Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-19 / 215. (4064.) szám

1936 szeptember 19, szombat, 'PRXGAIANagÍ'AUHIPLSP 5 Hírek CHARCOT nevét nem a földrajzból tanultuk meg, hanem az orvostudományból. A Charcot-név egybe van kötve az ideggyógyászatnak egyik legizgalma sabb korszakával. A nagy Charcot a modern lé- lekkutatás nagy mágusa volt, nevét egyldőben mindenki babonás tisztelettel vagy babonás gyű lölettel emlegette, aztán tulszaladt rajta kor és tudomány. A legújabb kor gyermekei — azt hi­szem — már csak Axel Munthe nevezetes köny véből értesülnek róla. Ez a Charcot, aki most a „Purquoi pas‘‘ expediciós gőzösön elpusztult s akit teljes joggal lehet az emberiség első hősi garnitúrájába sorolni, szintén ideggyógyásznak készült. Neves orvostudós volt már, amikor az amatőr fanatizmusával és elszántságával kezdett érdeklődni geológiai és földrajzi dolgok iránt. S mert tudós létére nem szerette a féldolgokat, el­határozta, hogy néhány kérdésnek, néhány titok­nak végére jár. Csak úgy mellékesen határozta el magát, mint ahogy valaki üres óráiban bélye­geket gyűjt, — gondolta, majd ha kész lesz a föld titkaival, visszatér az emberhez s tovább fürkészi a test és az idegrostok titkait. De nem lett ké­szen vele, aminthogy a titokkal soha nem készül j el az ember, rabjuk marad s végül sötét mélyük elnyeli. Évtizedeken keresztül udvarolt ez a kis szívós, élénkszemü francia a misztikus komor Déli saroknak, nem is lehet mondani, hogy min den eredmény nélkül. A sarkig nem jutott el, Amundsené lett a dicsőség, de azért Charcot is hozott világos, szép leírásokkal, számokkal ékes tudósításokat ebből a távoli világból. Évekig élt az örök hó és jég birodalmában, rabja lett a magány és a végtelenség e miszticizmusának, amitől soha nem szabadul ember, ha egyszer be­lekóstolt. Mindig visszatér hozzá, a sarki világ mágnesesen visszahúzza, nem ereszti el soha szerelmeseit. És bosszút is áll. Ezen a szegény öreg Charcot-n is a sarki szerelem bosszúja tel­jesedett be, hűtlen lett a Déli sarokhoz, évtizede­ken keresztül kitartóan ostromolta, — most pedig hátat fordított neki és az Északi sarknak kezdett kurizálni. Rajta is vesztett. Ot halászhajó is elpusztult a »Pourquoi pas«-val együtt Charcot professzoron kívül még négy tudós az áldozatok kÖ2ött? A világítótorony okozta a katasztrófát ■ A század egyik legkiválóbb kutatója — BALTAZÁR EMLÉKE A MÁRAMAROSUGO-- CSAI REFORMÁTUS LELKÉSZEK ÉRTEKEZLE­TÉN. A máramarosugocsai református egyházmegye lelkészei és az árvaház baráti köre népes együttes értekezletet tartottak Nagyszőlősön. Sütő Dezső bökényi lelkész igehirdetésében a lelki elmélyülés re és az árvaház támogatására buzdította a megje lenieket. Isaák Imre esperes elnöki megnyitójában megemlékezett a magyarországi református egye­temes egyház nagy halottjáról, dr. Baltazár Dezső debreceni püspökről, aki nyolc éven át a mai kár pátaljai egyházkerületnek is rajongásig szeretett püspöke volt s akiben a magyar református szemé­lyiség mintaképét tisztelte a világ kálvinizmusa. Bejelentette az esperes, hogy a tiszántúli egyház- kerületnek és a gyászoló családnak táviratban fe­jezte ki az egyházmegyei lelkészi testület részvétét Szabó Béla húsz ti lelkész az egyén önmisszionálá- sának szükségességéről tartott előadást, dr. Föl desy József péterfaivai lelkész a brüsszeli békenap tói számolt be. Az elnöklő esperes ezzel kapcsolat­ban kinyilatkoztatta, hogy a demokratizmust iga­zán képviselő református egyháznál senki tisztáb­ban és hivebben nem szolgálja a világbéke gondo* latát, amit a brüsszeli összejövetel határozatai nél­kül is becsülettel gyakorol állandóan a családi, a magyar nemzeti s az iskolai nevelés krisztusi el­vein alapuló munkájában. Az értekezlet végül a szőllősi Atzél-Perényi árvaházzal kapcsolatos őszi és téli programot állapította meg a Szabó Sándor­jáé beszámolója alapján, amely tárgyban az esperes körlevélben fog utasításokat adni az egyházköz* ségek presbitériumainak. — UJ KERESZTÉNY MUNKÁSSZER VE­ZET. Pozsonyból írják: Libád községben az ottani munkásság megalakította a keresztény szakszervezetet. Az alakuló ülésen Bratkovits István körzeti titkár ismertette a szakszervezeti mozgalom jelentőségét és előnyeit. Tájékoztató beszéde után egyhangúan a következő vezető­séget választották meg a szakszervezet élére: Roska József elnök, Ipolyi József alelnök, Bit­tér Károly pénztáros. — NYUGDÍJBA VONULT A MAGYAR HON­VÉDSÉG FŐPARANCSNOKHELYETTESE. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Horthy Miklós kormányzó vitéz Sípos 'gyalogsági táborno­kot, a magyar honvédség főparancsnokának he­lyettesét saját kérelmére felmentette állásától és nyugdíjba helyezte. Utódijává ugyanakkor Rapaich Richárd altábornagyot nevezte ki, akit egyben lo­vassági tábornokká nevezett ki. — A CSEHSZLOVÁK JOGÁSZOK ELSŐ SZAKKONGRESSZUSA. Prágában ezeiphembeír 26. és 28-<a köaöht zajltilk le az eíteö csehszlovák jGigász-'SyjakkoiBjgireisszns, meHymelk védnöke dr. ÍBerues köztársasági einök, tiszteletbeli elnökei a miniszterelnök, az igazságügyi, beliügy és umi- fikiációs miniszter. A kongresszus hat munka­bizottságban fog diolgoizni (ádltalános jogi, bárói, ügyvédi, közjegyzői, álami hivatalnoki, magán- hivatalmofki bizottság). A kongmessznsra eddig 1300 nés'ztvevő jelentkezett e azon a jugoszláv, francia és lett ügyvédi kamarák s egyéb jogász szaktestületieik iis képviseltetik magukat. A meg­nyitó ülést a Rudiolfinumhan tartják, a szak- bizottságok a csielh tudományegyetem jogi fa- Mitásának épületében fognak ülésezni, ., u_ ; Oslo, szeptember 18. R éjik javákból érkező je­lentés szerint a borzalmas vihar, amely elpusz titotta Charcot professzor „Pourqoi pas“ nevű hajóját, még öt halászhajót semmisített meg, amelyeken összesen ötven halász tartózkodott. Az öt halászhajó közül eddig egy sem tért vissza Rejkjavikba és bizonyosra veszik, hogy vala­mennyi halász a tengerbe veszett a hajókkal együtt. Alégy tudós bizonytalan sorsa Páris, szeptember 18. Saint Halóból jelentik, ahonnan a Pouirqoi. pás elpusztult matrózai szár­maztak, hogy a sarkkutató hajó legénysége har­mincöt francia állami matrózból állott. Az el­pusztult hajóm utazott egyébként Charcot pro­fesszorom kivüíl dr. Parat, továbbá Jacquier, a természettudo­mány professzora a Sorbonne egyetemen, De- vaux hires fizikus és Larronde, a földrajzi tár­saság titkára. Az eddigi jelentések ^szerint ez a négy tudós is elpusztult Charcot profesz- szorral és a legénységgel együtt. Más jelentés szerint három tudós, egy dán, egy francia, és egy 6vájci tagja aiz expedíciónak, a hazatérésre az Angmagsalilk nevű grönlandi hajót vette igénybe és így a három kutató meg­menekült. A világítótorony A „,Pionírquoi pas“ katasztrófáját a súlyos vi­harban főleg az a körülmény okoizta., hogy az egyik világítótornyot, amely a kikötőitől észak­ra van, összetévesztették eigy másik viiágitó- toroimnyal és igy a hajó. legénysége aizt hitte, hogy a kikötő bejáraitámáll vannak. A kormá­A „POURQUOI PAS“ nyos a látható világítótorony felé vezette a, ha­jót és igy történt, hogy a hullámok a jármüvet nekivágták a parti szikláknak. A sarkvidék hőse Charcot a sarkkutatás nagy hősei közé tar­tozott. Csillapíthatatlan érdeklődéssel fordult már korai!jóságától fogva a sarkvidékek felé és a sarkkutatás kedvéért otthagyta orvosi pá­lyáját is. Jen, Martin Clharcotnak, a világhírű francra ideg­orvosnak, a modern ideggyógyászat úttörőjének volt a fia. Életpályája úgy indult, hogy apja örö­kébe lép. Orvostudományt tanult, aztán mint dició. Jó eredménnyel járt, emlékét a Palmer-sziget- csoport felfedezése őrzi. Három évvel később Charcot átvette a „Pour- quoi pas?“ (Miért ne?) expediciós hajó parancs­nokságát. (Ezen a hajón indult most is az utolsó, végzetes expedicióra.) Az 1907-i sarkkutató utón a Graham földet, az Adelaide szigeteket és a Dece.ppion (Csalódás) szigeteket kutatta át Char­cot expedíciója. Rendkívül értékes tengermérési és meteorológiai vizsgálatokat végzett. Ezeknek a vizsgálatoknak az adatain felül nagy állattani gyűjteménnyel érkezett haza a „Pourquoi pas?“ 1910 júniusában Franciaországba. Charoot-t a tengeri laboratórium igazgatójává nevezték ki. 1926-ban a francia akadémia segítségével ismét felszerelte Charcot a Pourquoi pas?-t és el­indult Grönland tengereinek és szárazföldjének átkutatására. Harmadszor 1928-ban vezette ha­jóját az örök jég hazájába. Amundsen és Guilband francia kapitány felku­tatására. Az „utolsó ut“ A mostani ut lett volna Oharco utolsó expe­díciója. Úgy tervezte, hogy ezután csak feldol­gozza eddigi eredményeit. Ez már halála után derült ki. A hónap végére várták vissza Kopenhágába, nagyszabású ünnepségeket készítettek elő tiszteletére és a királyi földrajzi társaság aranyéremmel akarta kitüntetni. Kitüntetésekben különben sem szűkölködött Char­cot. A francia becsületrend parancsnoka volt s a legtöbb európai egyetem diszdoktora. Stauning dán miniszterelnök kijelentette, hogy Charcot mindig kitűnő és élénk kapcsolato­kat tartott fenn Dániával. Igen nagy elismerés­sel nyilatkozott a miniszterelnök erről a tanúval­lomásról, amelyet a grönlandi per tárgyalása során a kutató a hágai döntőbirósás: előtt tett. Bernachi kapitány, az ismert angol kutató sze­rint Charcot a század egyik legkiválóbb kutatója volt és halála súlyos veszteség a világ tudományos életének. Utolsó expedícióját máT nem vezethette ered­ményes befejezéshez. Emlékét nagyértákü tudo­mányos munkáin kívül a délsarki Charcot-föld őrzi. Ez a földterület a déli szélesség 70—75 fo­ka között fekszik, meredek szikíacsucsokkal; teljesen jég borítja. AnagytzöOMnéphliotákbezárátával fenyegetőzik az országos hivatal Mert a város nem fizeti a dologi kiadásokat - A városi tanács visszautasítja a követelést Nagyszőllős, szeptember 18. (Saját .tudósitónk­tól.) Az ungvári országos hivatal átiratot intézett Nagyszőllős városához, amelyben azt követeli, hogy a város október végéig fizessen 8.500 koro­nát a nagyszőllősi állami népiskolák dologi kiadá­sainak fedezésére, különben javaslatot fog tenni az iskolaügyi miniszté­riumnak, hogy a népiskolákat szüntessék meg és ez esetben Nagyszállást fogják kötelezni a községi népiskolák felállítására és fenntartá­sára. A város legutóbbi tanácsülésén foglalkozott a meglepő átirattal és egyhangúan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a köve­telés teljesen jogtalan. A város nem köteles megfizetni a népiskolák do­logi kiadásait, mert az 1868. évi 39. törvénycikk értelmében a községek csak ott kötelezhetők községi népiskolák felállítására és fenntartására, valamint az állami népiskolák dologi kiadásainak fedezésére, ahol felekezeti iskolák nincsenek. Már pedig Nagyszőllős ön római katolikus, görög- katolikus és református felekezeti iskolák mű­ködnek, tehát a most is érvényben lévő törvény értelmében a város nem kötelezhető az állami népiskolák dologi kiadásainak fedezésére. A ta­nács ilyértelmü határozatát megküldték az or­szágos hivatalnak és úgy jogászkörökben, mint a község körében érdeklődéssel várják a különös ügy fejleményeit. Arra még nem volt példa a köz- igazgatás történetéiben, hogy a hatóság az iskola megszüntetésének fenyegetésével igyekezzék ér­vényesíteni álláspontját. ^ HENLEIN LAPJÁT ÚJBÓL BEEN­GEDIK AUSZTRIÁBA. Becsből jelentik: A szövetségi kancellária hatályon kívül he­lyezte az ez év május 30-án hozott rende­letét, amellyel a Prágában megjelenő „Die Zeit“ cimü napilapnak, a csehszlovákiai szudétanémet párt hivatalos szócsövének ausztriai terjesztését egy évre betiltotta. xx Bolond Istók a mosókonyhában. Egy kis városban él egy öreg legényember, aki különféle kijelentéssel ejti sokszor ámulatba az embereket, amely mondások az első percben furcsáknak tűnnek, .de ha az em­ber gondolkodik rajtuk, rájön, hogy bizony van értelmük. Az öreg különcöt Bolond Istóknak nevezték el. Legújabban a követ­kező történt. Bolond Istók, aki már sokszor mérgelődött azon, hogy fehérneműje oly gyorsan szétfoszlik, hirtelen megjelent a mosónőjénél, leült egy fölforditott teknőre és nézte, miként mosnak az asszonyok. EgX ^eig hallgatott, azután azt kérdezte; „Mondják, ha cérnát akarnak befűzni, ma­rokra fogják-e a fonalat vagy két ujjuk közé?** Az asszonyok megütközve kapták föl fejüket a munkától és nem igen tudtak erre a csodálatos kérdésre felelni. Közben a vén különc folytatta: „És ha nehéz zsá­kot akarnak cipelni, két ujjúkat használ­ják-e, vagy jól megmarkolják?"* — ,,Nos“ — felelte az egyik asszony — „mikor hogy!“ —- „Nagyon helyes** — felelte az öreg —• „éppen azért, használja a kenő­szappant a padlómosásfioz, de az én ingeim­hez azt a szappant, mely kíméletesen, de amellett alaposan mos és az a Schicht Szarvas szappan!** Neve, származása sza­vatol azért, hogy megtartja, amit Ígér: Schicht Szarvas szappan kíméli a ruhát. xx A szél és a hideg egészségessé tehetik az arcszint, de káros hatással is lehetnek a bőrre. Ajánlatos ezért, hogy bevált arckrémmel véd­jük bőrünket a túlságos kiszáradástól. A Nivea- krém e célra — Eucerit tartalmánál fogva — különösen ajánlható. Shiríey Temple útban Európa leié Newyork, szeptember 18. Shirley Temple, a bájos kis gyermekfilmprimadonna hajóra szállt és útban van Európa felé. A kis művésznő meg­látogatja Londont, Parist, Berlint, majd Becsbe és Budapestre is ellátogat. Elhelyezték és rendezték a hires lőcsei levé lért Lőcse, szeptember 18. (Saját tudósítónktól.) Lőcse város kétszáz éves levéltára egyike a leg­gazdagabb szlovenszkói hasonló intézményeknek és régebben messze földről jöttek érdeklődők és tudósok a levéltár tanulmányozására. A felbe­csülhetetlen értékű levéltár valóságos kincses- bányája az érdekes és tanulságos régi okmányok­nak, úgy kortörténeti, mint közgazdasági és köz- igazgatási szempontból is. Az irattár évekig el volt zárva a látogatók elöl, egy része a volt városi kisdedovóban feküdt szanaszét, más része a városházi harangtorony­ban volt elhelyezve. Most végre intézkedés történt, hogy a nagyér- tékü irattárt méltón elhelyezzék és megőrizzék. Kőszeghy Elemér nyugalmazott muzeumigazgató tervei szerint renoválták a gótikus háznak ne­vezett épületet és a múzeum céljaira adaptált házba szállították át az arattár anyagát, ahol azt Handlovics Kálmán városi ellenőr szakszerűen rendezte. Az 1280. évtől 1848. évig terjedő történelmi levél­tár összesen 28.251 darab okmányt tartalmaz, amelyeket huszonegy csoportba osztottak. A leg­régibb okirat az 1200. évből, az utána következő az 1319. évből származik és az utóbbi a szepesi káptalannak István gróffal kötött egyezségét tartalmazza a Lőcse mellett fekvő alsórépási bir­tok határainak megállapítására nézve. Az értékes levéltár igy tehát újból hozzáférhetővé válik az érdeklődő kutatók számára. — FÜRDÖKUTATÓ INTÉZET BUDAPESTEN. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar főváros gyógyihelyi bizottsága a közel jövő­ben fürdőkutató intézetet létesít Budapesten. Ez lesz az első ilyen intézet az egész világon. xx Mozdulatmüvészeti és Testkultúra Tanerőképző Intézet, Budapest. IV., Egye- tem-ucca 3. Jelentkezés: Gottschlig Iza, II., Szilágyi Dezső-tér 4 és Magazinerné Róna Magda, Vv Rudolf-tér L [idegorvos működött a párisi közkórházakban. Miután a párisi Pasteur-intézetben töltött néhány évet, mint asszisztens, egyetemi tanárrá nevez­ték ki. De már orvosi működése idején is minden j szabadidejét sarkkutató tanulmányoknak szen­telte. Végül megvalósult nagy álma: 1904-ben hajót szerelt fel a déli sark átkuta- I tására. Ez volt az első francia déísarki expe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom