Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-03 / 201. (4050.) szám

4 TOWfiM-TVVAfi&ARHlRLAB 1936 szeptember 3, csütörtök­Káprázatos ünnepségek Budapesten Buda visszafoglalásának 250. évfordulóján Uj emlékművekét avatott fel Horthy kormányzó és Serédi hercegprímás ■ A külföld az ünnepségeken Budapest, szeptember 2. Budapesti ezerkesz- töeégáidk telefonom jelenti: Buda várának a török hódoltság alól valló felszabadítása két­százötvené dóik évfordulóját ma káprázatos fénnyel ünnejpeilite a magyar főváros és vele az egész müveit világ. A különböző felekezetek templomaiban reg­gel istentiszteletet tartottak. A koronázó Mátyás-templom volt az egyházi ünnepségek központja. Az előkelőségek sorában elsőnek a belga követ érkezett, majd gyors egymásutánban József királyi herceg, majd Auguszta főher­cegasszony, József Ferenc főherceg, Kánya Kálmán külügyminiszter, Hóman Bálint kul- tuszmliniszter, Kozma Miklós belügyminisz­ter, Winchkler István kereskedelemügyi és Bornemisza Géza iparügyi miniszter, gróf Szé­chenyi László főrendiházi elnök, Korniss Gyula és vitéz Bobory György képviselőházi alelnökök, valamennyien diszmagyar öltözetiben. A diplo­máciai kar tagjai fényes diplomata egyen- rubáikban jelentek meg, mig az egyházi méltó­ságok vioilaszim palástokiban tündököltek. Az egyházi méltóságok közül megjelent Angelo Rótta vatikáni nuncius, Glattfelder Gyula Csanádi püspök, Kelemen Chrlsostom pannonhalmi főapát, Emszt Sán­dor prelátu8, volt miniszter. Jielenvolt továbbá Eszterházy Móric gróf, volt minisztereiinölk, Oszvald István kfuriai elnök és Degré Miklós, az ítélőtábla elnöke. Az Actio Ca- tholica részéről Verseghy-Nagy Elemér, Zsem- bery István és Gévai-Wolff Nándor jelent meg. Az ünneplő közönség soraiban a vármegyék és a városok küldöttségei jelentek meg. Shvoy István honvédfőparanesnoik vezetésével igen sok katonatiszt is rés átvett az ünnepségen. A misém jelenvott Józan Miklós unitárius püspök. A művészeket Hubay Jenő képviselte. Az ün­nepségen tizennyolc külföldi állam képvisel­tette magát. A templom hajójában ültek az olasz, német, lengyel, osztrák katonai és polgári küldött­ségek 8 kissé távolabb a Budavár ostromában Lloyd George Hitlerhez utazik London, szeptember 2. Lloyd George fiának és leányának kíséretében Londonból Németor­szágba utazik. Lloyd George most látogatja meg először a háború óta a német birodalmat, ahol népességi és mezőgazdasági kérdésekkel óhajt foglalkozni. Valószínű, hogy az angol politikus találkozni fog Hitlerrel is. Elindult a brüsszeli világbékekonferenciára a 350 tagú csehszlovák delegáció Prága, szeptember 2. (A csehszlovák sajtó­iroda jeílemtése.) A Wilson-pályaudvarról szer­dán délelőtt 11 óra 15 perckor Brüsszelbe kü- lönvonat indult, amelyen a napokban kezdődő brüsszeli világbéke-konferencia csehszlovák de­legációja utazott. A csehszlovák delegációt Kozák tanár, Sichrava Leó és Plaminková sze­nátornő vezetik. Kozák tanár a genfi ifjúsági kongresszusról egyenesen Brüsszelbe utazik. A csehszlovák delegáció tagjai között van dr. Zde- nek NejedJy és dr. Vladimír Prohászka, mig Szlovenszkót Miskovics József és Barta Lajos képviselik. Kárpátalja nevében dr. Gáti ung­vári közjegyző (volt kommunista képviselő) utazik Brüsszelbe. A csehszlovákiai németek huszonhéttagu delegációt küldenek a konfe­renciára, mig az egész csehszlovák delegáció létszáma 350 ember. A csehszlovákokkal együtt dr. Ciorman György vezetésével a román dele­gáció is Brüsszelbe utazik. Uj Tisza-hid a román- csehszlovák határon Prága, szeptember 2. A öcsiké Slovo jelenti, hogy szeptember 13-á.n uj hidat avatnak tel .a köztársaságiban. Az uj híd Evmt, mellett Ro­mánná vall azonosabb ömzeibiMtetóet létesít. Az uj híd teljééin acélból] készül] t ós 284 méter hofwzu. Az építkezéseiket, 1905 márciusában kezdték meg. Az épitkezési kőileégtek Jóét és fé'millió koronáira, rúgnak, résztvett hősök egyenes leszármazottai. Kilenc óraikor megjelenít Serédi Jusztinián her­cegprímás. Harsonáé zó fogadta, majd az Eooe sacerdois .ruagnrus hiraunusz hangjai (közepette a hercegprímás a templomba vonult. Szentmise alatt Simonelli Mattaeua budai miséjét adták elő, amelyet a mester 250 év előtt szerzett Budavár visszavételének örömére. Majd Kodály Zoltánnak „Budavári Tedeumát“ játszották. Tíz óra tájban a pontifikáiiis mise be'fe'je'ződötit. Ugyanakkor a. Kálvin-téri református tom­Csucsa, augusztus vége. A gyorsvonat teste patakzik az izzadt­ságtól, amint befordul a Kőrös hűvös völgy­torkolatába és sokáig nem akar eltávozni a kígyózó ezüstszalag mellől. A legközelebbi fordulónál feltűnik a híres csúcsai „vár" és még előtte a domborodó hasú vadász­lak ,. . Mi az? ... Az utasok egyrésze cso­dálkozó gyermekkiváncsisággal mereszti a szemét a vadászlak toronyszerű előrészére... Hihetetlen ... De miért is hihetetlen?.... Fehér mésszel valaki hatalmas kampóske- resztet mázolt a toronyrész elülső kőfalára... Kampóskereszt ... az Ady-kastély falán?... Igen, ott vannak. A buzgó kéz még be is ke­rítette őket, hogy éjszaka is belerikitsanak a sötétségbe. Ki mázolta oda őket? ... Goga? ... Aki most jött Hitlertől?... Nem, a három kam­póskereszt már régebben ott lehet a szürke toronyfalon ... Lehet, hogy a Vezér távol­létében készült számára ez a kellemes ,,meglepetés'* a hazaérkezés alkalmára. Hadd tudják az avatatlanok is, hogy itt la­kik a kampóskereszt egyik romániai ve­zére. Vájjon mit szólna ehhez a csúcsai vár egykori ura, Ady Endre? A tulajdonképpeni vár sem olyan már, amilyennek Ady ismerte. Goga kegyelmes ur átalakította, uj ruhát adott rá, amelyre most felkerült ime a jelvény is. És az uj nemzedék nem fogja ismerni sem azt, hogy milyen is volt eredetileg a csúcsai kastély,] sem pedig azt, hogy milyen is volt annak gazdája, Goga Oktávián elődje és — ba­rátja. Mit is jelentett Adynak a csúcsai vár? Maga Írja 1915 junius 11-ről keltezett levelezőlapján, amelyet Kalotaszentkirályon élő rokonához, Visky József körjegyzőhöz irt valami fogadás ügyében. A ceruzával irt levelezőlap szövege a következő: Kedves Jóska bátyó. ez a Csúcsa olyan gond-, és kötelesség- tudat-üző, hogy csak most tudok szivem­ből és szeretettel üdvözletét küldeni nek­tek. Algyógyra nem megyek, de azonnal indulok Zilahra, Gyula bácsiékhoz. A Bánffy-ügy dokumentumát (nekem van igazam persze) Érmindszentről küldöm el. S hamarosan jelentkezem a 80 üveg megnyert sörömre. Ölel Bandi. Ady aláírása mellett ott van a Csinszka írásával ,,és Bertuska". Ez a levelezőlap Ady vőlegénysége ide­jén Íródott, amikor Ady bejárta az egész Kalotaszeget. Csupa komaság és atyafiság volt az egész vidék. Ady apai nagyanyja ugyanis kalotaszegi leány volt. Visky Dá­niel nyárszói lelkész leánya, Visky Lilla, vagy hétköznapi nevén, Juliánná, elkerült Ady Dániel feleségeként Szilágymegyébe, mig a Visky-család többi tagja mind ott maradt Kalotaszegen. És nagyanyja nyom­dokain Ady Endre útja visszakanyarodott Kalotaszeg felé. Csúcsán megállóit, de alig érkezett oda, megkereste kalotaszegi atya- fiságét. Ég 1914 júniusában kocsira ült Bartukával ás a nagymamával, özvegy Tö­ploimlbam Ravasz László püspök, a Beáik-Téri evangélikus templomban Raffay Sándor püs­pök s a Dohány-uccai zsinagógában Grossmann Zsigmond főrabbi méltatta a nap jelent őségét. Szentmise után fényes menetben indult az ünneplő közönség a Bécsikapoi-téroe, ahol Horthy Miklós kormányzó felavatta a jubUá- ris emlékművet, majd a hajdúk zászlórudját és a vitézek emlékművét. A Béceilkapu-téfnen féltizenegy órakor jelent meg 'gyalog Horthy Miklós kormányzó, nyo­rök Károlynéval, úgy indultak Szentkirály­ra, amely ma is a vidék legszebb, legere­detibb faluja, A szentkirályi Visky-porta Marótlakára vezető ut mentén van. Erősen vendégcsalo­gató hely. A fatornácos öreg nemesi kúria előtt kis virágos kert, a tágas udvar mö­gött pedig jókora gyümölcsös. Kuglipálya is van a kertben és azon a verőfényes va­sárnap délutánon, amikor a csucsaiak át- kocsikáztak, vidám kuglizást csapott az ösz- szekerült társaság. Ady, mint fővárosból jött ember, bizony elfelejtette már ezeket a vidéki izü örömöket és aggódva fohászko­dott neki a dobásnak: —' Nimbuszom felét adnám oda egyetlen egyenes dobásért. Leánykérés a kalota- szentkirályi Visky-portán Nagyon kellemes napja volt Ady End­rének ez a vasárnap. Nyugodtnak, pihent­nek érezte magát és mindenről beszélt, csak irodalomról nem. Boncza Berta — me­séli levelében Visky József huszonkét esz­tendő távlatából — egész nap utánajárt, udvarolt, feltűnően hízelkedett, ami szemet is szúrt a nagyanyjának, aki rászólt tréfá­san, hogy hagyja már békén Adyt, ne le­gyen folyton a sarkában, hiszen nem tud szabadulni tőle. És a társaságban levő má­sik idős hölgy, Ady unokanénje, Kiszely Kata öreg szeme rögtön észrevette, hogy a fiatalok között van valami. Törökné korho- lására meg is jegyezte: — Meglátod, ez a Bandi elveszi Bertu- kát. A jóslat még aznap beteljesedett. Ady még azon a napon megkérte Boncza Berta kezét a nagymamától és mint frissen sült vőlegény kocsizott vissza Csúcsára. Azután jött Ady házassága. És a háború. Budapestről Ady gyakran menekült le Csúcsára, pihenni és felejteni. Csinszka vi­szont jobb szerette a várost, különösen azért, mert falun jobban lehetett érezni a háborús mizériák nyomasztó voltát. 1917 április 3-án Csinszka levelet irt Visky Józsefnek, amelyben a sok panasz után Csinszka megemliti különböző utazási tervüket, amelyet Adyval együtt vitattak meg husvét utáni programként. Budapest, Balaton ... Ady azonban sokkal jobban szerette a nagy, már lombosodó csúcsai kertet. Sze­rette nézni a kastély terraszáról a hegy lá­bánál harsogó Kőröst. De talán legkedve­sebb helye volt a vadaskert, a Kőrös túlsó partján bekerített domb. A dombon, bükk­fák alatt a fából épült kis vadászpavillon, lejebb pedig, a domb alján, halastavak. Ady szerette elnézegetni a halakat és etette is őket. Egy ilyen alkalommal, amikor a halak versenyezve kapkodtak a vízbe szórt mor­zsák után, Ady megmutatta fiatal felesé­gének: — Látod, ez az élet. Az emberek is igy kapkodják el egymás elől az ételt. Ady nem akart elmozdulni Csúcsáról. Pedig a háborús gondok ide Is befurakodó imáiban Kereeiz-tee-Fiisoheir tábornok, a kormány­zó szárnysegédje is fényes katonai kíséret. Ami­kor a, kormányzó eflffoglalta a ezámána tenn- t0irtott emelvényen a helyét; eléje járult ríir. Személy Károly főpolgármester s kérte, hogy adja meg az engedélyt az emlékmű leleplez é- eére. Ennek megtörténte után a lepel az emlék­műről lehullott. A Bécsipaku-tó.rTŐl a közön­ség Horthy kormányzóval az élén átvonult a Béosi-ikapun át a következő állomáshoz, ahol a hajdúk -zászlórudját avatták fel A zászló- rudat a kűMílilamok tiszti küldöttségei vették kömül. A zászlórudat a hercegprímás szen­telte be. Végül a vitézek -emlékművét leplezték le. Ez az emlékmű a Budavár visszafoglalásakor hősi halált halt vitézek emlékét örökíti meg. E.z iin- mepöégefc alatt megszólalt az elesett hősök em­lékét hirdető harang. A vitézeik emlékművének leleplezésé vél az ünnepségek negyed egy órai­kor ‘befejeződtek. Este a Városi Színházban diszbangvereery volt, amelyet Ormándy Jenő amerikai magyar karmester vezényelt. A zenekar magyar zen - szerzők müveit adta elő. tak és sok kellemetlenséget okoztak. Nem volt kenyér. Csúcsa vidékén csak sziklák teremnek búza helyett. És 1916 szeptem­ber 8-án a nagymama levelet ir Szentkirály­ra a „Kedves jó Józsi“-nak, hogy küldjön egy kis tengerit és búzát, amit esetleg sza­márfogaton lehetne elszállítani, mert a lo­vakat is elvitték a háborúba. Menekültek a csúcsai országúton Nagyon érdekes levél ez, annak ellenére, hogy öregasszony irta őket, akinek a lelké­ben még ott lappangtak 1848 háborús bor­zalmai. Nem lenne teljes a csúcsai kép, ha egy részletet le nem közölnénk belőle: Bandi beteg a gyomrával... Ma is ágyban van. A sok menekülőt látja nap­nap után. Éjszakára három-négy mene­külő van nálunk, akiket mint honfitár­sainkat, szívesen kell látni, tehát a kis vacsoránkat megosztjuk velük. Szegé­nyek, napokig nem esznek meleg ételt. Főzünk zöld paszulyt és néha becsinál­tat; egyféle meleg ételre szívesen látjuk. De nincs kenyerünk, kifogyóban van s ez még eltart, Isten tudja, meddig. Tele van estére a falu menekültekkel. Csúcsá­nak nincs sója, nincs petróleum, nincs liszt. Ezek a főszükségesek s mind nem kapható. Most már jön a kenyérszükség. Ady elmenekül Csúcsáról Ezekről a napokról szól Tóth Sándor kolozsvári lapszerkesztő élménye is, amelyet a következőképpen mondott eh — A szebenmegyei Nagycsürben volt a tüzérkáder, amelyhez tartoztam. A román hadsereg betörésekor a kádert elhelyezték Biharpüspökibe. Negyven napig tartott ez a visszavonulás. Amikor keresztülhaladtunk Csúcsán, az országút kanyarodójánál egy embert vettem észre, amint nézi a menetet. Ady volt. Felismert ő is és rögtön meghí­vott magához a kastélyba engem s a velem levő dr. Incze kolozsvári ügyvédjelöltet. Sikerült kétnapi szabadságot kapnunk és felmentünk a Boncza-várba, Nagy szeretet­tel fogadtak bennünket, a viszonyokhoz ké­pest fényes vacsorát főztek tiszteletünkre, amely nagyon finom volt ugyan, de nem elégítette ki a mi alaposan kiéhezett ka­tonagyomrunkat. Ady ezt észrevette és hogy a háziak meg ne hallják, odasugta nekem, hogy ne búsuljak, mert lemegyünk a kocsmába és ott majd kipótoljuk jó adag rostélyossal, egy kis bor mellett... így is történt... Másnap úgyszólván nem is láttuk Adyt egész nap. A cseléd­ségnél érdeklődtünk, hogy hol van. Meg­mondták, hogy csak este szokott felkelni. Beszélgetés közben Ady este meg is magya­rázta a dolgot: — A világ legnagyszerűbb találmánya az ágy. Nem érdemes felkelni. Ilyen hadiállapotok között mégis Csin­szka álláspontja győzött és Adyék felmen­tek Budapestre, ahonnan Ady még csak egyizben került vissza Csúcsára, halálos betegen, 1918 nyarán. BANYAI BRNÖ* Horogkereszt a csúcsai Ady-kastéiy falán Hogyan élt csúcsai várában a vőlegény és férj — Ady? ■ A kalotaszegi atyafiság ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom