Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-30 / 198. (4047.) szám
1936 augusztus 30, vasárnap* 17 A vegytudomány legújabb csodái A vegyi kutatáshoz nagyobb bátorság kell, mint a harctéri hőstettekhez Cukorbetegek is élvezhetik az édes „kukorica-dinamitot" ■ A tiszta vas csaknem mithosz » ■ ■ A „kolostorkék" az ideális kékség ■■■ Csak az „antik“-butor készül a jövőben fából ■ ■ ■ A tűzálló üvegedények Prága, augusztus vége. Bernben mostanában tart kongresszust a nemzetközi vegyipari unió, amelyben 32 állam vegytudósai és gyakorlati kapacitásai értekeznek. A „Popular Science'' cimü folyóiratból ez alkalomból a következő cikket közöljük: A selyemszálnál vékonyabb müselyem Tessék elképzelni egy cémagombolyagot, egyetlen szál cérnából, amely alig felkilograra súlyú és tessék elképzelni, hogy ha ezt a cérna- szálat kihúzzák, úgy az oly finom vékony, hogy az Atlanti óceántól egészen a Csendes óceánig nyúlik el. A vegyiparnak ezt a csodáját mutogatják az amerikai vegyészek Kansas Cityben tartott kongresszusukon s e csoda a müselyem legújabb válfaja. Az ilyen szálból szőtt ruha egy tenyérben elrejthető. A vegyész itt ismét túlhaladta a természetet — a selyemhernyót és a természetes selyemszálnál egy harmaddal vékonyabb szálat készített* A cellulózé tisztításánál használatos módszerek tökéletesítése, a vegyi oldószerek javítása és a épezetek tökéletesítése, mindez együttvéve le- etővé tette ezt a modern vegyipari csodát. , A kémia bűvészeinek újabb és újabb föltalálásairól szóló jelentéseket úgy olvassa az ember, mint az Ezeregy éjszaka meséit. A lakóház, a ruha, az automobil s az egész környező világ megváltozik varázsvesszejük érintésére. A huhoricacukor csodája A kukoricakeményitőgyártásból visszamaradó vizet, amelyben a kukoricát áztatták, már nem öntik ki, mert a vegyészek abból a legváltozatosabb tulajdonságokkal rendelkező odorot varázsolják elő. A kukoricaázalék-viz- ből nyert cukor legtisztább formájában teljesen helyettesíti a répacukrot B előnye az, hogy cukorbetegek is élvezhetik. E cukor azonban nitrogénsav' behatására robbanó anyaggá változik át, amelynek összehasonlíthatatlanul nagyobb a robbantó ereje, mint a nitro- gliceriné s ezzel szemben még az az óriási előnye van, hogy nincs szükség szilárd halmazállapotú kötőanyagra, agyagra, mint a nitrogli- cerinnél, amelyből — közismerten — a dinami- tot állítják elő, mert a nitroglicerin a gyakorlatban használhatatlan. Ezzel szemben a „kukorica-dinamit“ már önmagában is szilárd halmazállapotú* Ezt az uj robbanóanyagot különösen a bányászatban, az építőiparban, ásatásoknál használhatják. Ami a levegőnél is jobb A levegő — már a polgári iskolában is tanítják — egy rész oxigént, négy rész hidrogént, valami kevés szénsavat és még kevesebb meny- nyiségü úgynevezett ritka gázokat tartalmaz. Hershey tanár azt akarta megtudni, hogy ezt az elegyet nem volna-e lehetséges valami még jobbal helyettesíteni. Macskán, egereken, tengeri malacokon és majmokon végzett kísérleteket a legváltozatosabb gázvegyületekkel. Emellett rájött arra, hogy az állatoknak legjobban válik hasznára az oxigén és héliumgáz keveréke. Találmányának kétségtelenül nagy hatása lesz az orvostudományra, különösen oly esetekben, amikor a szervezet oxigénnel való ellátásában zavarok fordulnak elő. Mesterséges kaucsuk Egyre-másra érkeznek hírek Németországból, hogy a német vegyészek megoldották a mesterséges kaucsuk, a szintetikus kaucsuk kérdését, de Amerikából már azt is jelentik, hogy ott Deep Water Pointban máris létesült egy gumigyár, amely évenkint mintegy félmillió kiló mesterséges gumit állít elő. A mügumi gyártását alapanyagainak fölfedezése tette lehetővé s ezek az anyagok a közönséges acetilén válfaja, a vinyl-acetilén de- rivátái. J. A. Niuwland, az anyagok fölfedezője a találmányáért megkapta az amerikai vegyiudomány legnagyobb kitüntetését, a Nichols-érmet. Egy vegyész, aki az éppen említett Nichols- érmet Niuwlandnak átnyújtotta, ez alkalommal a kővetkezőket mondotta: „A kutatás e tere nagyobb bátorságot és elszántságot követel, mint a hadszíntér. Szakértők jól ismerik a kísérletező vegyészre min* dca pillanatban leselkedő veszélyeket, különösen az acetiléngáz derivátáival folytatott kísérleteknél. Mert bizony Niuwland atyó naponkint ezerszer forgott abban a veszélyben, hogy az uj anyag váratlan fölrobbanása izekre szaggatja.'' Csak még a vasat nem ismerik eléggé a vegyészek A modem alkimisták műhelyeiből uj fémek kerülnek elő. A pittebourghi Mellon-féle tudományos kutató intézet vegyészei érdekes acélöntvényt készítettek, amelyből a jövőben — magas ára miatt — egyelőre kizárólag pengéket készítenek beretvakéezülé ke kihez. Az acélnak egyéb fémekkel való kombinálása adta a tungsten néven ismert műfémet, amely teljes mértékben helyettesíti az ólmot a Röntgen-sugarak elleni 'hatásában, valamint a rádiuimsugárzás megakadályozásánál. Egy másik újdonság a vas, ólom, nikel és kobald öntvény, amelyből a világ legtartósabb mágneseit készítik (tehát már nem vas, mint mi tanultuk!). Egy másik újdonság a nemrozsdásodó acél öntvényei, amelyek a szépséget, a szilárdságot és rugalmasságot egyesítik s amelyekből most ujtiipusu vasúti kocsikat gyártanak. A fémöntvények terén annyi mindenféle uj fényvegyü- let van, hogy maguk a feltalálók sem képesek figyelemmel kisérni, hogy kollégáik mit okoskodtak már megint ki. Newyork város egy mérnöki alapítványa 150 vegyészt alkalmaz csak avégett, hogy a vas és acél eddig ismert s a piacon esetleg még megjelenő ötvözeteit a piaci áruk, g az irodalom alapján jegyzékbe vegyék. És bármilyen furcsán is hangzóik, a legkevésbé ismert fém a vegytudomány előtt a — vas. A tiszta vas csaknem mithosz. Hogy a szinvas nagyon kevéssé hasonlít ahhoz, amit közönségesen vasnak ismerünk, az kitűnik az amerikai kutatók egyik mostanában végzett kisérCsikágó, augusztus hó. „Ne is legyen fiatalabb. Férfi és nő közt egyáltalán nem fontos a korkülönbség! Fődolog, hogy tessenek egymásnak!" Ez volt az első válasz arra a kérdésre, amelyet egy amerikai folyóirat intézett kétmillió főnyi olvasójához. A hatalmas folyóirat azt akarta tudni, hogy az asszony mint élettárs, hány évvel legyen fiatalabb a férfinél. Ezt megelőzőleg a magazin igazgatósága huszezerdolláros dijat tűzött ki. A megválaszolandó kérdés igy hangzott: „Melyik asszonyt választja ön?" Az uj kérdés legjobb válaszára szintén húszezer dollár dijat tűzött ki és ötszázezer férfiolvasó küldte be a válaszát. Ez az ötszázezer válasz valóságos kincsesbányája a magazin női olvasói számára. Ifjúság, amely után mindenki vágyódik Feltűnik a beküldött válaszokban, hogy a férfiak legnagyobb része náluknál sokkal fiatalabb asszonyt szeretne feleségül. Az egyik iparmágnás azt írja Detroitból, hogy férfi és nő között legalább húsz évnek kel! lennie. „Negyvenötévé® vagyok — mondja válaszában — és ha még egyszer megnősülök, feleségemnek huszonöt- évesnek kell lennie, mert feleségemben akarom elveszett ifjúságomat újra feltalálni/4 Egy farmer Arizonából azt Írja, hogy egy fiatal asszony az öregedő férfi életében a tavaszt jelenti. Egy hollywoodi filmsztár pedig igy jn #>Az ifjúság illúziója számomra még mindig sokkal többet Jelent, mint az a létéből, akik hidrogénlángon állították elő az eddig ismert legtisztább vasat. Az igy előállított vas nem rozsdásodik eem vízben, sem oxigénben és hónapokig tiszta marad. „Kotostorhék.. •“ A modern vegytudomány konyhájában ember- szem nem látta, ismeretlen szinpompa tárul a halandó szeme elé. Angol vegyészek a közelmúltban jelentették be, hogy a sajtóban és festészetben használható uj kékifestéke találtak fel. Eddig az 1704-ben feltalált ultramarint, s az 1836-ba-n feltalált poroszkéket használtak, mely úgyszólván monopolisztikus állást foglalt el a világpiacon, mert ilyen árnyalatot sehol sem tudtak gyártani, csak Németországban. E festékek egyike sem őrizte meg a jó kellékek sajtáságát, a tartósságot, a meleggel, világossággal, savakkal, marószerekkel és egyéb oldó anyagokkal szemben való ellenálló képességét. A „kolostorkék11 névre keresztelt uj szin az öeszes éppen említett követelménynek 6záz százalékosan megfelel. Ezen kívül a kőnyomatá&ban ideális kékszin-árnyala- tot ad a színes nyomásoknál. Megszűnik a fa- és fémbútor Az éppen felsorolt, ötletszerűen adott példák eléggé mutatják, hogy a vegytudomány mennyire behatol a vállalkozás és az élet minden ágába. De különösen figyelemreméltóak azok a találmányok, amelyek otthonainkba is bevomuLnak. így példáiul a fabútornak nemsokára vége lesz. Kimegy a divatból. Az emberemlékezet óta fából, vagy fémből készülő tárgyak, bútorok, rádió- szekrények a jövőben mesterséges anyagokiból készülnek. Pedig a szakértők szerint ez még csak a kezdet. Tessék csak elképzelni asztalokat, ágyakat, székeket, ezekből a fényes, fémszerü, színtiszta, mindig makulátlan anyagokból. Amelyeken nem látszik meg a karcolás. Amelyek nem veszély, hogy egy nálamnál sokkal fiatalabb asszony meg fog csalni." Érett asszony, mint favorit Akadt sokezer férfi, akik ezzel szemben az érett asszony mellett törtek lándzsát és férfi és nő között nem kívánnak nagy korkülönbséget. Egy bostoni nagyvállalkozó azt írja például, hogy az imént lett negyven éves és harmincötéves asszonyt szeretne feleségül venni. Ifyen asszony, írja, a szerelemre még elég fiatal, viszont a házasság számára éppen hogy megérett. Feleségemben nem akarok gyermeket, hanem élettársp.őt látni/4 Egy nagy áruház tulajdonosa a következőt meséli: —■ Mikor harminc évvel ezelőtt megnősültem, feleségem kis elárusitóleány volt, én pedig egy óriási áruház tanonca. Egy asztalnál szolgáltuk ki a vevőket és mindketten azt hittük, hogy miénk a világ. Én hu- szonkétéves voltam, jövendőbeli feleségem pedig húsz. Mindketten nem sokat törődtünk az élettel, tele voltunk reménnyel és együtt építettük fel életünket. Nagyon valószínű, hogy ma sokkal szebb és fiatalabb asszonyokat kaphatnék, de feleségemet nem cserélném el a legszebb szépségkirálynővel. A Columbia-egyetem egyik tanára elmondja, hogy fiatal diák volt, amikor egy nálánál nyolc évvel idősebb asszonyt vett el feleségül. Ezt a házasságkötést sohasem bánta meg és hozzáteszi, hogy felesége még mindig sokkal Jobban fest, mint ő maga. Egyébként elhalmozta minden jóval, minden rosszat távol tartott tőle és nagyszerű otthont teremtett neki* A tudós professzor égethetők meg cigarettával, szivarral. Egyelőre magas ár akadályozza meg, hogy az ilyen anyagokból készült bútorok elterjedhessenek* Ha ezt a nehézséget is sikerül áthidalni, akkor a vegytudomány számára újabb, beláthatatlan lehetőségek ajtai nyílnak meg, — mondotta Wiliam Haynes newyorki vegytanár. „Csak egyetlen egy ipari szakma van — mondotta dr. John E. Teeple. vegyész —, amelyben a fának, mint butoranyagnak kizárása borzasztó katasztrófát idézne elő: az antik bútor* gyártás.“ Úgy látszik, hogy még az ablaküvegnek is bealkonyul, mert a vegyészek már újabb, jolbb, alkalmasabb átlátszó anyagokat találtak fel. E anyagok gyakorlati értéke ugyan még vitás, de az is tény, hogy sok irányban felülmúlják az üveget. Egyik kiváló tulajdonságuk a hajlitha- tóság. Dyphenilen párolják a burgonyái De még a vizpára is befejezte földi pályafutását. A vegyészek külön anyagot fedeztek fel, amely a tűzhelyeken teljesen helyettesíti a viz- párát. Ennek alapján a dyphenil néven ismert, hópe- helyszerü vegyület, mely kémiailag rokonságban áll a geránium-illatszerrel s mely vegyület 500 Fahrenheit foknál párologni kezd. Mivel a vizpáránál több meleget tartalmaz és sokkal magasabb hőfokra hevíthető a magas nyomás veszedelme nélkül, ezért ezt az uj hőhordó anyagot máris erősen használják az iparban. A vegyész figyelme kiterjedt a házi jégszekrényekre is. Nemrég jelentek meg a piacon a , száraz jéggel'1 felszerelt hűtőkészülékek, ami nem egyéb, mint szilárd halmazállapotú széndioxid. E szekrények különösen ió szolgálatot tesznek oly forró éghajlatú területeken, ahol a jég messze van és ahol villanyáram se szerelhető. Az üvegből való főző- és sütőedények már forgalomban vannak. A vegyésztndomány történetének külön fejezete regélhetne arról, hogy miként sikerült a tűzálló üveget elkészíteni. Kémikus tudósok szakácsokká vá’+ak. odaálltak a tü hrivhez és főzték-síitötték 1500 recept szerint a tüzá’ló üveget. Tonnaszámra pirították a burgonyát és a bé'fsi széleteket. Az i,gy készített ételekből sokat kaptak az éhes ebek, amelyeknek a legnagvobb örömük volt ezekből a nagyvonalú kísérletekből. Sok szelet szénné égett, de az se volt baj, mert a szakács legalább azt látta, hogy az uj üveg valóban jól birja a meleget. Végül azonban mégis csak eljutottak ahhoz a recepthez, amely megmondta a tűzálló, használható üveg gyártásának titkát. A vegyészek figyelme mindenre kiterjed, szorgosan dolgoznak e világ átalakításán, hogy az emberiség élete a lehető legkényelmesebb s legkellemesebb legyen* nyíltan bevallja, hogy enélkül az asszony nélkül nem vitte volna semmire és hozzáfűzi, hogy a legjobb élettárs az a feleség, aki anya. A csalhatatlan formula:-J- plusz 7 — N A legtöbb válasz azt hangoztatja, hogy a két nem közti korkülörbség ne legyen tul- nagy és általánosságban ezt a különbséget tíztől tizenkét évre teszik. A legérdekesebb választ a kaliforniai egyetem egyik világhírű biológusa küldte be és a kővetkezőket írja: — A korkülönbség számára nem létezik állandó, változatlan szám. A helyes viszony konstutició, alkat, jellem ég vérmérséklet szerint változik, a korkülönbség meghatározásánál azonban a legnagyobb tekintettel a házasságkötő felek korára kell lenni. Mikor a férfi és nő közti ideális korkülönbség kérdésével tudományosan kezdtem foglalkozni, egy szinte csalhatatlan formulából indultam ki. Ötvenezer esettel foglalkoztam kísérletileg és statisztikailag és ezeket mind gyakorlatban ismertem meg. Ezekben az esetekben a válás a legritkább esetben fordult elő és a végén megállapíthattam, hogy ilyen „szerencsés'4 házasságok a házastár- sak korától függnek. A csalhatatlan íormiula igy hangzik: -j-plusz 7=N. Ebben a formulában F (férfi életkora) kettővel van elosztva, az eredményhez hét évet adok hozzá és az igy elért eredmény N a nő ideális és helyes kora. Egy ilyen korú nő a legjobb boldog házasság számára. Ha pólójául egy 24 éves férfi meg akar nősülni, akkor a formula a következő: 24:2=rl2-j-7 =19. A bduszoniiáraméves férfihoz tehát egy tizenkilenc éves menyasszony illik legjobban. Egv harmincéves férfi e szerint liuszotn- kétéves leányt vegyen feleségül. Később azonban a 7-nek megfelelő kiegészítő számra módosul. A negyvenéves férfi szempontjából a kiegészítő szám 13, az ötvenéves számára 18, a hatvanéves számára 23. Mindig az volt a benyomásom, hogy az egyes relációk minden oldalról nézve a bal- dog házasság gyakorlati keresztülvitelét megkönnyítik. Persze itt is úgy van, hogy minden elmélet szürke és csak az élet fája zöld. És ugyancsak a legfontosabb tétel marad, hogy két olyan ember kössön házasságot, akik egymásnak van teremtve. Ha ez megtörténik, akkor az élet tartamára szóló frigy tartós és boldog lesz, mlég ha a korkü lönlbség nem is volt „helyes" és ellentmond az elméletnek, Félmillió térti válaszolt Hány évvel legyen f íatalakb a feleség a férjénél? F A csalhatatlan formula: — plusz 7 = N
