Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-03 / 201. (4050.) szám
1936 szeptember 3, csütörtök, Ami a bíróságokra áll, fokozatosan vonatkozik a közigazgatási hatóságokra, A nyelvtörvény végrehajtási rendeletének előírásai ellenére a községek mindenütt csak államnyelven leveleznek a járási hivatalokkal, holott Szlovenszkón és Ruszin- szkóban több mint ezerre tehető azoknak a községeknek és városoknak száma, amelyeknek joguk volna a járási hivatallal magyarul levelezniök. A kisebbségi járásokban az állami anya- \ könyveket kizárólag államnyelven vezetik, a kivonatokat a felek csak az államnyelven kapják, ami merőben ellenkezik a törvénynyel. Ugyancsak államnyelven állítják ki a szegénységi, határátlépési, illetőségi, állampolgársági bizonyítványt, útlevelet, a községi hirdetmények is csak állam- nyelvüek, holott a magyarságnak joga van ahhoz, hogy mindezeket magyar szöveggel adják ki. Követeljük, hogy a belügyminiszter ur utasítsa az alárendelt országos hivatalokat, járási hivatalokat és községi jegyzőket, valamint az anyakönyvvezetőségeket s rendőri hatóságokat a nyelvtörvény és végrehajtási rendeletének pontos betartására. Követeljük, hogy az állam, a minisztériumok és a szlovenszkói és ruszinszkói országos hivatalok hivatalos lapjai, rendeleti közlönyei magyar nyelven is adassanak ki, mert sem a magyar községeknek, eean a magyar lakosságnak nincs módjukban a csak államnyelven megjelenő hivatalos lapokat olvas- niok. A törvénytár magyar szövege A törvénytárt kiadják ugyan magyar nyelven is, de nincs ebben köszönet, mert igen gyakran előfordul, hogy mire egy törvény vagy rendelet fordítása megjelenik, azt már hatályon kívül helyezték. Követeljük tehát, hogy a törvénytárt a hivatalos cseh nyelven megjelenő törvénnyel egyidejűleg adják ki, nehogy a törvénytár késedelmes kiadásából lakosságunk mérhetetlen károkat szenvedjen. A magyar nyelv a parlamentben Követeljük, hogy a törvényjavaslatokat magyar nyelven is osszák szét mind a tör" vényhozók, mind az érdekképviseletek között, hogy a magyarság képviselői anyanyelvükön tanulmányozhassák a törvény- javaslatokat, ami a törvényalkotás alaposságának válnék javára, mert igy a szakszerű észrevételek és bírálatok száma gyarapodnék. Az ipartestületek, a kereskedelmi és iparkamarák és a különböző érdekképviseletek, kamarák, betegsegélyző intézetele, a külön- j böző alapok szintén nem tartják be a nyelv-! törvény rendelkezéseit. Követeljük, hogy | ezen szervek is utasittassanak a nyelvíör- ] vény és végrehajtási rendelete pontos be- j tartására. Követeljük, hogy a magyar ügyvédjelöltek magyar nyelven tehessék l*e egységes ügyvédi és bírói vizsgájukat, ha olyan helyen működnek, ahol fennáll a magyar kisebbségnek nyelvhasználati joga. Követeljük, hogy a bírósági jelöltek bírói és a bírósági hivatalnokok különböző vizsgáikat a nyelfvtörvény végrehajtási rendelete alapján szintén magyarul tehessék le, mert az igazságügyminiszter ur e tárgyban kiadott rendeletét a felsőbíróságok nem tartják be és sehol magyar nyelven a jelölteket nem vizsgáztatják, A nyelvtörvény kilerresztése a postára és vasútra Követeljük a nyelvtörvény rendelkezéseinek kiterjesztését a posta és a vasút összes intézményeire, valamint az állam minden vállalatára. Meg nem felelő állapot forgalmi szempontból is, hogy magyar vidéken a vasúti állomásokon kizárólag államnyelvü feliratok vannak, ezért követeljük, hogy a vasúti jegyeket is kétnyelvű Szöveggel adják ki, hogy igy a magyar utas ellenőrzést gyakorolhasson, követeljük továbbá, hogy a vasút épületein, berendezésein, a vasút és minden közlekedési vállalat kocsijain magyarnyelvű feliratok is legyenek. Követeljük, hogy a kisebbségi járások területén, a postán, a vasúton, a vonatokon és minden közlekedési vállalatnál csak magyarul tökéletesen tudó egyéneket alkalmazzanak, elsősorban olyanokat, akik magukat magyar nemzetiségüeknek vallják. Követeljük, hogy minden olyan állami hivatalban, melynek hatáskörébe olyan beadvány elintézése is tartozik, amelyet magyar kisebbségi járásokból terjesztenek fel, kellő számban olyan hivatalnokokat alkalmazzanak, akik a magyar nyelvet tökéletesen bírják és pedig elsősorban olyanokat, akik magukat magyar nemzetiségieknek vallják. Magvar járási főnöküket Követeljük, hogy a minősített magyar kisebbségi járásokban minden állami hivatal főnöke magyar nemzetiségű legyen. Bár van törvényünk, mely biztosítja a magyar kisebbséggel biró községekben a régi magyar nevek megtartását, az országos hivatal és annak jogelődjei anélkül, hogy a névváltoztatást a belügyminiszter ur a törvénytárban közzétette volna, ősidőktől fogva használt község- és városneveket megváltoztatott, miért is követeljük a régi község- és városnevek hivatalos helyreállítását. Követeljük, hogy a kataszteri birtokiveket kisebbségi magyar járásokban magyarul is vezessék be és a feleknek a kiadmányokat magyarul is állítsák ki. A magyarság iskolaügyi követelései Az iskolák terén is súlyosak a magyarság Sérelmei. Nincs elegendő iskolánk és a meglevő iskolákban a nyelvtörvényt nem tartják be. A magyar középiskolák élén mindenütt nem magyar nemzetiségű igazgatók állanak, bár elég magyar nemzetiségű és megfelelő képesítéssel biró tanár áll rendelkezésre. Ezen állapot megszüntetését is követeljük. Követeljük, hogy az iskolaügyi miniszter ur utasítsa az iskolaügyi referátust, valamint a neki alárendelt tanf elügyel ő3égeket, hogy a hozzájuk beosztott magyar iskolák- B kai a nyelvtörvény szellemében levelezzenek és magyar intézmények élére magyarokat állítsanak. Gyermekeink magyar iskolákban magyar tankönyvekből a helységneveket csak az államnyelven tanulják és nem tudják, hogy az illető helységet anyanyelvükön hogy hívják, vagy hogy hívták. Ezért követeljük, hogy az iskolaügyi minisztérium csak olyan tankönyveket engedélyezzen, amelyekben minden helységnév magyarul szerepel. Követeljük, hogy az ösztöndíj- és egyéb tanulmányi pályázatokat magyar nyelven is tegyék közzé, mert az eddigi állapot következtében a nemzetiségünkhöz tartozó ifjúság képtelen megfelelő számban pályázni. Követeljük, hogy a pozsonyi egyetemen a kisebbségi járásokból származó ifjaink magyar nyelven vizsgázhassanak s az egyetemen olyan tanárok vizsgáztassanak, akik a magyar nyelvet tökéletesen bírják, elsősorban olyanok, akik magyar nemzetisé- gűeknek vallják magukat. Ezzel szemben nem mondunk le a magyar egyetem felállítása iránt való követelésünkről sem és ahhoz továbbra is ragaszkodunk. Egyéb nyelvi követelések Követeljük, hogy minden hatóság a magyar ügykezeléssel biró leikészi hivatalokkal és egyházi hatóságokkal kizárólag magyar nyelven levelezzék, mert ezt a nyelv- törvény végrehajtási rendelete előírja és a hatóságok a törvényes rendelkezéseken egyszerűen tultették magukat. Ugyanezt a jogot követeljük minden országos vagy helyi jellegű intézmény részére is. Követeljük, hogy minden munka kiadására és állás betöltésére kiirt pályázatot a hivatalos lapokban magyarul is tegyék közzé és minden pályázati kiírást a magyar napilapokban is közöljenek. Követeljük, hogy azon központi és feV' S'őbb hivatalokban, melyele hatásköre egy vagy több olyan járásra terjed ki, amelyekben a magyar nyelvhasználat engedélyezve van, magyarnyelvű feliratok is legyenek. Követeljük, hogy mind a bírósági, mind a közigazgatási kézbesítési szolgálat terén a vétivek és a kézbesítési borítékok magyarul is megjelöltessenek, hogy a címzett tudja, mit ir alá és mit kell átvennie. Követeljük, hogy minden bíróságon elegendő számú magyarul tudó szakértő és magyar tolmács álljon rendelkezésre. Követeljük, hogy kisebbségi járásokban minden iraton a hitelesítés magyar nyelven is történjék. Követeljük, hogy az okmánybélyegeket és fuvarleveleket magyar nyelven is adják ki. Követeljük, hogy a statisztikai hivatal közleményeit magyar nyelven is adja ki, hogy módunkban álljon annak közleményeivel foglalkoznunk és adatait ellenőriznünk. Az állam fennállásának első éveiben a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium rendeletét bocsátott ki, melyben kötelezőleg előírta, hegy a cégtáblák államnyelvnek legyenek, ezzel az intézkedésével eltüntette a magyarnyelvű cégtáblákat. Mivel a kereskedelmi élbtben a nemzetközi szerződések értelmében teljesen szabadon használható a magyar kisebbségi nyelv és pedig tekintet nélkül a járás nyelvhasználati jogára, követeljük ezen rendelet azonnali hatályonkiviilS helyezését. Ugyanez vonatkozik a mozgófénykép- szinházak hirdetményeire és a filmeken levő feliratokra. Követeljük itt is a magyar nyelv jogainak teljes helyreállítását. Mivel az uccanevek kérdése nemcsak nyelvi szempontból, hanem a forgalom, közlekedés zavartalansága és a polgárok biztonsága szempontjából is fontos, követeljük, hogy mindazon helyeken is, ahol1 a magyarságot számaránya szerint nem illetné ugyan meg a magyar kisebbségi nyelvhasználati jog, de a magyarság száma legalább 200-at tesz ki, az uccák nevét magyarul is tüntessék fel. Követeljük, hogy az igazságügyminiszter ur záros határidőn belül törvényjavaslatot nyújtson be azon bírák és hivatalnokok megbüntetésére, akik a nyelvtörvényt és annak végrehajtási rendeletét nem tartják be. Mivel a német kisebbség jogai is ugyanilyen sérelmeket szenvednek, ezért követeljük a fent felsorolt sérelmek orvoslását reájuk vonatkozólag is. A jogbiztonság előfeltételei Az állam békés fejlődésének fontos előfeltétele a jogbiztonság, amelynek egyik biztosítéka a törvénytisztelet. Éneikül konszolidált viszonyok nem alakulhatnak ki. Ha a kormány valóban azt akarja, amit egyes felelős államférfiai a külföld előtt hirdetnek, hogy „Csehszlovákia a béke, rend és nyugalom szigete" legyen, akkor minden téren érvényt kell1 szereznie a törvénytiszteletnek s a hatóságok járjanak elő jó példával a törvények betartásával. Mi magyarok törvénytisztelők vagyunk, ezért joggal megköveteljük, hogy a törvényeket itt a felelős kormány minden téren betartsa és betartassa! Ezzel jár felsorolt sérelmeink orvoslása is. Törvényhozói kötelességünknek teszünk eleget, amidőn őszintén feltárjuk az itteni helyzetet és viszonyokat. Megmutattuk az orvoslás módjait is. Most már a kormányon áll, hogy az államraison szempontjából1 is megtegye az elkerülhetetlen intézkedéseket. „Nevezett község csehszlovák elemének megnövekedése csupán a változott viszonyok folyománya11 Prága, szepteimlbeír 2. Dr. Szüllő Géza és társai interpellációt nyújtottak be az iskola és nemzetmüveliésügyi miniszterhez a gailán- tai járásbeli Nagybonsa községben folyó el- neimizotlenités tárgyában. Dr. Franké iskotaügyi miniszter július 3-án keit válaszát most kézbesítették kii nyomtatásban a kluboknak. A miniszteri válasz igy hangzik: Hrulbá DorSa községben a magyar nemzetiségű lakósság elnemzet len i tésárőll beszélni nem lehet s az igazgató-tanító erőszakoskodásai ról szóló állítások nem felelnek meg a valóságnak. Nevezett község csehszlovák eleimének az utóbbi években tapasztalt megnövekedése csupán a változott viszonyok ifo-, lyománya. Az 1090. évi magyar népszámlálás statisztikai adatai szerint Hrulbá .Bor&a községben 253 szlovák és csupán 74 magyar volt. A községről szóló későbbi, állainfordu- ilatelőt'ti statisztikai adatok az iskola tannyelvének meghatározásánál nem lehetnek irányadók, mert azokat a szlovákok számának mülaszálilitása és azok erőszakos elnemizet- lenitése eredményezte. A községben levő valamennyi gyemnek, amennyiben iskolaköteles korban van, a törvényes rendelkezéseknek megfelelő szabályszerű iskolai oktatásban részesül. Az arra jogosult tényezők közül ezideág még senki panaszt meim emelt és magyar iskola felállítása iránt somi folyamodott, 2 t>^gai-Ma<Aarhirlai> A magyar nyelv joga a közigazgatásban nyelvtörvény kötelezőleg irta elő, hogy ezt a jogot azon területen élvezzék, ahol a lakosságnak a kisebbségek legalábbis 20 százalékát alkotják. Ez tehát az a minimális arányszám, amelynek alapján a kisebbsége, két a nemzetközi szerződések értelmében megilleti a nyelvhasználati jog. Semmilyen törvényes vagy más akadálya nincs annak, hogy a csehszlovák állam a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségén felül is a nyelvhasználat jogát nyújtsa lakosságának és mivel az állam szempontjából fontos, hogy a lakossága megelégedett legyen, követeljük annak törvénybe iktatását, hogy a kisebbségeket mindazon járásbíróságok területén is megilleti a kisebbségi nyelvhasználati jog, ahol 1920 február 29-én a lakosságnak legalábbis 10 százalékát alkotta. Ilymódon volna orvosolható az a sérelem is, hogy mint az Pozsonyban és Kassán is történt, az újabb népszámlálás adatai alapján megfosztották a magyarságot több járásban nyelvének használatától, mert arányS'záma 20 százalék alá csökkent, bár abszolút száma nem tüntet fel semmilyen lényeges csökkenést. Követeljük ezért, hogy az összkormány szólítsa fel az igazságügyminiszter urat, hogy haladéktalanul utasítsa a nyelvi kisebbséggel biró járásbíróságokat, valamint a föléjük rendelt kerületi és felsőbíróságokat, hogy a nyelvtörvény rendelkezéseit szigorúan tartsák be és vonja felelősségre azokat, akik ennek eleget nem tesznek. Követeljük továbbá, hogy mindezen bíróságokon, ügyészségeken a magyar nyelvet tökéletesen biró bírák, ügyészek és hivatalnokok alkalmaztassanak és elsősorban olyanok, akik magukat magyar nemzetiségű éknek vallják. Követeljük, hogy a több mint kétharmad többséggel biró kisebbségi járásbíróságoknál kizárólag egynyelvű nyomtatványok álljanak a bíróságok rendelkezésére. Követeljük, hogy a telekkőnyveket és a cégbírósági bejegyzéseket magyar nyelven végezzék. beadványaikra itt is csak államnyelven kapnak elintézést. A járásbíróságok fölé rendelt bíróságok, mint a kerületi bíróságok, felsőbíróságok szintén igy járnak el, mert magyarnyelvű kiadmányokat még ha a beadvány, mélyre vonatkoznak, egész terjedelmében magyar szövegű is, nem adnak ki és ha a felek kérelmére ki is adnak, nincs azokon kétnyelvű pecsét. A tanácsokban a magyar nyelvet nem tudó bírák és jegyzőkönyvvezetők ülnek, kik ha magyarul folyik a tárgyalás, annak menetéből semmit sem értenek meg. Ezzel nagy vonásokban vázoltuk a bíróságok helyzetét, ami mellett fősérelmünk az, hogy a csehszlovák kormány állandóan változtatja a járásbíróságok területét és ezzel mesterségesen változtatja meg az egyes járások kisebbségi jellegét. A legfelső közigazgatási bíróság, amely végső fórumként dönthetne ilyen kérdésekben, elhárítja magától az érdemleges döntést és igy nincs a belföldön fórum, ahová a kormány ezen intézkedéseivel1 szemben jogorvoslattal fordulhatnánk. A bírósági járások beosztása Minthogy a csehszlovák köztársaság a békeszerződések megkötésekor kötelezte magát, hogy az akkori állapot szerint biztosítja a kisebbségek nyelvhasználati jogát, követeljük, hogy a magyar kisebbség nyelvhasználati jogát mindazon járásbíróságok előtt állítsák helyre, amely járásbíróságok előtt a magyarságot ez a jog 1920 február 29-én megillette és pedig tekintet nélkül arra, hogy a járásbíróságok területe időközben miként változott és hogy e mesterséges változtatás következtében minő a járásbíróság területén a lakosság mai nyelvi összetételé. A pozsonyi, kassai, nyitrai, gálszécsi, rimaszombati é munkácsi járásra vonatkozik elsősorban ez a követelésünk. Kérjük az összkormányt, kötelezze magát arra, hogy a járásbíróságok területét többé nem változtatja meg. 10 százalékos arány is képesítsen nyelvjogot A nemzetközi szerződések biztosították a kisebbségeknek a nyelvhasználati jogot s a
