Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-23 / 192. (4041.) szám
V BUDAVÁR BEVETELE Irta: Szvaiká Pál Kétszázötven évvel ezelőtt, szeptember másodikén törte meg Lotharingiai Károly hadserege Abdurrahman budai basa erejét és visszaadta a várost a keresztény világnak, amely évtizedek óta várt az eseményre. A keresztény világ hetekig ünnepelte Budavár visszavételét, mert érezte, hogy a török végleges kiűzetésének kezdetét jelenti s mint ahogy Bécs védelme az első komoly defenzív siker volt, Buda visszafoglalása az első nagy offenzív diadal. Franciaország kivételével valamennyi ország ünnepelt, a magyarok fásultan vették tudomásul Mátyás büszke fővárosának visszahóditását, őket a százötven éves szenvedés annyira legyengítette, a töröknél is átkozottabb német dulás annyira megrémítette, hogy nem tudtak örülni a sikernek s nem láthattak benne perspektívát. Nem mintha nem küzdöttek volna hősiesen a keresztény táborban: a hatvankétezer nemzetközi vitéz mellett tizenötezer magyar katona volt a seregben s közöttük a derék vezérek: Esterházy János gróf, Batthyány Ádám, Bercsényi Miklós, de ugyanannyian, ha nem többen, szerte az országban a szerencsétlen Thököly íipre vezetésével a török oldalán harcoltak. Most, amikor a diadal negyedezredéves emlékét üljük, nem tudunk a fényes haditettre emlékezni, amit elvégre elsősorban a nemzetközi hadsereg vívott ki, Lotharingiai Károly, a bajor választó, az osztrák zsoldosok, francia, svéd, olasz, spanyol, horvát segédcsapatok, amolyan népszövetségi egyveleg, amilyenről ma álmodoznak Nyugaton s a régi bevált módszert ismét fel akarják támasztani az európai veszedelmek elhárítására, nem tudunk örülni a magyar hajdúk és Petneházy Gábor vitézségének, — mi az országot látjuk szemünk előtt, az egykori Magyarországot, ahogy százötvenéves török és ötvenéves nemet dulás után aléltan hevert a dunai térben és sebláztól gyötörve engedte, hogy Európa ráadja az utolsó kenetet. Azt mondják, a harmincéves háború sivataggá változtatta Németországot és e pusztítás miatt léphetett a német a franciánál, az angolnál jóval később komoly hatalomként az európai arénába, —> mi volt e pusztítás ahhoz arányitva, amin Magyarország a tizenhatodik és a tizenhetedik században átesett! Rettenetes olvasni Acsády leírásait a szétdult nemzetről, a kiirtott Alföldről, a német zsoldosok garázdálkodásairól, az adókról, a kiskirályok szipolyozásairól, az örökös, elkeseredett néplázadásokról, a vértörvényszékekről, a bujdosó kurucokról, a parlagon heverő, elvadult, vérszagu országról, mely évtizedek óta valamennyi európai nép harctere volt. Ebben az időben a törököt üldöző császári hadvezérek nem akarták seregeiket magyar földön át vezetni, mert „ott annyira elvadult minden, hogy a seregek nem juthatnának élelmiszerhez és hajlékhoz s éhen vesznének a szétdult, járványokkal telt sivatagban.“ Csehországban a nemesség pusztult ki a tizenhatodik században s a nép megmaradt, Magyarországon a nemesség vagy Bécshez, vagy a törökhöz pártolt s a nép kipusztult. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy a megmaradt tömegek fásultan vették tudomásul Buda elfoglalását. Mit tudtak ők a régi dicsőségről az őserdők és a mocsarak közt ázva, fázva! Egyet tudtak: ebben az időben a török már emberségesebb volt, mint a német. A török a dulást elvégezte a tizenhatodik században s most lassan pacifizálódott, épített, átvette a magyar szokásokat, magyarul beszélt és levelezett, magyar asz- szonyokat vett nőül, ezrével költözött a városokba, a magával hozott zsidók ügyesen kereskedtek, a török elpuhult, gyenge lett s engedte például, hogy Erdély felvirágozzék. 1630 és különösen Lipót hatalomra- kerülése óta a német jelentette az uj barbárt, aki csatatérré változtatta az országot s a magyart állatszámba véve portyázott az országban. Caraffa ideje volt ez, a nagy összeesküvések kora. Mintha a magyarság érezte volna, hogy az elnyomatás friss hűl- láma ömlik földjére, nem tudott szívből örülni, hogy megszabadították a régi ellenségtől, akit százötven évig a saját testével tartóztatott fel a továbbnyomulástól. Rósz- szat sejtett — s az idők igazolták. S mégis, évszázados perspektívából néz-, ve: Buda bevétele a magyarság ujjászületéAusztria után Németország Horthy fiiidős Berchtesgadenben meglátogatta Hitlert Udvarianágl látogatás • A magyar kormányzó az ischaSi Erzsábet-srállóban töltötte az álszakát ■■ Horthy a Wörihi tónál találkozni fog Miklós osztrák elnökkel is Becs, augusztus 22. Horthy Miklós magyar kormányzó ausztriai útja folyamán meglátogatja a Wörthi tó melletti Veldenben nyaraló Mik- las osztrák szövetségi elnököt is, A magyar kormányzó péntek este Ischlbe' érkezett s az éjjelt ott töltötte. Az Erzsébet Királynő szállóban szállott meg, majd szombat reggel Hmterriss felé utazott el, ahol fogadására mindent előké- szitettek. Horthy kormányzó ausztriai utazásáról a bécsi lapok egyebek között a következőket Írják: A magyar kormányzó péntek délben Gössing- be érkezett s ott meglátogatta Waldeskjrchen grófnőt. A kormányzó Waldeskirchen grófnővel és Brunswick alezredessel ebédelt, majd délután Máriazell felé folytatta útját. Este fél kilenc órakor érkezett Ischlbe s itt az Erzsébet Királynő szállóban töltötte az éjszakát. Horthy kormányzó ma a déli órákban átutazott a német birodalom területén fekvő Berch- tesgadenen, ahol Hitler birodalmi kancellárnak villája van. „Amennyiben Hitler birodalmi kancellár történetesen Berchtesgadenben tartózkodnék, úgy a magyar kormányzó rövid látogatást tesz a kancellárnál" — mondotta az előzetes jelentés. A bécsi lapok megállapítják, hogy e látogatásnak nem szabad jelentőséget tulajdonítani. Tény ugyanis, hogy régi szokás szerint, ha az egyik államfő átutazik egy másik államfő tartózkodási helyén, úgy az átutazó államfő meglátogatja a másik államfőt. Vagyis Hitler és Horthy találkozása is magától értetődő udvariassági aktus, semmi több. Német részről minden esetre megtettek minden előkészületet a két álamfő találkozására. A déli bécsi lapok jelentése szerint Hitler kancellár jelenleg Berchtesgadenben tartózkodik s igy a két államfő találkozása biztos. Délután nésuféer Berchtesgadenben Budapest, augusztus 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Horthy Miklós kormányzó ma a déli órákban Salzburgba érkezett. Ebéd után gépkocsin folytatta útját. Fél négy óra tájban lépte át a német határt s négykor megérkezett Berchtesgadenbe. Hitler kancellárral való találkozása négy és hat óra között történt meg, A bécsi déli lapok szerint bizonyos, hogy Schuschnigg kancellár nem jelenik meg a Horthy kormányzó tiszteletére rendezett vadászaton, de részt vesz az állami fővadászmester, Tirol tartományfőnöke és számos előkelőség, A magyar kormányzó ma este Hinterrisbe érkezik és itt tölti az éjszakát. A vadászat három napot vesz igénybe. A kormányzó innen a Wörthi tó mellett nyaraló Miklas szövetségi elnökhöz utazik, B@5fe?es! BÉssfess Bécs, augusztus 22. Gróf Bethlen István volt magyar miniszterelnök szombaton reggel az osztrák fővárosba érkezett. niggratztől délre és délnyugatra zajlott le másrészt Cáslavnál. A két hadsereg ma egész nap repülőgépeIháritó gyakorlatokat végzett. Eredményesen folynak a hadgyakorlatok Seaei elnök ai újságírókhoz ■ Egy katonai repülőgép lesuhant Pardubic, augusztus 22. Benes köztársasági elnök a hadgyakorlatok terepén fogadta az újságírók kiküldötteit s rövid beszédben vázolta a sajtó feladatát a hadsereggel szemben. — Azt szeretném, ha a manőver alkalmával jól megfigyelnék katonáinkat, tisztijeinket és népünket — mondotta. — Megállapíthatják, hogy a nemzetvédelem terén óriási haladást tettünk minden viszonylatban. A hadsereg és a lakosság viszonya kitűnő. A gyakorlatok első három napjának eredménye pozitív és jogom van bízni abban, hogy a meglevő hiányokat hamarosan ki lehet küszöbölni. Nem akarjuk elrejteni a hibákat és üdvözöljük a tárgyilagos kritikát. Repüiögéptzererictétlentég Prága, augusztus 22, A Dimokury vidékén lévő repülőtéren augusztus 21-én a gyakorlatok alkalmával egy katonai repülőgép szerencsétlenüljárt. Pospisil Ferenc főhadnagy, aki egyike a hadsereg legjobb pilótáinak, a szerencsétlenség alkalmával életét vesztette, a gép pozdorjává tört, A szombati gyakorlatok K ö n i g g r á t z, augusztus 22. A gyakorlatozó két hadsereg helyzete szombaton délután körülbelül a következő: Péntek estig az ellenfelek földerítő munkát végeztek és igyekeztek kikutatni a lőerők elhelyezkedéséit. Este az arcvonal Novy Hradec, Sezemice és az Elba folyása mellett húzódott el Tynecig, ahol az Eisen hegységen át Star- koé felé, majd délnyugatra Öásliav felé húzódott. A bal és a jobbszárnyon szombaton reggel heves harcra került a sor, amelyet az erős esőzés sem szakított meg!. A küzdelem KöA Staágiíatola! arányai A csehszlovák hadgyakorlatok arányaira jellemzők a következő adatok: A manőverek vidékére 186 vonat vitte a csapatokat. Az előkészítésre szolgáló írásbeli munka 47.000 gépelt oldalra rúg. Ezenkívül 1500 térképet rajzoltak a szakemberek. Az összekötő szolgálatra 11.000 kilométer telefon- vezetéket, 2300 km táviróvezetéket szereltek föl és 3000 telefon- és táviró szerkezetet helyeztek működésbe. 1600 táviróoszlo- pot vertek a földbe és 90.000 erősítő tekercset használtak föl. A katonák naponta 14 tonna kávékon- zervet, 17 tonna főzeléket, 2 tonna zsírt, 2 és fél tonna faggyút, 17 és fél tonna húst, 55 tonna lisztet és 2.2 tonna sót fogyasztanak. Naponta tehát egy 22 vasúti kocsiból álló vonatrakomány élelmiszer fogy el. Az autók és gépjármüvek üzemére naponta 60.000 liter dynalkol és 100.000 liter re- pülőgépbenzin szükségeltetik. Hai számunk a Képes Hifiéi 24 oldil — lia T- Ke jyí % Ha; Kis Magyarok Lapja 1 J XV. évf- 192> (4041) szám ® Vasárnap 9 1936 augusztus 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- . . Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzlöVeilSzkÓi és rUSZUlSzkÓÍ TlflOQUOYSClQ ulicel2, II. emelet 9 Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. ® t ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja © ® TELEFON: 303-11. 9 @ Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl.
