Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-02 / 200. (4049.) szám

1936 szeptember 2, szerda. MHifeu idd véshető Erős nyugati széllel az időjárás változékony, meglehetős hűvös, helyenként csapadékkal. — Időjóslat: Egyelőre változatlan. — KERESZTUT-SZENTELÉS MARIA- VÖLGYBEN. A tnáiriavödigyi uj kereszrtutat szeptember 8-án szentelik fel nagy Ünnepség ke­retében. Megelőzőleg szeptember 5-töl szent- gyakorlatot tartanak a hívek számára s hódoló körmenetet rendeznek a szent kereszthez. Szep­tember 12-ón újra szent gyakorlatot tartanak. A magyar hívek számára Csaposa Géza nagy ma­gyar! plébános mondja a szentbeszédeket. Fel­kérjük katolikus testvéreinket, hogy az ünnep­ségekre minél nagyobb számban zarándokolja­nak Márlavülgybe. erre a régi kegyhelyre. — SZIX)VKNSZKóN ISMÉT AK­TUÁLIS A KIVÁNDORLÁS, A Ceské Slovo szerint Szlovenszkón és Kárpátalján ismét teljes erővel dolgoznak a tengeren­túli cégek ügynökei, akik kivándorlókat toboroznák. Különösen a Vág völgyéből is­mét megindult a kivándorlás különösen Ar­gentína felé a más délamerikai államokba is. A lap szerint igen sok család készül még kivándorolni. — ÚTRA VÉRHASTARVÁNY LÉPETT FÖL GYERTYÁNLIGETBEN. Nagybocskói tudósítónk jelenti: Ez évben már másodszor szedi áldozatait Gyertyánligeten a vérhasjár- vány. Ez alkalommal is több haláleset történt. Az iskolai hatóságok a kerületi orvos javasla­tára az iskolai év megnyitását két héttel elha­lasztották, * — FÜRDŐ HÖLGY A KIRAKATBAN. Lon­donból jelentik: Egy londoni parfőm-cég tu­lajdonosának eredeti reklámötlete támadt. Fürdősót akart forgalomba hozni, tehát az üz­let nagy kirakatába beállított egy fürdőká­dat, amibe egy elragadóan szép szőke lányt Ültetett, aki a nagyközönség szemeláttára egész nap fürdik a kirakatban, természetesen a fürdősóval. A fürdőző hölgynek persze csak a feje és válla látszik ki a fürdőkádból, de azért így is száz és száz férfi tolong nap­hosszat a kirakat előtt. A napokban az álmél- kodó tömegben megjelent egy fiatalember, aki egy darabig szemmellátható elragadtatással szemlélte a fürdőző hölgyet, majd a közönség élénk megdöbbenésére lekapta a kalapját és dörgő hangon rákezdte: „God savé the King“. És elfujta az egész angol himnuszt. Rövide­• sen előkerült egy rendőr, aki rákiáltott a fia­talemberre: „Megőrült, hogy itt egyszerre a himnuszt kezdi énekelni ?“— „Szó sincs róla, felelte a fiatalember, csak azt akartam elérni, hogy a hölgy felálljon Itt a kirakatban." Nem volt olcsó mulatság — tíz fontjába ke­rült ,* — MÁTYUSFöLDI AMAZONOK. Mátyásföldi tudósítónk jelenti: Szabó Má­ria semtei leány régóta haragban élt Fandl Máriával. Tegnap összetalálkoztak a ha­ragosok s rövid szóváltás után egymásnak estek s össze-vissza verték egymást. Mind­kettőt súlyos sérüléssel szállították be a kórházba. — Zsigárd községben Tóth Júlia földmüvesasszony féltékenységében, össze­verekedett Farkas Ilona ottani szülésznő­vel. A verekedés során a féltékeny asszony felkapott egy főzőkanalat s azzal alaposan összeverte vetélytársnőjét. Tóth Ilona ellen megindították az eljárást. — Vágkirályfa községben Pozsonyi Béláné összeveszett szomszédjával, Kovács Szilveszternével. Pozsonyiné veszekedés közben egy tégla­darabbal bezúzta ellenfele fejét. Megindí­tották ellene a bűnvádi eljárást. — MUNKÁSSZERENCSÉTLENSÉG. Nagybocskói tudósítónk jelenti: Román Iván, az erdőkincstár gyertyánligeti ipar- vasutjának fékezője olyan szerencsétlenül ugrott le a vonatról, hogy ballába a kere­kek alá került. A kerekek bokánál lemet­szették a szerencsétlen ember lábát. BeszáL litották a kórházba. Magyar újságíró a Zinovjev-pör országában Moszkva 1936: — a Szíalm=Í>ajiisz meg a Lenínsszakáll harca Szovjetorosz néphangulat ■ A doktrinér csak a külföldön kell ■ Lenin Sztálin árnyékában Epekő-, vesekő- és hólyagkőbetegek, vala­mint azok, akik hugysavas sóik tulszaporodó- sálban és koszi vény ben szenvednek, a termé­szetes „Ferenc Józsefi keserüvia használata által áiLLaipjotiuk javulását érhetik: el.- ÉLETUNT AGGASTYÁN. Lőcsei tudósitónk jelenti: Mattyasovszky Emil het­venéves mátyásfalvi lakos többször pa­naszkodott, hogy megunta az életet s ezért végez magával. Tegnap valóra váltotta szándékát. Jobbkezén felvágta az ereit, majd felakasztotta magát. Mire ráakadtak, már nem volt benne élet. — ÉLELMES GABONATOLVAJ. Nyitrai munkatársunk jelenti: Érdekes lopási eset miatt tettek följelentést Tóth Lajos zsigárdi gazda el­len. A gazdának a földmüvesszövetkezet magtá­rának szomszédságában állott, a háza. Az élel­mes gazda kisebb rést ütött a válaszfalba s azon keresztül mintegy ezer korona értékű gabonát folyatott át a raktárból a saját kamrájába. A lopásra a napokban jöttek rá s megtették a bűn­vádi följelentést a gazda ellen. Moazkva, szeptember 1. Magyar újságírók közüli ém jártam utoljára orosz területen. A pár hét alatt, amíg keresztülvergődtem e vég­nélkül! földdarabon, sok mindent láttam. Még­se mernék oly határozottan nyilatkozni az orosz viszonyokról, mint a kommunista vezé­rek kivégzése után egyes vezércikkekben ol­vastam. Lépten-nyomon elfognak ismerőseim:-— Mit szól az orosz eseményekhez? — Nem értem az egészet! — felélem, ha friss és fürge vagyok. De, ha történetesen este kérdezik, akkor már csak a vállamat vonogatom. Nem érdemes céltalan, végnélküli vitáikba keveredni. Az emberek nem arra kiváncsiak, hogy mi a valóság, hanem arra törekszenek, hogy véle­ményüket megerősítsük. Ilyen lelki klinikával sajnos nem szolgálha­tok. Bevallom, nekem is nagy probléma mindaz, ami az elmúlt héten Moszkvában történt. Ka- menev, Zinovjev és tizennégy társuk haláluk­ban époly titokzatosak, mint az az ország, amely Őket történelmi magasságba emelte, hogy tizenkilenc év múltán egy vállrándítással a ki végzetek jeltelen sirgödrébe taszítsa. E monstre elvánulásd pernek a lefolyása oly kerekded és zökkenőnélküli volt, mint egy jól felépített regény. Az orosz távirati iroda által kiadót szűkszavú s a moszkvai rádióállomáson a világűrbe bömbölt, végnélküli híradások azt az érzést keltették az emberben, hogy a szovjetbi- rónak könnyű volt a dolga. A csodálatos emlékező­tehetség A vádlottak, a legkörmönfontabb, hetedkézen át felhozott gyanúsításokra is, szinte mártírhalál’' utáni vágyakozással vállalták a bűnösséget. jj Például, tisztán emlékeztek arra, hogy 1932 g junius 4-én délután félöt órakor kivel és miről | beszélgettek. Pedig ez a csodálatos memória-;; próba, nem egy kávéházi fogadás eidőltét szói-;! gálta, hanem halálos ítéletük végére tette a pe- 1 csétet. Higyjem eb hogy tényleg igy vek? S ha ezt is mondta, higyjem el, hogy ő és tizenöt társa, — akik egy évvel ezelőtt, amikor Moszkvá­ban jártam — a doktriner bolsevizmus leg­szélsőbb baoldalán áltak, megtagadva egész múltjukat, világszemléletüket, nacionalista vizekre evezitek? Ezt ne kívánja tőlem senki. Elhiszem, hogy a rájuk oly katasztrofális tárgyaláson úgy visel­kedtek, úgy valottak, ahogy a szovjet félhiva­talos orgánumok jelentik. Azt is elhiszem, hogy agyonlőtték őket. Azt azonban, hogy gondolatukban, terveikben, A nagyváradi premontrei rendet megfosztották ingatlan vagyonától Épületeit a telekkönyvben az államra Írták át, mert Ghibu román tanár szerint a tulajdonjogát elismerő 1870-es bekebelezés „téves" volt Nagyvárad, szeptember T» Súlyos meglepe­tésre -ébredtek a várad! premontrei rend kano- nokjiai: a nagyváradi járásbíróság minden tár­gyalás és előzetes értesítés nélkül a román állam nevére irta át a telekkönyvben a premontrei rend ősrégi templomát, fogún- náziumi épületét és rendiházát. Egy tollvonással elvették a rend ingatlan­vagyonát. Ez a rendkívül megdöbbentő és lesújtó intéz­kedés Ghibu Onsifoir egyetemi tanár, a Cuza- párt szilágy megyei elnökének müve. A bezárt gimnázium A jászóvári premontrei rend nagyváradi plé­bániáját még a 12. században létesítették és a rend főgimnáziuma idestova másfél évszázad óta ál! fenn. Ebben az iskolában számos előkelő román tényező is végezte tanulmányait, A ro­mánok az államfordulat után a rendet eltiltották a tanítástól. A rend tagjainak tekintélyes része eltávozott Váradról és a gödöllői újonnan létesített főgim­náziumban helyezkedett el. Váradon csupán né­hány kanonok maradt a fehér papok közül és itt csendes leikészi teendőt végzett. Eleget tetteik a romániai törvénynek is: szervezetileg külön­váltak a csehszlovákiai vezetőségtől és külön jogi személyiseget szereztek,a unit a román val­lásügyi miniszter 1927-ben elismert. A jogcím Nemrégiben beidézték a kolozsvári hadbíró­sághoz Szilágyi Dózsa premontrei tanárt. Nem mondták meg neki, hogy mi a vád ellene, -ha­nem számos kérdést intéztek hozzá, amelynek a célját a tanár nem is értette. De feltűnt neki főleg egy kérdés. 1891-ben néhai Cséplő Péter premontrei tanár kiadta a rend váradi történe­tét és ebben az a mondat foglaltatik, hogy a pre­montrei rend használatba kapta jelenlegi épüle­teit albból a célból, hogy azokban tanítson. A rend tehát ne hagyja abba a tanítást, mert igy- FEJSZÉVEL TÁMADT A PÉNZ­ÜGYŐRRE. Nagybocskói tudósítónk je­lenti: Pávlyuk Vaszily nagybocskói munkás bevásárolni volt Romániában. Mikor visz- szatért a köztársaságba, fejszével támadt Janda fővámosra, aki áruit átnézte. Janda segítségért kiáltott és az elősiető csend­őrök lefegyverezték a támadót. Megállapí­tották, hogy a munkás Romániában alapo­san felöntött a garatra s beszámíthatatlan állapotban tért vissza a köztársaságba. tarthatja meg épületeit. Ennek a mondatnak annak idején senki nem tulajdonított jelentőséget, hanem csupán buzdító frázist a rend hivatásának teljesítésére. Hiszen a rendnek soha eszébe nem jutott, hogy abba­hagyja valamikor is az oktatást, ez lévén a fő­hivatása. De annál kevésbé lehetett ennek fon­tossága 1891-ben, amikor a rend összes ingat­lanaira a tulajdonjogot még 1870-ben bekebe­lezték a telekkőnyvben. Szilágyi Dózsa tanárhoz most azt a kérdést intézték a hadbíróságon, hogy ismeri-e Cséplő Péter könyvét? Szilágyi Dózsa igennel féléit. Miután Cséplő könyve egyébként közli azt az oklevelet is, amellyel a premontrei rendet fel­ruházták a váradi intézményekkel, nem gondol­ta, hogy Cséplő könyvének fürikészése mit akar jelenteni. Most aztán minden kiderült. Egy kijavított tévedés Szombat délelőtt Szilágyi Dózsa tanártól azt kérdezte az iskola pedellusa, igaz-e, hogy elvet­ték a rend vagyonát, mert neki valaki ezt mond­ta. Így tudták meg az első hirt a rend tagjai a lesújtó eseményről. Siettek információt szerez­ni: igaz-e ez a hiób-hix? A rend ügyésze a járás- bírósághoz fordult információért és ott meg is kapta a felvilágosítást, hogy a járásbíróság határozata folytán előző nap a telekkőnyvben átírták a rend ingatlanainak tulajdonjogát az állam nevére. Ghibu Onsisor tanár adta be erre vonatkozólag a kérelmet, mondván, hogy 1870-ben tévesen írták be ezeket az ingatla­nokat a premontrei rend tulajdonául és igy most indokolt, hogy ezt a tévedést ki­igazítsák. A járásbíróság meg sem idézte a premontrei rendet, hanem egyszerűen eleget tett egy telje­sen távolálló magánember kérelmének és igy egyetlen tollvonással megfosztotta a rendet a tulajdonától. A rend a felsőbb bíróságnál keres orvoslást. — RALÖTT HARAGOSÁRA EGY LU- DANYI LEGÉNY. Nyitrai munkatársunk je­lenti: Ludány községben tegnap délután véres verekedés történt. Krajcsovics Ernő ludányi le­gény kerékpáron igyekezett a szomszéd faluba. Útközben találkozott régi haragosával, Gerhát Istvánnal s ez egy kővel megdobta. Ekkor vad verekedés kezdődött a két legény között s Ger­hát maga alá teperte ellenfelét. Karjcsovics szo­rongatott helyzetében előrántotta revolverét s támadójára lőtt. A golyó súlyosan megsebesí­tette Gerhátot, úgyhogy be kellett számtani' a kórházba. tetteikben — akár egy röpke pillanatra is — a fasizmus felé húztak volna, ezt még az olyan elfogult ember se hiszi el, mint — Sztálin! Két szobor története Én nem beszéltem se Sztálinnál, se Kamanev- vel. Egyáltalán szovjetföldön kerültem a vitatko­zást, politikát. Ellenben annál többet hallgat­tam 'és figyeltem. Még akkor is észre kellett volna vennem, ha vak lennék, hogy Oroszországban konjunktúra van a szobor­öntésben. Minden valamirevaló állomáson az utas két szobrot lát. Egy nagyot és egy kicsit. A nagy Sztálint ábrázolja. Ez rendesen az állomás főépülete előtt áll, virágágy közepette. Hátul pedig, ahol kevés utas fordul meg, a raktárházak kijárója táján árváskodik Lenin mellszobra. Minkét remekmű egy műhelyben készült. Szá­zas szériákban. Bizonyára központi irányítás mellett állították elő őket. így még véletlenül se került Lenin emlékműve az első helyre. Sztálin tömött bajusza körül valami nyárs- polgári kedélyesség játszadozik. Lenin he- egyes szakállát előretolja, balszemét gúnyo­san összehúzza s jobb mutatóujjával fenye­get, Ez volt az ő híres szónoki póza. Az uj népszerűség Már ez a rangsor is sötét gyanút keltett ben­nem. Belső kételyeimet csalk megerősítette egy angol mérnök, Moszkvában beszéltem vele. Valahogy erről az ezer és ezer kíüamétemyi távolságon felámított szoborgalériáról esett a szó. — Szemre — mondtam — nagyon csinosak a pályaudvarok. A szobrok pedig művésziek és jól hatnak. Angolom legyintett >— Több ez kérem a kegyeletnél, vagy amint azt ön feltüntetni akarja, az estétákai szüksé­gességnél Ez, uram, csendes tüntetés, amelyet a nép máris követ, Nézzen széjjel Moszkvában s látná fogja, hogy a tömeg Sztalin-bajuszt hord. Még öt évvel ezelőtt minden dvhü pro­letár Len in-szakáik viselt. — Nem jelent semmit — feleltem. — Politi­kai divat. Á cári időkben a gárdatisztektől a muzsikokig, mindenki Sándor-szakállt hordott. Nálunk e téren Ferenc József diktálta a divatot. — Nagyon helyes. Ez a népszerűség egyik foka. Oroszországban ma már Lenin-szakállt kizárólag a doktriner bolsevikok hordanak. Ezek az örök forradalmárok esküsznek Leninre s nem tudnak beletörődni a nyugalmasabb idők egyformaságába. Különben — mondta — itt jön éppen egy doktrinér. Az utolsó doktrinérek Tényleg, szemközt velünk vékony, pápasze­mes emberke közelgett. Balhóna alatt vastag aktatáskát cipelt. Néha jobbjával heves mozdu­latokat tett, miközben érthetetlen szavakat mor­mogott világnézeti szakállába. Az angol nyugod­tan bevárta, amíg a szakállas elment mellet­tünk. Aztán folytatta: — Akármi legyek, ha ez nem az ortodox szárnyhoz tartozik. TrockSjra esküsznek. Ezek Sztálint árulónak áld, szerintük, ha nem is egészéiben, de vissza akarja állítani a kapitalisztikus rendet. — Képzelődés — feleltem. — Sztálin leghi- veb embere volt Leninnnek! — Volt — húzogatta a vállát az angol — Mit gondol ön, mi lehet a legnehezebb feliadat most odafönt? (Fejével a Kremlre mutatott.) — Sejtelmem sincs! — Én megmondom. Kommunista jelszavak mellett egyengetni a potgárosiadás útját, Sztálin a forradalmat akarja likvidálni. Két fel­adattal kell megbirkóznia. Az egyik a bepropa- gandázott tömeg. Ez még hagyján, A keményebb dió ezek az örökösen lázitó hegyesszakálluak. — Meglehet. — Kételkedik? Majd meglátja, öt évet se adok nekik és kiirtották őket. Sztálin a doktrinereket csak ekkor szereli, ha külföldön dolgoznak, Belül rendre, fegyelemre s munkára van szük­ség. Ezért engedte életre kelni a kisbirtokot és alapított érdemrendet. MÉCS ALAJOS. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom