Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-21 / 190. (4039.) szám
1936 augusztus 21, péntek. tragaiA\ag^arhiklap 3 CCIICD UCT Őrt0/'os árengedmény rCnbn llC I av/o fehér cipőre és fehér harisnyára 7tiyyli a gyökeiénél a ímagyaroktól az egyik prágai délutáni lap, amely különféle kicsavart és fantasztikus számításokkal megállapítja, hogy a magyarok „katasztrofális vereséget” szenvedtek a berlini olimpián, „ha mindent egybevetünk”. A lapocska a losangelesi, a téli garmischi és néhány más olimpiák eredményeit „veti egybe” s igy jön rá egyedülálló konklúziójára. Megsúgjuk a lapnak: ha a kétezer év előtti antik olimpiák adatait is hozzácsapná számításaihoz és „egybevetné”, abkor a magyarok bizonyára még katasztrofálisábban végeznének és egyszerűen — sehol sem volnának. Az olimpiákon nem létezik Hivatalos pontszámolás, mert az illetékesek régen rájöttek arra, hogy minden ilyen „egybevetés” tökéletlen, igazságtalan és félreértésekre okot adó. Az egyetlen reális számítás az elért olimpiai bajnokságok felsorakoztatása s itt Magyarország tiz bajnokságával a harmadik helyen van, ami — a finnek kivételével — sohasem látott eredmény kis nemzetnél. Ne fájjon a siker a prágai újságnak. Békés, fair és megérdemelt eredmény volt, ne pukkassza az irigység. A magyar lapok elismerik, hogy Csehszlovákia is szépen szerepelt és három arany medáliája tiszteletreméltó eredmény. Minek haragot vinni a sport játékaiba is, hiszen az ilyesmi merő ellentétben áll azzal, amit Coubertin báró a modern olimpiai akciójával el akart érni, ellentétben áll a népek közeledésével. Ha a prágai lap éppúgy örülni tudna a magyar sikernek, mint ahogy a budapesti lapok elismerik Csehszlovákia szép szereplését, akkor a sport fair magatartásán át elképzelhető volna a közeledés. De addig nehéz. Kicsinyes irigységével, dühével, rosszakaratával az ilyen prágai lapocskák teszik lehetetlenné a nemzetek közötti őszinte barátságot. A vzwqet kévziil a detnokcádáca — világos és egyszerű módon készül rá: kivégezteti a várható ellenzék vezéreit. Kiirtja őket. Trockij, Zinovjev és Kamenev csoportja bizonyára nem tett mást, mint ellenvéleményt kockáztatott Sztálinnál szemben, most háláUál lakói merészségéért. Másfél év előtt, amikor Kirov meggyilkolását heted- iziglen megbosszulta a szovjet, Zinovjevéket börtönbe vetették, anélkül, hogy bizonyítékokat találtak volna ellenük. Most a börtönben is kényelmetlenek lettek s Moszkva praktikusabbnak találja, ha az akasztófán száradnak el. Nem egészen értjük a szovjet fővárosában tegnap megkezdett monstrepör hátterét. Két lehetőség van. Az első az, hogy a szovjet feleslegesen kegyetlen és amerikai négerlincselésekhez hasonlóan szórakozni akar néhány kicsitvétett bűnbak megkinoz- tatásával. A másik az, hogy a trockizmus terjedése tényleg veszedelmes méreteket ölt s a kormány kénytelen drákói szigorúsága rendszabályokat alkalmazni ellene. Sztálin a közeljövőben középeurópai szövetségeseinek megnyugtatására a demokratikus államforma bizonyos elemeit akarja bevezetni birodalmában s bármennyire kezdetleges is a tervezett demokratizmus, mégis módot nyújt ellenvélemények kockáztatására, úgyhogy az országban lappangó trockizmus esetleg statisztikailag kimutathatóan megnyilvánulhatna, az elv- társak felfigyelhetnének s a párton belül ellenzék kristályosodna ki, amelyet éppen proletár és kommunista volta fejleszthetne naggyá, hiszen a trockisták azzal érvelnek, hogy ők a „jobb komunisták és jobb proletárok”, s Sztálin elárulta a világforradalom ügyét. Nem tudhatjuk, erős-e a trockijmus a szovjetben, hiszen a diktatórikus államban senki nem győződhet meg a való hangulatról, de éppen a moszkvai monstre-pörből arra következtethetnénk, hogy a mozgalom jelentős. Annyi bizonyos, hogy él és Sztálin kénytelen hadakozni ellene, hadba szállni a nor- végiai magányban élő Trockijjal is. A világ mai második kommunista pártjában, a franciában, a trockisták hivatalosan húsz százalékát alkotják a mozgalomnak, külön szervezetekkel, külön képviselőkkel rendelkeznek s ugyanaz a helyzet Spanyolországban, nem lehetetlen tehát, hogy a kommunizmus anyaországában is igy van. A Kreml mindenesetre eleve meg akar szabadulni az akció népszerű és legtehetségesebb vezéreitől s „felkészül” a szabad véleménynyilvánítás idejére. Az oroszországi trockisták ma aligha gondolhattak a végső elkeseredés eszközének, az „egyéni terrornak” igénybevételére, amivel vádolják őket, hiszen látszólag éppen most érkezett el a szabad agitáció ideje, elérkezett az uj szovjetalkotmány, amely a papíron leA hetetcsehországi harci játékok Megkezdődött Pardubitznál a köztársaság legnagyobb arányú hadgyakorlata BeneS elnök és kísérete 15 gépkocsin indult a manőverre ■ Francia és szovjettábornokok Pardubitzban • A gyakorlatok célja, hogy kipróbálja a lakosság, a polgári szervek és a hadsereg együttműködését Prága, augusztus 20. A nagy csehszlovák záróhadgyakorlatok csütörtökön, augusztus 20-án kezdődtek meg Csehországban Pardubitze környékén. Ez a záróhadgyakorlat a harmadik a köztársaság történelmében és egyúttal a legnagyobb- arányu is valamennyi eddigi katonai gyakorlat között. A manőverek jelentőségét a csehszlovák közélet és a külföld kiválóságainak jelenléte is aláhúzza. Különösen a szövetséges hadseregek érdeklődnek a gyakorlatok iránt és nagyszámú szakértődelegációkat küldtek Pardubitzba, hogy közvetlen közelről figyeljék a gyakorlatokat. Azonnal a gyakorlatok első napján Benes köztársasági elnök is a manővervidékre ment és vele Malypetr, a képviselőház elnöke, Soukup, a szenátus elnöke és Hodza Milán miniszterelnök. Az elnök kísérete Machnik hadügyminiszterből, Syrovy tábornokból, Faucher tábornokból, a francia katonai bizottság vezetőjéből áll, továbbá vele egyidejűleg indultak Pardubitzba a szövetséges hadseregek delegációi is. A francia tiszti bizottságot Schweissguth hadosztálytábornok vezeti, a szovjet delegációt Mereckov orosz hadosztálytábornok. A külügyminisztérium számos magasrangu hivatalnoka ugyancsak a gyakorlatokra utazott. A köztársasági elnök és kísérete csütörtökön délben 13 órakor indult el tizenöt automobilon a prágai várból. Az ut Podébradon, Chlumecen, Kuklenyn és Opatovicén át vezetett Pardubitzba. A gyakorlat célja A pardubitzi hadgyakorlat, amelyet a köztársasági elnök is végignéz, az idén a harmadik nagy katonai gyakorlat. A hadsereg parancsnoksága mindenekelőtt a kiképzési év eredményeinek felülvizsgálását célozza a manőverrel, továbbá ki akarja próbálni a különböző katonai és egyéb szolgálati formációk együttműködését. Nemcsak a hadsereg valamennyi elemének együttmüködé■ ■ ■ séről van szó, hanem a polgári és a biztonsági faktorok szerepéről, a hatóságok, a vasút, a posta, a közmunka-szervezetek, sőt a lakosság harmonikus összejátszásának kipróbálásáról, azaz a törekvés az, hogy a gyakorlatokat lehetőleg a valóságnak megfelelően tartsák meg. A hadsereg az elvet akarja a gyakorlattal ellenőriztetni és a vezérkar is hasonló célokat követ. Elsősorban a készültség fokát, a hadsereg gyorsaságát, szervezettségét és fegyelmét kívánja próbára tenni a hadvezetőség. Az összekötő és a hadtápszolgálat kipróbálása is szerepet játszik. Mert ezen a téren a gyakorlatot semmi sem pótolhatja. Csak ha a lakosságtól kezdve a hadvezetőségig az ország valameny- nyi eleme kitűnő összhangot mutat, erősödhetik az állam véderejébe vetett bizalom. Emellett a hadgyakorlatok gazdasági jelentőségét sem szabad szem elől téveszteni, mert a hadgyakorlat csaknem egész Keletcsehországra kiterjed. Százötvenezer vendég jelenlétben káprázatos pompával ünnepelték meg Budapesten Szent István napját Kormányzói kézirat az Í938. évi jubiláns ünnepségek előkésziiéséról • A Gyöngyös Bokréta világsikere ■ A Magyar Anyák napja ■ Az idegenforgalom rekordszámúi 1938-banSzékesfehérvárott üt össze a magyar országgyűlés mindkét háza Szent István halála kilencszázadik évfordulójának megünneplésére ■ ■ Budapest, augusztus 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése ) Az idei Szent István-ünnepségek gyönyörű időben, a közönség óriási részvételiével programszerűen zajlottak le. Budapest ma, ebben az augusztusvégi, kései nyári ragyogásban, a kül- és belföldi népviseletek és egyenruhák tarkaságában olyan volt, mint egy modern Babylon. Amerre csak fordult az ember, mindenütt más és más idióma ütötte meg fülét: német, francia, angol, olasz, cseh, szlovák, lengyel, japán, finn, észt, holland s hindu beszédtől hangosak az uccák, amelyeken az emberek végeláthatatlan tömegei hullámzanak. Illetékes helyen kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy százötven ezerre becsülik az idegenek és vidékiek számát. És e tömegek gyönyörködtek Budapest szépségeiben és káprázatos szinpompájában, mely város ma ünnepli Magyarország első szent királyának emlékét. A szállók szinüf- tig megteltek és magánlakásokban is mintegy hétezer szobát foglaltak le az idegenek. A sok látnivaló szinte elkápráztatja az embereket. Érdekes, hogy a Szent Jobb mahetővé teszi a véleménynyilvánítást s a trockizmusnak nem lenne más dolga, csak élni uj jogával, szervezkedni s a párton belül érvényesíteni felfogását. A külföldi trockisták- tól tudjuk, hogy bizakodva készültek e kényelmes és demokratikus erőpróbára, — de nem számoltak a Kreml elővigyázatossági intézkedéseivel, amelyek a halált jelentik. A szovjet demokráciája veszedelmesen hasonlít ama híres őrmesteri demokráciához, melyről a régi hadseregben annyi mulatságosat beszéltek. A bakák panaszkodtak, hogy elnyomják őket, nem hallgatják meg sérelmeiket s az őrmester utasítást kapott, hogy bánjék« igazságosabban katonáival. Dühösen odaállt szakasza elé s rárivallt a bakákra: „akinek panasza van, lépjen elő és mondja el”, — és villogó szemmel, fenyegetően ordítva rögtön hozzáfűzte: „de nem ajánlom!" A szovjetdemokráciában sem ajánlatos sérelmekkel előjönni, trockijék a saját bőrükön tapasztalhaiják. A szovjetalkotmány a, demokráciák ama kedves sorozatába fog tartozni, ahol mindenki szabadon nyilváníthatja véleményét, de jaj annak, aki megteszi! U I gasztos körmenetén kívül a Gyöngyösbokréta az, ami különösen vonz és érdekel. A Városi Színház előadását óriási érdeklődés előzte meg. A Gyöngyösbokréta felvonulása Szendy Károly főpolgármester elé magában véve is gyönyörű, szinpompás látványosság volt. Kétségtelen, hogy az idei Szent István-hét és az ezt kezdő Szent István-ünnepségek az idegenforgalom nagy sikerét jelentik. Az ünnepi körmenet A mai ünnepségeket a kora reggeli órákban zenés ébresztő nyitotta meg. Majd a Szent Jobb-körmenet következett, melyet ezidén az Actio Catholica rendezett. Nyolc óra harminc perckor indult el a körmenet a Várplébánia-templomból Se- rédi Jusztinián bíboros, hercegprímás vezetésével. A Szent Jobb-körmenet útvonalát ezidén kibővítették: a menet a Várplébánia-templomból a Palotasoron át a Szent György-térre és a Disz-térre ment, onnan a Tárnok-uccán át a Koronázó Templomba vonult, ahol a hercegprímás ünnepi szentmisét celebrált. Az ünnepi beszédet Grősz József szombathelyi apostoli helytartó, felszentelt püspök mondotta. Mise alatt a zenekar Dohnányi „Szegedi Miséjét" játszotta Sugár Viktor karnagy vezényletével. Ugyanakkor a Szentháromság-téren is tartottak szentmisét és szent- beszécfet, hogy a templomon kívül szorult tömeg is résztvehessen az ájtatosságokban. Szentmise után a körmenet a Koronázó- Templomból a Szentháromság-téren, Páz- mány-téren, Verbőczy-uccán, Bécsi-kapun, Uri-uccán, Disz-téren át a Szent Jobb állandó őrzési helyére tért vissza, ahol a hercegprímás áldást osztott, A körmenetben résztvett Horthy Miklós kormányzó, a kormány valamennyi tagja, valamint szálnos egyházi, katonai és polgári méltóság. A Szent Jobb oldalán Szendy Károly főpolgármester haladt a testőrség sorfala között. Tiszt- és vitézi házavatás Az egyházi szertartások befejezése után Horthy Miklós kormányzó a Ludovika akadémiára hajtatott s itt felavatta az uj tiszteket, majd déli 12 órakor harminc vitézi házat avatott fel. E házakat a főváros által adományozott telkeken a Vitézi Rend építtette a Zuglóban a Fogarasi-ut és a Hajcsár-ut kereszteződésénél. Egyéb ünnepségek Még a délelőtt -zajlott le a Dunán a hagyományos evezős verseny. K ülöm ősein nagy tömeg nézte végig az ünnepi őrségváltást a Várban. E színes és különlegesen magyar elemekkel átszőtt látványosság rengeteg nézőit vonzott. Az őrségválvás 12 óra 40 perekor kezdődött s csaknem félkettőig tartott. Festői egyenruhában felvonult a testőrség, az alabáróos és a puskás és véigül az udvarnagyi őrség. Az őrségváltást félórás hangverseny követte. A;z ünnepségek délután folytatódtak. Három órakor a Városi Színházban szerepelt a Gyöngyös Bokréta. Hat órakor kezdődtek Budaörsöd a szabadtéri passiójátékok. Ugyanakkor a Várpléibánia templomiban Szent Jobb áj tatosságot tartottak. Délután három órakor kezdődött a Szent István-napi lóverseny: a Szent István-dijért. Este hét órakor a Gellérthegyi sziklakápolnában könyörgő litánia volt. Ugyancsak hét órakor kezdődött a székesfőváros zenekarnak hangversenye a városligeti 'iparcsarnok előtt. Este kilenc órakor sétahajók indulnak a Dunán, s a hajók közönsége a gellérthegyi hagyományos tűzijátékban gyönyörködhetik.. Jubiláns ünnepségek 1938-ban Budapest, augusztus 20. B'iidapesti szerkesz- tőséigüink telefonon jelenti: A hivatalos lap ima közli Horthy Miklós kormányzónak Gömbös miniszterelnök ellenjegyzésével ellátott ama kéziratát, mellyel a kormányzó megbízza a kormányt az 1938. évi jubiláris Szent István-ünnepségek méltó elő készítés ével. A kézirat felhívja a imagyar kormányt, hogy Szent István király halálának kilencszázadik éviíba-dulöjának méltó niegünnepléséről gon-
