Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-06 / 178. (4027.) szám

4 ti^<^-Ma<Aar-hirlap 1936 aiigmgztna 6, cEfttörtfiEu GYONGYKALARIS (%.) A falu és a város, a magyar földműves- társadalom és a magyar intelligencia néptestvéri összeolvadásának csodásán szép dokumentálása volt a tóháti magyar községek szernyei Gyöngy­kalárisa és aratóünnepe. A kisebbségi magyar­ság- vezető szellemi rétege, a városi kultur- magyar eddig leginkább úgy találkozott a falu­val, hogy kulturértékeket hozott a falu magyar népének: egyesületet szervezett, előadást tartott, gazdasági szakismereteket továbbított ... A , gyöngyösbokréták*4 kifejlődésével részben sze­repcsere történt: most már a városi magyar nem­csak hoz a falunak, hanem kap a falutól művé­szeti értékeket. A prágai magyar újságíró, akinek először nyí­lott alkalma közvetlen közelről látni a magyar népszokások egyik szinpompás bokrétáját, csak a megindultság őszinte hangján emlékezhet meg erről a feledhetetlen élményről, A legékesebb szavak is tulhétköznapiak azoknak a szivmelegitő és léleksimogató magyar szépségeknek a méltó jellemzésére, amelyeket a városi néző elé tárt a' tóháti magyar pazar bőkezűséggel. Három, egymást egységgé kiegészítő részből állott a szernyei magyar ünnep: a fölvomdás, az aratási istentisztelet és a szabadtéri Tóháti Gyöngykaláris. A tóháti falvak pompás magyar népe lovon, szekéren és gyalog vonult föl a kárpátaljai váro­sokból és falvakból egybesereglett nézők ezrei előtt. Elől a legények hamisítatlan népviseletben, rojtos gatyában, fehér ingben, mellényben, árva- lányhajas kalapban délcegen ülték meg a lova­kat. Élükön egy nagyszerű magyar férfi zsinóros fekete magyar ruhában: Balog Sándor igazgató- tanitó, a Tóháti Kaláris zseniális megszervezője. Tüzes hátaslovát úgy üli meg, mint egy ős­magyar félisten. Határozott, szinte kemény tekin­tetéből a magyar férfiasságnak lenyűgöző és tiszteletet parancsoló ereje sugárzik. Az arató- párok, leányok és legények kéz a kézben, ének­szóval vonulnak a lovasok után, majd az öreg gazdák, asszonyok és gyerekek s a falu iparosai >1 foglalkozásuk jelvényeivel, mezei virágokkal di-1 < szitett ökrös- és lovas-szekereken jönnek. Az érin-1 \ tetlen szépségű népviseletek a népművészet re-11 mekei. Sehol semmi mesterkéltség, sehol egy fö- j. lösleges póz! Minden egyszerű, természetes és j j mégis méltóságteljes: magyar! A szernyei Kismezőn az Isten szabad ege alatt 9. aratási istentisztelet . . . Magyar mester ecsetjére | ‘ méltó kép! Középen az emelvényen tiz .tóháti re-J formátus pap palástos alakja magaslik. Körű- $ J lőttük négyezer férfi, asszony, fiú, leány ünnepije áhítatban hallgatja az Igét. A kép szélein lova-11 sok és szekerek sorakoznak és határolják a £ „tábor"-t. A Tóháti Gyöngykaláris szabadszinpadon, há- . romszáz „szereplőivel. Idézőjelbe tesszük ezt | annak érzékeltetésére, hogy nem megszokott mű­kedvelő, színpadi szereplőkről van itt szó. A nép-, ' szokások egyik legszebbje, az aratóiinnep eleve- g nedett meg a „színen" a maga szűzi eredetiségé­ben. A „játék" szerzője, Balog Sándor egyszerűen leírta az apáról fiúra szállt rigmusokat, lekot- tázta a nép száján évszázadok óta élő nótákat. A „szereplőknek" nem kellett „készülniük", egy­szerűen éltek a színpadon. Megismételték azt, amit néhány nap előtt az évszázados szokás szerint csináltak: az aratóünnepet. Az ízes, tiszta magyar beszéd, az érzés közvetlenségével ható magyar | g népdal, a tempós magyar tánc lenyűgöző hatással r van a szemlélőre. A kristálytiszta emberi hang- i k gok és mozdulatok megfogják a lelket. Azon I vesszük észre magunkat, hogy könnyes a sze-; . műnk. Ki tudná megmondani, hogy „mi van azon sirnivaló"? ... b A szernyei Kaláris nagy magyar élmény szá- , munkra! Testvéri szeretettel köszönjük ezt a tóháti magyaroknak és nagyszerű vezérüknek, e Balog Sándornak, a magyar tanítók mintaképé-3 g nek! Adjon a Gondviselés népünknek sok Balog sj Sándort! b A kék Adria felé ' Fehér kőrengetegen keresztül A gyorsvonat, amely előttünk íróiban Zágráb (Mié: küllőn vonat, Prágát)óil. A. vonat, amely ’ utálnunk rohan: külónvofflpat Csehszlovákiából. 1 Poggyászunkat finánc meg seim vizsgálja: re­ménytelién. a heilyzet, egy éjjel ezer utas érkezik Nagykanizsa falói a határra ée igyekszik a ten­ger felé. így vám ez mindem szombatom. A ju- goezilávok propagandája lendületes volt ezév- bém s Ikora nyártól; ontja minden héten egyszer a kötöm vonat a csehszlovák tájak felöl érkező utasokat. Az utasok kisemberek, vakációzó d;iá- koik. poilgárok és kalandvágyé leányok: ügye­sem és vidáman, gondos szakértelemmel utaz­nak s mikor a pihenés ideje elkövetkezik, szó nélkül s lelkiismeretesen helyezkednek el a poggyász tartóban s az ülések alatt. Zágrábban, éjjel háromkor bennünket is vá­ratlanul áitnyomnak a Őedok-vomatba, már majd­nem lemaradunk, az utolsó pillanatban ijedt si­koltozásokkal ugranak át a fiinmei vonatból a spalatóiba, iniéhányan 6 még nagyobb sikolyok­kal a, spa látóiból a fiumeibe, már világosodik s a Zágráb feletti hegyeken finom köd ük A propaganda kétségkívül jól dolgozik: a, vo­nat elindul Prágából s a dal,máit tengerparton önti magából a fiürdövemdégeket. ♦ Elhagyjuk a Száva vidékét s váratlanul., tel­jes kegyetlenséggel ránlkesap a Karsztvidék roeliege, fehér szikrázása. Akárhányszor utazik erre az ember: néni tud megrendülés nélkül vé­gignézni a tájon. A velencések pusztító keze., — költött a hegység fája hajónak, cölöpnek, — csak folytatta a rómaiak fapusztiitió munkáját, ■ezt aztán a kegyetlen szél tökéletesen befejez­te. Kövek és köveik. Izzanak, szikráznak a. nap­ban, oly szörnyű hőséget árasztanak magukból a. szélcsendes, forró nyári déleflőthöm, hogy az utasok fele hiába lógatja ki fejét a vonatabla­kon: tele 1,eszünk fekete ‘szénporral, de az uta­zás ezzel nem lesz hűvösebb: a hőség pokoli s mindenki szédülten bolyong a kocsik folyosó­ján. A hajnali élénkséget tompa névülitség cse­rélte föl s ha egy-egy hegyi állomáson egy pil­lanatra megáll a vonat, expedíciók rohannak az állomás szegényes kutjához vízért. Ha van víz. De néhol az sincs. Egy-egy isza­pos ciszterna aljára menekült a multihónapi eső­víz e néha óráikig rohanunk, hogy egyetlen hű­sítő patakot, füves, vidám patak partot lássunk. Irta: S zomb a thy Viktor A veleacések tökéletes munkát végeztéik. * Hegyire födi, hegyről le szünetben. Tizkocsis vonatunkat elöl két mozdony húzza s hátul még egy pöfögő gő'zöe tolja, igy haladunk, kapasz­kodunk, siklunk iée szuszogunk kietlen, forró fehér köveik között, alagutakban és fcanyargiós viaduktokon földe már hajnaltól. Mérnöki csoda s az emheiri kitartás remeke ez a pálya. Módra s- Fiume, L,ika<-Krhava tája: emlékezel még rá. a földrajzfcönyvbő'l? Most tárulnak el/ibéd teljes és őszinte szegénységükkel. Oguliin, Gospié, —■ a földrajzikönyv nevei eleven valósággá, méla kisvárosokká válnak, szilkrá;zó házfálakkal, pi­ros háztetőkkel s egy-egy templommal, amely hősiesein állja a vártát. A hegyek 'Oldalában itt- ott 'apró falvak, szegények és árvák. Ugyan mi 'teremhet meg itt, a töméntelen kő között? Kinos és megható erőlködéssel gyűjtötték, össze a földet a kövek 6 mélyedések között, mindenki körülkerítette hatálmas kövekkel az ő kicsiny birtokát s szünetlien küzdelem árán ese.mevésiz kukoricát., egy-egy gyümölcsfát, ká posztét, kailairábét növeszt. Az egész vidék kő- ikeiriitéselktöil tarka. Csenevósz tehén s vékony lovacska a kőház mellett e rengeteg gyerek; A gyerekeik a lassú vonattal negyedóráig futnak versenyt. Integetnek s kéregetnek. Zsömlék és álmáik, ikenyérdarabok és üres csokoládésdöbo- zoik hullanak: szörnyű harc tör ki a ipapirdara- ibok fölött, ha,jmeresztő és kegyetlen küzdelem a meredek domboldalon, százméteres mélység oldalában a kenyérért, amelynek ilegtöbbször csak a héja hull le. Kápráztatóan szép a vidék a maga szörnyű .kietlenségével. M'ost igyekeznék fásitami az al­kalmasabb részeket.: először páfrányt üilitetneik a kövek között s fokonként, férnek át nagyobb fára-. Sz ikrázik az egész mindemség. Kegyetlen nap tűz a Karsztra, feliforrósodtalk a kövek. Hogy lehet itt élni...? S e pillanatban váratlanul, kékes pompázafá­ban, szelíden és .mosolygósam tűnik fel .a ten­ger ,. Az Adria. Thala.tt.a! ... Az ás külön lelemiényességet kívánt, hogy az ember a megfelelő állomáson az utolsó pilla­natban leszálljon. A Oedok embere nem mutat­kozott. a kalauz nem szólt, csoda, 'hogy mégis megérkeztünk a Hétkastély állomására. A cserkészek második nagysikerű nyilvános ren* dczésüket a tábor területén tartották meg- Ez a|* kálómmal Bustyaháza, Técső, Uranező, Visk és Sző* lös közönsége mindem várakozást felülmúló nagy szánban jöt ki a tá'borba és önkéntes adományok­ból tetemes összeget adott. ö°ez« a tábor javára. Délután félöt órától kezdődtek a cserkész- és sport­versenyek Stenczinger .Sándor tanárjelölt vezetésé­vel, később táncmulatság volt a szabadban. Fél nyolckor az esti zászló le von ássa! s imával egybe­kötve az újoncok letették az ünnepélyes fogadabiat, fél kilenckor pedig a cserkészek Széchenyi-táuőr­tüzet gyújtottak, melynél megemlékeztek Széchenyi Istvánról, Vámos Elemér Reviczky-vereet szavalt, Borosé Barna nagydobronyi nyelvjárásban népdalo­kat adott elő és Brenner Sándor „Rákóczi megté­rését" énekelte el. A tábortűz után hangulatos, ma­gyaros jellegű mulatság volt a bustyaházi erdész- kaszinóban. A talaborvölgyi tábor a legteljesebb erkölcsi és anyagi sikerrel zárult és a kárpátaljai magyar cser­készet további fejlődését és fellendülését fogja elő­mozdítani. LEGÚJABB olmpWhimx Mozgalmas szép kultúráiét folyik a kárpátaljai magyar cserkészek talaborvölgyi nagytáborában Beregszász, augusztus 5. A kárpátaljai ma­gyar cserkészek ez évben Bustyaháza mellett rendezték meg szokásos nyári nagytáborukat. A kis ruszin falu nyugati vége, a ,,Ha.ndal“ kincs­tári telep modern tisztviselölakásaival, az erdő-' igazgatóság hatalmas épületével, rendezett út­jaival és hársfasoraival inkább nyaralótelephez, mint faluhoz hasonlit. A Handal végénél ömlik bele a Talabor-folyó, deltát képezve, a Tiszába. A fiutábor a torkolat mellett, a delta egyik szi- f getén volt felverve. Egyik oldalról a Tisza, má­Német-litván kereskedelmi szerződés Berlin, augusztus 5. A német külügyi hiva­talban szerdán aláírták a német-litván áru- szerződést, amely szabályozza a két ország kö­zötti árucserét és uj alapokra helyezi a két ál­lam közötti gazdaságpolitikát. Az aláirt .szerző­dés a német-litván kibékülésnek újabb tamijele. A kassai városi pártok Maxon polgármester maradását kívánták Kassa, augusztus 5. (Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése.) A városházi politikai pártok tegnap este tartott, értekezletükön foglalkoztak .Maxon Milán polgármester ügyével. Maxon pol­gármester levelet intézett Jaiioiuid helyettes pol­gármesterhez, amelyben azt Írja, hogy hajlandó lemondani a polgármesteri tisztségről, ha meg­győződik arról, hogy a városházi politikai pártok nem bíznak benne. Kéri Janoudot, hogy terjesz- szen ily értelemben javaslatot a pártok elé s ezek foglaljanak állást a bizalmi kérdésben. A tegnapi értekezleten a kommíunista s a cseh iparospárti városatyák kivételével az összes többi párt, képvi­selője oly értelmű határozatot hozott, amelyben kimondja, hogy Maxon polgármester maradása kívánatos. A határozat hangsúlyozza, ho^y a pár­tok bizalommal varinak Maxon iránt s elismerik a város érdekében kifejtett működését. Ezután a városi tanács is foglalkozott, a kér­déssel. A tanács albizottságot választott, amely memorandumot fogalmaz az országos hivatalihoz, a belügyminiszterhez és a miniszterelnökséghez. A memorandum kérni fogja. Maxon polgármester­nek helyén való hagyását. Maxon Milánnak a, kamara éléről való elmoz­dítását kolportáló Ili re k ma, sem szűntek meg, •vöt, egyesek már azt is tudják, hogy az ipar ügyi minisztérium Se fi öle z Ma revT kereskedőt, a, kassai kereskedők gré'uíii"á v i Lökét nevezi ki kama­rai elnökiieI,. 1. ! löi ■ mind'iieeel.ro ko­raiak. sík oldalról pedig a Talabor határolta. A tá­bort a világgal a Talabor egyik ága felett a cserkészek által épített híd kötötte össze. A lá­togatókat a bejárat két oldalán virágokai díszí­tett ut fogadta, s az ut végén állott a tábor nyir- íakapuja. A hatalmas zászlóárbócok körül ma­gyar muskátlikból és tiszai virágokból gondo­zott virágágy volt. A cserkészek az egyik oldal­ra fehér tiszai kavicsokból hatalmas cserkész- liliomot, a másik oldalra pedig a magyar csoda- szarvast, a gödöllői világjamboree jelvényét és egy zöld-fehér pajzsot, a magyar alosztály jel­vényét rakták ki. A lánycserkészek tábora a fiutábortól más­fél kilométernyire, a Talabor partján, a bustya- házai Sokol épületében volt. A fiutábor parancsnoka Kvakovszky László polgári iskolai igazgató, helyettes országos fő- parancsnok volt, a táborparancsnokság tagjai pedig: dr. Jantsky Béla, Scheffer Miklós és Zapf László gimnáziumi tanárok, dr. Török Fe­renc ügyvédjelölt és Nagy Vilmos joghallgató. A napostisztséget Ortutay Elemér görögkatoli­kus teológus, Szabó Árpád, Várady Lajos és Timkó János látták el, a gazdasági vezetést és a főzést pedig dr. Török Ferenc és Stenczinger Sándor tanárjelölt intézték. A lánytábor főpa­rancsnoka Benda Kálmánná igazgató-főmérnök neje volt, a táborparancsnokság tagjai Szundy Zoltánná bankigazgató neje és Schenkner Mar­git tanárnő, napostisztek pedig Stark Ilona és Stenczinger Eta tanítónő. A lányoknál az egyes őrsök felváltva főztek. Úgy a leány-, mint a flutábornak külön napi­parancsa és programja volt. A vezetőség külö­nösen nagy gondot fordított a cserkészkiképzés tökéletesítésére, azonkívül az uszósportnak ked­vező hely minden lehetőségének kihasználására. Nagyon sokan le akarták tenni a táborban az úgynevezett háromsastoll-próbát, amely a férfias akaraterő és kitartás próbája és aránylag elég sokan meg is szerezték a háromsastoll-jelvényt. A fiú- és a leánycserkészek csak hetenkint két- szer-háromszor az esti tábortüzek, vagy pedig kirándulások alkalmával jöttek össze. A táboro­zok a kiváló gyógyhatású viski fürdőbe két na­gyobb kirándulást is rendeztek. A nagyszerűen sikerült műsoros tábortüzeket Bustyaházáról és vidékéről annyi vendég látogatta, hogy sokszor órákig eltartott, amig a közönség átkelt a ma­gasra tartott fáklyák világánál a cserkészek hid- ján. A közös tábortüzek mellett nagy sikere voít a Talabor partján megtartott első önálló leány- tábortűznek. Külön meg kell említenünk Buetya'háza lakossága és a cserkészek közötti szívélyes viszonyt. Azt a rengeteg szívélyességet és ajándékot, amelyben a cserkészeknek részük volt, nem tudják soha elfe­lejteni. A bustyaházai magyarok és a cserkészek meghitt családdá forrtak össze. A tábornak Ivosz- szaibb-rövidebb ideig vendégei voltak Beregszász­ról Ortutay Jenő városbiró, tartomány,gyűlési képviselő, dr. ’Polchy István egyházmegyei fő- gondnok, Benda Kálmán igazgató-főmérnök. Csudák v László Orosz György és Rétihy Jenő gimnáziumi tanárok, Hiuszti Béla és Lengyel Pál református lelkészeik, Rétihy Miklós és Bernjén Nándor tanítók, Sződlősről Szundy Zoltán bank- igazgató és Újlakról Brenner Sándor tanító. A talaborvölgyi cserkésztábornok első nagy­sikerű nyilvános rendezése a viski cserkéeznap és előadás volt. A 90 tagot számláló fin- és leány- tábor reggel 9 órakor vonult be trombita, és vi­dám énekszó mellett, a máramaroei szigetma­gyarság hatalmas nagyközségéibe, Viskre. A dél­előtt, a cserkészek az istentiszteletéken vettek részt. 11 órakor diszfelvomulást rendeztek a viski Fő-téren és Fő-uceán és tisztelegtek a főparancs­nokság előtt. A cserkészeket a viskiek látták vendégül. Ebéd után a cserkészek megtekintették a közsé­get és ímegfürödtek a Ihires viski hídnál. Este 8 órakor kezdődött a cserkés/előadás a viski Kml- turházban. Az előadást Kvakovszky László tábor- parancsnok beszéde nyitotta meg. Utána Daibóozi Irma, téesői eserkészparancsnoknő elszavalta Szabolcsira „Hortobágyom" cinül versét A Rá­kóczi-induló hangjaira nyolc pár magyar ruhába, öltözött cserkész vonult a színpadra és Vámos Elemér betanításában a palotást táncolták el. Ráoz Márta „A tábor kedvence1* cimü monológot adta elő, Stenczinger Lenke ée Benda Mária tiroli táncot lejtettek, Vámos Elemér Ady Endre „Négy- Öt magyar összehajol" cimü versét adta elő, majd Várady Lajos, Műéinszky András, Ortutay Elemér, Dávid József és Galamboei Miklós cserkészek dr. Borka Gábor „Göre Gábor" cimü vígjátékét hozták színre. A műsor utolsó száma a cserkészek népdal- tábortüze volt, melynél a magyar történelem külön­böző korszakából eredeti történelmi népdalokat énekeltek, Zapf László parancsnok bevezető elő­adást, tartott. Ezután caerkésznótákat és ügyes cser- k cszszámokat adtak elő Jantsky Béla parancsnok vezetésével. Kikapott a magyar futballcsapat Berlin, lauguezbue 5. Lapzártakor telefonál­ják a Post-stadionból: Lengyelország futball- válogatottja Magyarország válogatottját 4:0 (2:0) arányban legyőzte s ezzel a magyar csa­pat a további küzdelemből kiesett. Owens harmadik aranyérme 200 MÉTERES SÍKFUTÁS DÖNTŐJE Győztes: Ovens (USA) 20.7 rfip., uj olimpiai re­kord, 2. Robinson (USA) 21.1 mp., 3. Osendarp (holland) 21A mp., 4. Henni (Svájc), 5. Orr (Ka­nada), 6, Van Be vérén (holland). 00 Az 1500 méteres futásban a magyar Szabó 3:55.6-os eredménnyel továbbjutott a középfu­tamba. Iglói kiesett. 00 A lovaspólóban Argentína Mexikót 15:5 arányban győzte le. 00 Az olimpiai ökölvivóversenyekre, amik augusztus 10-én kezdődnek meg, 34 állam ke­rekem 200 vereiernyzővel mervezet-t ;be. OO Glen Hardin, a gátfutó világbajnok és vi­lágrekordén a legtökéletesebb gátfutó techniká­val rendelkezik. A 1 os-angelesi olimpián tűnt fel, ahol az ir Tisdall mögött a 400 méteren a máso­dik helyen végzett 1933, 34 és 36-bam amerikai bajnok lett, 1984-ben egv stockholmi versenyen megjavította a 400 méteres gátfutás világrekord­ját. Hardin a louisiamai főiskola hallgatója. Jelenet a magyar—német lovas-pólómeccsről Maxon kamarai elnök marad Prága, 'augusztus 5. Tegnap kassai tudósí­tás alapján jelen,tettük, hogy a Kassán elterjedt Iliitek szerint az űipairügyi minisztérium Maxon Milán hasisai kamarai elnököt, felfüggeszti s hogy az erre vonatkozó határozatot a. miniszter helyettese anár aláírta. Az ipar s kereskedelmii- tigyi minisztérium illetékes első s a.z elnöki osztályán kapott, érteisüléselnk szerint a mini i- tériuni az utóbbi hetekben egyáltalán nem fi g- lalkozott, kereskedelmi kamarák vezetőségi 1 g- ja-inak elmozdításával s igy a kassai kaim: na ügyével som. A német kormány beillőit egy zsidóellenes lapét Berlin, augusztus 5. A némtet ti iroda Imii k or­mány szombatom remieletet adóit ki, mne y- ben betiltja a „Judiekeavuer" einni antiszo .li­la ‘folyóiratot iinég pedig azzal az indok (dós­sal, hogy a lap támadásaiibau „túllépte az új­ságírói tisztesség határát." Figyelemre imólltó e®zel kapcsolatiban, ho gy a német írnunk afrom! utasította tagijait, hogy további intiézlkedléisig 'tilos n í>türmier cimü an­tiszemita jellegű lap propagálása es tilos a lap számára előfizetőkéi gyűjteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom