Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-23 / 192. (4041.) szám

ií 936 augusztus 23, vasárnap. ^SmHÁzRönWKaLTtm^ I II üüHüütüiMI . _ _ _ 1 SSBSSSSSSSBSmSSmaBBBSBSBSSSSF^SSS^^SSSm^ Az Iván-társutat Faragó Ödön művészeti vezetésével augusztus 29-én kezdi meg a kassai őszi idényt Kassa, augusztus 22. (Kassai szerkesztősé-! günktől.) Jelentette a PMH, hogy a kassai ma­gyar színház minden valószínűség szerint augusztus 29-én, szombaton este kezdi el másfélhónapos őszi idényét * hogy Ivein Sándor színigazgató teljesen átszer- veszte társulatát erre a szezonra. A vezető szí­nészek posztjaira jobbnál-jobb erőket szerződt- tett s egybehangzó megállapítások szerint régen játszott a kassai magyar színházban olyan jó társulat, amilyen az idei lesz. Legfőbb nyeresége a színháznak, hogy művészeti vezetőnek és főrendezőnek Faragó Ödönt, a kassai színház volt igazgatóját szer­ződtették, aki elismert hozzáértésével, kitűnő művészi ér­zékével minden bizonnyal nagyot lendít majd a színház színvonalán és igyekszik azt visszaemel­ni oda, ahol a jobb időkben, a Faragó Ödön igazgatása alatt állott a kassai magyar színház. Ebben a munkájában segítségére lesz az ugyan­csak kitűnő Sereghy Andor, aki kétesztendős kassai működése alatt sok ér­tékes dolgot produkált s mint rendező és színész egyaránt méltónak bizonyult azokhoz a tradí­ciókhoz, amelyek kötelezik ennek a nagyhírű színháznak minden tagját a komoly munkára. Ilyen két kitűnő színházi ember, mint Faragó Ödön és Sereghy Andor, okos munkaelosztással meg fogják találni a szükséges plattformot az olyan együttműködésre, amelyből a színháznak és a kisebbségi magyar színészetnek egyaránt haszna lesz s amely esetleg a kassai magyar színjátszás renesszánszát is jelentheti. Ezt a hasznot és eredményt hozó munkát és [ együttműködést várja a közönség a színház művészi munkájának e két vezetőjétől. Reméljük, hogy Iván Sándor igazgató e két kitűnő munkatársával meg fogja találni a mód­ját, hogy olyan szezont produkáljon ezidén, amely mind neki, mind a színházának dicséreté­re válik. Ebben az esetben biztosan számíthat a közönség fokozottabb támogatására s akkor a színház anyagi kérdései sem okoznak majd ne­hézségeket. Mert: a jó színház egyúttal jó üzletet is jelent s ez fokozottan érvényes a mi viszonyainkra. És nem szabad elfelejteni azt sem, hogy nálunk ma magyar színház missziót tölt he s ennek a missziónak minden irányban ki kell domborodnia. Éhez kell szabni elsősorban a színház műsor- politikáját, ehez kell szabni az egyes előadások színvonalát s akkor nem ismétlődhetnek meg azok az esetek, amelyek tavaly bizony nem vál­tak a színház dicsőségére. Az őszi kassai szezon során bemutatásra j kerülnek az összes prózai és operettujdonsá- 8 gok, azonkívül a régebbi értékes nagyoperet­tek közül több darab fölujitását vette prog­ramjába Iván Sándor igazgató. Ezt az utóbbi szándékát csak helyeselni tudjuk, mert semmi szükség például az olyan „operett- újdonságok” bemutatására, amelyek elriasztják a közönséget a színháztól. Ezek helyett színvo­nalasabb, élvezetesebb előadásokat jelentenek a régebbi értékesebb operettek, amelyeknek a föl- ujitása tavaly is mindig jó anyagi eredménnyel járt Kassán. Ez a szempont irányítsa a színház igazgatóságát az augusztus 29-i megnyitó elő­adás darabjának kiválasztásánál is. Mert a jó szezonkezdés sokat jelent s reméljük, hogy ez­idén a szezonja is jó lesz a kassai magyar szín­háznak. Magvm folyóiratok Budapest, augusztus 21. Az augusztus hónap a folyóiratok különösen gazdag termését hozta. A Napkelet, Kállay Miklós havi folyóirata érdekes cikket közöl a szlovenszkói származású Szitnyai Zoltán tollából. Miért gyűlölte Balassi Bálint a selmecieket? A Selmecbányái levélltár- ban őrzött iratok nem világítanak be Balassi in­dulatainak vulkánmélyébe, ahol leküzdhetetlen ellenszenvet táplált mindennel szemben, ami sel- meci A Selmecbányái egykorú tanácsi jegyző­könyvből egy meglehetősen durva hangú, ma­gyarnyelvű versecske tekint ki az olvasóra: Tv Selmecbányái polgárok kyk vattok Mert ty igen hazugok vattok Ott is arattok, ahol nem szántottatok Mert az nereségből részt kívántok Kire nem vattok méltók, Mert értünk ország kapitánnak irtatok Kire röviden lőtt válaszotok. stb. E csufölódó versezetet egy kora reggel tem­plomuk kapujára szegezve találták a selmeciek. A felháborodott városi tanács Krusits János ka­pitányhoz fordult panaszával. A selmeciek ha­ragja hevesen lángolt. Port tettek folyamatba Balassi ellen később a zólyomi bírónál, és Bar- barics főispánnál. — Kállay Miklós Heinridh Lersdhről irt meleghangú nekrológot. — A kri­tikai rovatban Marék Antal bírálja a szloven- szkói magyar könyvek sorozatában megjelent Reményi József: Szerelmesek voltak című regé­nyét. A Nyugat-ban Halász Gábor „Könnyed” pró­zánkról ir. — Dallos Sándor szépséges novellát irt „Jégvágók” címen. Érdeklődésre tarthat szá­mot a baloldali Kassák cikke a legfiatalabb iro­dalmi korosztályról. — Illés Endre „Szigorlat” cimü novellája lélekzetfojtóan izgalmas és érde­kes, Komlós Aladár hosszabb cikket irt „A Ho­mérosz margójára” címen. Bevezetőjében azt mondja, hogy talán tanári, rigolyának, vagy sznobizmusnak fogják tartani, hogy lelkesedik Homéroszért s az Iliász legkedvesebb olvasmá­nyai egyike. — A Pozsonyból elszármazott szé­kely Gaál Mózes halála alkalmából két szép, meleg nekrológot találunk a „Figyelődben. Az egyiket Schöpflin Aladár, a másikat Török Sophie irta. Schöpflin elmondja, hogy Gaál volt az első iró, akit megismert. Pozsonyban diákos- loodott akkor, szörnyen tisztelte a nyomtatott betűt s roppantul imponált neki Gaál Mózes, aki akkoriban került a városba tanárnak. Török Sophie bájos történeteket' emilit fel a népszerű ifjúsági iró életéből. Mikor Gaál Mózes Babitsot maga mellé felhozta a fővárosba, Babits lelken­dezve beszélt egy regényről, melyet Gaál Mó­zes irt s amely legkedvesebb olvasmányai közé tartozott. — Hát, fiam, azt nem én írtam, ha­nem Benedek Elek — mondta Mózsi bácsi hely- reigazitóan, minden harag nélkül. Mózsi bácsi mikor egyszer belépett egy iskolaterembe, látta, hogy az egyik gyerek a sarokban térdel. •— Miért térdel ez a gyerek? — kérdi. — Mert nem figyelt — felelték. — Na és most figyel? — kérdezte Mózsi bácsi szelíd és bölcs iróniával. A Tükör bevezető novelláját Tamási Áron irta s eredeti módszerekkel Salgó Magda illusz­trálta. — Bierbauer Virgil aktuális ölekében „Sport és építészet” címen értekezik a stadio­nok építéséről. Több érdekes kép díszíti tanul­mányát. — A fiatal Tolnai Gábor „Arany Já­nos a Margitszigetein" dimü cikkében megírja, hogy a vendéglátó József főherceg idejében, majd azután is, igen sok magyar iró fordult meg és élt a Margitszigeten, de olyan, akinek a művészetét átszövő idegszálak itt gyökeret ver­tek volna, csak kettő volt: Arany János, majd jóval később Krúdy Gyula. Krúdy itt álmodta meg legjellemzőbb figuráit, a „tegnapok köd­lovagjait”, Arany János pedig itt talált benső­séges nyugalomra a város zajában és a főváros­hoz hozzánövő szigettel kissé ő is hozzánőtt a fővároshoz. — Nagy Lajos az irói szabadságról ir. Az előzetes cenzúra néhány kirívó példáját sorolja fel. — A Szlovenszkóról elszármazott Moravek Endre „Imperium Románum” címen Kr. e. 31—Kr. u. 1936-ig ismerteti a római biro­dalom történetét. Csodálatos jelenség az álla­mok életében az ujjáseületési képesség. A Literaéura augusztusi számában nagy ér­deklődésre tarthat számot az az uj adat, amit Skridelszkij közölt a cikk írójával. Amikor a jakutszki katonai parancsnokságon teljesített szolgálatot, kezébe kerültek régi akták, amelyek között megtalálta az 1875-ben Jakutszkba inter­nált fegyencek névsorát. Az irodalmilag rend­kívül müveit orosz tiszt figyelmét megragadta ezen a listán egy név. A bejegyzés úgy szólt, hogy Alexander Stjepanovics Petrovics nevű fe- gyenc, Ilkatovo faluban 1875 május 18-án meg­halt. Skridelszkij véleménye szerint ez az Alexan­der Stjepanovics Petrovics senki más, mint a magyar Petőfi Sándor, akinek a segesvári csata után nyoma veszett. Véleményét azzal támasztja alá, hogy a hadifogságba került Petőfi Oroszor­szágban valamilyen oknál fogva — önként, vagy kényszerűségből — újra felvette eredeti Petrovics nevét, Petőfi apjának István volt a keresztneve, Oroszorságban pedig a fiú neve mellé oda szokták tenni az apa nevét is és ezért került az Alexander név után a Stjepanovics név, aimii annyit jelent, mint István fia. — Kö­bein Károly feleleveníti a hallott Gorkij életének néhány évszámát. 1878-ban kifutó egy cipő- üzletben, 1879-ben tanonc egy rajzolónál, 1880- ban konyhafiu egy gőzhajón, 1883-ban munkás egy perecespék niél, 1884-ben favágó, teherhordó, 1885-ben péklegény, 1886-ban kardalos egy operatársaságnál, 1887-ben aknaárus, 1888-ban öngyilkosságot kísérelt meg, 1889-ben vasúti őr, 1890-ben vasúti főfelügyelő, ügyvédboj'tár, 1891- ben csavargó és sómunkás, 1892-ben megírta első elbeszélését, a „Makár Csudrát”, 1903-ban világhírű iró. Amint látható, Gorkij életpályáját akármelyik amerikai is megirigyelhette volna. A Katolikus Szemle legújabb számában Tóth László dr., a Nemzeti Uiság szerkesztője irt ta­nulmányt arról, hogy kell-e és milyen legyen a sajtóxeform? A sajtószabadság — írja — nem a. 13 lapok, vagy az újságírók joga, hanem az egész nemzeté és minden polgáré. Nem osztályérdek, hanem egyetemes nemzeti érdek. Nem különle­ges rendi, vagy hivatási kiváltság, hanem álta­lános emberi és állampolgári szabadságjog, amely az emberi méltósághoz épp úgy hozzátar­tozik, mint a véleményszabadság, a szólássza­badság és a politikai jogok szabad gyakorlása. A sajtó függetlenségének biztosítása szintén nemcsak lapérdek, vagy újságírói érdek, hanem a társadalom érdeke, mert a társadalmi igazsá­gosság, a társadalmi fejlődés, a társadalmi rend és békesség nagy érdekeit veszélyezteti az, ha a sajtó függetlenségét akár hatalmi szó, akár üzleti érdek befolyásolhatja, vagy megszüntet­heti. — Lendvad István „Ghesterton .páratlan' életműve” címen értekezik. — Kállai Miklós ki­tűnő tanulmányt irt Surányi Miklósról. Férfias és vérbő képzelete ösztönösen sodorja őt a ro­mantikus hősök felé, akikben valami hatalmas szenvedély, rendesen erős szenzuális indulat szertelen impulzusa lüktet. Mig a festői fantázia a történelmi múlt szingazdag diszlettárai fellé te­reli. így születik meg Surányi legtipikusabb re­gényalakja, a szertelen feszültségektől fütött ka­landhős, aki rendesen a színes történelmi kor tumultuózus forgatagában áll. Alakjai nem sok­rétűek. Nem az élet formálja, kényszeríti őket, hanem a bennük diktátori hatalommal trónoiló szenvedély parancsaival ők próbálják az életet alakítani. Alakjai ebben mind hasonlók egymás­hoz és könnyen kiismerhetők. Szilaj tempóval törnek az életen keresztül és száguldásuk vad iramában elmosódik az élet sokrétű differenciált­sága. De ez nem is fontos, mert a cselekvésben is drámaiasága elnyom minden más tényezőt és béklyóba veri érdeklődésünket. — Sziovenszkói magyar könyvek címen Rády Elemér ir bírála­tot a Franklin-’könyvekről. Cikkében röviden visszatekint a szlovenszkói magyar _ irodalom múltjába, majd sorra veszi Darkó, Tamás, Szombaíhy Viktor, Szenes Piroska kötetét s a novelláskcmyvet. Megállapítja, hogy a mü biz­tató ígéret arra, hogy Szlovenszkó igazi érté­keket, szellemi gazdagodást nyújt majd az egyetemes magyar szellemiségnek. MARÉK ANTAL. Magyar könyvnap Szíovenszhón Prága, augusztus 22. Lapunkat fölkérték az alálbhi sorok közlésére : A Tavaszi Parlament által választott bizottság, folytatván a Tavaszi Parlament munkáját, elha­tározta, hogy szeptember hó 26., 27. és 28-án egy­idejűleg Szlovenszkó tizenkét városában, és pedig Pozsonyban, Érsekujvárott, Komáromiban, Ipoly­ságon, Rimaszombatban, Losoncon, Rozsnyón, Kassán, Ungvárott, Beregszászon, Munkácson könyvnapot rendez. A könyvnap országos szervezését a bizottság végzi, az egyes városokban a könyvnap a kultur- koaliciók ügye lesz. A kulturegyesületek eme koalíciójának feladata különösképpen, szeptember 26-án este a könyvnap bevezetéseképpen egy kulturest rendezése, 27— 28-ára a könyvsátor felállítása és feldíszítése, a helyi sajtó- és személyes propaganda intézése. A könyvnap technikai lebonyolítását (hivatásos eladók állítása, könyvek beszerzése, szétküldése),! valamint a kereskedelmi részt a bizottság által megbízott szakember végzi. Az írók könyveik beküldése céljából a felhívást megkapták. Ezúton arra kérjük őket. hogy a kul­turegyesületek koalíciójának megalakításában és a könyvnap megrendezésében munkát vállaljanak. Szeretettel kérjük szlovenszkói magyar kulfur- szervezeteinket és kultúránk munkásait, hogy a könyvnap ügyét tegyék a magukévá s a kultur­egyesületek munkaközösségét a Tavaszi Parla­ment kulturális találkozásának szellemében minél előbb valósítsák meg azokban a városokban is, ahol a kulturkoalició még nem alakult meg. A főiskolás és ifjúsági egyesületeket külön is kérjük a munkavállalásra. A szlovenszkói magyar könyvnap a magyar kul­túra életképességének erőpróbája lesz, legyen te­hát mindenkinek komoly ügye, aki a magyar kul­túra iránt felelősséget érez. A könyvnappal kapcsolatban felvilágosításokat dr. Bólya Lajos (Nitra, Kapitulská 7) ad, aki szep­tember első hetében beutazza a jelzett városokat, hogy a könyvnap egységessége érdekében a he­lyi kuiturszervekkel és kulturmunkásokkal érint­kezésbe lépjen. Kérjük a folyóiratokat s a helyi lapokat, hogy közleményeinket átvenni szíveskedjenek. (*) A Szlovenszkói Magyar Tanítók Ének­karának hangversenyei. A Szlovenszkói Magyar Tanítók Országos Énekkara, amely már Szlo­venszkó minden magyarlakta városában és na­gyobb községében hangversenyzett, augusztus 23-án Galántán a Kolisch-féle nagyteremben tartja 32. hangversenyét. A hangversenyt a já­rási magyar közművelődési testületek közremű­ködésével rendezik. A hangverseny műsora a következő: Heckmann István: Jelige, Lányi Vik­tor: Szülőföldemen, Heckmann István: Ne ölj!, Goll János: Liliomszál, Németh I. László: Hon­véd sírja, Kacsóh-Pongrácz: Késő ősz van, Ko­dály Zoltán: Bordal, Koncz Ferenc: Éji dal, Brahms: Bölcsődal, Németh I. László: Magyar népdalok, Ságonyi Otmár: Bokréta régi dalok­ból, Farkas Nándor: Rózsa van a keblén, Or- szágh Tivadar: Katonadal, Bartók Béla: Négy magyar népdal, Farkas Ferenc: Két palóc kato­nanóta. A hangversenyt Heckmann István kar­nagy vezényli. (*) Irodalmi értékű regényeket filmes ite- nek meg. A hollywoodi filmstúdiókban most három film készült el, amelyeknek alapját ihárom kiváló irodalmi értékű regény kéipezi. Megfilmesítették Karin Midhaelis „A szent hazugság” cimü regényét, továbbá Jack Lon­don „A fehér fog” és Josef Roth „Hiob” cimü regényét. Mindhárom filmet a 20tlh Centery Fox-gyár forgatta. (*) A színes filmeknél a festőket is foglal­koztatják. Jönnek a színes filmek és velük a festők foglalkoztatottsága. Ahogy a hangos­film bevezetésekor hangkeverőket alkalmaz­tak a filmimütermekben, úgy kezdik most alkalmazni a szinkeverőket. Ezek a szinkeve- rők a festőművészek táborából kerülnek ki és igy a film beláthatatlan lehetőségeket tar­togat a festők számára. (*) A londoni szállodatulajdonosok diszta­I gulcká választották Charles Laughtont. Lon­donból (jelentik: Charles Lauigbton apja egy angol vidéki városiban szállodatulajdonos volt. Azt álmodta, hogy fia egyszer a londoni Ultiz tulajdonosa lesz: Charles Lauighton a- londoni Claridlge szállóban megtanulta, miiként kell fogadni és kiszolgálni a szálloda vendégeit. Azonban sokat járt színházba, bekerült a sziniakadémiára és ő nyerte meg az arany­érmet. így lett színész apja kívánsága ellené­re. Neve unég nem volt. de már Molnár Li- 1 lomját játszotta. Akkor heti 5 fontból állt a fizetése. Ma miár 15.000 fontra rúg Laughton heti fizetése és Angliában a legnépszerűbb emberek egyike. A londoni szállodatulajdono­sok nem felejtették el azt, hogy valamikor szállodatulajdonosnak készült és az elmúlt héten disztaggá választották. (*) Grete Mosheim szerencséje. Grete Mos­I beim, a német Színésznő, aki a Reinhardt- érában nagy névre tett szert, de akit azután elfelejtettek, megpróbálkozott a filmmel, de első filmje csúnyán megbukott. Az előadáson véletlenül ott volt Mr. Gould amerikai dollár- milliomos, egy öreg bácsika, aki éppen akkor Ivett Skóciában egy villát és tevékenysége [abban merült ki, hogy ezt a villát zsúfolásig [megrakja műkincsekkel. Mr. Gouldnak na- |gyón megtetszett a fiatal Grete Mosheinn és meghívta magához nyaralni. Grete elment a villába és — nemsokára megtartják az eskü­vőt. Londonban palotát vásároltak és Mr. Gould fogja finanszírozni a német művésznő filmjeit. Londonban azt mondják, hogy Gould pénze jól fog kamatozni, mert Grete igen tehetséges. (*) l9Y ásítson, művésznő! Egy német műte­remben fölvétel folyt, a művésznő ágyban feküdt és ásítania kellett volna. Az ásitás nem sikerült jól. Ralph Arthur Roberts erre megmutatta, hogy miként kell ásítani. Az ásitás ragadós és amikor harmadszor megmutatta, a műterem egész személyzete ásított. A rendező körülné­zett, rámutatott az egyik statisztára és igy szólt: „így ásítson, művésznő!” Az ásitás azonban ek­kor sem sikerült, mert a sok ásitás miatt a föl­vétel nevetésbe fűlt. (*) Rövid filmhirek. Beeíhoven-filmet forgat a Bariaimounit és ia főszerepeit Edward G. Robin­son fogja, játszani. — Marlene Dietrioh lieglkö- zelelhb egy ,.Angyal” cimü filmben jáltiszik a Paraimounitnáií, mnieilyeit Lengyel Menyhért irt s amelynek rendezője Lubiitscih Ernő. — Cecil B. de Mille halt hét alliaitit- Ikészitette él „Buifelo” cimü f'fajiét Hollywoodban. Ez a legrövidebb idő .alattit készült fim. -— Remarque uj regény-é­neik, a „Kamerádén” cimü könyvnek a megfil­mesítési jógáit a Mieibro-gyár vásárolta meg. — Shirley Termple uj filmjében, amelyet 20 tih Gem- tery Fox forgat* a kanadai ötös ikrek fognak közreműködni. — Hans Albsrs uj filmjét a her- l'mi UFA forgatja. — Any Ondra uj filmjének a címe „Remiin, ahogy sir és nieveit”. A ifiliwt Laimac rendezi. — Korda Sándor okitóibcinlMMi kezdi meg egy film forgatását, amelynek uöii főszerepét Mentene Dietrioh jáitsza. — Walter Rslsch, ia londoni Korda-gyár számára „Triemgle4 címein forgat filméit, amely a londoni színház és snjtóm'ilii'Öibiő! veitit alakokkal a modem házassá­got mutatja be. — Szőke Szakáll Londoniban tar­tózkodik, ahol két. fűimet kéaziitieneik vele. — Wililii Forst „Burgtiheater” cimmel készíti uj filmjét Béiosben és a filmben Werner Kiraus, Olga Csehova és Hamis Műsor vannak foglai’/kioz- taitva. — Boíváry Géza az Ősszel két uj filmet fog rendezni: „Köd a Duna fölött” és „Liuin- paci waigabundius”. Afi&zsm’fi tusaik ÁTLÓN KERTI MOZGÓ: Ahogy engem kí­vánsz, URÁNIA KERTI MOZGÓ: Savoy Hotel 217, METROPOL: „Contraspionage". (Kémclhá- ritás.) TATRA: Boccacio. ALFA: Nyári szünet, LUX: Gyermektelen, ELEKTRO BIO: Hamis lobogó alatt. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: Aug. 24—35-én: Baskircsev Mária szerelme. Aug. 2ö—27-én: Énekek éneke. Ang. 28—29—90-án: Ki volt Jack Mortimsr. BIO RÁDIÓ : Aug. 24—25-én: Szerelemért. Au.g. 2Ő—27-én: A moziörült. Ai\g. .28—£0—■30-án: Nem vagyok angyal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom