Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-20 / 189. (4038.) szám
Döntő tárgyalások a fii eki sztrájk ügyében Losonc, augusztus 19. (Losonci munkatársunk telefonjelentése.) A füleld zománcedény- gyári munkások sztrájkja ügyében holnap döntő tárgyalásokat tartanak a pozsonyi országos hivatalban az országos munkatanács kiküldötteinek részvételével. A munkásszervezetet két kommunista törvényhozó képviseli a tárgyalásokon. A morva agrárok a gabonatársasági levonások csökkentését követelik Prága, augusztus 19. Az aratás a történelmi országokban is sokkal rosszabb eredményekkel zárult, mint amilyeneket májusban, junius elején jósoltak. Az agrárpárt morvaországi szárnyának vezetőférfiai a múlt napokban tartottak értekezletet, amelyen elhatározták, hogy a Gabonatársaságról szóló előírások haladéktalan módosítását fogják követelni. Az agrárpárti morva vezérek most jöttek rá, hogy a gabona árai! a levonások után túlságosan alacsonyak. Az agrárpárt ezenkívül követelni fogja azt is, hogy a Gabonatársaság a kicsirázott gabonát is vegye át minimális árakért. Hogy a Gabonatársaság sürgős felszámolását nem követelik-e a morva agrárok, arról egyelőre nincs jelentés. Pedig ez volna a leghelyesebb. Csak négy ajánlat érkezett be a kárpátaljai ínséges kukorica szállítására Ungvár, augusztus 19. Annakidején jelentette a PMH hogy a kormány a Kárpátaljának ínség- kukoricával va!ó ellátását kivette a gabo-natársas ág kezéből és az ungvári országos hivatal 4000 vagon kukorica szállítására pályázatot irt ki. A feltételek szerint, mint ismeretes, a pályázók vagononkint kötelesek 3000 korona óvadékot készpénzben, vagy betétkönyvekben letétbe helyezni. A pályázati határidő tegnap délben járt le. A pályázat kiírásakor ama véleményünknek adtunk kifejezést, hogy a szállítást csak tőkeerős na»y vállalatok fogják megpályázni, mert a terménykereskedők nagyrésze nem lesz abban a helyzetben, hogy letétbe tudja (helyezni a vagononkint megkövetelt 3000 koronás óvadékot. A pályázatok fölbontása után ez a jóslat beigazolódott. Az országos hivatalihoz a nagy tülekedés ellenére csak négy ajánlat éspedig a pozsonyi Agrasol. az ungvári behozatali szindikátus, a pozsonyi Slovenská nákupna és a tizenegy kárpátaljai malmos közös ajánlata érkezett (be. Az ajánlattevők egytőlegyig letétbe helyezték a megkövetelt óvadékot. A müncheni sakkolimpia második napja 1 Csehszlovákia, Németország és Ma- í gyarország csapatai vezetnek a csonka harmadik forduló után. München, augusztus 19. Kedden délelőtt játszották le a második, délután pedig a harmadik fordulót. Valamennyi mérkőzés befejezetlen. Az első két nap után egyelőre Csehszlovákia, Németország és Magyarország csapatai vannak a mezőny élén. ] A második forduló befejezetlen mérkőzései a j következők: Csehszlovákia—Bulgária 6:0, Dánia— | Litvánia 434:134, Ausztria—Izíand 134:134, Magyarország—Brazilia 3:0. Lettország-—'Hollandiai 4:0. Németország—'Franciaország 534:34. Svédor-f| szág—-Svájc 434 : 34, Jugoszlávia—'Lengyelországi 1 34:34, Románia—Norvégia 2:2, Észtország— Olaszország 5:2. A harmadik forduló ideiglenes eredményei: Csehszlovákia—Norvégia 4 : 1, Magyarország— Finnország 4:1, Ausztria—Litvánia 234:1, Lettország—Franciaország 434:34, Németország—Jugoszlávia 234:134, Lengyelország—Svédország 3:1, ^vájc—-Bulgária 334:234, Hollandia—Izlandi 2:2, Észtország—Románia 3:2, Brazília—Olaszország 2.2. . . A következő fordulóban Csehszlovákia Észtor- szággal küzd, Magyarország pedig szabadnapos. ] Á Államérdek kontra üzleti érdek 1936 augusztus 20, csütörtök. Franciaország után Németország és Olaszország is államosítani fogja a hadiszergyárakát? Már megkezdődött a fegyverüzemek nacionalizálása Francia* országban ■ Kik lesznek a követők ? ■ Schneider-Creuzot üzletei A PMH munkatársától Páris, augusztus 19. (MTP.) A hivatalos francia lap, a „Journal Ofificiel“ augusztus 12-i-ki számában jelent meg- a León Blum-kormány nevezetes rendeleté, amellyel a hadrszergyáraík államosítását határozza el. Amint ismeretes, a törvényjavaslatot úgyszólván vita nélkül fogadták el s a legnagyobb szótöbbséget kapta hozzá a népfront- kormány. Előreláthatólag nem is lesz még egyszer ilyen nagy. többség a Blu-m-kormány háta mögött. A híres törvény tehát csak néhány nappal ezelőtt lépett érvénybe s nem lelhet kétséges, hogy ez a nap történelmi jelentőségre fog emelkedni Franciaország történetében. Hogyan kártalanítják a fegyvergyárosokat? A hivatalos lapban található szöveg meglehetősen száraz és egyhangú, ember legyen, aki kihámozza belőle a jelentőséget. Az egész törvény mindössze három szakaszból áll és felöleli azokat a módozatokat, hogy a fegyvergyárak államosítását a gyakorlatban hogyan kell végrehajtani. Nem érdektelen elmerülni egy kicsit ezekben a paragrafusokban, hiszen ez az első eset, amikor polgári államban magántulajdonban lévő gyárak átmennek az állam tulajdonába. Természetesen hiba lenne holmi konfiskálásra gondolni — ez egyébként merni is lenne újság, mert hiszem ilyesmi előfordult már több államban Í6 a háború óta. A gyár tulajdonosait kártalanítják mindenesetre két szakértő becslése alapján állapítják meg a megváltási összeget. Az egyik szakértőt a kormány küldi ki, a másikat a gyáros. Á törvény mindenesetre kimondja, hogy a megváltási összeg semmi körülmények között nem ehet magasabb a vállalkozók lehetséges nyerésé-1 lini az Abesszínia ellen vívott háború idején kijelentette, hogy rövidesen sor kerül az olasz fegyverkezési ipar államosítására, de Olaszországnak egyelőre más gondjai vannak s úgy látszik, a kijelentés realizálása egyelőre kitolódott. Ennek ellenére nem kétséges, hogy a fasiszta Olaszországban a leghatározottabb a szándék, hogy a magán spekuláció üzletköréből kivonja a fegyverkezési ipart. Németországban is foglalkoznak a gondolattal, de annak ellenére-, hogy a nemzeti szocialista program egyik sarkalatos pontja a fegyverkezési ipar kisajátitása, megvalósítására eddig még neon került sor..Állandóan vannak azonban olyan tendenciák, amelyek ébrentartják a tervet s maga Hitler az egyik leghatározottabb szorgalmazója a fegyvergyárak racionalizálásának Az Egyesült Államokban pontosan két esztendeig dolgozott egy parlamenti vizsgáló-bizottság, amelynek az volt a feladata, hogy kimutassa a hadiipar nyereségét a világháborúban s egyben adatokat sorakoztasson fel annak az elvnek a támogatására, hogy a hadiszergyáro- sok üzleti spekulációi milyen veszélyt jelentenek a világbókére. A bizottság valóiban megdöbbentő adatokat hozott napvilágra — konzekvenciák levonására azonban nem került sor. Ennyi ereje már nincsen az níj választási küzdelem küszöbén álló Roosevelt-kormánynak. •I „Egészséges és igazságos kompromisszumot ajánl Eckhardt a kisantantnak Az európai háború veszedelme elmúlt - - Az ellenzéki Eckhardt helyesli a magyar kormány külpolitikáját Budapest, augusztus 19. Budapesti 6zerkieS'Z- tösiégümik heilieifonon jellieinitá: A független kis- gaizidapánt végrehajtó bizottsága ima délelőtt tautoitt ülése táviratilag üdvözölte a kormány- zát. Az ülésen E-cklhiairdt Tibor nagyobb politikai beszámoló beszédet mondott, melyben hosiz- szaean fegitiegieititie a párt eddi,g követett politikájút s kiiijefieinjbeibte, hogy tovább is a maga utján fog haladni. A külpolitikai kérdések taglalása s-orán megállapította, ho-gy az európai háborús veszedelem már elmúlt és az angol-olasz ellentét is megszűnt. A háborús veszedelem másik oka, a Rajnavidék megszállása, elvetetette élét. A német-osztrák megegyezés is nagyon örvendetes. Ezek után egy uj európai konstellációval számolhatunk, mely a gyukoinliaitiban máris érezteti kedvező hatását. Az osztrák'-'német megég yiezés nem katonai, hanem -erkölcsi jelentőeéigü, amennyiben az európai együttműködésbe visszavezeti a német, birodalmait. Magyarországon eiz nagy örömet kell, hogy kiváltson. A kis antant konstrukciója sok teikin teltben idejét múlta. Az egészséges és igazságos kompromisszum a kisámfántáUamoknak ugyanolyan érdekük, mini a magyaroknak. Nekik is fontos, hogy a haladás és fejlődés alapjait megvessék. Eckhardt képviselő a továbbiakban a magyar kormány külpolitikájáról elismeréssel nyilatkozott. Ellenben a kormány gazdaságpolitikáját eredményibe lennek mondotta araént, mert a kormány nemi engedd érvényesülni a belföldön a világpiaci áraikat. Majd belpolitikai kérdésekkel foglalkozott és a nemzeti egység pártjának szervezeti kérdéseit bírálta. Japánban, Ausztriában, sőt Csehszlovákiáiban is hangzottak hangok a fegyvergyárak úlamosi- tása mellett — sehol sem történt azonban érdemleges lépés. gr A nottinghami sakkverseny nyolcadik fordulója. Nottinghamból jelentik: A nemzetközi sakkverseny tegnapi játéknapján egy kivételével valamennyi mérkőzést befejezték. AljecIMn Vid- marral remizált, Reshevsky Flohrral egyezett meig eldöntetlenben. Capablanca legyőzte Thomast, Botvinnik Tylort, dr. Euwének is sikerült Tarta- kowert megmattolnia, végül pedig Bogoljubov is játszmát nyert Winterre.1 szemben, aki időzavarban feladta a partit. Függőiben maradt az Alexander—(Fin-e-mérkőzés. Utóbbi nyerésre álL A torna állása: dr. Euwe és Botvinnik 6, Fine 434 (1). dr. Vidmar 434, Reshevsky 4 (1), dr. Aljeohin 334 (2), Capablanca 334 (1), Bogoljubov és dr. Lasker 334, Flöhr 3 (1), dr. Tartako.wer 3, Tylor 234, Hho- mas 2 (1), Winter 134, Alexander 1 (1). Ma Jiejáitiszoitifák a függőjátszmákat. Aljechin Capablanca ellen feladta és nem budiba imog- meji't-emii Reshevsky elleni függő játszmáját,. Fine legyőzte Alexandert, mig a Flobr—Thomas játszana továbbra i.« függőben maradit. — Vezetnek: dr. Euwh: ás Bolvimriiik 6, Fine 534, R*fi- fdiovwliy 5, (.3apaib!iamoa, Vidmar 4 34, Ailjechán, Bogoljnbo v, LasikiCir 3 34 atíb. , Moszkva, augusztus 19. Szerdán délben s kétszáz ember jelenlétében megkezdődött Moszkvában a hatalmas hazaárulási por Zinovjev, Kamenyev és tizennégy társuk ellen. A tárgyalás megkezdése után a biró felszólította Zinovjevet, hogy nyilatkozzék. Zinovjev nem volt hajlandó nyilatkozni. Ezzel ellentétben Kamenyev ártatlanságát hangoztatta. A bíróság épületét szuronyos katonák őrizték, A tárgyalási teremben három felfegyverzett GPU-ember teljesít szolgálatot. A vádirat Moszkva, augusztus 19. A Zinovjev-pörben felolvasták a vádiratot, amely elmondja, hogy másfél évvel ezelőtt, Kirov meggyilkolásakor az ügyészségnek nem volt elég adat birtokában, amellyel bebizonyíthatta volna, hogy a terrods-1 ta szervezet élén Trockij, Zinovjev, Kamenyev és az ellenzék többi vezére áll. Időközben sikerült megállapítani, hogy a merényletet a trockjs- ták készítették elő, sőt más merényleteket is terveztek, Zinovjev, Kamenyev, Jevdokimov és Bakajcv értelmi szerzői voltak a Kiroy-dleni, merényletnek és Trockij egyenes utasítására terrorista szervezeteket létesítettek, amelyek feladata Sztálin és a többi vezér meggyilkolása lett volna. Zinovjevék 1932 óta állandó összeköttetést tartanak főn a külföldi Trockij-cso- porttal s ekkor ismerték el az egyéni terror létjogosultságát is terveik keresztülviteléhez. A vádirat ezután részletesen foglalkozik az állítások bizonyításával. A norvég külügyminiszter Trockijről Oszló, augusztus 19. Koth norvég külügyminiszter a Frankfurter Zeitung jelentése szerint a moszkvai úgynevezett terrorista perrel kapcsolatban kijelentette, hogy ő több Ízben beszélt Litvlnovval és az oszlói szovjetkövettel Trockij norvégial tartózkodásáról, de Moszkva képviselői soha még csak célzást sem tettek előtte arra, hogy a norvég menedékjogot élvező Trockij ellen ilyen főbenjáró vád van. A norvég külügyminiszter véleménye szerint egyébként az a körülmény, hogy Trockij hívei az ő nevében a közelgő szovjet választásokra propagandát fejtettek ki, még nem ad okot olyan rendszabályok alkalmazására, mint amilyenekkel a moszkvai kormáuv fellép. Az államosítás előnyei Már pedig nyilvánvaló, hogy mindaddig nem is lehet komolyan lefegyverzésről, vagy csak a fegyverkezés korlátozásáról beszélni, amíg a fegyvergyárak magánkezekben vannak s a kormányoknak végeredményben csak közvetett módon van ■befolyásuk a fegyvergyártásra. Egészen más lenne a helyzet, ha Európa valamennyi államában állami kezekbe összpontosul- Ina a hadiipar s a kormányoknak módjukban lenne a fegyverkezés határát megszabni.- A kérdés megítélésénél soha nem szabad figyelmen kivül hagyni, (hogy a fegyvergyárnak — noha a háború esetére készülődik, — mégis élni© s produkálnia kell a békében is s üzleti eredmények nélkül aligiha dolgozna. A fegyvergyárak államosításának nagy jelentőséget ad az a körülmény, hogy a kormányoknak lehetőséget ad a fegyverüzlet teljes ellenőrzésére. Semmi sem világosabb, mint hogy hazafias szempontból nem mindig egyeztethetők össze az ország érdekei a fegyvergyár érdekeivel. A francia fegyverkezési nagyipar vezető-cége a Schneider-Creuzot, amely egyébként a világ egyik legnagyobb fegyvergyára, szigorúan magánvállalkozás elve alapján vezette az üzletet s nemcsak a francia hadseregnek adott el ágyút és gépfegyvert, hanem minden más országnak, amely meg tudta fizetni a Schnedder-Creuzot borsos árait. A háború a példák ezreivel bizonyítja, hogy a fegyvergyárosokat nem holmi magasabb morál, hanem egyszerűen az üzleti nyereség irányította. amikor barátnak és ellenségnek egyaránt adtak el fegyvert. Katonaság és fegyverkezés Persze, hiba lenne ebben valami ördöngösséget keresni, a magángazdálkodás bizonyos területeken, — úgy látszik, — nem állja meg a helyét, S ilyen a fegyverüzlet. Elvégre a magánvállalkozás természetéből következik, hogy uj piacok után kell nézni, Ihogy a konkurreneiát le kell gyűrni, hogy lehetőleg el kell hárítani minden korlátot iri üzlet elől. A gyslvwVit számtalan esetben megmutatta, hogy olyan életbevágóan fontos kérdésben, mint a hadiszergyártás, az ország érdekei egész^ diktálnak, mint a vállalkozó érdek 4 Már pedig nem kell hosszasabban fejtegetni, hogy ■a fegyvergyárosok magatartásán néha az országok és nemzetek sorsa fordul meg. A katonaság természetesen állami, s a mai ember szemében bizonyára groteszkül hatna, hogyha valaki azt követelné, hogy a hadseregtartás is magánvállalkozás legyen. Ha alaposan szemügyre veszi az ember a kérdést, kénytelen megállapítani, hogy legalább ilyen groteszk a helyzet, hogy az államok nagy többségében a fegyverkezési ipar nincs Ugyanúgy az állam kezében, mint a hadsereg. Hogy egyes gyárak üzleteket kötnek más, esetleg ellenséges érzületű országokkal is. Természetesen nagyon sok minden függ attól, hogyan sikerül majd Franciaországban keresztülhajtani a gyakorlatban a fegyvergyárak államosítását s ha a kísérletet siker koronázza, nem lobot két* séges, hogy számos más állam is követni fogja, a példát. Elsősorban Olaszország ös Németország, ahol már bizonyos előkészületek történtek is és főleg, ahol meg'vannak az elvi alapok hozzá. J. D. I gének összegénél, úgyhogy a kártalanított gyá -ro-s az állam rovására nem juthat anyagi elő nyökihöz, mint ahogy az ilyen úgynevezett kisa játitási eljárásoknál a legtöbbször történni szó kott. Maga az államosítási, vagy ha úgy tetszik, ki sajátitási eljárás még hónapokat fog igényib( venni, de már a törvény megjelenésének napjátó kezdve miniden hadiszergyártást vagy hadiszei előállítására vonatkozó megrendelést be kell jelenteni az illetékes hivatalban. A törvény második paragrafusa rendelkezik hogy csakis a kormány, vagyis az illetékes ha tóságok hozzájárulásával vállalhat hadiszergyártást a nacionalizálásra kiszemelt üzem. A harmadik paragrafus pedig kimondja, hogy s naci-onalizálással kapcsolatban egyes vitás kérdésekben esetröl-esetre a minisztertanács fog döntést hozni. Akik követni fogják a francia példát El kell ismerni, hogy a törvény — akármilyen szárazon van is megfogalmazva, — nagyon józanul hangzik s nem lehetetlen, hogy számos más nagyhatalom is követni fogja rövidesen a francia példát. Eddig ugyanis• Oroszországot kivéve, ahol az egész nagyipar államosítva van. egyedül Franciaország határozta el magát- erre a nagy- jelentőségű lépésre. Annak ellenére, hogy minden oldalról éles kritikai hangok hallatszanak a fegyvergyárak nagy nyereségei és háborús uszításai ellen," -sőt egyes hivatalos körökből is olyan kijelentések hangzottak el különböző nagy országokban, hogy a fegyvergyárakat államosítani fogják, még eddig érdemleges lépés nem történt. Mu-sso2 Moszkvában megkezdődött Zinovjev és Kamenyev mm hazaároSási pőre
