Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-08 / 180. (4029.) szám

Előfizetési ár! évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Itt. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. 0 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 111. emelet. • 0 TELEFON: 3 0 3 -1 1. 0 0 SÍlRGÖNYCIM: HÍRLAP, PR AHA. Görögország, a szovjet is itiglia (sp) Prága, augusztus 7. Hitler hatalomra kerülése után Moszkva és a kommunizmus defenzívába kényszerült e 1933-tól 1935-ig tényleg megelégedett a védekezéssel, meglevő állásainak kiépítésé­vel,' sőt megmaradása és megerősödése ér­dekében közeledést keresett a nyugati kapi­talista hatalmakhoz, amely közeledés a szovjet ismert genfi és franciabarát politi­kájához, számos szövetséghez és bizonyos belső szélsőséges álláspontok feladásához vezetett. így tartott ez 1936 elejéig s Litvi- nov zsoviális politikájával a legtöbb demo­kratikus államot megnyerte s voltak pilla­natok, amikor úgy látszott, hogy a Moszkva Iránt egyébként nehezen melegedő Anglia is csatlakozik a litvinovi politikához. Ekkor történt, körülbelül a spanyol és a francia Választások idején, hogy Moszkva elérke­zettnek látta az időt a defenzíva feladásá­hoz s az uj offenziva megkezdéséhez. Hívei valószínűleg rossz néven vették a polgárias tétlenséget és ernyedtséget, cselekedni kel­lett s az alkalom kedvezőnek látszott, mert Dimitrov uj módszerével, a népfrontok lát­szólag szelíd, de bévül erőt jelentő politiká­jával, sikerült uj agitációs lendületet önteni a kommunizmus világnézetébe s megindul­hatott a friss küzdelem a még meg nem nyert vagy időközben elvesztett pozíciók visszaszerzésére. A spanyol és a francia eredmény után Európában, Délamerikában és Ázsiában nyomban meglátszott az uj of­fenziva. Uruguay panasza és a brazíliai forradalmak, a spanyolországi események s végül a görögországi előkészület megmu­tatta, hogy a bolsevizmus uj helyeken igyekszik megvetni a lábát s uj központokból kimozdítani a világot mai rendjéből. Talán tulmohó volt a sürgetés következ­tében szükségessé vált hirtelen offenziva s ezzel nehézségekbe sodródott. A szovjet fel­tétlenül számított az olasz-abesszin konflik­tusból erdő nagyobb bonyodalmakkal s re­mélte, hogy halászni tud a keletkező zava­rosban, kihasználhatja az antifasiszta vi­lághangulatot. A terv nem sikerült s az of­fenziva rohama meglassult. Egyébként az uj támadó hadjárat első látható következ­ménye az lett, hogy Anglia, amely — mint mondottuk — már-már csatlakozott Litvi- novhoz, sürgősen visszavonult Moszkvától, mert érezte, hogy a békehurok nengetése csak zene, amelynek hangjai elnyomják az újra megkezdett suttogó propaganda moraj­lását. S Anglia félti gyarmatait, Indiát s félti tradicionális világnézetét a moszkvai séma uj előtörésétől. Tavasz óta a Foreign Office feltűnően barátkozni kezdett Német­országgal s az uj közeledésből a szakértők nyomban kiolvasták, hogy annak az ide­gességnek következménye, amit a szovjet spanyolországi és franciaországi sikerei okoztak Angliában. Ma szó sincs többé an­gol-orosz szövetségről, sokkal inkább sza­bad német-angol közeledésről beszélni s London szemmelláthatóan hajlandó Musso- Üinivel is kibékülni, csakhogy ellensúlyozza a litvinovi defenzív-politika kezdeti sikerei Után megindult szovjetoffenzivát. A legtisztábban mutatja Anglia álláspont­ját a spanyol forradalommal szemben köve­tett magatartás. London feltűnően tartóz­kodó és távolról sem támogatja oily mér­tékben a legális madridi kormányt, mint Moszkva vagy Paris. Határozottan távol­A spanyol felkelőit kütíötd kapnak Veszedelmes feszültség Madrid és Berlin között 28 német bombavető repülőgép útban a felkelőit táborába ■ Egy francia baloldali szak­értő szerint a madridi helyzet rosszabbod.k ■ Készül a benemavaiko:ás konvenciója A prágai, ankarai és londoni spanyol ügyvivő a ellenkormányhoz csatlakozott Prága, augusztus 7. A prágai spanyol kö­vetség a következőket közölte a sajtóval: — Sanz y Tovar Gáspár ur, a prágai spa­nyol diplomáciai ügyvivő tisztelettel közli, hogy a madridi kormánynak beadta lemon­dását, Ac csehszlovákiai spanyol követséget és konzulátust az ideiglenesen Búr godban székelő spanyol nacionalista kormány szol­gálatába állította. Ez a kormány Spanyol- ország csehszlovákiai képviselőjévé nevezte ki az ügyvivőt. A prágai spanyol követséget két hónap­pal ezelőtti időkig Don Louis Guijarro ve­zette. A spanyolországi választásokon a prágai követet egy jobboldali párt képvise­lőjévé választotta, mire a követ lemondott és az elmúlt napokban hazautazott, hogy át­vegye mandátumát. A követséget az ügyvi­vőnek adta át, aki azonnal lemondott és át­pártolt a burgosi kormányhoz. A déli órá­28 német London, augusztus 7. A Daily Héráid pá­risi munkatársa közli, hogy a francia kor­mánykörök jelentést kaptak, amelyek sze­rint az llsaramo nevű német gőzös huszon­nyolc bombavető repülőgéppel a fedélzetén útban van Spanyolország felé. A hajó julius 31-én hagyta el Hamburgot. A repülőgépe­ket pilóták és gépészek kisérik. Az Usara- mo szállítmányáról szóló hir nagy izgalmat keltett az angol és a francia fővárosban és a francia kormány azonnal értekezletet tar­tott, hogy foglalkozzék az ügy politikai je­lentőségével. kig a csehszlovák külügyminisztériumot hi­vatalosan nem értesítették a lemondásról. A csehszlovák külügyminisztérium érintkezés­be lépett a külföldi követségekkel és való­színűleg ugyanolyan magatartást fog kö­vetni a spanyol követ lemondásával kapcso­latban, amilyet a külföldi hatalmak követ­nek, Mint ismeretes, a legtöbb külföldi or­szágban a spanyol követek szintén lemond­tak, Csehszlovákia természetesen nem is­meri el a burgosi ellenkormányt és épp azért követét sem akkreditálhatja. A tSrökcrszági spanyol követ is lemondott Isztambul, augusztus 7. Begona ankarai spanyol követ és Pancia főkonzul benyúj­totta lemondását és a burgosi ellenkormány- boz csatlakozott. repülőgép A News Chronicle cikket közöl, amely szerint a német hadihajók legújabb marok­kói látogatásuk alkalmával rengeteg lőszert adtak el a zendiilőknek, Parisban és Lon­donban az a vélemény uralkodik, hogy a helyzet súlyossá válik, ha a benemavatko- zásról szóló francia javaslatot a hatalmak azonnal el nem fogadják, A párisi Oeuvre szerint a spanyolországi helyzet napról-napra kedvezőtlenebbé vá­lik, különösen azért, mert a birodalmi kor­mány és a madridi kormány között nő a fe­szültség. Hitler kancellár elhatározta, hogy haladéktalanul1 két újabb cirkálót és számos torpedóüldözőt küld a spanyol vizekre. Az Oeuvre is azt állítja, hogy a Deutschland lőszert szállított partra a spanyol kikötők­ben. Viszont egy Barcelonából érkezett je­lentés azt tudja, hogy Franciaországból két­száz Önkéntes jött, akiket besoroztak a ka­talán munkásmiliciába. A madridi német ügyvivő rendkívül eré­lyesen tiltakozott a spanyol kormánynál négy német állampolgár spanyolországi ki­végzése miatt. A barcelonai német főkonzul ugyancsak tiltakozott a katalán forradalmi törvényszék németellenes magatartása miatt. A benemavatkosási n egállá podis Páris, augusztus 7. Miután valamennyi külföldi kormány válaszolt a francia semle- gességi jegyzékre, a párisi külügyminisz­térium teljes eréllyel folytatja a benemavat- kozás konvenciójának megszövegezését. Franciaországban a leghelyesebbnek azt tartanák, ha a nyilatkozat rövid és egysze­rű volna. Állítólag a szöveg a következő [ lesz. — Az aláíró kormányok kötelezik magu- kat, hogy a mai naptól kezdve semmiféle fegyvert és hadianyagot nem szállítanak Spanyolországba. Spanyol vendégek Alfonz exkirálynál Pilsen, augusztus 7. A pilseni repülőtéren csütörtökön este egy angol repülőgép szállt tartja magát, sőt a londoni spanyol diplo­maták lemondásával kapcsolatos esemé­nyekből mintha az tűnne ki, hogy rokon­szenvezik a burgosi ellenkormánnyal. Por­tugália magatartása ezen a téren biztos támpont léhet. A lisszaboni kormány hü csatlósa Londonnak s amit tesz, angol pa­rancsra teszi. Már pedig hivatalos portugál körök leplezetlenül a zendülőkkel rokon­szenveznek s tőlük telhetőén támogatják őket, amit Anglia beleegyezése nélkül alig­ha tennének. Nyilvánvaló, hogy Nagy- Britannia az ibériai félsziget bolsevizálódá- sától fél, túl radikálisnak találja a népfron­tok kormányait s igyekszik megsegíteni azokat, akik a bolsevizmus előtörésének meggátlásán fáradoznak. A spanyol példánál Is nagyobb bizonyíték az, ami az elmúlt napokban Görögországban tör­tént. György görög király s az egész mai görög uralom talán Portugáliánál is szorosabb nexus­ban áll Angliához. Ha Metaxas diktatúrát hir­dethetett és kérlelhetetlen szigorral lecsaphatott a növekvő bolseviki veszélyre, kizárólag Anglia beleegyezésével tehette. Az athéni államcsíny lentősek. Az uj diktatúra meggyőződéssel angol- Anglia észrevette az uj orosz offenzivát és el­lene fordult. Edén napjai mintha meg lennének számlálva Londonban, s ha Hoare vagy esetleg Lord Halifax kerül a Foreign Office élére, ak­kor az uj angol orosz-ellenesség a mai formák­nál élesebben is megnyilvánulhat s nyílt angol— német—olasz közeledéshez vezethet. Ezt okozta a talán* elsietett orosz előtörés, amely megindult (valószínűleg pártnyomásra) még mielőtt a Lit- vinov-féle defenziv politika lezárhatta volna munkáját az angol—orosz szövetség megterem­tésével. A görög események más viszonylatban is je­lentősek. Az u jdiktatura meggyőződéssel angol­barát, de ugyanakkor nem lekicsinylendő mér­tékben olasz-barát is. Nem lehetetlen, hogy az uj Görögország segítségével Róma és London végleg megértik egymást s megegyeznek az uj földközitengeri politikában, amelynek alapszínét többé nem az anofol—olasz feszültség fogja al­kotni, hanem a Földközi tengeren érdekelt ha­talmak összefogása ama veszedelem ellen, amely — az újra megerősített Dardanellák mögül fe­nyegeti a mediterrán partokat. Világföltünést keltett néhány hét előtt, hogy Anglia önként megszüntette az olasz-ellenes földközitengeri megállapodást, amely az abesszin háború első napjaiban keletkezett a tengerkörüli hatalmak és Anglia között az olasz előtörés meggátlására. Miért vált Anglia hirtelen nagylelkűvé és olasz­baráttá? Miért nem hagyta meg a jövő számára azt, amit a múltban nem használt föl? Görögor­szágnak bizonyára nagy része volt a Rómára nyomasztóan ható megállapodás hatálytalanítá­sában, s a tényből azt szabad kiolvasni, hogy London máris nyomatékosabban közeledik Ró­mához, mint az abesszin epizód után várható volt. A földközitengeri politikát a Dardanellák megerősítése uj alapokra helyezi, s még inkább megváltoztatná az, ha Spanyolországban valóra válnának Moszkva tervei. A szovjetkormány mindenesetre kezdi érezni a nehézségeket, ame­lyeket a sikeres defenzíva után nagy lelkesedés­sel kezdett offenziva idézett elő s bizonyára fáj­dalmasan érinti, hogy Anglia elhidegül és a bol­sevizmus ellenségeihez közeledik.-jvy Ma: Nagy rádió melléklet ^ * augusztus

Next

/
Oldalképek
Tartalom