Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-11 / 208. (4057.) szám
Végeiért a bukaresti román-lugosztáv értekezlet Előkészületek a pozsonyi kisantantkonferenclára Bemei elnök pozsonyi látogatásénak programja ■ Tanácskozik a sajtókisantant Sztojadinov.es a kisantant egységéről Pozsony, szeptember 10, (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kisantantállamok sajtókonferenciájára ma számos prágai újságíró érkezett. Tegnap és ma kirándulásokat rendeztek a vidékre s Pozsony nevezetességeit tekintették meg. Holnap tartják a tulajdonképeni konferenciát. Sztojádinovics és Antonescu miniszterek pénteken Benes köztársasági elnöknél tesznek látogatást, majd Kistapolcsányból Pozsonyba jönnek át. A kisantantállamok konferenciája tulajdonképen szombaton és vasárnap fog lezajlani. Legújabb hírek szerint dr. Benes köztársasági elnök szeptember 19-én érkezik Pozsonyba. Ezen a napon az országos képviselőtestület a régi vármegyeháza dísztermében diszülést tart. A városházán ugyancsak nagy ünnepségeket készítenek az elnök fogadtatására. A köztársasági elnök állítólag csak vasárnap estig maradna Pozsonyban. A jnsoszláv-román konferencia Bukarest, szeptember 10. Tatarescu miniszter- elnök szerdán este bankettet adott Sztojadino- vics jugoszláv miniszterelnök tiszteletére. Tatarescu miniszterelnök pohárköszöntőjében megállapította, hogy a két országot oly erős érdek- közösség köti egymáshoz, hogy az egyik állam békessége a másik nélkül nem is képzelhető el. A két nemzet évszázadokon át harcolt a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavaiért és most, hogy a szabadságot elérte, szintén közös eszmékért: az általános biztonságért és a békéért harcol kisantantbeli harmadik szövetségesével, Csehszlovákiával együtt. A három nép oly szorosan van egymáshoz fűzve, hogy ha bármely állam felelős tényezője beszél, kifejezi a másik két nemzet gondolatát is. Tatarescu ezután a balkánszövetség felé mondott barátságos szavakat, majd beszédét azzal fejezte be, hogy a békéért és a biztonságért harcol a három kis- antant-nemzet a népszövetség kereteiben és a többi szövetség keretében is, amely szövetségek egyikének sincs támadó jellege, hanem mind a rend és béke fönntartására irányul. „Népeink nem felejtik el azonban, hogy a békét csak erővel lehet megőrizni. Szeretjük a békét/4 — mondotta — „de a béke legjobb biztosítéka az erő/* Sztojádinovics miniszterelnök megköszönte az üdvözlést 8 azt hangsúlyozta, hogy a személyes kapcsolatokat a két államnak tovább kell ápolnia. A két állam között fölmerülő minden ügy csak egyesit és semmi nem választ el egymástól. A nemzetközi élet minden területén — mondotta a jugoszláv miniszterelnök —■» a kisantantszervezetben s a balkán-szövetségben is világosan érvényre jutnak kapcsolataink. Békét akarunk és békeszeretetünk fejlődésünk előföltétele is. Ezt a békét ajánljuk föl mindenkinek, aki velünk együttérez. Ezt fölajánlottuk a múltban is, de készek vagyunk arra, hogy a békét megvéd- jük mindenkivel szemben, aki a zavarosban való halászatból hasznot akarna huzni. A bukaresti látogatás visszhangja Belgrád, szeptember 10. Az egész jugoszláv sajtó élénken kommentálja Sztojádinovics miniszterelnök tegnap esti bukaresti beszédét* A Vreme vezércikkében azt Írja, hogy ez a látogatás A legjobb cáfolata azoknak n híreszteléseknek, amelyek a kisantantállamok pozsonyi konferenciáját megelőzték. Sztojádinovics bukaresti látogatásának célja mindenekelőtt, visszaadni Tatarescu miniszterelnök belgrádi látogatását. Az utazásnak azonban más célja is volt. A külpolitika irányát az uralkodó a kormánnyal egyetértésben szabja meg. A külügyminiszter személyében beállott változásnál igen nagy jelentőségű volt annak megállapítása, hogy ez a változás nem jelent egyúttal külpolitikai irány- változást Romániában. A spanyol honi mögött Földosztás Katalániában Tárgyalások az Aícazarban - Franca őrnagy felajánlotta szolgálatait Franco tábornoknak Egy értékes beismerés (r) Prága, szeptember 10. ,.Amikor a sérelmekre mi mutattunk rá, kiáltó szavunk visszhang nélkül maradt. Viszont mikor utánunk az ellenzéki pártok dobták bele a közvéleménybe ezeket a kérdéseket, kiáltásukat nemcsak a köztársaság, de az egész világ közvéleménye visszhangozza. Ehhez még csak ennyit: a mi ál- lamépitő lojalitásunk, ugylátszik, csak arra jó, hogy az ellentábor részéről a megvetés, az államfenntartó tábor részéről a közöny és észrenemvevés legyen a jutalmunk, így őrlődünk két malom között.“ Kik ezek a két malom közt őrlődő magyarok, akik ilyen csodáflatos őszinteséggel vallják be politikájuk tökéletes csődjét, egész vállalkozásuk fölösleges voltát? A csehszlovák agrárpárt magyarjai állították ki magukról ezt a lesújtó bizonyítványt. És ez az őszinteségi roham nem holmi vidéki kis gyűlésen vagy vidéki lapban való meggondolatlan elszólás volt. A legmegfontol- tabb fogalmazásban, az agrárpárt első emberéhez, az ország kormányelnökéhez előterjesztett emlékiratban s a saját napilapjukban szögezték le ország és világ előtt. Megdöbbentő mérleg. A legtökéletesebb mea culpa, ami tizenhét évi kisebbségi életünkben csak elhangzott. A fölállított mérleg csak rájuk nézve olyan szomorú, reánk nézve annál örven- detesebb. Mert a mérfeg két állítást tartalmaz. Az egyik állítás az, hogy a kormánytámogató magyarok maguk hirdetik magukról, hogy kiáltó szavuk visszhang nélkül maradt; vagyis politikájuknak a kormánynál semmi súlya, a magyarság számára semmi haszna nincsen, tehát létjogosultsága sincs. A másik tétel az, hogy ugyanakkor, ha a magyar éllenzék kiált el valamit, azt ,,nemcsak a köztársaság, de az egész világ közvéleménye visszhangozza", ami azt jelenti, hogy a kormánytámogató magyar aktivisták beismerése szerint is egyedül az egyesült párt reprezentálja a kisebbségi magyarságot, egyedül az ő szavát hallja meg a kormány is. Ez igy volt a múltban is, de ez az első eset, hogy a magyar agrárok maguk is magyar őszinteséggel beismerik. Voltaképpen furcsa, hogy ilyen ünnepélyes és tán történelmi fontosságú pillanatban, amikor a magyar ellenzék végre kiharcolta a magyar kérdések napirendre tűzését, nem a megoldással magával, hanem olyan bagatell üggyél vagyunk kénytelenek újból foglalkozni, mint amilyen a kormánytámogató frakciók utólagosan benyújtott dacmemoranduma és ezzel kapcsolatos újabb szereplése. Mert bár a mea cul- pázás becsüdetes gesztusnak látszik, valójában még ennek sincs több jelentősége, mint amennyi jelentősége az egész „aktivista" mozgalomnak van. Vagyis sémiéi, •— az aktivista vezérlet saját bevallása szerint. Hiszen mindenkor csak zavaró mel- léktünete, kerékkötője volt 'kisebbségi életünknek. De a magyar mindig becsüli az őszinteséget, s különösen meg kell becsülnie akkor, ha egy megtévelyedett magyar ember ismeri be tévedését. Ezért vagyunk kénytelenek egy pillanatnyit időzni a tanulságos kis eset fölött. Az aktivisták végre fölismerik, hogy „két malomkő közé" kerültek és őrlődnek. Értékes fölismerés. Fölébredt magyar lelkiismeretük világos perFOLYTATAS A 2. OLD, L HASÁBJÁN Barcelona, szeptember 10. A katalán kormány elrendelte, hogy a katalán nemzetgazdaság átszervezése érdekében kilenc kerületben osszák szét a földet a nép között. A kilenc kerület székvárosaiban gazdasági tanácsokat alakitanaik, amelyekben helyet foglalnak a különböző politikai és szindíkalista szervezetek képviselői, hogy a földigénylőik kivánságait teljesítsék és szabályozzák. A főiedéi front Toledo, szeptember 10. Az Alcazart védő felkelő katonákat a kormány csapatok parancsnoksága szerdán délelőtt újból fölszólította, hogy adják meg magukat. Rojo őrnagy, a kormánypárti milícia megbízottá délelőtt tiz órakor fegyvertelenül és mellén összekötözött kezekkel, fehér zászlóval közeledett az erőd falaihoz és bebocsátást kért. A kormánycsapatok látták, ahogy, az őrnagy az óriási romhalmazokon áthaladva, eltűnt az erőd belsejében. Egy órával később kijött és elmondotta, hogy mit tapasztalt az épületben. A bejáratnál három nemzeti katona fogadta, akik levezették a földalatti kazamatákba. Bekötötték szemeit és igy hozták őt a parancsnokhoz, egy ezredeshez. Mindkét oldalon szünetelt a gyilkos tűz és a tárgyalások megkezdődtek. Rojo igyekezett felvilágosítani az ostromlovakat, hogy helyzetük reménytelen s éppen ezért a velük együtt bezárt ass2$onyok és gyermekek érdekében meg kell adniok magukat. Az ezredes visszautasította a kormánycsap a tok kívánságát, mert — mint mondotta, — biztos értesülése van, hogy segítség közeledik. Ezenkívül Mola tábornok útban van Madrid felé. Amikor Rojo őrnagy javaslatot tett, hogy három nacionalista tiszt nézze meg a Madridtól északra levő hegyi frontot és győződjék meg arról, hogy a felkelők nincsenek Madrid közelében, az ezredes félbeszakította a tárgyalásokat és öt perces időt engedélyezett a partamen- térnek, hogy visszatérjen a kormánycsapatok vonalaiba. Az órával a kezében figyelte, hogy az őrnagy áthalad a hatalmas falak romjain és eltűnik a város felé vezető utón. Rojo őrnagy megérkezése után a kormánycsapatok ismét teljes erővel megkezdték az Alcazar bombázását. A két Franco kibékült Washington, szeptember 10. Ramon Franco őrnagy, a volt washingtoni spanyol légügyi attasé, akit a madridi kormány elmozdított állásából, ma táviratot intézett bátyjához, Franco tábornokhoz, a spanyol felkelő csapatok egyik parancsnokához és fölajánlotta szolgálatait, ázzál a feltétellel, hogy a felkelés céljai azonosak Franco őrnagy ideáljaival. Mint ismeretes, a két Franco-testvér tiz éven keresztül ellenséges viszonyban élt. Mindkettőben határtalan ambició égett és más-más utakon igyekeztek a magasba jutni és lehetőleg tultenni egymáson. A zendülő Franco tábornok a spanyol hadsereg legfiatalabb tábornoka volt, Franco őrnagy pedig akkor vált népszerűvé és a spanyol nép bálványává, amikor még Lindbergh előtt átrepülte a déli óceánt. Franco őrnagy volt az, aki 1930-ban föllazította a repülőcsapatokat és lázadása általános zendülést eredményezett, amelynek következménye az volt, hogy XÍII. Alfonz lemon dott trónjáról. Mig Franco tábornok 6oha sem leplezite jobboldali és fasiszta érzelmeit, az óceánrepülő Franco őrnagy szélsőségesen baloldali elveket hirdetett és vezető szerepet játszott minden baloldali mozgalomban. Mérhetetlen a gyűlölet a harcban álló telek kfizott Kecskemét, szeptember 10. Petényi László, a Ganz-gyár valenciai üzemének vezetője feleségével és másféléves kisfiával tegnap érkezett Spanyol országból családja körébe Kecskemétre, re- rényi elmondotta, hogy Valencia busz temploma közül tizennyolcat leromboltak s jelenleg már csak kettő van meg. A harcban álló feleik mindegyike soha nem tapasztalt gyűlölettel van eltelve egymás iránt. Perénylék számtalanszor forogtak életveszélyben. Először egy angol topeidó- romboló vette fel őket s ezzel Barcelonába utaztak, onnan francia hajón Mar&eillesbe hajóztak. Perényi és családja Kecskemétre érkezése után a templomba ment és ott a másféléves kisfiút ineg- kereszteltette, mert Spanyolország nagyrészóben a.z utolsó két esztendőben már nem volt lelkész, alkl a kereeztség szentségét kiszolgáltathatta volna. FOLYTATÁS A 2, OLDAL II, HASÁBJÁN, Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Kö., külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓi és rilSZÍnSzkÓÍ magl/CLrság u 1 i c e 12. II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • # ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet f\ képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- KI. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRfiHR. Plagj|rf I ^ ^ XV.évf- 208 G°57)szám • Péntek • 1936 szeptember 11
