Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-26 / 221. (4070.) szám

1936 szeptember 26, szombat. t>rag.mA\ag^arhtrlap 3 A deácfasáfy veszedelmes terjedé­se ellen egyaránt tiltakozik Prága és Pozsony lakossága s Pozsonyban a háziasszonyok til­takozása valóságos csendes tüntetéssé fajult, amelyről a hatóságok is kénytelenek tudomást venni. Szeptember hónapban, amely az idén különösen fényes ragyogással és kellemes me­legséggel köszöntött ránk, a természet két kézzel osztja áldásait, ilyenkor a leggazda­gabb a föld, az uj liszt megjelenik, tele a kert gyümölccsel s a mezőkről a sok vadász ezré­vel hozza a vadat. A drágaság mégis e gaz­dag őszi időben tört ránk váratlanul, indo­kolatlanul. Bennünket elsősorban Szloven- szkó érdekel. A krízis elmúlt éveiben a szlo- venszkói polgár sok mindenről kénytelen volt lemondani, fényűzésről, utazásról, a modern élet vívmányairól, visszahúzódott, igényét minden vonalon leszállította. Az egyetlen, ami fenn tudta tartani, az élelmiszerek arány- lagos olcsósága volt, a nyersanyagok érték­telensége, mert a vidéken kis pénzzel vásá­rolhatta a zöldségfélét, a gyümölcsöt, a tojást, a vajat, a szárnyast és a vadat. Mi itt Prágá­ban gyakran nem akartunk hinni fülünknek, ha a szlovenszkói élelmiszerárakról hallot­tunk. Ruhára alig telt, kávéházra, újság­ra, világításra is alig, de ha a háziasz- szony kezébe vette a szatyort s vásárolni in- H dúlt a kis vidéki piacra, fillérenként megsze­rezte a legszükségesebbet, néha a fűtésre való olcsó tűzifát is, — s a család átvészel- ■ hette a rossz időket. Annál megdöbbentőbb, hogy most, a kereseti viszonyok lényeges emelkedése nélkül, az élelmiszerek minden­felé, különösen a nagyobb városokban, drá­gulni kezdenek. A krízis ugylátszik utolsó rohamot indít a kisember ellen. Be akarja venni utolsó mentsvárát, az élelmiszerek ol­csóságát is. A legyötört, leszegényedett népre végső csapást jelentene a nyersanyagok meg­drágulása, mert értsük meg jól: a termelő nem igen érzi az élelmiszerárak emelkedésé- > nek előnyeit. A drágulás valahol a középen, ; a kereskedelmi láncolatban történik, az utón, amíg az áru a vidéki termelőtől eljut a vá­rosi fogyasztóig. Élénk példáját láttam e visszás helyzetnek — a prágai görögdinnyé­nél. 70—80 fillért elkérnek a fővárosban a kilójáért, de a délszlovenszkói termelőnek legfeljebb — 5 fillért adnak érte, tizenötször kevesebbet! Nem akarjuk az élelmiszerárak drágulásának okát kutatni. Lehet, hogy sze- zónügy, lehet, hogy a húsárak emelkedését tényleg az idei takarmánybőség határozta meg, amelynek következtében a kis állatte­nyésztők nem kénytelenek eladni a fiatal marhát, hanem felnevelhetik, lehet, hogy át­meneti spekuláció az inditóok, de egyet le akarunk szögezni: a drágulást nem szabad és nem kell terjedni engedni. Nem szabad, mert a vásárlóerőben végleg legyengült polgár el­vérzik, ha utolsó mentőöve, az olcsó élelmi­szer is elhagyja s nem kell terjedni engedni, mert a köztársaság határai mögött oly olcsó az élelmiszer, hogy némi behozatallal letör- hetők az itteni magas árak, főleg a húsárait. A délkeleti gazdag országokban még mindig E 60—70 százalékkal, olcsóbb minden termény, mint nálunk, a határok átmeneti megnyitása H nyomban letörné a spekulációt, kiegyensu- §f lyozná az árakat s lélegzethez juttatná a krí­zis — remélhetőleg — utolsó hullámában ver- H gődő kisembereket. Hol ucut a pétvz? — kérdezzük, ha már egyszer a siralmas szlovenszkói vásárló­erőről, az egykoronás differenciák végzetes­ségéről, az ötfilléres dinnyeárakról beszé­lünk, — hol van a fölényes pénz, amely nem érez meg csip-csup hullámzásokat? Létezik egyáltalán, vagy észrevétlenül elhagyott ben­nünket és jobblétre szenderült? Van még valahol vagyon és tőkefelesleg? Néhány soros hirt olvasunk a londoni helyzetről és elálmél- kodunk. Az angol főváros csinosodni akart és némi apró kölcsönre volt szüksége, hogy a tervezett városszépítést végrehajthassa. Az öreg város polgáraihoz fordult és félszegen, ötölve-hatolva előadta kérését: pénz kell gyors visszafizetésre, ó, nem sok, csak tíz­millió font, egy milliárd és kétszázmillió ko­rona. Kérem, — szólt a londoni polgár, hisz nem hagyhatja cserben öreg városát, a pénz­tárcájába nyúlt s öt perc alatt megvolt az összeg. Ilyet még nem látott a pénzügyek tör­ténete. A londoni kölcsön jegyzését hivatalo­san csütörtök reggel nyolc órára írták ki s aki nyolc óra öt perckor hozta lóhalálában a pénzét, akár a Themsébe dobhatta fontjait, a város már nem fogadta el, a tízmillió fontot az öt perc alatt lejegyezték. Nálunk öt perc alatt egymilliárdot talán szétosztani sem le­hetne, nem összeadni. Mekkora propagandá­ra és erőfeszítésre van szükség Középeuró- pában egy-egy milliárdos kölcsön jegyzésé­nél s hogy ünnepelünk, fia az összeg végre együtt van! Hiába, szegények vagyunk, öt­filléres görögdinnye-árakkal viaskodunk s mélán mosolygunk, ha halljuk, hogy a világ­űrben, valahol messze, Londonban hej, van számos ucca, s minden uccán sarkok, házak, ablakok — sőt minden házban pénz is van, sok pénz, nagyon sok pénz­SZARVAS SZAPPAN LEGJOBB V. A köztársasági elnök második szlovenszkói körútja Kistapolcsány, szeptember 25. A köztársa­sági elnök szombaton kezdi meg második szlovenszkói körútját, amely három napig fog tartani. Első nap meglátogatja Privigyét, Né* metprónát, Znióváralját és Mosóoot, majd az egész délutánt T urócsz e n tíná r tón bán tölti. Éjszakára Turóobesztércén száll meg. Vasár­nap a következő községek lesznek utjának állomásai: Hodza .miniszterelnök szülőhelye: Szuesány, majd Kraiovány, Csermova, Rózsa­hegy, Deményfalva, Liptószentmiklós. Innen a Stureci hágón át Beszterceibányára autózik s éjjel Szliácson fog meghálni. Hétfőn Fel- sőhermanec mellett résztvesz a Magas Fáira vidékét átmetsző uj vasútvonal épitőmunká- latainak megkezdésén, majd visszatér Besz­tercebányára. Délután meglátogatja Zólyom- lipcsét és Zólyombrezót. Az elnök Beszterce­bányáról vonaton visszautazik Prágáiba, aho­vá kedden érkezik meg, vonatja Zólyomban pihenőt. Az esős időszak befejezése után Október második felében Abesszíniában megkezdődik az ui olasz hadiárat Nyugatabessiinia, Gore és a tavak vidékének elfoglalása ■ Két olasz had­sereg indul útnak ■ ■ Mussolini egyelőre nem lép ki a népszövetségből Róma, szeptember 25. Az abesszíniái olasz hadvezetőség nagyarányú előkészületeket tesz, hogy az esős időszak befejezése után katonailag meghódítsa Nvugatabessziniát is, azt a területet, amely meg nincs olasz fenn­hatóság alatt 8 ahol állítólag Goreban füg­getlen abesszin kormány székel. A nagyará­nyú olasz katonai expedíció október második felében indul útnak. A bennszülött csapatok­ból álló hadoszlop, amelyet több gépesített osztag és repülőraj támogat, Nyugatabesszi- niába tör be és Gorét elfoglalva az angol Szu­dán határáig nyomul előre. A másik osztag az abesszin tavak vidékét tisztítja meg a fel­kelőktől. Francia - angol - olasz tanácskozások London, szeptember 25. A Daily Telegraph 8 A magyar külügyminiszter szerint az öthatalmi konferencia eredmé­nyétől függ a dunai-értekezlet sorsa Berlin, szeptember 25. Kánya Kálmán ma­gyar külügyminiszter a Deutsche Allgemeine Zeitung genfi munkatársának nyilatkozott a magyar külpolitika legfontosabb céljairól. A lap mai számában közli a nyilatkozatot. A magyar külügyminiszter többek között eze­ket mondotta: — Ha a tervezett öthatalmi értekezlet ked­vező eredményt ér el, akkor talán belátható időn belül lehetségessé válik a Duna-érte- kezlet összehívása is. A magyar kormánynak az álláspontja ebben a kérdésben ismert. Ha teljesítik azt a természetes előfeltételt, hogy elismerik Magyarország teljes egyenjogúsá­gát, akkor Magyarország hajlandó minden ko­moly javaslatot megvizsgálni, amely biztosít­ja a békés fejlődést és a békeszerződések szabad megvitatásának lehetőségét, biztosítja az utódállamokban élő magyar kisebbségek fennmaradásának törvényes védelmét és nem rontja Magyarország helyzetét. Viszont sem­mi körülmények között sem vállalhatja Ma­gyarország a kölcsönös segélynyújtásra vo­natkozó kötelezettséget, már csak azért sem, mert annak Magyarország szempontjából semmi határozott értéke nem volna. Nem mondunk le arról a reményről, hogy elöbb- utóbb a túloldalon is érvényre jut a belátás. Ha ez nem következik be, akkor barátaink­ra támaszkodva folytatjuk eddigi békepoli­tikánkat, amelynek módszere legföljebb ab­ban változhatik meg, hogy adott esetben visszavonul a tiszta magyar vonalra. m SE 84 arab esett el az uj Palesztinái hadjárat első napján London, szeptember 25. Palesztinában meg­kezdődött a döntő harc a felkelő arabok és az angol csapatok között. Az ország különböző ré­széről véres összeütközéseket jelentenek. Nab- lus közelében a skót lövészeket arab felkelők támadták meg,. de hosszabb ütközet után, amely­ben az angol csapatokat hat repülőgép támo­gatta, sikerült az arabokat visszaverni. Az üt­közetben 44 arab elesett. A galileai Safed-ma- gaslatokon negyven arab esett el. „Baloldali politikai tanácskozások Srámek weekend-házában" Prága, szeptember 25. A Poledni List a fenti cím alatt a következőket Írja: Srámek miniszter vsenori vikend-házában e napokban fontos po­litikai tanácskozás volt. Srámek miniszteren kí­vül jelen volt dr. Franké, Klofác, HampI, Be- chyné és Meissner. Nem tudni, hogy miről tár­gyaltaik, tény azonban annyi, hogy a két szo­cialista párt vezéreinek e tanácskozására csak Srámek miniszter jelent meg a cseh néppártiak részéről. Érdekes, hogy Srámek miniszter bódé­ja már másodízben fontos politikai tanácskozá­sok színhelye. Nemrégen Hodza miniszterelnök látogatta meg Srámek minisztert ugyanebben a vikend-iházban. , szerint Mussolini és a francia-angol diploma­ták között tegnap fontos értekezlet folyt le. A duce hajthatatlan és tartózkodó maradt. Fél- hivatalos körök szerint a genfi események nem Olaszországra, hanem a francia és a brit kormányra jelentettek csapást. Az általános vélemény szerint Olaszország nem hagyja el a népszövetséget, hanem egyelőre minden együttműködést megszakít a genfi gyüleke­zettel. Kánya é$ Sdimidt tanácskozásai Genf, szeptember 25. Kánya Kálmán ma­gyar külügyminiszter, aki a népszövetség közgyűlésére Geníbe érkezett, csütörtökön hosszabb megbeszélést tartott Schmidit Guidó osztrák külügyi államtitkárral. A minisztertanács elvben jóváhagyta a költségvetés tervezetét Prága, szeptember 25. A minisztertanács ■tegnap esti ülését a gazdasági miniszterek kon­ferenciája ekízhe meg. Az esti hat órakor meg­kezdett minisztertanácsi ülésen dr. Hodza Mi­lán miniszterelnök elnökölt, egyben a pénzügy, miniszterrel együtt jelentést tett az 1937. évi állami költségvetés előkészítő munkálatairól. A minisztertanács a jövő évi költségvetést elvben jóváhagyta. Majd a kivitel segélyezéséről, adó­ügyi kérdésekről! tárgyaltak, de a tárgyaláso­kat még nem fejezték be. A minisztertanács jóváhagyta a prágai szénpiaca árviszonyok sza­bályozására irányuló intézkedések tervét. A szén legmagasabb irányairól szóló rendeletben törlik a rendkívüli árkedvezmények nyújtásá­nak tilalmáról szóik) intézkedéseket s a járási hivatalok felhatalmazást kapnak arra, hogy az áraikat saját körzetükben külön is szabályozzák. A minisztertanács helybenhagyta a rendekről, cimekrőil és kitűntetéselkrőil szóló törvényjavas­lat tervezetét. A vetéskoriátozásról szóló rende­letet olyképpen novellizálják, hogy a rendelet nem vonatkoznék az öt hektárt meg nem ha­ladó területen gazdálkodó földművesekre. Ezek után az 1937. évi állami költségvetés terveze­tének részleteit, az egyes fejezeteket fogják megtárgyalni. Biztosra veszik, hogy a kormány a költségvetést az október közepén tartandó első parlamenti ülésen beterjeszti. Elhatározta továbbá a minisztertanács, hogy a csehszlovák fkülhuirális és propaganda!ültnek gyártását hatékonyabban fogják támogatni és elfogadta a komáromi csehszlovák tannyelvű állami reálgimnázium fokozatos kiépítéséről szóló javaslatot. Ezután még közigazgatási,, közgazd :sági és személyi folyóügyeket intézett eil a immiszter- taaáias.

Next

/
Oldalképek
Tartalom