Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-03 / 201. (4050.) szám

1936 szeptember 3, csütörtök, Ami a bíróságokra áll, fokozatosan vo­natkozik a közigazgatási hatóságokra, A nyelvtörvény végrehajtási rendeleté­nek előírásai ellenére a községek mindenütt csak államnyelven leveleznek a járási hiva­talokkal, holott Szlovenszkón és Ruszin- szkóban több mint ezerre tehető azoknak a községeknek és városoknak száma, ame­lyeknek joguk volna a járási hivatallal ma­gyarul levelezniök. A kisebbségi járásokban az állami anya- \ könyveket kizárólag államnyelven vezetik, a kivonatokat a felek csak az államnyelven kapják, ami merőben ellenkezik a törvény­nyel. Ugyancsak államnyelven állítják ki a szegénységi, határátlépési, illetőségi, állampolgársági bizonyítványt, útlevelet, a községi hirdetmények is csak állam- nyelvüek, holott a magyarságnak joga van ahhoz, hogy mindezeket magyar szöveggel adják ki. Követeljük, hogy a belügyminiszter ur utasítsa az alárendelt országos hivatalokat, járási hivatalokat és községi jegyzőket, va­lamint az anyakönyvvezetőségeket s rendőri hatóságokat a nyelvtörvény és végrehajtási rendeletének pontos betartására. Követel­jük, hogy az állam, a minisztériumok és a szlovenszkói és ruszinszkói országos hiva­talok hivatalos lapjai, rendeleti közlönyei magyar nyelven is adassanak ki, mert sem a magyar községeknek, eean a magyar la­kosságnak nincs módjukban a csak állam­nyelven megjelenő hivatalos lapokat olvas- niok. A törvénytár magyar szövege A törvénytárt kiadják ugyan magyar nyelven is, de nincs ebben köszönet, mert igen gyakran előfordul, hogy mire egy tör­vény vagy rendelet fordítása megjelenik, azt már hatályon kívül helyezték. Követeljük tehát, hogy a törvénytárt a hivatalos cseh nyelven megjelenő törvénnyel egyidejűleg adják ki, nehogy a törvénytár késedelmes kiadásából lakosságunk mérhetetlen károkat szenvedjen. A magyar nyelv a parlamentben Követeljük, hogy a törvényjavaslatokat magyar nyelven is osszák szét mind a tör" vényhozók, mind az érdekképviseletek kö­zött, hogy a magyarság képviselői anya­nyelvükön tanulmányozhassák a törvény- javaslatokat, ami a törvényalkotás alapos­ságának válnék javára, mert igy a szaksze­rű észrevételek és bírálatok száma gyara­podnék. Az ipartestületek, a kereskedelmi és ipar­kamarák és a különböző érdekképviseletek, kamarák, betegsegélyző intézetele, a külön- j böző alapok szintén nem tartják be a nyelv-! törvény rendelkezéseit. Követeljük, hogy | ezen szervek is utasittassanak a nyelvíör- ] vény és végrehajtási rendelete pontos be- j tartására. Követeljük, hogy a magyar ügyvédjelöl­tek magyar nyelven tehessék l*e egységes ügyvédi és bírói vizsgájukat, ha olyan he­lyen működnek, ahol fennáll a magyar ki­sebbségnek nyelvhasználati joga. Követeljük, hogy a bírósági jelöltek bírói és a bírósági hivatalnokok különböző vizs­gáikat a nyelfvtörvény végrehajtási rendele­te alapján szintén magyarul tehessék le, mert az igazságügyminiszter ur e tárgyban kiadott rendeletét a felsőbíróságok nem tartják be és sehol magyar nyelven a jelöl­teket nem vizsgáztatják, A nyelvtörvény kilerresztése a postára és vasútra Követeljük a nyelvtörvény rendelkezései­nek kiterjesztését a posta és a vasút összes intézményeire, valamint az állam minden vállalatára. Meg nem felelő állapot forgal­mi szempontból is, hogy magyar vidéken a vasúti állomásokon kizárólag államnyelvü feliratok vannak, ezért követeljük, hogy a vasúti jegyeket is kétnyelvű Szöveggel ad­ják ki, hogy igy a magyar utas ellenőrzést gyakorolhasson, követeljük továbbá, hogy a vasút épületein, berendezésein, a vasút és minden közlekedési vállalat kocsijain ma­gyarnyelvű feliratok is legyenek. Követeljük, hogy a kisebbségi járások területén, a postán, a vasúton, a vonatokon és minden közlekedési vállalatnál csak ma­gyarul tökéletesen tudó egyéneket alkal­mazzanak, elsősorban olyanokat, akik ma­gukat magyar nemzetiségüeknek vallják. Követeljük, hogy minden olyan állami hi­vatalban, melynek hatáskörébe olyan bead­vány elintézése is tartozik, amelyet magyar kisebbségi járásokból terjesztenek fel, kellő számban olyan hivatalnokokat alkalmazza­nak, akik a magyar nyelvet tökéletesen bír­ják és pedig elsősorban olyanokat, akik ma­gukat magyar nemzetiségieknek vallják. Magvar járási főnöküket Követeljük, hogy a minősített magyar ki­sebbségi járásokban minden állami hivatal főnöke magyar nemzetiségű legyen. Bár van törvényünk, mely biztosítja a magyar kisebbséggel biró községekben a ré­gi magyar nevek megtartását, az országos hivatal és annak jogelődjei anélkül, hogy a névváltoztatást a belügyminiszter ur a tör­vénytárban közzétette volna, ősidőktől fog­va használt község- és városneveket meg­változtatott, miért is követeljük a régi köz­ség- és városnevek hivatalos helyreállítását. Követeljük, hogy a kataszteri birtokive­ket kisebbségi magyar járásokban magyarul is vezessék be és a feleknek a kiadmányo­kat magyarul is állítsák ki. A magyarság iskolaügyi követelései Az iskolák terén is súlyosak a magyarság Sérelmei. Nincs elegendő iskolánk és a meglevő iskolákban a nyelvtörvényt nem tartják be. A magyar középiskolák élén mindenütt nem magyar nemzetiségű igazgatók álla­nak, bár elég magyar nemzetiségű és meg­felelő képesítéssel biró tanár áll rendelke­zésre. Ezen állapot megszüntetését is köve­teljük. Követeljük, hogy az iskolaügyi miniszter ur utasítsa az iskolaügyi referátust, vala­mint a neki alárendelt tanf elügyel ő3égeket, hogy a hozzájuk beosztott magyar iskolák- B kai a nyelvtörvény szellemében levelezze­nek és magyar intézmények élére magyaro­kat állítsanak. Gyermekeink magyar iskolákban magyar tankönyvekből a helységneveket csak az ál­lamnyelven tanulják és nem tudják, hogy az illető helységet anyanyelvükön hogy hív­ják, vagy hogy hívták. Ezért követeljük, hogy az iskolaügyi minisztérium csak olyan tankönyveket engedélyezzen, amelyekben minden helységnév magyarul szerepel. Követeljük, hogy az ösztöndíj- és egyéb tanulmányi pályázatokat magyar nyelven is tegyék közzé, mert az eddigi állapot követ­keztében a nemzetiségünkhöz tartozó ifjú­ság képtelen megfelelő számban pályázni. Követeljük, hogy a pozsonyi egyetemen a kisebbségi járásokból származó ifjaink magyar nyelven vizsgázhassanak s az egye­temen olyan tanárok vizsgáztassanak, akik a magyar nyelvet tökéletesen bírják, első­sorban olyanok, akik magyar nemzetisé- gűeknek vallják magukat. Ezzel szemben nem mondunk le a magyar egyetem felállí­tása iránt való követelésünkről sem és ah­hoz továbbra is ragaszkodunk. Egyéb nyelvi követelések Követeljük, hogy minden hatóság a ma­gyar ügykezeléssel biró leikészi hivatalok­kal és egyházi hatóságokkal kizárólag ma­gyar nyelven levelezzék, mert ezt a nyelv- törvény végrehajtási rendelete előírja és a hatóságok a törvényes rendelkezéseken egy­szerűen tultették magukat. Ugyanezt a jogot követeljük minden or­szágos vagy helyi jellegű intézmény részére is. Követeljük, hogy minden munka kiadásá­ra és állás betöltésére kiirt pályázatot a hi­vatalos lapokban magyarul is tegyék közzé és minden pályázati kiírást a magyar napi­lapokban is közöljenek. Követeljük, hogy azon központi és feV' S'őbb hivatalokban, melyele hatásköre egy vagy több olyan járásra terjed ki, amelyek­ben a magyar nyelvhasználat engedélyezve van, magyarnyelvű feliratok is legyenek. Követeljük, hogy mind a bírósági, mind a közigazgatási kézbesítési szolgálat terén a vétivek és a kézbesítési borítékok magyarul is megjelöltessenek, hogy a címzett tudja, mit ir alá és mit kell átvennie. Követeljük, hogy minden bíróságon ele­gendő számú magyarul tudó szakértő és magyar tolmács álljon rendelkezésre. Követeljük, hogy kisebbségi járásokban minden iraton a hitelesítés magyar nyelven is történjék. Követeljük, hogy az okmánybélyegeket és fuvarleveleket magyar nyelven is adják ki. Követeljük, hogy a statisztikai hivatal közleményeit magyar nyelven is adja ki, hogy módunkban álljon annak közleményei­vel foglalkoznunk és adatait ellenőriz­nünk. Az állam fennállásának első éveiben a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium ren­deletét bocsátott ki, melyben kötelezőleg előírta, hegy a cégtáblák államnyelvnek le­gyenek, ezzel az intézkedésével eltüntette a magyarnyelvű cégtáblákat. Mivel a keres­kedelmi élbtben a nemzetközi szerződések értelmében teljesen szabadon használható a magyar kisebbségi nyelv és pedig tekintet nélkül a járás nyelvhasználati jogára, köve­teljük ezen rendelet azonnali hatályonkiviilS helyezését. Ugyanez vonatkozik a mozgófénykép- szinházak hirdetményeire és a filmeken levő feliratokra. Követeljük itt is a magyar nyelv jogainak teljes helyreállítását. Mivel az uccanevek kérdése nemcsak nyelvi szempontból, hanem a forgalom, köz­lekedés zavartalansága és a polgárok biz­tonsága szempontjából is fontos, követel­jük, hogy mindazon helyeken is, ahol1 a ma­gyarságot számaránya szerint nem illetné ugyan meg a magyar kisebbségi nyelvhasz­nálati jog, de a magyarság száma legalább 200-at tesz ki, az uccák nevét magyarul is tüntessék fel. Követeljük, hogy az igazságügyminiszter ur záros határidőn belül törvényjavaslatot nyújtson be azon bírák és hivatalnokok megbüntetésére, akik a nyelvtörvényt és annak végrehajtási rendeletét nem tartják be. Mivel a német kisebbség jogai is ugyan­ilyen sérelmeket szenvednek, ezért követel­jük a fent felsorolt sérelmek orvoslását reájuk vonatkozólag is. A jogbiztonság előfeltételei Az állam békés fejlődésének fontos elő­feltétele a jogbiztonság, amelynek egyik biztosítéka a törvénytisztelet. Éneikül kon­szolidált viszonyok nem alakulhatnak ki. Ha a kormány valóban azt akarja, amit egyes felelős államférfiai a külföld előtt hir­detnek, hogy „Csehszlovákia a béke, rend és nyugalom szigete" legyen, akkor minden téren érvényt kell1 szereznie a törvénytisz­teletnek s a hatóságok járjanak elő jó pél­dával a törvények betartásával. Mi magyarok törvénytisztelők vagyunk, ezért joggal megköveteljük, hogy a törvé­nyeket itt a felelős kormány minden téren betartsa és betartassa! Ezzel jár felsorolt sérelmeink orvoslása is. Törvényhozói kö­telességünknek teszünk eleget, amidőn őszintén feltárjuk az itteni helyzetet és vi­szonyokat. Megmutattuk az orvoslás mód­jait is. Most már a kormányon áll, hogy az államraison szempontjából1 is megtegye az elkerülhetetlen intézkedéseket. „Nevezett község csehszlovák elemének megnövekedése csupán a változott viszonyok folyománya11 Prága, szepteimlbeír 2. Dr. Szüllő Géza és társai interpellációt nyújtottak be az iskola és nemzetmüveliésügyi miniszterhez a gailán- tai járásbeli Nagybonsa községben folyó el- neimizotlenités tárgyában. Dr. Franké iskotaügyi miniszter július 3-án keit válaszát most kézbesítették kii nyomta­tásban a kluboknak. A miniszteri válasz igy hangzik: Hrulbá DorSa községben a magyar nemzeti­ségű lakósság elnemzet len i tésárőll beszélni nem lehet s az igazgató-tanító erőszakoskodá­sai ról szóló állítások nem felelnek meg a va­lóságnak. Nevezett község csehszlovák ele­imének az utóbbi években tapasztalt meg­növekedése csupán a változott viszonyok ifo-, lyománya. Az 1090. évi magyar népszámlálás statisztikai adatai szerint Hrulbá .Bor&a köz­ségben 253 szlovák és csupán 74 magyar volt. A községről szóló későbbi, állainfordu- ilatelőt'ti statisztikai adatok az iskola tannyel­vének meghatározásánál nem lehetnek irá­nyadók, mert azokat a szlovákok számának mülaszálilitása és azok erőszakos elnemizet- lenitése eredményezte. A községben levő valamennyi gyemnek, amennyiben iskolaköteles korban van, a tör­vényes rendelkezéseknek megfelelő szabály­szerű iskolai oktatásban részesül. Az arra jogosult tényezők közül ezideág még senki panaszt meim emelt és magyar iskola felállí­tása iránt somi folyamodott, 2 t>^gai-Ma<Aarhirlai> A magyar nyelv joga a közigazgatásban nyelvtörvény kötelezőleg irta elő, hogy ezt a jogot azon területen élvezzék, ahol a la­kosságnak a kisebbségek legalábbis 20 szá­zalékát alkotják. Ez tehát az a minimális arányszám, amelynek alapján a kisebbsége, két a nemzetközi szerződések értelmében megilleti a nyelvhasználati jog. Semmilyen törvényes vagy más akadálya nincs annak, hogy a csehszlovák állam a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségén felül is a nyelvhasználat jogát nyújtsa lakosságá­nak és mivel az állam szempontjából fontos, hogy a lakossága megelégedett legyen, kö­veteljük annak törvénybe iktatását, hogy a kisebbségeket mindazon járásbíróságok te­rületén is megilleti a kisebbségi nyelvhasz­nálati jog, ahol 1920 február 29-én a la­kosságnak legalábbis 10 százalékát alkotta. Ilymódon volna orvosolható az a sérelem is, hogy mint az Pozsonyban és Kassán is történt, az újabb népszámlálás adatai alap­ján megfosztották a magyarságot több já­rásban nyelvének használatától, mert arányS'záma 20 százalék alá csökkent, bár abszolút száma nem tüntet fel semmilyen lé­nyeges csökkenést. Követeljük ezért, hogy az összkormány szólítsa fel az igazságügyminiszter urat, hogy haladéktalanul utasítsa a nyelvi ki­sebbséggel biró járásbíróságokat, valamint a föléjük rendelt kerületi és felsőbíróságo­kat, hogy a nyelvtörvény rendelkezéseit szigorúan tartsák be és vonja felelősségre azokat, akik ennek eleget nem tesznek. Követeljük továbbá, hogy mindezen bíró­ságokon, ügyészségeken a magyar nyelvet tökéletesen biró bírák, ügyészek és hivatal­nokok alkalmaztassanak és elsősorban olya­nok, akik magukat magyar nemzetiségű ék­nek vallják. Követeljük, hogy a több mint kétharmad többséggel biró kisebbségi járásbíróságok­nál kizárólag egynyelvű nyomtatványok áll­janak a bíróságok rendelkezésére. Követeljük, hogy a telekkőnyveket és a cégbírósági bejegyzéseket magyar nyelven végezzék. beadványaikra itt is csak államnyelven kap­nak elintézést. A járásbíróságok fölé rendelt bíróságok, mint a kerületi bíróságok, felsőbíróságok szintén igy járnak el, mert magyarnyelvű kiadmányokat még ha a beadvány, mélyre vonatkoznak, egész terjedelmében magyar szövegű is, nem adnak ki és ha a felek ké­relmére ki is adnak, nincs azokon kétnyel­vű pecsét. A tanácsokban a magyar nyel­vet nem tudó bírák és jegyzőkönyvvezetők ülnek, kik ha magyarul folyik a tárgyalás, annak menetéből semmit sem értenek meg. Ezzel nagy vonásokban vázoltuk a bíró­ságok helyzetét, ami mellett fősérelmünk az, hogy a csehszlovák kormány állandóan változtatja a járásbíróságok területét és ez­zel mesterségesen változtatja meg az egyes járások kisebbségi jellegét. A legfelső közigazgatási bíróság, amely végső fórumként dönthetne ilyen kérdé­sekben, elhárítja magától az érdemleges döntést és igy nincs a belföldön fórum, ahová a kormány ezen intézkedéseivel1 szemben jogorvoslattal fordulhatnánk. A bírósági járások beosztása Minthogy a csehszlovák köztársaság a békeszerződések megkötésekor kötelezte magát, hogy az akkori állapot szerint biz­tosítja a kisebbségek nyelvhasználati jogát, követeljük, hogy a magyar kisebbség nyelvhasználati jogát mindazon járásbíró­ságok előtt állítsák helyre, amely járásbíró­ságok előtt a magyarságot ez a jog 1920 február 29-én megillette és pedig tekintet nélkül arra, hogy a járásbíróságok területe időközben miként változott és hogy e mes­terséges változtatás következtében minő a járásbíróság területén a lakosság mai nyel­vi összetételé. A pozsonyi, kassai, nyitrai, gálszécsi, rimaszombati é munkácsi járásra vonatkozik elsősorban ez a követelésünk. Kérjük az összkormányt, kötelezze magát arra, hogy a járásbíróságok területét többé nem változtatja meg. 10 százalékos arány is képesítsen nyelvjogot A nemzetközi szerződések biztosították a kisebbségeknek a nyelvhasználati jogot s a

Next

/
Oldalképek
Tartalom