Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-13 / 210. (4059.) szám

1936 szeptember 13, vasárnap.

rPI«<M-MAGfcvR-Frr£!L5E>

Hírek

„Azon igyekeztem mindig, hogy az életemmel is

prédikáljak..."

A hatvan esztendős Tost Barna pápai prelá- tus, Kassa város kanonok-plébánosa mondja:

— Gyermekkorom óta készültem a papi pályára és az Isten kegyelme hozzásegített elhatározásom megvalósításához. Harminchét esztendeje vagyok pap s ebből az időiből tizenhat évet a nagy kassai püspök, a boldogult emlékű Fischer- Colbrie Ágoston olda án töltöttem, mint titkára udvari papja, legbizalmasabb munkatársainak egyike. Azok az eszmények irányítanak ma is a munkámban, amiket nagy püspökünktől tanultam. Mindenkinek a szolgája vagyok s minden igyekezetem arra irányul, hogy jó lelkipásztor legyek s híveim lelkiszükséglcteit kielégítsem nemzetiségre való különbség nélkül. Negyvennégyezer hívem van a kassai plébánia területén, az isteni gondviselés tehát nehéz posztra állított, de úgy érzem, hogy tizennyolc esztendős plébános! működésem alatt mindig a legjobb akarattal igyekeztem szolgálni Istennek és a híveimnek. Mindig azon igyekeztem, Hogy Isten papjához méltó életet éljek, hogy az életemmel is prédikáljak. Igve- kéztem mindig összebékiteri a veszekedő két, áthidalni az ellentéteket, kiküszöbölni a káros különbségeket, amik az egyházközség és a híveim életében elmozdultak. Igyekeztem erőmhöz mérten segítségükre lenni a hozzám fordulóknak, igyekeztem letörölni a könnyeket, amikkel napnap mellett találkozom ... Büszke vagyok rá hogy p’ébánosl működésem óta állandóan tizenhárom káplánom van, de még sosem merült fel közöttünk a legkisebb differencia sem.

— Zhórón születtem, Rákóczi száz hársfájának

levegőjében s ma is az a lélek él bennem, melyet a szülői házból, a Rákóczi-hársfák alól hoztam magammal. Magyar vagvok, magvarnak érzem magam s ezt sosem tagadom meg. És büszkén val óm magam sárosinak is. Kezdetből fogva kivettem a részem az itteni magyarság küzdelmeiből, életéből: a magyarságért folytatott munkából. De sosem úgy, hogv türelmetlen lettem volna más nemzetiségű híveimmel, hittestvéreimmel szemben. Egyaránt szolgája vagyok mindenkinek s ezt a krisztusi törvényt akarom szem előtt tartani további munkálkodásomban is. Hat órát alszom naponta, a többi időm a híveim rendelkezésére áll. De sokszor még ez is kevés, Kár, hogv csak huszonnégy órája van a napnak, mert különben több időm jutna például arra, hogy a könyveimnek is szenteljek egy kis időt. A háború alatt huszonöt hónapig katonapap vcltam s nagyrészt a kórházak beteg és sebesült katonáinak nyújtottam lelki vigasztalást.

— Mindig boldognak és megelégedettnek éreztem magam. Akkor voltam a legboldogabb, ha valakinek szolgálatot tehettem. És boldog vagyok, hogy egy ilyen templomnak lehetek a papja, ami'yen a kassai Dóm. — Melyik volt életem legboldogabb pillanata? Talán az, amikor 1912. szeptemberében Fischzr-Colhrte püspökkel, aki különben minden útjára magával vitt, Rómában jártunk X. Pilis pápánál és őszentsége, akinek figyelmét nagy püspökünk felhívta rám, külön is megáldott belső dolgozószobájában. A másik nagyon boldog pillanatomat akkor éltem meg amikor 1918-ban, mint újonnan kinevezett plébános, beköltöztem a kassai plébániára és jó szüleim: édesapám és édesanyám is velem jöttek s újra otthon, a szülői szeretet melegében érezhettem magam. Nagyon boldog voltam akkor, hogv visszaadhatom szüleimnek azt a sok jót, amit tőlük kaptam. A lakásomban minden az én Ízlésem szerint van elrendezve. Az íróasztalom tervét például magam rajzoltam meg..

— Nagy szeretettel foglalkoztam mindenkor az ifjúsággal. Tanítottam, vezettem, oktattam őket. Harminchárom év óta alelnöke és elnöke vagyok a kassai Katolikus Legényegyletnek, vezetője voltam a leánykongregációnak. 1919-ben a veszedelmes vörös időkben, szerveztem meg a kassai katolikus egyházközséget. Legnagyobb örömöm ma is, ha a gyóntatószékben ülhetek. Azt szeretném, ha a plébániámban mindenki jól érezné magát. Nemzetiségre és osztálytagozódásra való különbség nélkül...

Egy igazlelkü, közel négy évtizedes krisztusi munkára visszatekintő főpap megható önvallomásai ezek a sorok. Megérdemelnék, hogy ércbe- öntve szolgáljanak útmutatóid, példaképül napjaink és a későbbi korok fiai számára..,,

(k.)

— A PÁPA A SPANYOLORSZÁGI BARBARIZMUSRÓL. Rómából írják: XI. Pius pápa az ozieroi tartományi eucharisztikus kongresszus vezetőségének fényképét adományozta. A fényképre sajátkezüleg a következő szöveget irta: „Teljes szivemből megújítom áldásomat a kongresszus tagjaira, akiknek munkássága minden bizonnyal őszinte megvallása a hitnek és szeretetnek Krisztus urunk iránt. Ez a megval- lás ma annál fontosabb és vigasztalóbb, mert igen sok helyen, különösen pedig Spanyolországban szentségtörő formában, embertelenül és barbárul tagadják és megtagadják Krisztus jogait."

— A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM REVÍZIÓS OSZTÁLYÁNAK UJ VEZETŐJE. A

kormány németnyelvű kőnyomatosa jelenti: Dr. Prihoda miniszteri tanácsos e napokban vette ál a pénzügyminisztérium revíziós osztályának vezetését, mig elődje, Novotny osztályfőnök szabadságra ment. Novotny szabadsága 1937 végéig tart s az osztályfőnök többé már nem tér vissza hivatalába, hanem nyugdíjba vonul. Novotny osztályfőnök és dr. Prihoda miniszteri tanácsos is az agrárpárt tagja.

A spanyol polgárháború egyedüli győztese:

Andorra, a hadlcsempész országa

A hatezrek országában mindenki meggazdagodik, mert a tarasconiTartarin-ek megoldották a gazdasági válságot

Barcelona, szeptember. (MTP.) Tarascon kis.

városka, az Ariége mellett fekszik, békéjét év-j századok óta semmi sem zavarta meg. Innen pompás kilátás nyílik a háromezer méter magas Púig d'Estats-hegycsucsra, amelyet örökös hó borit. Ez a hegycsúcs uralja Andorrát, a hason- lónevü törpe-állam fővárosát, amelyre senki sem gondol, amelyről senki sem tud. A Toulou- se—barcelonai vasútvonal mentén fekszik ez az ország, amely szinte megközelíthetetlen, mert a vasútvonalat a kis fővárostól leküzdhetetlen hegytömbök választják el, és aki itt nekivág az útnak, számoljon vele, hogy száz rejtett Szakadékba zuhan, százszor eltéveszti az utat és végül menthetetlenül belevesz az őserdő jellegével biró rengetegbe. A törpe-állam fölött részben Franciaország, részben Urgel város püspöke gyakorol fenhatóságot és gyakorlatilag a köz- igazgatás a püspök kezeibe van letéve. A spanyol polgárháború óta a helyzet teljesen megváltozott és Andorrában a háborús csempészek vették át a hatalmat.

Hogyan indult meg az aranyeső a vadonban?

Mindössze hatezer lakosról tud Andorra története, a hivatalos népszámlálás ennyi andorrai polgárt hozott össze.

Nyomorult viskóik évszázados elhagyatott- ságban odaragadtak a hatalmas, égbeíörő sziklafalakhoz és lentről úgy festenek, mintha minden pillanatban lavinásan a szakadékokba zúdulnának.

Az andorraiak békés családi életet élnek, minden gazdagságuk a kecskéik, ezek viszont nem hasonlítanak a mi állatainkhoz, hanem olyanok, mint a zergék. Öszvéreik és szamaraik hozzáidomultak a vadonhoz és könnyed ugrásaikkal bizonyítják, hogy minden csak a megszokáson múlik. Az andorrai szamár is olyan, mint a zerge, a sziklás vadon meghitt állata. Egyetlen ut vezet Andorra fővárosába, de még itt sem túlzott a forgalom, hiszen közmondásos, hogy Andorrában nem lehet keresni, itt mindenki szegény. Autót csak elvétve láttak a lakosok,- akik abból éltek, hogy két ország határán terül el hazájuk és rendiszeres csempéséforgalmát bonyolítottak le Franciaország és Spanyolország közt. Nehéz munka a csempészé békében és valóban csak az vetemedik rá, aki mást már igazán nem tud. Sokat nem lehet vele keresni és akár dohányt, selymet vagy parfőmöt csempésztek, alig tudtak belőle megélni. Amellett a vállalkozás nagy kockázattal járt, mert a határőrséget csak úgy lehetett megkerülni, ha a dugárut felcipelték a legmagasabb ormokra és onnan szállították Spanyolországba. Bizony Andorrában nem igen akadt jómódú ember, de ez most egy csapásra gyökeresen megváltozott. Kitört a spanyol polgárháború és azóta megindult az aranyeső a vadonban.

Tarasconi Taríarin gazdasági ötlete

Alphonse Daudet, a nagy francia regényíró dehogy is tudta, hogy a jövőt rajzolja meg világhírű regényében, amelynek hőse a Tarasconban született Tartarin. Ez a nagyzoló kispolgár, a Spiesser remekbekészült típusa akkor még nem volt eléggé aktuális és igy nem is futhatta ki a maga igazi formáját, amellyel megmutathatta volna a világnak, hogy jobban ért egy ország gazdasági fellendítéséhez, mint Roosevelt „Agytröszt“-je. A spanyol polgárháború kitörésekor megmozdult a feledésbe merült Tartarin és Columbus tojásának a történetét ismételte meg, amikor egy igen egyszerű tényre mutatott rá.

Tarasconban van a végállomása azoknak a tehervonatoknak, amelyek főleg Franci aor- országból, de egyébként a világ minden sarkából a legkülönbözőbb árut szállítják azzal a rendeltetéssel, hogy most már innen továbbítsák Spanyolországba, Az áru deklarásávai nem igen törődtek, azaz mindaddig nem, amíg nem lépték túl a határt

Békében pedig ez a forgalom elenyésző csekélység volt. Tartarin gondolt egyet, összehívta Andorra kupaktanácsát és ezen elhatározták, hogy az állam gazdaságát fellendítik. Ennél mi sem könnyebb, hiszen Andorra önkormányzati állam. Ha tehát valaki indiszkrét lenne és mondjuk,

a nemzetközi be nem avatkozás értelmében megkérdezné, milyen áru is az, ami átlépi Andorra határát, könnyen ki lehetne mutatni, hogy Andorrának feltétlenül gazdasági gépekre van szüksége és hogy ezeket szétszedett állapotban szállítják az országnak, amelyben megindult a gazdasági prosperity. A gépalkatrészeket szép csomagolásban felrakják az öszvérek és szamarak hátára és igy szállítják Őket

a Pireneusok vadonjába.

Itt derül ki, milyen fontos tulajdonsága az andorrai szamárnak, hegy oly gyors, mint a zerge és hogy könnyedén szildáról-sziklára szökdécselve eltűnik az esetleges üldöző elől. Mert Andorrában villámgyorsan kell az üzleteket lebonyolítani, ott nincsenek túlterhelt raktárak és nincs az az árucikk, amely ne kelne el drága' pénzen. Nincs nap, hogy öszvérek hosszú sora ne indulna kalandos útnak a Pireneusok legmagasabb csúcsa felé. A menet elején egy-egy Tartarin, az agyafúrt nyárspolgár, akit Daudet megrajzolt, akiről az egész világ úgy beszélt, mint a hazug és nagyzoló és amellett tehetetlen ember típusáról és aki most egyetlen gazdasági ötlettel beváltotta a hozzáfűzött reményeket.

Vannak érdekeitek, akik sokat gondolnak Andorrára

Andorrának Spanyolországban egész sereg kiváló barátja van, akik mindenképpen támogatják a leleményes országot.

Puigcerda állomáson, az uj határvasutvon al legfontosabb pontján egyre több öszvér és szamár látható, amelyek rogyásig meg vannak terhelve azokkal az árucikkekkel, amelyeket a vonat Tarasconba szállított. Itt már nem gazdasági gépalkatrészek, hanem gyorsan romló áru, amelyet hamar Barcelonába kell szállítani, nehogy elértéktelenedjenek.

A spanyol vörös milícia nem okoskodik, mert belátták, hogy a gazdaságilag amúgy is nagyon kimerült országot további oktalan nélkülözésnek nem tehetik ki. Hetekig nagyszerűen ment az üzlet.

Andorrába özönlőt az arany, meri minden árucikket drágán megfizettek.

Az andorrai .kormány egyébként delegációt küldött Madridba. Ott a delegáció kijelentette, hogy Andorra régi barátja Spanyolországnak és százszázalékosan a kormány oldalán áll. Ha pedig a kormány csempész, ez ellen valóban senkinek nem lehet kifogása.

Mikor a hüvelyesveiemények felrobbannak

Váratlan eset következtében kissé kompliká- lódott a helyzet. Néhány nap előtt történt, hogy egy szállítmány, amely hüvelyesveteménynek volt deklarálva, abban a pillanatban robbant fel, amikor az andorrai határőrök és pénzügyőrök át akarták venni;

Mivel nem nagyon hitték el, hogy hüvelyes- vetemények robbanni szoktak, a dolognak kellemetlen mellékize volt és talán utójátéka is lesz. Egy percre minthá az andorrai ég beborult és az aranyeső megszűnt volna,

de a csempésziorgalom ma már annyira kiépített szervezet, hogy szüneteltetheti azt az állomást, ahol a robbanás történt és más utakon szállítja a gépalkatrészeket és a hüvelyes- veteményeket, amelyekre az országnak múlhatatlanul szüksége van. Közben Andorra polgármestere modem autőutat építtetett az országon keresztül és egyre-másra épülnek a szállodák, amelyek minden kényelemmel várják a kényes idegent

Andorrát eddig kevesen látogatták. Most özön- leni fognak a kies vadonba, ahol számtalan idill kínálkozik. Arra az ötletre pedig, hogy az andorrai jólét és idegenforgalom megteremtője a hadicsempészet volt, alig jut majd az, aki tarasconi Tartarin nyomait követve merengve feltekint az örök hó birodalmába.

— NAGYBEREGI REF. PRESBITEREK KITÜNTETÉSE. Beregszászi tudósítónk jelenti: Lélekemelő ünnepségben volt része Nagybereg reformátusságának az elmúlt vasárnapon, amikor is templomi isten- tisztelet keretében a beregi egyházmegye küldöttsége, Györke István beregujfalusi lelkész, egyházmegyei főjegyző, Pói József kisharanglábi lelkész, egyházmegyei egyházi és Fekésházy Zoltán világi tanács'birák ünnepélyesen átadták az egyházmegye kitüntető oklevelét Mester András, Varjú Miklós, Orbán István és Kelemen Miklós presbitereknek az egyházközség szolgálatában végzett több mint huszonöt esztendőt meghaladó hűséges munkájuk elismeréséül. A hatalmas templomot zsúfolásig megtöltő gyülekezet előtt Bary Gyula helybeli lelkész, a beregi egyházmegye esperese hirdette az igét és mondott alkalmi ünnepi beszédet. Pói József felolvasta az egyház- megyei közgyűlés határozatát arról, hogy az említett presbitereket oklevéllel tünteti ki. A kitüntetett presbiterek nevében Mester András mondott köszönetét. Az ünnepség fényét emelték az egyházi énekkar Fóry József karnagy vezetésével előadott számai. A kitüntetett presbitereket az ifjúság nevében Kopor Albert és Kovács Vilma alkalmi verssel köszöntötték fel.

— ORVOSI HÍR. Dr. Vincze Jenő, a rimaszombati kórház volt alorvosa, rendelőjét Tornaiján, Fő-ucca 260. szám alatt megnyitotta. Rendel az összes fondok részére.

— KÁPOLNA — MINT AJÁNDÉK. A franciaországi Haute Saone-megye hatósága elhatározta, hogy a hires amerikai mecénásnak, Rockefellernek, aki bőkezű adományaival Versailles, Reims és Fontainebleau omlásnak indult műemlékeinek resturálását lehetővé tette, hálából a megye egyik kápolnáját adja ajándékba. A kápolnát Merész Károly építette Szent Hubertus tiszteletére. Most széjjelszedték és Amerikába szállították volna. A francia katolikusság nevében egy jobboldali képviselő a kamarában óvást emelt a kápolna elajándékozása ellen.

— LOPÁSI KÍSÉRLET MIÁTT Börtön. Lőcsei tudósítónk jelenti: Bábor József 27 éves szepes- ófalvi munkanélküli augusztusban ólublóra rániult és ott belopózott Hain6 Anna lakásába. Az asszony rajtacsipte a tolvajt és átadta a osendőrségnek. A lőcsei kerületi bíróság tegnap vonta felelősségre Bábort s lopási kísérletért nyolchavi börtönre Ítélte.

— MEGHALT EGY VIZSGÁLATI FOGOLY. Tudósítónk jelenti: Kamenec Pál 21 éves szepes- ófalvi lakos lopás, csalás és betörés vádjával ült a lőcsei kerületi bíróság fogházában. A tüdőbajos legény most a fogházban, ügye tárgyalása előtt meghalt.

Mesiiralató GSmlSs minisitere!ü3k egészségi éüapsta

Budapest,, szeptember 12, -(-Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Budapestre érkezett magánértesülések szerint Gömbös Gyula miniszterelnök egészségi állapota teljesen megnyugtató. A miniszterelnököt felesége és a müncheni magyar konzul az elmúlt nyolc nap allatt többizben meglátogatta s azt a benyomást szerezte, hogy a beteg állapota jelentősen javult. Az erőgyarapodás minimális, de az arcszin határozottan jobb s az étvágyat az orvosok is kielégítőnek tartják.

Fslsmelfék az clasz állami alkalmazottak fizetését

Róma, szeptember 12. Az olasz minisztertanács határozata értelmében október elseji hatállyal az állami szolgálatban lévő hivatalnokok és alkalmazottak fizetését 8 százalékkal fölemelik. Ugyanekkor a családi és drágasági pótlékot, amelyet 1930 novemberében 12 százalékkal redukáltak, ismét fölemelik. Mussolini a minisztertanácsot informálta a folyamatban lévő katonai beruházásokról. A miniszterelnök kijelentette, hogy Olaszország gazdasági önállóságra törekvése, különösen ami a hadsereg számára fontos nyersanyagokat illeti, az utóbbi hónapokban nagy léptekkel haladt előre.

Nagyszabású közmunkák Budapesten

Budapest, szeptember 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Szendy Károly polgár- mester újságírók előtt ma nyilatkozott a magjar főváros nagyszabású közmunkaterveiről. Ezek között első helyen szerepel, hogy tavasszal teljesen átépítik a Rudas-fürdőt és befejezik a Szent ímre- íürdő épitélét. Ezenkívül a központi városháza Károly-köruti homlokzatát átépítik. A lebontott Tabán helyén parkot létesítenek, továbbá a Gellérthegy oldalán egy kétszáz szobás szállót emelnek.

— A KALDEAI KATOLIKUSOK AMERIKÁBAN, Vatikánvárosból írják: A kaldeai katolikusok, akiknek mezopotámiai és perzsiai hazájukat az állandó üldözések következtében el kellett hagyniok, az Egyesült Államokban telepedtek le. Nagy részük Csikágóban helyezkedett el, ahol most számukra templom épül. A keleti szertartások római kongregációja e feladattal a babyloni kaid patriarcha hozzájárulásával Francis Thomay lelkészt bizta meg.

9