendelet Megállapították az unifikációs kölcsön árfolyamát Prága, szeptember 25. A törvények és rendest letek gyűjteményének 69. számú füzetében ma :£ 253. szám alatt jelent meg az államkölcsönköt- v vényeknek unifikációs kölcsönkötvényekre va- i>I ló kicserélését szabályozó pénzügyminiszteri kc rendelet. A rendelet hat paragrafusból és a hoz- zámellékelt táblázatból áll. Az első paragrafus íz szerint az eddigi államkölcsönkötvényeknek az 1936, évi 128. számú törvény alapján unifikációs kölcsönkötvényekre való kicserélése 1936 szeptember 26-án kezdődik és 1951 december 31-én végződik. A megállapított idő alatt be nem cserélt kölcsönkötvények minden kártérítés nélkül elvesztik értéküket. A A második paragrafus az előmutatóra szóló köl- ocsönkötvények kicserélését szabályozza. Észért rint az előmutatóra szóló kölcsönkötvények kicserélése, kivéve azokat, melyeknek megsemmisítése iránt bírósági eljárás van folyamatban, valamint a megsemmisített és lényegesen megrongált kölcsönkötvényeket, — 1936 szeptember 26-tól 1937 május 31-ig fog végbemenni. A becserélés végzésére jogosított 2C pénz- tí intézet közül az alábbiakat említjük meg: Agrár- nní Banky Ceskoslovenské, Angloceskoslovenské sa Prazské úvérní banky, Csehszlovák Légió- d bank, Banky pro obchod a prümysl ezelőtt J Lánderbank, Ceské Banky, Ceské Banky Union, !) Ceské escomptní banky a úvérního ústavu, *> Ceské Prűmyslové Banky, Deutsche Agrar- n und Industrie bank, Hypotecní Banka Ceská, f[ Méstské Sporitelny Prazské, mindannyi Prágáid bán, Postatakarék Prágában, Slovenské Banky Pozsonyban, Moravské Banky Brünnben, Zem- z ské Banky, ezelőtt Zemské Banky Království > Ceského Prágában. A fentemlitett államkölcsönkötvények kicserélését 1937 junius 1-től 1951 december 31-ig Prága, szeptember 25. A malomkontingensek miatt inditott harc változatlanul folyik. Tegnapi számunkban — az októberi gabonafölszabaditást tárgyaló cikkünkben — jelentettük, hogy a malomi kontingensek kérdésének tárgyalása során Svec, a malomi szövetkezet alelnöke kijelentette, hogy a szövetkezet mindaddig nem járul hozzá a kontingensek átruházásához, amig nem intézik el a kontingensek fölemelése iránti kérvényeket. A helyzet megvilágítására röviden a következőket kell fölsorolnunk: Ismeretes, hogy 3935—36- ban az 1931—33. évi átlag alapján állapították meg a malmok őrlési kontingenseit. A malmok összkontingense 150 ezer vagon búzát és rozsot tesz ki. A köztársaságban megközelítőleg 9000 malom van. Ezeknek 16 százaléka nagymalom és 84 százaléka kis- és középmalom. A kontingens fölosztása során az a visszás helyzet állott elő, hogy a nagymalmok a kontingensből 90 ezer vagont kaptak, ezzel szemben a 84 százalékot képviselő kis- és középmalmok a maradékot, tehát 60 ezer vagont, A kis- és középmalmok ilyen kontingenselosztás mellett csak 20—30 százalékos kapacitással dolgoznak s a legtöbb malom súlyos helyzetbe került, mert a részükre kiutalt kontingens földolgozása nem rentábilis. (—) Emelkedik Ausztriának Csehszlovákiába irányuló kivitele. Bécsből jelentik: Az osztrák hivatalos statisztika adatai szerint Ausztria 11 millió silling értékű csehszlovák árut importált augusztusban. Ez 300.000 sdllinggel kevesebb, mint a múlt év azonos hónapjában. Ezzel szemben az osztrák áruknak Csehszlovákiába irányuló kivitele a múlt év azonos hónapjában kimutatott 4.6 millió sillingről 5.7 millió sillingre emelkedett. (—) Tovább csökkent a bankjegyforgalom és az aranykészlet. A Csehszlovák Nemzeti Bank szeptember 23-án kelt és ma kiadott jelentése szerint az aranykészlet 644.000 koronával 2 milliárd 594,550.000 koronára, a külföldi követelések és a vahitakészlet 10,7000.000 koronával 53,509.000 koronára, az értékpapírokra nyújtott kölcsönök összege 143,777.000 koronával 907,357.000 koronára, a bankjegyforgalom 154,354.000 koronával 5.433,933.762 koronára csökkent. A zsiró- és az azonnal esedékes követelések összege 16,085.000 koronával 655,746.171-60 koronára emelkedett. Az ár a ny fedezet 42.6 százalékot tesz ki. kizárólagosan az államadósságok igazgatósága (fteditelství státního dluhu v Prazc, Malo- stranské nám. c. 2.) fogja eszközölni. Azoknak a kötvényeknek a kicserélésére, amelyeknek megsemmisítése iránt bírósági eljárás van folyamatban, valamint a megsemmisített és a lényegesen megrongált kötvények kicserélésére kizárólag az államadósságok igazgatósága illetékes. A kicserélés a hivatalos nyomtatványon beadandó bejelentés alapján fog történni. A bejelentéshez csatolni kell a kötvényeket az egyes fajták és fölfelé menő névértékek, valamint szám szerint. Ha valamelyik fajtájú, egyenlő névértékű értékpapírból 100 darab van, úgy az százas csomagban csatolandó. A felek által az állampénztárhoz óvadék és garanciaképpen letétbe helyezett kötvények kicserélését, amennyiben a fél azokat 1937 május végéig ki nem váltja, úgy azokat az állampénztár az államadósságok igazgatóságánál maga fogja kicserélni. A kötvényekhez csatolni kell ama összes szelvényeket, ama naptól kezdve, amikor a tekintetbe jövő unifikációs államkölcsön kamatozása kezdődik. Ha valamelyik esedékes szelvény hiányzik, úgy annak értékét a becserélő köteles fizetni. Az eddigi kötvények után az uj kölcsön kamatozásának kezdődéséig esedékes kamatokat a feleknek a becserélésnél készpénzben fogják kifizetni. A kötvények helyett be lehet csatolni a megsemmisítésre vonatkozó jogerős bírósági végzést is. A becserélni szándékozott kötvények névértékét föl, vagy lefelé ki fogják kerekíteni. Huszonöt koronáig .lefelé fogják a névértéket kikére ki teni. Az unifikációs kölcsönkötvények árfolyama a következő: 4>s százalékos A kibocsátású 97.10; B kibocsátású 97.10; 3% százalékos 85.65; 3 százalékos amortizálható 70.45; 3 százalékos járadék 65.85 korona. A névre szóló kötvények becserélését kizárólagosan az államadósságok igazgatósága fogja végezni, amely a jogosultakat föl fogja szólítani. Az 1935, évi 168. számú kormányrendelet 10, paragrafusa módot nyújt a kontingensek fölemelésére. Most ennek alapján követelik a kis- és középmalmok alacsony kontingenseik fölemelését, illetve a kontingensek szabályszerű és igazságos elosztását. Természetes, hogy a nagymalmok érdekeit szolgáló központi szövetség (Ustredni druzstvo) ez ellen kézzel- lábbal védekezik, mert attól fél, hogy a kis- és középmalmok kontingenseinek emelése esetén a fölszabadítás 5—6 százalékkal kevesebb lesz. A malomi szövetkezet alelnöke, Svec ezért foglalt állást a kontingensek átruházása ellen mindaddig, mig a nagymalmok érdekvédelmi szervezete nem hajlandó belemenni a kis- és középmalmok kontingenseinek emelésébe, mert a kis- és középmalmok az alacsony kontingens következtében — minek folytán a földolgozás nem rentábilis — abba a helyzetbe kerültek, hogy kénytelenek kontingenseiket a nagymalmokra átruházni. Ez azonban csak a nagymalmok érdekeit szolgálja. Értesülésünk szerint kedre gyűlésre hívták ösz- sze azokat a malmosokat, akik kontingenseik fölemelését kérték. (—) A kontingensen felüli répa ára. A PMH tegnap jelentette, hogy a répatermelők és a cukorgyárak szervezeteinek képviselői tárgyalásokat folytattak, amelyen az aktuális kérdésekben megegyezést hoztak létre. Ezzel kapcsolatban ma hivatalosan a következő jelentést adták ki: A szervezetek képviselői megállapodtak a répa átvételének idejében, valamint a melasz árában. A melasznak megmarad a tavalyi 32 koronás mázsánkénti ára. Elhatározták, hogy a répatermelők az átadott répamennyiség 1 százaléka erejéig denaturált cukrot kötelesek átvenni. A denaturált cukor árának megállapítása később fog megtörténni. Valószínű azonban, hogy a denaturált cukor ára nem lesz több mázsánként 67.5 koronánál. Továbbá elhatározták, hogy a kontingensen felüli répamennyiség mázsánkénti vételárából, amennyiben a 10 százalékot nem fogja meghaladni, 9 fillért fognak levonni. • Prága, szeptember 26. A belföldi gyümölcsidény már teljes folyamatban van. Ez idő szerint még nehéz mérleget készíteni a gyümölcs- termelés, illetve a gyümölcselhelyezés eredményéről. Úgy látszik azonban, hogy a gyümölcsidény a termelőkre és a kereskedőkre egyaránt nem valami kiváló eredménnyel fog végződni Tény az, hogy a csehszlovákiai gyümölcs elhelyezése elé szinte elháríthatatlan akadályok gördülnek. Kereskedő számra van elég, de már most megállapítható, hogy minden fajtájú gyümölcsből keveset vásárolnak. Ez annál is érthetetlenebb, mivel az élelmiszerárak emelkedésével beavatottak nagyobb gyümölcsfogyasztásra számítottak. Hogy azonban ez nem következett be, ebből az általános pénztelenségre lehet következtetni, mert úgy látszik, hogy nemcsak a drága élelmiszerekre, de már az olcsó gyümölcsre sincs pénz, A szlovenszkói és kárpátaljai szőlőnek óriási konkurenciával kell megbirkóznia. A gyümölcselhelyezésnek igen nagy hátrányára van a belföldi termelők konzervativizmusa. A kereskedők ugyanis — a különféle nehézségek ellenére — szívesebben vásárolnak külföldi gyümölcsöt nagy tételekben, mert a nemzetközi gyümölcs- piacokon kialakult a megfelelő mintázási és csomagolási módszer, mely tekintetben a belföldi termelők némileg elmaradottak. A belföldi gyümölcstermelésnek és elhelyezésnek ezen kívül nem kedvez a külkereskedelmi politika sem. A jelenlegi gyakorlat, nemhogy segítene a gyümölcstermelők helyzetén, hanem ellenkezőleg A Narteiltörvény novellájának alapelvei Prága, szeptember 25. Cseh lapok jelentés szerint a kartelltörvény készülő novellája a következő alapelveken épül föl: Az állam fölügyelele a kar- tellgazdálkodás fölött abban az irányban is kiter- jesztetik, hogy az állami fölügyelet alá necsak az árak. ellenőrzése, a sztrájkok és kizárások ellenőrzése tartozzék, hanem a termelés ée az elhelyezés korlátozásának és a lakosság ellátásának ellenőrzése is. Az állami fölügyelet kiterjesztése következtében természetesen a kartellbizotteágok is szélesebb hatáskört kapnak, emellett azonban a vonatkozó előírásokat úgy változtatják meg, hogy a bizottságok határozatához nem lesz szükséges az egyhangú szavazás. A kartelltörvény értelmében lefolytatandó eljárások során a legfelsőbb fogyasztói szervezet képviselői a fél jellegével fognak bírni és az ilyen ügyekben a szükséges vizsgálat lefolytatásával a belügyminisztert fogják megbízni. Rövidesen megjelenik a gabonavetésterületet korlátozó rendelet módosítása Prága, szeptember 25. Tegnap megírtuk, hogy a gazdasági miniszterek bizottsága letárgyalta a gabonavetésterület korlátozására vonatkozó rendelet módosításának alapelveit. Ezzel kapcsolatban eddig mindössze annyi szivárgott ki, hogy a földművelésügyi minisztérium a legközelebbi napokban fogja befejezni a módosítás tervezetét és a szöveg néhány napon belül megjelenik. Mint ismeretes, a gazdasági tanács indítványára az egyes járásokban nyomozásokat folytattak le, s hir szerint a rendelet alól ki fogják venni az öt hektárig terjedő birtokokat. A földművelésügyi minisztérium már dolgozik a beérkezett indítványok rendszerezésén, s a módosító rendelet állítólag arra az irányelvre fog alapulni, hogy a búza vetésterületének korlátozása sehol se haladja meg a 25 százalékot, mig az összgabona vetésterülete pedig egy- hatodával nagyobb mértékben ne korlátoztassék. A népszövetség a világ gazdasági helyzetéről Genf, szeptember 26. A népszövetség pénzügyi bizottsága jelentést terjesztett a népszövetség tanácsa elé a világ gazdasági helyzetéről. A bizottság a rendes nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása szempontjából nélkülözhetetlennek tartja, hogy eltüntessék a különböző országok színvonala (közötti nagy különbségeket. A bizottság azt a felfogást vallja, hogy a valutárfs kérdéseket az? egyes államok belügyinek kell tekinteni, másrészről viszont semmiféle valutáris rendezés nem javíthatja meg a gazdasági helyzetet, ha ezt nem követi a behozatali korlátozások enyhítése is. A bizottság elitéli a túlzott deflációt és ebben nem lát alkalmas eszközt a különböző országok árszínvonalának összeegyeztetésére. Joggal feltételezhető, hogy a sterling- és a dollárblokkhoz tartozó országok, amelyek gazdasági téren határozott eredményeket tudnak felmutatni, nem folytatják pénznemük értékcsökkentését, ha látják, hogy a többi állam nem megy túlzásba az áraik kiegyensúlyozása terén, ... ■ / v f Változatlanul áll a harc a malomi kontingensek frontján A nagymalmok a kis- és középmalmok ellen csak hátrányára van és az árak általános leveréséhez vezet. A különféle vámkedvezmények nyújtása szintén csak a belföldi gyümölcstermelés rovására megy. Áll ez különösen azokban az esetekben, amikor a vámkedvezményeket olyan időszakban nyújtják, amikor a belföldi gyümölcselhelyezés idénye éppen megindul. A nagy importőrök sokszor utasításokat kapnak nagybb mennyiségű boszniai szilva, vagy más gyümölcs vásárlására, hogy ilymódon elősegítsenek egy-két külföldi ipari szállítást. A belföldi gyümölcs kivitelére szinte gondolni sem lehet. Ezt a nemzetközi természetű gazdasági akadályok, a deviza- és vámnehézségek, valamint a befagyott külföldi követelések hátráltatják. Jellemző például a helyzetre az is, hogy Dánia, amely valamikor százvagonos tételekben vette át a csehszlovákiai gyümölcsöt, az idén — túlzás nélkül lehet állítani — hogy egy kilót sem vesz át, azért, mert Csehszlovákia nem hajlandó átvenni a dán húst, a tojást és a vajat. Németország, amely évekkel ezelőtt ezervagonos tételekben vett át csehszlovákiai gyümölcsöt, az idén csak alig néhány száz vagonnal. Ausztria és Magyarország egészen természetesen Olaszországnál, a római paktumból folyó partnernél vásárol, mig Csehszlovákja ezen a téren politikai barátainál nem találkozik hasonló jóindulattal. Áll ez elsősorban Franciaországra. Mindezek tetejébe a német gazdasági expanzió Csehszlovákia eddigi délkeleteurópai piacait is veszélyezteti. Hatalmas mértékben csökken Franciaország aranykészlete Paris, szeptember 25. A Francia Nemzeti Bank heti kimutatása szerint az 'aranykészlet 840 millióval 52,692 millióra süllyedt. Az aranyfedezet 58.03 százalékra csökkent. A Francia Nemzeti Bank igazgatótanácsa az arany további menekülésének meggátolása céljából a kamatlábat 3 százalékról 5 százalékra, az ér tékpap i r elő lég ek kamatlábát pedig 4 százalékról 6 százalékra emelte föl. Mi történik a rizsbehozatal körül? Prága, szeptember 05. Annak idején beszámolt arról a PMH, hogy a rizsbehozatalra kartell alakult és megállapították a kontingenseket. A kontingensek szétosztásának a régebbi rizsátvétel alapján kellett volna történnie, azonban nem így történt, hanem egész sereg kivételt tettek. Ilyen kivételben volt rész© többek között a Vcl- konákupnának, amely 1934-ben 2600 tonna rizst vett át, 1935-ben pedig 7300 tonna rizsre kapott behozatali kontingenst. Az idén jelentkező devizanehézségek azt eredményezték, hogy még a korlátozott kontingensekre sincs deviza, úgyhogy ennek következtében a készletek fogynak, az árak pedig emelkednek. A másik súlyos baklövést ott követték el, hogy a rizsbevásárlást olyan államokban eszközük, amelyekben, a teljes száz százalékot devizával kell megfizetni, mig más országokban ugyanazért az árért lehetne lebonyolítani a rizevásárlást részben kli- ringszámlára, részben pedig kompenzációs alapon, anélkül, hogy külön devizára lenne szükség. Jellemző, hogy amig nem volt meg a rizskartell, az importőr egy vagon rizs mellett 300—SCO koronát keresett, a kartellegyezmény aláírása és a kontingensek megállapítása után az importőr nem kevesebb, mint 3—4000 koronát kezdett keresni és keres ma is egy vagon rizs behozatala mellett. A 60 ezer vagont kitevő összes behozatal mellett az importőrök körülbelül 15—20 millió koronát keresnek, tehát aránytalanul többet, mint a kartell életbeléptetése előtt. Az importőrök nyeresége meghaladja a rizs árának 20 százalékát. Ennek a gazdálkodásnak azután most az következménye, hogy a készlet fogy és a rizs kilója pedig 50 fillérrel drágább. Fontos határidő szeptember 30.-a Un gvár, szeptember 03. Az 1936. évi 76. száma kormányrendelet, melynek alapján a mezőgazdák kényszeregyezséget kérhetnek, szeptember 30-án érvényét veszti. Minthogy a rendelet meghosszabbítására vonatkozólag eddig semminemű intézkedés nem történt, ezért ajánlatos, hogy azok, akik a rendelettel élni kívánnak, e dátumot el ne mulasszák. Ugyancsak fontos a a 1935. évi 250. szánni kormányrendelet is, amelynek alapján 1936 október 1- től kezdődően 8 év alatt 16, ínséges járásokban pedig 18 egyenlő félévi részletben fizethető a gazdaadósság. Ennek előfeltétele azonban az, hogy az 1933 május 9. óta keletkezett kamatok, költségek és járulékok kiegyenlítést nyerjenek. A kormányrendelet értelmében az a gazdaadós, aki 10 ezer koronánál nagyobb összeggel tartozik, köteles részletfizetési szándékát szeptember 30-ig ajánlott levélben bejelenteni a hitelezőnek, különben a kedvezménytől elesik. Ajánlatos, hogy a bejelentést a kisebb összeggel tartozó adósok is tegyék meg, mert nem biztos, hogy tartozásuk a ka. ínatokkal együtt nem múlja felül a 10 ezex koronái*
