Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-30 / 198. (4047.) szám
2 <prx<mMagíarhirmi? 1936 augusztus 30, vasárnap* Az egyesült párt nem tér le eddigi politikai útjáról A párt elnökségének első ülése Pozsonyban Országos akciO a gazdasági bajok orvoslása érdekében ■ Uj harc a nyelvi jogokért „A közös nagy cél parancsolja az összes nemzeti erők összefogását" negyven millió francia szövetséges miatt szembe kerülnénk hetven millió némettel. A francia szövetséggel egyébként automatikusan szövetségbe kerülnénk Szovjetorosz- országgal s az orosz szövetség hátrányai nagyobb, mint előnyei. Az oroszok mozgási szabadsága korlátozott. Hatalmas és veszedelmes ellenségeik vannak, akik nem leplezik, hogy előbb-utóbb le akarnak számolni Oroszországgal. Szovjetoroszország keze bent van a keleteurópai játékban is s kötelessége, hogy Csehszlovákiát megvédje, — ezenkívül Németország ellensége és Távol Keleten Japán fenyegeti. A másik szövetkezés! lehetőség Németország, de ez sem megfelelő. Az angolnémet paktum első következménye Franciaország ellenségeskedése volna. Az olasz- abesszin konfliktus elidegenített az olaszoktól. Ha most Franciaország is ellenfelünkké válna a Földközi Tengeren, lehetetlen volna biztosítani a tengeri utat India felé. A szövetségi rendszer tehát egyáltalán nem garantálhatja biztonságunkat és nem alkalmas érdekeink megvédésére. Sokan a népszövetséget ajánlják. A genfi institúció azonban soha sem volt több, mint Franciaország barátainak szövetsége abból a célból, hogy Németországot a ver- saillesi békeszerződés betartására kényszerítse. Vajmi könnyű bebizonyítani, hogy a népszövetség valóban erre az alapra épült föl. Amint más célokra akarták használni, mint a németek ellenőrzésére, azonnal csődöt mondott, mint az olasz-abesszin konfliktus igazolja. A népszövetség összeomlott, amint erkölcsi alapelveinek belső üressége nyilvánvalóvá vált — és ma lehetetlen fölépíteni. Nem marad más megoldási mód, mint a hatalmak egyensúlyi helyzetének kihasználása. E diplomáciai elv elmélete egyszerű: Nem szabad engedni, hogy bármely kontinentális hatalom annyira erőssé váljék, Pozsony, augusztus 29. Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt elnöksége Pozsonyban ma tartotta első ülését, amelyen Jaross Andor képviselő, a párt országos elnöke elnökölt. Megnyitás után Jaross elbök behatóan ismertette a jelen belpolitikai és nemzetközi helyzetet, ami után dr. Szüllő Géza képviselő az aktuális külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót. Több hozzászólás után kimondták, hogy az alakuló kongresszuson elfogadott programjához hiven a párt fenntartja ellenzéki irányát és miután a belső szervezés kérdései megoldattak, a magyar nép jogainak maradéktalan érvényrejutta- tása érdekében fog minden téren munkát kifejteni. Az elnökség megállapítja, hogy a legutóbbi időben elhangzott belpolitikai megnyilatkozások nem szolgáltatnak okot arra, hogy a párt letérjen arról a politikai útról, amelyen eddig járt a magyarság és a vele sorsközösségben élő nemzetek létérdekeinek védelmében. Dr. Szilassy Béla országos alelnök, a mezőgazdasági szakosztály elnöke minden részletre kiterjedő beszámolót tett a gazdaközönségnek a katasztrofális termés következtében rendkívül súlyossá vált helyzetéről. Ezzel kapcsolatban az elnökség kimondotta, hogy a gazdaközönség tájékoztatása, sérelmeinek megállapítása és az ezzel kapcsolatos sürgős teendők elvégzése végett országszerte mozgalmat indít, érintkezésbe lép különféle gazdasági szervezetekkel, azonos célú intézményekkel a szükséges lépések megtétele érdekében. A kormánynál és a parlamentben haladéktalanul, sürgős akciót kezdeményez a törvényhozók utján a gazdamoratórium és az adómoratórium egy évvel való meghosszabbítása iránt, egyidejűleg megkeresi az összes, gazdasági érdekeket védő más pártállás szlo- venszkói és kárpátaljai törvényhozókat az akció támogatása érdekében. Esterházy János képviselő, a párt ügyvezető elnöke a nyelvi sérelmekkel foglalkozott. Kimutatta, hogy a kisebbségek nyelvi jogainak 20 százalékos arányszám- hoz való kötése nem alkalmas a békeszerződésekben és az alkotmánytörvényben lefektetett kisebbségi jogok gyakorlati megvalósítására és a szerzett jogok sérelmét jelenti, ha újabb népszámlálási eredmények alapján megfosztják kisebbségi nyelvjogi használatától a nagyobb tömegben élő olyan nemzeti kisebbségeket, amelyek nyeivjogaikkal már élhettek és abszolút létszámuk nem csökkent. Az elnökség elhatározta, hogy a nyelvi sérelmeket úgy, mint eddig, állandóan napirenden fogja tartani. Az elnökség ezután egyházpolitikai kérdésekkel foglalkozott és az egyházpolitikai szakosztály összehívása iránt intézkedett. Jaross Andor országos pártelnök és Esterházy János ügyvezető elnök beszámolt a pártegységesités terén eddig végzett és a jövőben folytatandó teendőkről. Balázs Péter országos alelhök különféle munkáskérdésekre vonatkozó előterjesztéseket tett s ezeket az elnökség elfogadta. A pártsajtó ügyeinek és az általános sajtókérdéseknek megvitatása után az elnökség még számos időszerű pártügyet beszélt meg. A közös nagy célok és a mai helyzet sorsdöntő voltának felismerése paranccsá teszi mindenki előtt az összes nemzeti erőnek összefogását. Az országos elnökség ülése olyan nemzeti munka jegyében állott, amely Isten segítségével előbbre fogja vinni azt a nagy töreH^t. melynek szolgálatában az uj párt mpóluralk?-ult. hogy veszélyeztethessen bennünket. Nagy- Britannia kötelessége, hogy állandóan a gyöngébbek oldalára álljon Európában, mert ezzel kiegyensúlyozhatja az erőket. Az elmélet öreg és egyszerű, de régi formájában nem számol a megváltozott helyzettel, amit a hadiipar fejlődése okozott. Az eljövendő háborúban lehetetlen könnyű győzelmet aratni s minden ország lakossága súlyosan megérzi a pusztítást, természetesen a győztes nemzet is, amely a legyő- zötthez hasonlóan kimerül és elszegényedik. Helytelen tehát az egyensulypolitikát a fegyverkezéssel és a modern hadászat fejlődésével a régi agresszív módon biztosítani akarni. Azok számára, akik azon a véleményen vannak, hogy Nagy-Britannia feladata még mindig az európai egyensúly helyreállítása, csupán egy mód kínálkozik a cél elérésére: az elzárkózás módszere, az izoláció. Lehetséges, hogy az elzárkózást sokan mint állandó politikai magatartást elvetik (véleményem szerint pedig ez volna az egyetlen helyes elv), de mindenki kénytelen belátni, hogy ma mégis az elzárkózás az egyetlen lehetőség, amely helyreállíthatja az európai hatalmak egyensúlyát. Ennek oka az, hogy az európai politikai helyzet nem szilárd. A népek még nem tömörültek pártokba. A szövetségek nem kristályosodtak ki. A nemzetek egyszer az egyik hatalmi csoportra, másszor a másik hatalmi csoportra támaszkodnak és összevissza ingadoznak. Senki nem tudja biztosan, hogy végérvényesen ki hová csatlakozik. Ilyen körülmények között lehetetlen megállapítani, hogy melyik európai hatalmi csoport az erősebb vagy a gyöngébb s igy Anglia nem csatlakozhatik a gyöngébbhez, mert nem tudja, melyik az. A hatalmak egyensúlyi helyzetének hívei tehát egyelőre kénytelenek visszavonulni az elzárkózásba. De ha igy van, miként biztosíthatjuk jövőnket? Mivel védhetjük meg érdekeinket? Megint csak az elzárkózással, mert nélkülünk Európában nem alakulhatnak ki hatalmi blokkok és mi kényelmesen biztosíthatjuk a saját erőnkből birodalmunk sorsát. Az elzárkózás politikája az egyetlen politika, amelynek pozitív tényezőit nem kisérik negatív tényezők. .Szabadkezet ad és lehetővé teszi, hogy mellékgondoktól függetlenül hozzálássunk védelmünk kiépítéséhez és önálló segélyforrásaink megteremtéséhez. Kizárólag az elzárkózás politikája teszi lehetővé, hogy békés utat kövessünk és hozzáfogjunk az óriási berendezőmunkához, amelyet a birodalmon belül föltétlenül el kell végeznünk épségünk és jólétünk biztosítására. Csak i rusziitafku iskolákra fog kiterjedni a kormányző hatásköre? Két rendelettel? a kárpátaljai kormányzó hatásköréről Az alkormányzó jogköre azonos lesz az országos elnökével Prága, augusztus 29. Az ukránirányzatu agrárok kárpátaljai hivatalos lapja, a Zemlja a Volja e heti számában a kárpátaljai kormányzó hatáskörének rendezése és jogi állásának megállapítása tárgyában kiadandó két kormányrendelet tervezetét hozta nyilvánosságra. Az egyik rendelet szerint a kárpátaljai kormányzó a miniszterelnöknek van alárendelve. Évi fizetése 100 ezer korona. Hatáskörébe tartozik saját irodája hivatalnokainak kinevezése, amennyiben az ily kinevezés nem esik a köztársasági elnök vagy a kormány hatáskörébe. A kormányzó helyettese az alkormányzó. Az alkormányzót az országos elnök hatásköre illeti meg. A kormányzó együttműködik az országos képviselőtestülettel s annak ülésein elnökölhet. A másik rendelettervezet a kormányzói hatáskört szabályozza. Eszerint a kormányzó joga a ruszin tannyelvű elemi, polgári, szak- és középiskolák tankönyveinek az engedélyezése. A ruszin tannyelvű állami elemi iskoláikban ez iskolaügyi minisztérium jóváhagyásával a kormányzó nevez ki ideiglenes és végleges tanerőket s ő hagyja jóvá a ruszin tannyelvű nemállami iskolák tanerőit is. A kormányzó nevezi ki ez iskolákban az egyéb alkalmazottaikat s az iskolaügyi minisztérium költségvetése terhére engedélyez bizonyos dotációkat, iskolaszervezési és építési javaslatokat tesz a minisztériumnak, véleményezi a felekezeti ügyeket, egyes egyházi funkcionáriusokat megerősít és a községi szabályrendeletek ellen kifogásokkal élhet A rendelet ismételten hangsúlyozza, hogy a kormányzónak az iskolai ügyekre megállapított hatásköre kizárólag a ruszin tannyelvű iskolákra vonatkozik, tehát a kárpátaljai szlovák, cseh és magyar iskolákba semmi beleszólása nincs. „Tréfa ez, vagy valóság ?“ A Lidové Noviny szerint most, hogy e rendeletek nyÜvánosságra kerültek, a ruszinok körében nagy csalódást keltettek, A Zemlja a Volja gúnyosan azt kérdi, hogy „tréfa-e ez ,vagy valóság?" s azt Írja, hogy a rendeletek megcsonkítják a kormányzói jogokat, A lap azt kérdi, hogy mi lesz a kormányzónak a pénzügyi, erdészeti, rendészeti, csendőrségi, vasúti és postaügyekben való joghatóságával? Az ukrán irányú lap megjegyzi, hogy a kormányrendeleteknek alig lesz sikerük, mert hiszen a mai helyzeten valóban semmit nem változtatnak s mindössze az országos elnök címét keresztelik át alkormányzóra. Az ifjúság kötelessége a keresztény gondolatért harcba szállni — mondta Király József a SzKIE nagymegyeri nagygyűlésén ötezer főnyi hallgatóság előtt az ünnepély előkészítőjéről, bezárta a nagygyűlést. A kifogástalan rendezés s a műsor összeállítása Halász Gyula káplán, Pirovits Teréz, Suszter József tanítók és Folkner József teológus érdeme. Munka közben fogtak el két hírhedt kasszafurót Pozsonyban Nagymegyer, augusztus 29. A katolikus ifjúsági mozgalom járási nagygyűlései országszerte megismétlődnek és egyre nagyobb méreteket öltenek. Legutóbb a komáromi járás katolikus Ifjúsága tartott nagygyűlést Nagymegyeren. Az ünnepség délelőtt, a templomban kezdődött. A hatalmas templom alig tudta a hívők tömegét befogadni. Király József esperes, tanfelügyelő megszentelte a nagymegyeri leánykör művészi kivitelű zászlaját, s szép beszédben mutatott rá korunk leányainak magasztos hivatására. A zászlóanyai tisztséget S. Angyal Antalné töltötte be. A zászlószentelés után Halász Gyula segédlelkész a nagyszombati teológusok segédletével misét mondott. Délután a résztvevők zárt sorokban felvonultak Nagymegyer uccáin, majd a zárda udvarán sorakoztak fel, s ott kezdetét vette a nagygyűlés. Király József esperesi járási moderátor megnyitó-beszédében rámutatott arra a harcra, amelyet századunkban a keresztény gondolatnak kell megvívnia a hitetlenek táborával. Az Ifjúság kötelessége a keresztény gondolatért harcba szállni, de ebben a harcban nem vérrel és gyilkos háborúval, hanem becsületes munkával, önképzéssel kell diadalmaskodniuk. Beszéde után a nagymegyeri ifjúság szavalókórnsa Folkner teológus vezetésével előadta a „Krisztus békéje Krisztus országában11 cimü verset. A nagygyűlés ünnepi beszédét Meggyes! Sándor, a SzKIE főtitkára mondotta. Rámutatott arra a két nagy veszedelemre, amely az emberiség földi békéjét veszélyezteti és boldogságát rombolja széjjel: a vallásellenes mozgalomra és a materializmusra. A hallgatóság hatalmas tapssal és óljennel ünnepelte az ifjúság vezérének tartalmas beszédét. Ezután a nagymegyeri ifjúsági énekkar Hencz Pál igazgató-tanitó vezetésével elénekelte a ,,'Ilória szálljon" cimü kánont, majd Folkner József teológus tartott előadást a. sajtó fontosságáról. Ismertette a sajtó nagy épitő és romboló erejét. Csápai József ekecsi fiatalember az ifjakíhoz, s Pállá Franciska kolozsnémai leány leánytársaihoz szólott. Az ekecsi ifjúság szavalókórusának nagy tetszéssel fogadott szereplése után a nagymegyeri ifjúság nemzeti viseletben aratási jelenetet mutatott be, majd előadták a „Vén leányok táneláza" cimü vígjátékot Befejezésül Mészáros József ekecsi plébános mondott lelkesítő szavakat az ifjakhoz s Halász Gyula káplán, megemlékezve Marczy Józsefről, Pozsony, augusztus 29. (Pozsonyi szörfoeszitő- ségiimk te taton jelentése.) A Szőliiőeí-ut 2. szám alatt lévő ortopédiai szövetkezet riadó csengője mára virradó éjjel felriasztotta a házmestert s a házmester nyomban rendőrségért telefoniált. A '.rövidesen megjelent rendőrök megállapították, hogy a szövetkezet üzlethelyiségeiben két betörő dolgozik. A rendőrök bezúzták az ablakokat s a banditákat revolverekkel megadásra késztették s mind két'tőt letartóztatták. Az egyik Mffihalo- vics Imre 82 éves, a másik Kovács Jenő 83 éves géplakatos. Mind a kettő már igen sokszor volt •büntetve s a rendőrség előtt hírhedt kasszafiuró hírében áll. A betörőknél két tolvajlámpát, tömérdek álkulcsot, gumikesztyűit, feszi tővasat 'és egyéb hasonló szerszámot találtak. Megállapították, hogy a betörők a rendőrök megérkezéséig egy Íróasztalt törteik M s abból 400 korona értékű posta- és okmámybé 1 yeget. raboltak, majd a nagy páncélszekrény megfúráséhoz kezdtek. A ká.r meghaladja a 2000 koronát.. A betörőket bekísérték a. rendőrségi fogdába, ahol mindenekelőtt. tiltott visszatérés miatt 80—80 napi elzárással büntették nug őket. A két jó- madarat ugyanis Pozsonyból már számtalanszor kitiltották,
