Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-26 / 194. (4043.) szám
2 ^M<^MA<AAR-mRLAP 1936 augusztus 26, szerda. A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA nizmusban mennyire van helye az antiszemitizmusnak, azt csak az tudná megmondani, aki személyesen ismeri Sztálint s tudja, hogy a diktátor személy szerint hogyan viszonylik ehhez a kérdéshez. Trockij talán elfogult, mert maga is érdekelve van a dologban, de Lenin egyik leveléből sem sok jót olvashatnak ki a zsidók, ha egyszer firtatni kezdik, hogy Sztálin hajlamos-e a régi pogromszellem feltámasztására vagy sem? Majd elválik, hogy lesz-e program abból, hogy a moszkvai pörben elsősoroan zsidók kerültek a vádlottak padjára, vagy csak valóban véletlen hozta magával úgy, hogy a radikálisan internacionalista és forradalmi szárny vezérei nagyrészt zsidók voltak és németek? Elvégre el lehet képzelni, hogy az oroszoknak, még ha kommunisták is, fontosabb Oroszország sorsa, mint a világforradalomé, ugyanekkor viszont érthető, hogy ha azok a nemzetközi forradalmárok, akik felzárkóztak az orosz ügy mellé, mert benne a világ forradalmasításának motorját látták, idegesek és türelmetlenek lesznek, amiért a világ sorsát a moszkvai kormány mindig az orosz kérdésen keresztül nézi s mig Spanyolországbarf az történik, ami történik, addig Sztálin és tábornokai elzárkóznak az orosz érdekek bástyái mögé és érdektelenséget jelentenek be a spanyol vörösök élet-halál harcával szemben. A két program között tehát szakadék van s természetes, hogy a szakadék egyik oldalán azok állnak, akik először oroszok s csak azután kommunisták, a másik oldalon meg azok állnak, akik először, másodszor és harmadszor kommunisták, | mert nemcsak úgy nemzetköziek, hogy a saját nemzetük érdeke mellett a másik nemzet érdekeit is respektálni akarják, hanem úgy, hogy semmiféle nemzetet nem ismernek el, sem sajátot, sem másikat, számukra nemzet nem létezik, csak világnézet. Kár lenne józan ésszel vitába szállni afölött, hogy az orosz haza szempontjából melyik tábornak van igaza s ha a nemzetközi tábor kockára akarja tenni Oroszország sorsát, akkor az orosz hazafiaknak kutyakötelességük szembefordulni ezzel a kísérlettel; de van az éremnek egy másik oldala is. Az, amelyik nem az orosz érdekeket mutatja, hanem az úgynevezett világforradalom érdekeit. S ha az orosz hazafiak olyan konzekvenciát vonnak le a dolgokból, mint amilyet a moszkvai pör mutat, akkor a nemzetköziek, akik nemzeteken túl és kivül akarják megoldani a vajúdó világ gondjait, nem tehetnek egyebet, mint harcolnak a kommunizmusból kinőtt orosz ha- zafiság ellen is. S ennek a folytonos osztódásnak mi lesz a következménye? Az, hogy a kommunisták között is mindenütt különválik az illető nemzethez tartozó réteg a hozzája sodródott nemzetközi rétegtől. (Volt alkalmam most ennek a folyamatnak kialakulását megfigyelni Franciaországban is, ahol most, hogy rohamtempóban fejlődik a kommunista párt, kidobálják belőle az idegeneket és igyekeznek mennél szükebbre vonni határait a nemzetköziek felé.) A zsidók, akik nem tudtak asszimilálódni nem- zetileg, akik bizonyos különállást mindig megőriztek azzal a nemzettel szemben, amelybe sorsuk őket beültette s a marxista zászlóval jelentkező nemzetköziséget lelkesen üdvözölték, mert azt hitték, hogy ez fogja megváltani őket fonák helyzetükből: most megdöbbenve látják az orosz példán, hogy a világnézet nem tudja a történelmi örökségeket amalgamizálni. Hogy azok az orosz politikai tendenciák, amelyeknek évszázados gyökereik vannak, fölélednek és kihajtanak. A feltétel tehát, ami az orosz világba való beilleszkedést a kommunista számára lehetővé teszi — az orosszáválás. Nem elég kommunistának lenni, mint a példa mutatja, maradéktalanul és felolvadóan orosszá kell válni. Azoknak az európai zsidóknak tehát, akiket a saját nemzetükkel szemben való különállás vezetett rá a kommunista pártállásra, számot kell vetniök előbb-utóbb azzal, hogy kommunistának lenni sztálini értelemben egyet jelent bizonyos fokú orosz hazafisággal. Hogy aztán hogyan vallja magát mond- jük egy brüsszeli zsidó intellektüell orosz hazafinak azáltal, hogy minden moszkvai intelemmel szemben csökönyösen kitart a kommunisták. oldalán, egyike azoknak a csodálatos lelki tüneményeknek, amikkel korunk szereti elkáoráztatni fialt. A moszkvai pörrel kapcsolatban tudomásul kell venni, hogy a szovjet éles határvonalat<\ akar szabni a nemzetköziség és az orosz ha-5 zafifcáa között saját portáján s a dolgok ter-J Szlovenszkó mezőgazdái követelik a vetéskorlátozó rendelet módosítását laross Andor, az egyesült párt elnüke élesen birálta az Országos Gazdasági Egyesület ülésén a Gabonantonopölium gazdálkodását ■ Szemző Béla alelnők foglalta össze a gazdák panaszait ét kívánságait ■ Nyolc pontból álló rezoluciőt fogadott el a gazdák parlamentje Az Országos Gazdasági Egyesület répa- szakosztályának kezdeményezésiére augusztus 24-én a tagok és érdekeltek nagy érdeklődése mellett Szemző Béla egyesületi alelnők elnöklétével tagértekezlet volt, amelyen főleg a várakozáson aluli terméseredményekkel kapcsolatos helyzet megbeszélése, a 'vetésterület rendeizése és az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos határozati javaslat megvitatása szerepelt. Szemző megnyitója A tagértekezletet Szemző Béla alelnők nyitotta meg, aki annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a tagértekezlet nagy lépessel fogja előre vinni azt a megkezdett munkát, amelynek célja Szlovenszikó összes mezőgazdaságii szabad egyesülésének egy élszervezetbe való tömörítése. Az élszervezetnek célja a hivatalos mezőgazdasági tanácsnak, a Zemská Radának támogatása s ha kell önálló kezdeményezés minden a mezőgazdaságot érintő kérdésben. Beszédéiben hangoztatta, hogy először az előre nem várt rossz, helyenként katasztrofális termés következményeiről fognak tárgyalni. Az ebbe a komplexumba tartozó kérdések három csoportba oszthatók. Először a közvetlen segélynyújtás kérdése a károsult gazdák részére. Ez a segélynyújtás vetőmag és kenyérmag ingyen vagy legalábbis előlegként olcsó áron való kiosztásából, a földadó elengedéséből s a moratóriumnak legalább két évre való meghosszabbításából kell, hogy álljon. Másodszor követelnünk kell, hogy az úgynevezett monopó/járulékot teljesen töröljék, mert azok a jóslások, amelyeknek alapján ezeket a levonásokat' a gabona társaság a minisztertanács előtt keresztülvitte, nem következtek be. Követelnünk kell, mondotta, a búza hektoliitersulyoknak illetőleg a különböző minőségek közti árkülönbségeknek leszállítását, amit az idei búza rosszabb minősége okol meg. Harmadszor követelnünk kell a buzavetésterület korlátozásáról szóló 221/36. számú kormányrendelet megfelelő kiegészítését. A~ vetéstáblázatok most jelentek imieg s a gazdatársadalomban jogos visszatetszést váltottak ki. Látható, hogy ezeket a táblázatokat száraz statisztikai "adatok alapján állítottak össze s a gyakorlati élet követelményeit figyelmen kivül hagyták. Hogyan képzelhető el a gyakorlatban, hogy az a gazda, aki a bért búzában fizeti, teljesítse szerződését, hiszen a korlátozás értelmében jóval kevesebb búzát termelhet, mint amennyire bérre, deputátra és vetőmagira szüksége van. Hibáztatja a kormányrendeletet amiatt is, Ihogy a rendeletben nincs jogorvoslatnak helye. Ez a rendelet mutatja legjobban, hogy tervszerű gazdálkodást nem lehet keresztülvezetni éppen azoknak a meghallgatása nélkül, akiknek a terv szerint kell gazdál- kodniok. A 24-ik óráiban emeljük fel tiltakozó szavunkat, csak azért, hogy a gabonáimé no póliumot megmentsük a mezőgazdaság és a köz javára. Szeimiző Béla beszédéit a jelenlévők nagy tetszéssel hallgatták végig és elnöki megnyitója után hosszabb vita kőivel k e zeit az általános helyzetről. Jaross: Sérelmes a vetésrendelet A vitában elsőnek Jarosg Andor nemzet- gyűlési képviselő, az egyesült párt elnöke szólalt fel, aki magáévá tette Szemző Béla álláspontját. Hangoztatja, hogy itt az idő az erélyes fellépésre, miután érdekellentétben állunk a Gabonatársaság üzleti érdekeivel. Tekintettel a terméseredményre az idei monopóliumrendeletet tarthatatlannak minősíti. Sérelmes a vetésrendelet is, mivel csak tilt, de nem mondja meg, hogy a gazdák mit tegyenek. Az ipari növények termelése nem pótolhatja ki a keletkezett hiányt, az árpatermelés pedig kiviteli probléma, Singer Andor szolidaritásra hívja fel a gazdatársadalmat pártállásra való tekintet nélkül. Hibáztatja, hogy a monopóltársaság egy évben akarja behozni a hiányt. Dvorak Mojmir, a „Drustan" igazgatója kívánja, hogy a pótnövények árait is minimalizálják és kötelezzék a Gabonatársaságot ezek átvételére. A ..Republikánsky Sváz Statkárov“ igazgatója, Zvanovec hibáztatja ugyan a gazdákat is mint a túltermelés okozóit, megállapítja azonban, hogy a monopóltársaság eljárása helytelen. Össze keik ezé'rt fogni nemcsak a nagy gazdáknak, hanem együttműködést kell keresni a kisgazdákkal is és igy kivívni a tervgazdálkodás általános szabályozását. Dr. Pólyák szenátor szükségesnek tartja a monopol kiterjesztését, miután a gazdákat Harmincezer gyakorlatozó katona elvonult Benes elnök előtt A pardubitzi díszszemle ■ Elnöki köszönet Pardubic, augusztus 25. A keletcsehor- szági hadgyakorlatokat kedden délelőtt Pardubicban hataLmas díszszemle fejezte be, amelyen Benes köztársasági elnök, Machnik hadügyminiszter, a csehszlovák hadsereg magasabbrangu parancsnokai és a szövetséges államok katonai delegációi vettek részt, továbbá a nemzetgyűlés mindkét házának küldöttségei, Hodza miniszterelnök és a diplomáciai testület több tagja. A pardubici repülőteret a hajnali óráktól kezdve sürü embertömeg szegélyezte és várt az ünnepélyes csapatszemle megkezdésére. A köztársasági elnök katonai kíséretévé! reggel 8 óra 45 perckor érkezett Par- dubicból a repülőiére. Kocsiját fehér lovak húzták. Kilenc órakor trombitahangok között a köztársasági elnök arra a helyre kocsizott, ahol fölállították az egész második hadtestet és a második lovasdandárt. Az elnök és a hadügyminiszter kiszállt a kocsiból, felhangzott az állami himnusz, az elnök meghallgatta a jelentéseket, majd ismét kocsira szállt és elkocsizott a fölállított csamészetéből következik, hogy ez a beretva- éles határvonal egyben lemetszi azoknak a zsidó kommunista vezéreknek a fejét is, akik a kommunista program integráns alkotó részének tartották a nemzetköziséget, ugyanúgy, ahogy annak tartja Sztálin az orosz hazafiságot. S megvallom, hogy a mazochizmus egyik csodálatos példáját kell látnom abban, hogy ha ezek után a különpatok előtt. Az elnöki kocsi mellett Kvapil ezredes lovagolt az elnöki zászlóval1. Miután Benes elnök végighaladt a nyolcas sorokban felállított katonaoszlopok arcéle előtt, megérkezett ahhoz a tribünhöz, amelyről a katonák fölvonulását végignézte. A tribünről Benes a következő szavakkal üdvözölte a katonákat: — Második hadtest és második lovasdandár: Nazdar! Az általános nazdar-kiáltások után az elnök megköszönte a katonáknak és a tiszteknek a gyakorlatokon teljesített munkát. Megállapította, hogy mindnyájan eleget tettek kötelességüknek. A különböző jelentések megtétele után 9 óra 40 perckor megkezdődött a felvonulás és a harmincezer katona 11 óra 40 percig vonult el az elnök előtt. A szemle után Benes elbúcsúzott a vendégektől, ismét köszönetét mondott mindenfelé és visszatért Pardubicba, ahol elbúcsúzott a város polgármesterétől is, megnézte a képkiállitást, majd résztvett a katonai ebéden. bözö európai zsidó kispolgárok, az úgynevezett „szimpatizánsok" ezrei továbbra is odatartják nyakukat az orosz nyaktiló alá. Amely egyelőre még csak a világnézeti izom- és idegszálakat berctválja ketté — de amint látjuk, az orosz határokon belül világnézeti fejek mellett tényleges fejek is hullanak. a mai eljárás egyik túltermelésből a másika ba hajtja, amivel nemcsak saját maguknak, hanem az államnak is ártanak. Az összes gazdáknak, úgy nagyoknak, mint kisgazdáknak karöltve kell fellépni a közös cél elérésé érdekében. Felszólaltak még HikiSch, Schultz, Stras- ser, Bartal, Horváth, Herczogh, Schreiber. A határozati javaslat A vita után a jelenlevők egyhangúlag elfogadták a Szemző Béla által beterjesztett határozati javaslatot, amely a következőképpen hangzik: Követeljük a gazdaadósságokról szóló 250/35. számú kormányrendelet kezdő határidejének 1 évvel való elhalasztását, gyorssegélyt a katasztrofális terméssel sújtott vidékek részére, (vetőmag, kenyérmag, adóleirás) ezen vidékek részére a moratórium meghosszabbítását két évvel, az úgynevezett járulékok teljes törlését s a gabonaorganizációk képviselőinek bevonását a Gabonatársaság vezetőségébe legalább tanácsadó hanggal, a tengeri árának visszaállítását legalább a tavalyi nívóra, tengeriszáritók építéséhez állami támogatást, a hüvelyesek, mák és egyéb pótnövény- magvak behozatalának betiltását a belföldi készletek kimerültéig és jövőre ezen növények minimális árainak megállapításait és még a vetés ideje előtti kihirdetését, a 221/36. számú kormányrendelet megváltoztatását a buzavetésterület legalsó határának megállapításával és individuális fellebbezési lehetőség megadásával paritásos bizottsághoz az 1930-as vetésterület alapján, az állatgazdálkodás rendezését, az árak stabilizálását a mai nívón, mivel az eddigi tapasztalat megmutatta, hogy nem lehetséges a mezőgazdasági termelés egyik ágát tervszerűen rendezni anélkül, hogy annak többi ágait ne rendeznők, végül követeljük mezőgazdasági tervgazdálkodással foglalkozó állandó tanácsadó testület felállítását, melynek legalább fele praktikus gazdákból áll. A gyűlés elhatározta, hogy a határozati javaslatot küldöttséggel terjeszti fel a miniszterelnökhöz, a földművelésügyi miniszterhez és a Gabonatársasághoz. A fontos tagértekezleten megjelentek többek között a Zemedelská Rada képviseletében Ing. Vokurka, a Republikánsky Sváz képviseletében Ing. Papánek alelnők és Zvanovec igazgató, a Répaegyesület képviseletében . Ing,. Holub, a burgonyatermelők szövetsége képviseletében Ing. Krizik, ^z Állami birtokok képviseletében Ing. Schwarz és a ,,Drustan“ képviseletében Dvorák igazgató. t enl;s k .„társasági hí.. a Uvh'íi’s. hoiv/.á'-vi •hiklgyakovlutokon láütüvül .követi a kadiuozüulatoka,'
