Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-30 / 198. (4047.) szám
1936 ftognsztna 30, vasárnap. ^rxcmJ^aíeAiar-hirlap 15 A földterhek megoszlása a mezőgazdasági üzemek kiterjedése szerint Részlet Fekete Imre mérnök tanulmányából A prágai könyvpiacon a múlt napokban jelent meg Fekete Imre mérnök esehnyelvü füzete „A földműves tervf azdálkodás és az agrárok tervgazdál- odása“ cimü sorozatban. Az újabb füzet címe: „A földművesek tehermentesítése és a földreform.** E tanulmány első fejezetében a szerző a mezőgazdaságok általános eladósodottságát tárgyalja. Szemelvényként az alábbi fejezetet közöljük: Prága, augusztus 29. A mezőgazdasági adósságok utolsó ismert becslése Karásek igazgatótól származik, aki maga ugyan nem agrár, de becslése a leghelyesebb becslések egyike. A gazdaadósságokat Karásek 14—15 milliárd koronára becsüli. Ez olyan össszeg, amely nézetem szerint helyes. E szám valószínűségéről összehasonlítással győződhetünk meg. Magyarországon valamivel kevesebb mezőgazdasági föld van, mint Csehszlovákiában. A háború után o-tt ugyanolyan beruházások voltak szükségesek, mint itt, de a magyarországi mezőgazdaság a konjunktúra következtében a valóságban még többet ruházott be. 1926 óta azonban a magyarországi termésárak sokkal alacsonyabbak a mieinknél s a válság óta gyakran a harmadát teszik ki a mi árainknak. Ismeretes, hogy aránylag a kis üzem van a legerősebben eladósodva. Magyarországon azonban 1 millió 200 ezer telkes ház van, nálunk csak 800 ezer. Világos tehát hogy a magyar mezőgazdaság annak ellenére hogy Magyarországon a mezőgazdaságilag müveit terület a mienknél kisebb, mégis erősebben van eladósodva. Ámde Magyarországon a mezőgazdaság tehermentesítése előtt az adósságokat pontosan 12 milliárd csehszlovák koronában állapították meg. Ha ehhez hozzászámítjuk még a földreform következtében keletkezett 3.5 milliárd korona adósságot, úgy 15 milliárdos összeget kapnak. Emellett Magyarországon a féld vadban a kisgazdák kezébe került, — erről alább még bővebben szólok — bár aránylag magasabb árakon, mint nálunk, amire szintén érdemes figyelmet szentelni. Ha a túlzott adósságbecsléseket ilymódon kellő értékükre szállítottuk le, az olvasó bizonyára arra fog gondolni, hogy az ilyen „kis“ adósság elviselhető. Részben igaza van. De ha az egyes rétegek eladósodottságát nézzük, úgy azt látjuk, hogy minden egyes réteg képes a saját eladósodottságát elviselni. A burgonyatermelő üzemek statisztikájánál azt láttuk, hogy az 1 hektárnál kisebb föld területtel rendelkező telekház-tulajdonos adóssága 10.180 csehszlovák korona, a 2—10 hektáros kisgazdáé 3902 korona, a 10—39 hektáros kisgazdáé hektáron kint 2586 korona. Minél kisebb az üzem, annál nagyobb az egy hektárra eső tartozás, tehát Csehszlovákiában ugyanaz a helyzet, mint külföldön. Zadina miniszter a képviselőháa bizottságában ezeket a számokat sorolta fel: 0—2 hektáros üzem terhe hektáronklnt 4500 Kő 2-5 „ „ „ „ 3600 Kő 5-20 „ „ * * 2250 Kő 20—50 „ „ 2110 Kö 50—100 „ „ „ 4040 Kö 100 ha-nál nagyobb gazdaságé ha-ként 2388 Kö Az 50 hektáros gazdaságnál nagy ugrást látunk. Ennek oka az, hogy ebbe a csoportba esnek a mardékbirtokos urak adósságai. A mezőgazdasági terheket végül Brdlik tanár ur is megállapította. Brdlik szerint az adósságok igy oszlanak meg: nyugaton keleten 2—0 hektár 4137 Kő 3192 Kő 2—5 hektár 3316 Kő 1889 Kő 5—20 hektár 2225 Ke 1235 Kő 20—100 hektár 2540 Kő 1699 Kő 100 hektáron felül 2632 Kő 2441 Kő Ezekből a számokból ismét kiütnek a maradékbirtokok tartozásai. A köztársaság keleti részein az adósságok nem azért kisebbek, mintha talán a gazda helyzete előnyösebb volna, hanem azért, mert a földnek kisebb értéke van, kisebb a hozama s ennek következtében a hitel is alacsonyabb. Tekintetbe kell venni azt is, hogy Szlovenszkón nem gazdálkodnak olyan intenziven. Úgy vélem, hogy ezek a számok a kisgazda rettenetes eladósodottságát mutatják, de azt is bizonyítják, hogy az egyébként jó helyzetben .lévő kisgazda elviselheti, a nagybirtokos pedig könnyen viselheti adósságait. Az eladósodottság kérdése azonban annyira égető, hogy a viszonyokat még közelebbről kell megvizsgálni. így különösen azt kell néznünk, hogy az említett körülmények következtében, amelyek a gazda koldusbotra juttatását okozták, miként tolódott el az ingatlantulajdon a földművesek egyes kategóriái között. Ez agrárpolitikánknak a legsötétebb fejezete és ha a száraz tények átmennének a köztudatba, úgy az a mai agrárpolitika végét jelentené. Ezért ez a feladat nem könnyű. A mezőgazdasági üzemeket a statisztikai hivatal Bzámolta öS6ze az 1921—1960. években. Tudjuk, hogy abban az időben volt a földreform, amelyről azt hirdették mindig, hogy az a kisgazda éc a föidtelenek javát szolgáló intézkedés volt. Mivel a föld 10 százalékát osztották ki, azt gondolhatnánk, hogy a földreform következtében a kisgazda-üzemek száma ugyanilyen arányban növekedett. A mezőgazdasági üzemek számát az örökösödések is növelik. Különösen Szlovenszkón, de pénzhiány miatt újabban a nyugati államrészekben is felosztják a gyermekek atyjuk halála után a birtokot, vagyis egy gazdasági üzem helyén kettő, három támad. 19221-ben azonban 1 millió 613 ezer 488 mező- gazdasági üzem létezett, 1930-bau már csak 1 millió 607 ezer 138. [Vagyis ebből az látható, hogy & közgazdasági földműves és kisgazdapárt uralkodása Idején kilenc év alatt nemcsak olyan számú mezőgazdasági üzem semmisült meg, amely a földreform által és az örökség! megoszlással teremtett uj üzemek számának felel meg, hanem ezen kiviil még további 6350 mezőgazdasági üzem is. De figyelembe kell vennünk más körülményeket is. 1921-ben csak a mezőgazdaságokat számolták, 1980-ban pedig ideszámították a teljesen önálló és különálló erdő, halgazdaságokat és más hasonló mezőgazdasági üzemeket is. Hogy milyen nagy számokról van itt szó, az kitűnik abból, hogy a-z 1921. évi számlálás 9.4 millió hektárnyi területre, az 1960. évi pedig 13.5 millió hektárra, vagyis 43.6 százalékkal nagyobb területre vonatkozott. Ez endő- és más gazdasági üzemek száma legalább 44—45 ezret tesz ki. Ennek figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy agrárpolitikánk következtében kilenc év alatt nemcsak a földreformmal és örökösödésekkel teremtett mezőgazdasági üzemek számának megfelelő üzem ment tönkre, hanem azon túl még legalább 50—70 ezer üzem. És ez a megállapításom szépen egyezik a statisztikai hivatal ama megállapításával, hogy ugyanabban az időben a mezőgazdaságból élő személyek száma nálunk 306 ezer 515-tel csökkent. Az agrárpolitika nemcsak azokat kergette a munkanélküliek táborába, akik nem tudtak kivándorolni hanem az egész falusi szaporulatot is, és azonkívül még 396 ezer embert. De ellenőrizzük ezeket az adatokat a statisztikai hivatalnak a földtulajdonosokra vonatko'zó számadataival. Itt abba a nehézségbe ütközünk,! hogy nem tudjuk, hogy a földművesek melyik kategóriája mennyit kapott. Csak azt tudjuk, hogy kis földjuttatás során 600 ezer hektárt osztot-| tak ki a 39 hektárnál kisebb gazdaságoknakJ A másik nehézség az, hogy az 1930. évi statisz-1 tikában 303.306 hektárrai több mezőgazdasági 2 terület jelentkezik. Közben ugyanis növekedett a terület (mintegy 4000 hektár szőlő), ami azonban az ily nagy területhez elenyésző szám. Szóbeli kérdésemre a statisztikai hivatalban azt a választ kaptam, hogy itt a kataszteri nyilvántartások hibáinak kiküszöbölése játszott nagy szerepet. Mivel a nagybirtokok kataszteri följegyzései és nyilvántartásai rendesen példásak, ezért az egész különbséget a kisgazdák terhére kell Írnunk. Hogy azonban ez a rettenetes nagy szám ne váljék még fenyegetőbbé, ezért a növekedést arányosan elosztjuk a földművelők evyes kategóriái között. Mindezeket figyelembe véve, ahhoz az eredményhez jutunk, ho— 1021-ben a 30 hektárnál kisebb gazdaüzemek kiterjedése az egész mezőgazdasági területnek a 71.2 százaléka, 1930-ban pedig 74.2 százaléka volt. A 3 százalékos növekedés 245 ezer Csehszlovákia birtokkiterjedés eltolódás 0.1—0.5 ha. . . , * * —22.0% 0.5—2 ha . s * . , . — 50% 2—5 ha + 7.7% 5—10 ha..........................................+16.9% 10—30 ha + 7.2% 30—50 ha ...... +10.1% 50—100 Iha ...... +22.4% 100 ha-ea túl ..... + 16.1% E változások nálunk 1921—1960 között, Ma-1 gya-rországon pedig 1920—1960 között követkéz-g tek be. Ebből az következik, hogy a nagyibirtoko-I sok néha a demokratikus alkotmány ellenére isi hektárnak felel meg, vagyis a 600 ezer hektárból ennyi föld van még a 30 hektár területnél kevesebbel biró kisgazdák kezén. Annak a földnek az 59.2 százaléka, amelyet a 30 hektárosnál kisebb üzemek tulajdonosai kaptak, 1930-ban már Ismét a nagybirtokosok tulajdonában volt. Az a 355 ezer hektár föld pedig, amely a statisztika szerint a 30 hektárosnál kisebb gazdák kezéről a 30 hektárosnál nagyobb gazdák kezére jutott, csak kis hányada annak a földnek, amelyet a nagybirtokosok vásároltak. Hogy mennyit vettek és mennyit adtak bérbe, az nem mutatható ki. Tudjuk, hogy a jómódú gazda nem volt kény- szeritve eladni földjét. Ellenkezőleg köztudomású, hogy az ilyen gazda szeret földet venni. Vagyis az említett területek elvesztése a háztelkes- gazdák és a törpegazdák terhére történt s ezeknek a vesztesége a 30 hektárnál kevesebb földdel rendelkező gazdák által fölvásárolt területtel is növekszik. A mondottak alapján megállapithat- juk, hogy a földreform végrehajtása során a törpegazdák és a háztelkes-gazdák kilenc év alatt nemcsak annyi földet vesztettek el, amennyit a földreform végrehajtása során kaptak, hanem ennél jóval többet. Ennek kiszámítása után egyben azt is láthatjuk, hogy a kisgazdák jelentős része 1930-ban már nagyon, de nagyon el volt adósodva. Ezt mutatják a legújabb statisztikai adatok is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gazda csak akkor adja el földjét, ha már teljesen elvérzett, ha azt semmiképpen sem tudja megtartani. A gazdasági válság kezdete 1929-re esik. A számlálást 1930 májusában tartották, amikor a válság még nem volt oly súlyos. Azóta a gazdák háta mögött hat válságév áll. Erre az időre esnek azok az agrártörvények amelyek a kisgazdákat legsúlyosabban megkárosítják. Alább kimutatom azt is, hogy a gazdamoratóriumnak 1933-ban való bevezetése után is tovább tartott a legkls-sbb mező- gazdasági üzemek pusztulása. Úgy vélem azonban, hogy kisgazdáink ügye teljesen elveszettnek tekinthető, ha gyors segítség nem jön. A számok azonban azt is mutatják, hogy a nagybirtokosok helyzete nem annyira ínséges éö hogy a nagybirtokosok a válságévekben is vásároltak még földet, vagyis jó viszonyban kellett lenniök. (Ez a megállapít ás csak a történelmi országokbeli nagybirtokosokra vonatkozik, mert köztudomású a szlovenszkói nagybirtokosok nagymérvű eladósodottsága. Szerk.) Hátra van még annak a megvizsgálása, hogy vájjon ez a fejlődés „isteni akaratból** történt-e, avagy hogy az a mi agrárpolitikánk specialitása-e? Evégett álljon itt az alábbi összehasonlítás : Magyarország birtokkiterjedés eltolódás 0—1 hold 0—0.6 ha • . . + 9.4% 1—5 hold 0.6—6 ha « , . +43.6% 5—'10 hold 3—6 ha. , • . +18.0% 10—20 hold 6—12 ha . . . +11.1% 20—50 hold 12-—30 ha . . . + 5.3% 100—200 hold 30—60 ha . . — 2.0% 200 holdon, ill. 120 ha-on túl , — 9.8% | többet tudnak a maguk javára nyerni, mint . nagybirtokos klikk leplezetlen diktatúrájában**. Fordította: TÖMÖRI JÁNOS. (Szabad a csehszlovák korona jegyzése Buka-g (A krasznai Pongrácz-birtok szanálása.) A restben.) A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése zsolnai bírósági végrehajtó nemrég lefoglalta a szerint Bukarestben 1936. augusztus 29-én a sza- krasznai birtok gabonakészletét, amely a bán csehszlovák koronát a következőképpen jegyezték: 1 csehszlovák korona 5.80—5.85 lej. (A líra árfolyama.) A Nemzeti Bank a szeptember 3-án végződő hétre a líra árfolyamát az Olasz Nemzeti Banknál lévő conto nuovo utján történő utalványátruházásoknál a következőképpen állapította meg: 100 líra 190.30 csehszlovák korona. (Csehszlovákia legyűri a japán cipökonkurren- ciát.) Brit-India 1965—36. évi cipőbevitele az előző évben kimutatott 4.3 millió párról 2.9 millió párra csökkent. A csökkenés majdnem kizárólag a japán cipőipar terhére történt, amely teljes 50 százalékkal esett. Ezzel szemben a Csehszlovákiából Brit-Indiába irányuló cipőbevitel 284 ezer párról 351 ezer párra emelkedett, ami 25 százaléknak felel meg. Az 1936. évben Csehszlovákia tovább növelte Brit-Indiába irányuló eddigi cipőbevitelét. ( Pastsiv a jugoszláv külkereskedelmi mérleg.) Beugródból jelentik: A jugoszláv külkereskedelmi mérleg az év első hét holnapjában 352 millió dinár passzívával zárult. A ■múlt év ugyanezen hét hónapjában a külkereskedelmi mérleg 34.4 millió dinár aMivát mutatott. (A szociális biztosítók központjának hatalmas szanatórium-építkezése a Tátrában.) A szociális biztositók központjának szanatóriumépitkezése Feleőhágin nagy gyorsasággal halad előre. Az építkezés összköltsége 62 millió korona. A munkánál ezidőszerint 700 munkást foglalkoztatnak. A nagykiterjedésü földmunkálatokat már a múlt éviben befejezték, ugyancsak a múlt évben végezték a szanatóriumhoz vezető uj ut és a villamosvasút pályájának megépitését, egyidejűleg elkészült a szanatórium alatt fekvő tisztviselőház is. Ebben az évben a főépület építését kezdték meg. A főépületről keletre egy távfűtés céljaira szolgáló házat emelnek. A főépület és a távfűtés céljaira szolgáló épület között vezet el az uj főút és a villám oá vasút vonala. Pomgrácz-testvérek tulajdona, mert az adósság, amely a birtokot terheli, eléri a 3 millió koronát. A birtokot árverésen kellett volna eladni, bár értéke nem halandja meg a másfél millió koronát. A vizsgálat azonban megállapította, hogy a gabonát jogtalanul foglalták le, mert a bérlő rendesen fizette a bért és az 1589.000 koronát kitevő adóhátrálékok helytelenül voltak Pongrácz Rezső krasznai birtokára bekebelezve, mert a földbirtok nem Pongrácz Rezső, hanem gyermekei tulajdonát képezi és az adó nem a krasznai birtokot, terheli. Ennek következtében máris beszüntették a végrehajtási eljárást. A birtokot fakitermeléssel fogják szanálni s ily módon. 1 millió koronás bevételre számítanak. (A magyar—osztrák áruforgalom magyar aktívuma.) Bécsiből jelentik: Az 1936. év első felében az osztrák—magyar kereskedelmi iforgaloimíban Magyarország javára 9.4 millió schilling behozatali tclbblet mutatkozott. Ezzel szemlben az Olaszországiba való kivitel 49.3 millió schillinggel múlta felül az Olaszországból való magyar behozatalt; (A dunai államok közös terménytőzsdéje.) Bukaresti híradás szerint a dünai államok gabonakereskedői azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a duna/vőlgyi államok gabonatermésének értékes itésére közös tőzsdét állítanak fel. A központi tőzsde helyéül Budapest, Bécs vagy Bukarest jönne számításba. (Szlovenszkói vásári hír.) A teszéri állat- ée kirakóvásárt a hídvégi vásár után, szeptember 4-én tartják meg. + Állatvásári hír. Az eddig beérkezett jelentések szerint a hétfői prágai állatvásárra 560 darab marha, 1600 belföldi sertés és 3200 külföldi bakonysertós föllhajtása várható. 5699 vagon a gabonatársaság 1936. évi termésű gabonakészlet Prága, augusztus 29. iá ma kiadott kimutatás szerint a gabonatársaság az idei gabonatermésből augusztus 154g 6159 vagon gabonát vásárolt föl, amelyből az első átvevő utján 460 vagont adott el, uSyhogy a gabonatársaság 1935. évi termésű látható gabonakészlete 5699 ragont tesr ki. 1936. évi termés megvett eladott készlet búza 4009 32 3977 rozs 758 59 699 árpa 1032 352 949 zab 90 17 73 Lassan enged a k&zénszlovesszkéi ipari válság Pozsony, augusztus 29. Az utóbbi időben egyes középszlovenszkói termelési ágak helyzete javult. Javulást jelentenek a középszlovenszkói magnezitművek és a sörgyárak. Igen jól vannak foglalkoztatva a középszlovenszkói zománcedénygyárak. Kedvező jelentés érkezik a vasipar foglalkoztatásáról. Az alsóbrezovai vasmüvek újabb 75 munkást vettek fel. Az üzemnek sok külföldi rendelése van, úgyhogy a kedvező foglalkoztatás előreláthatólag hosszabb ideig fog tartani. A vegyészeti ipar foglalkoztatása jó. A közép- szlovemszkói sajtipar termékeit nagyobb meny- nyiségben tudta elhelyezni. A kisipar is jobb foglalkoztatásról számol be. A szeszfőzdék ezzel szemben a helyzet rosszabbodása miatt panaszkodnak. Ny ugdiiasok tffliiiilPii (A legközelebbi rovat szeptember 13-iki számunkban jelenik meg.) N. I.-né, Radvány. Annak igazolása mellett, hogy nyugdíjas, ami vagy az útlevélbe'’! foglalt bejegyzés, vagy a nyugdijokirat bemutatásával történhetik, egyszerű beutazásra a magyar vizűm 15 Kc-ba kerül. H. A., nyug. urad. főintéző. ,.A Csehszlovák Jog'** cím ti szaklapban foglalt (1932. évf. 337. old.) bírósági határozat értelmében Szlovenszkón van helye valorizációnak. A cikk hivatkozik a legfelsőbb bíróság Rv. EH. 171-62, 98-31, 268-28 és Rv. IV. 28-31 sz. alatt hozott döntésekre. Mennyiben felelnek meg ezen döntések és mennyiben alkalmazhatók az Un esetére, csak az egész anyag áttanulmányozása alapján volna eldönthető. Igazgató özvegye. Ha/thavi külföldi tartózkodásra szóló engedély nehezen szerezhető be. Az engedély megadására jogosított hatóságok — úgy látszik — utasítást kaptak, hogy ily hosszú időre ne adjanak engedélyt. Ilyen esetekben basznál, ha a kérvényt közvetlenül a minisztériumhoz adják be. Itt azonban szükséges közbenjárás. Legajánlatosabb állandó külföldi tartózkodást kérni, ami nem zárja ki, hogy 6 hónapot belföldön töltsön. A bejelentett távoliét ideje alatt a levonás 17.5 százalék a többi levonásokon kivül. Állandó külföldi tartózkodásra szóló engedély költsége mérsékelten lesz számítva. óvónő, Munkács. Nem tudjuk elképzelni, hogy teljesen egyenlő szolgálati idő mellett önnek kevesebb időt számítottak volna 'be. Valami eltérésnek kell lennie, de az is lehetséges, hogy az említett másik esetben tévesen több év lett beszámítva. Ha önnek 12 év és három hónap lett beszámítva, úgy helyesen lett mint legkisebb nyugdíj önnek 8100 Ke megállapítva. A későbbi visszavonás tehát törvénytelen, mert a törvény azt mondja, hogy a 13-ik év megkezdésével jár 8100 Kő, mig a Í2-ik évet bezárólag 6600 Ke jár. Pedig a három hónap már a 13-ik évbe esik. Amennyiben nyugdija már jogerősen lett megállapítva, csak ujraifelvétellel lehetne kiigazítást kieszközölni. Ez azonban már nagyon nehéz dolog. M. G., Nyílra, Az özvegyi nyugdíj a férj nyugdijának a felét teszi, ha a férj 24 évnél tovább szolgált kétharmadát, ha a szolgálati idő 18—24 év közé esik és 40 százalékát, ha a férj szolgálati ideje 10—18 év közé esik. Az ön esetében tehát az özvegyi nyugdíj kiteszi alapfizetésének felét. R. G., Munkács. Levelét összes mellékleteivel megkaptuk. Hasonlóképpen férje kollégája szintén hozzánk fordult. Miután ezen kérdés eldöntése nagyobb előmunkálatokat igényel, nyilvántartásba vettük és alkalommal visszatérünk. A beadott kérvénynek nem lesz eredménye, miután a 71—'1936. sz. törvény szerinti nyugdijfelemelés csak azokra vonatkozik, akik 1921 május 6-áig legkésőbb mentek nyugdíjba, amint azt már ismételten közzétettük. K. Frigyesné. A 71—1936. sz. törvény szerinti nyugdijfelemelésmek több feltétele van. Levelében csak azt közli, hogy főerdész özvegye, semmi többet. Ezen rövid tényállás-nélküli közlésiből nem I lehet megállapítani, fenn forognak-e a rendezéshez szükséges előfeltételek. Nyugdíjas utmester, Nagyszombat. Levele szerint, mint régi vármegyei utmester, állami szolgálatba lett át-téve, illetve állami utmesterré kinevezve. Ha ez tényleg így van, úgy az állami utmest-erekre fennálló szabályok szerint kellene nyugdiját megál’anitani. Az állami nyugdij lényegesen magasabb a volt vármegyei utmesterek részére folyósított nyugdünál. Ugv látszik azonban hogy nem lett állami utmesterré kinevezve, ennélfogva meg kell várnia- a minisztertanács határozatát ebben a kérdésben, mely már kilátásba lett helyezve. Forduljon ügyvédjéhez, aki a legjobb útbaigazítást tudja adni. I. osztályú alerdész özvegye. Az említett 80 éves özvegynek férje 36 évi szolgálata alapján igénye van a 130—1901. sz. törvény értelmében megál- lapit-ott özvegyi nyugdíjra, de tudomásunk szerint a főkáptalan erdészeténél működött egyének nyugdíjigénye az állami alkalmazottakra érvényes szabályok értelmében lett szabályozva. Mindenképpen sokkal magasabb nyugdij jár, úgy hogy érdemes az ezen szakban járatos ügyvéd segítségét igónybevenná. Levél ment.
