Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-19 / 188. (4037.) szám
1936 augusztus 19, szerda. %^GM-MA<AaR-Hnai3g 3 kéUúHtyHÚp&lál most élénk idegenjárás volt Prágában. Az Ambassador- szálló párisias terraszán angol, francia szót lehetett haliam, idegen autók jöttek-mentek. amint egyik-másik prágai lap szomorúan megállapítja, az idegenforgalmi farsang nem tartott soká, az átutazókat nem sikerült itt marasztalni. Berlinből jöttek s már siettek is tovább Ausztria, Magyarország felé. Több lapban is felmerül a jogos kérdés: miért nem ragad meg hosszabb időre itt az idegen, miért nem sikerül becsalogatni a szlovenszkói fürdők uccájába például, ha már erre jár, miért nem csomagolja ki bőröndjeit s miért nem nyújtózkodik ki kényelmesen nálunk? A prágai lapok sirámaira adhatunk egy és más vonatkozásban választ s elárulhatjuk nekik: magunk is töprengünk e kérdések felett. Hiszen jól tudjuk, a szlovenszkói fürdő is megsínyli, hogy nem tudjuk az átutazó idegent az országban marasztalni, nem tudjuk odatessékelni a Tátra fenyveseihez, Postyán, Trencsénteplic gyógyfürdőihez. Szabadjon hivatkoznunk a magyar módszerre. Magyar- ország idegenforgalmát Budapest alapozta meg. Hogy a Balaton bevonult a nagy nemzetközi utazási irodáit prospektusába, hogy a Hortobágy úgynevezett idegenforgalmi nevezetesség lett, Budapest érdeme. Az idegen, aki Budapestre vetődik, nem áll tovább az első gyorsvonattal, hanem kicsomagol, körülnéz, bepillanta a magyar világba. Budapest tud animálni, tud érdeklődést kelteni más szépségek iránt, tudja foglalkoztatni az idegen képzelőerejét s ami mindennél fontosabb: kedves hozzá, dédelgeti, úgy bánik vele, mint a himes tojással. Ezzel szemben Prágában ügyet sem vetnek rá. Csak szeretnék,t ha saját buzgalmából, külön fáradtsággal és költséggel felfedezne, ami szép itt és kellemes. Ilyesmire az utazóközönség nem szokott vállalkozni. Ellenben könnyen megjegyez magának apróságokat, amik kellemetlenek és rossz utóiz marad utánuk. Például a napokban egy nemzetközi gyorssal érkeztem meg Prágába s alkalmam volt megfigyelni, hogy egész sereg idegen, akik az olimpiáról jövet átutaztak itt, milyen fogadtatásban részesültek a Wilson-pályaudvar előtt. Csodálkoznék, ha a prágai lapok nem tudnák micsoda sofőranarchia uralkodik a pályaudvarok tájékán. Az utasnak, aki valamelyik közeli szállóba igyekszik kofferjeivel, egyik autótól a másikhoz kell szaladnia, hogy megtudja: mindegyik foglalt. Rövid útra nem vállalkoznak s kinek van kedve, pláne idegennek, aki még a nyelvet se tudja, hogy rendőrért kiabáljon s perlekedéssel kezdje prágai vendég- szereplését? Nem lehetne valamiképpen emberségre fogni ezeket a sofőröket, akik mérhetetlen kárt okoznak a városnak, az országnak? S aztán még egy apróság, ami azonban ugyancsak nem használ az idegenforgalomnak. A Vencel-téren nagy a forgalom s okos dolog, hogy szabályozva van, merre kell járni, hanem azok az önkéntes pedagógusok, akik durva oldalbataszigálással figyelmeztetik a rossz helyre tévedt járókelőt, hogy „balra járj“ — legalább idegenforgalmi idényben felfüggeszthetnék működésűket. Bízzák csak a hatósági közegekre, hogy kioktassa a rossz helyen járót a rendről. Szemtanúja voltam egy kínos jelenetnek a Vencel-téren, ahol nagyobb idegen társaság nézdelődött s bizony nem tartották be a közlekedési regulái. Az egyik idegen kapott is gyengéd lökést, hogy menten a helyes menetirányba pende- rült. Még oktató figyelmeztetést is kapott hozzá, nem valami barátságos szavakba csomagolva. Szerencse vagy baj, hogy nem értette, mi történt, annyi bizonyos, hogy méltatlankodva fordult társaihoz, akik szintén nem értették a dolgot. Az uccai rend fanatikusai ne felejtsék el, hogy a legtöbb európai nagyvárosban éppen fordítva van a rend: jobbra kell járni s ne követeljék az idegentől, hogy amikor idejön, egyszeribe beletörje magát a mi közlekedési rendünkbe. Ilyen és más apróságok teszik, hogy az idegen nem ragad meg itt, hanem az első vonattal tovább utazik. S természetesen ilyen kis apróságokon múlna az is, hogy itt maradjon, itthagyja pénzét, hogy ellátogasson máshová is az országban s hogy kellemes emlékekkel távozzék. — A SZÖVETSÉGES ÁLLAMOK KÜLDÖTTSÉGEI A CSEHSZLOVÁK FEGYVERGYAKORLATOKON. A csehszlovák haidieirő idei záró badgyalkoirlajtain a barátságos és sziövieteé- ges Ikomrniáinyo'k katonai küldöttségei is részi- veazimek. A francia küldöttség vezetője, Sdhwedss- gutíh tabomnoik m&r tegnap Prágába érkezett s ana érkezik a jugoszláv küldöttség, melynek élén Kosi,os Petair tábornok áll. A romáin delegáció Hasiievici Konstantin tábornok vezetésével s az orosz küldöttség Moreckev vezetésével ogyanosak ma érkezett. A vendégeikéit Knej&i tábornok vezérkari főnök fogadja s fogja kísérni csehszlovákiai tartózkodások ideje alatt. Egy diktátor portréja Metaxas, Európa legfiatalabb — és legöregebb diktátora Bizalmas ifjúkori kapcsolatok Berlinhez ■■ Venizelos nagy ellenlábasa a kormányrudnál ■ Rojalista totalizmus a diktatúra célja A PMH munkatársától ■■■ Athén, augusztus 17. MTP. Az első napok izgalmai elmúltak s úgy látszik, hogy Görögországnak sikerült nagyobb megrázkódtatások nélkül áttérni a diktatúrára. A jelek azt mutatják, hogy Metaxas diktatúra-kísérlete minden eddigi görög vállalkozásnál vértele- nebb és erőszakim ént es ebb lesz. Igaz, hogy az ország nagyon fáradt és közönyös. Európa szempontjából azért mégsem közömbös, hogy megint több van egy diktatúrával, mégha e diktatúra életrehivásálban nagyobb szerep jutott is a „másik oldal" fáradtságának, mint a kormány erélyének. Metaxas, akárhogyan is jött létre diktatúrája — beállott a diktátorok galériájába. Újabb portré, újabb éles és érdekes arcéi. Érdemes közelebbről is szemügyre venni. A berlini tanulóévek Európa legifjabb diktátora — egyben legidősebb a diktátorok között. Metaxas tábornok görögország jelenlegi politikai vezére 63 éves, valamennyi diktátornál tehát átlag tizenötévvel idősebb. De zömök, izmos férfi, rövidre nyírt koromfekete bajuszával s hollófekete hajával, amelyben csak itt-ott csillan meg egy-egy ezüst szál, sokkal fiatalablmak látszik koránál. Fellépése, mozgása, szellemi ébersége fiatalságot sugároz. Metaxas tábornok az egyik legrégibb és legelőkelőbb görög család sarja, Papból in szigeten született. Ez a kis sziget az ionii szigetcsoporthoz tartóik s 1789-ben a velencei hatalom megtörése után Bonaparte birtokába került. Metaxas tábornok a szigetnek évszázadok óta vezető családjához tartozik s a családi tradíciók úgy kívánták, hogy a fiatalember katonai pályára lépjen. A katonaiskola elvégzése után Németországba került. Ez 1900-ban történt, amikor a németek katonai befolyása a Balkánon csúcspontra hágott s egy görög tisztnek nem is lehetet nagyobb álma, mint alkalmazkodni, hozzáidomulni a német katonai ideamoz. Metaxas három évet tötlött Németországban, különféle katonai iskoláikban. A berlini katonai akadémián egész sereg hasznos barátságra tett szert. A német nagy vezérkarban ma is ül néhány tábornok, akit szoros barátság fűz a görög diktátorhoz még abból az időből, amikor a katonai akadémia növendékei voltak. Ezek kapcsolatok sok fejtörést okoznak a franciáknak, mert a német befolyás megerősödését látják Metaxas diktatúrájában. Fényes katonai karrier Metaxast, amikor visszatért Németországból, a vezérkarhoz osztották be, de várnia kellett a balkán háborúig, amíg képességeiről tanúbizonyságot tehetett. Á fiatal tábornok gyorsan csinált karriert a Balkán háború alatt, mint a vezérkari főnök helyettese, maga vezetett minden nagvobb hadműveletet s nemcsak határozott kvalitásokat árult el, hanem nagy szerencse kisérte minden vállalkozását. Úgyhogy névéit csakhamar megtanulták nemcsak hazájában, hanem Európában is. A háború befejezése után azonnal őt állították a vezérkar élére. A gyorsan felfelé lendülő pálya azonban a világháborúval mintha örökre megszakadt volna. Metaxas már egészen fiatal kora óta elszánt ellenfele volt Veoizelosnak, akinek befolyása ekkor nagyon megnőtt. Metaxas mindent elkövetett, hogy Görögországot távoltartsa a világháborútól, de Venizelos hatalmasabb volt, berántotta az országot a háborúba. Amikor Görögország megüzente a hadat Bulgáriának és Németországnak, Metaxas, aki a közelmúlt háború legfényesebb katonai tehetsége volt, visszavonult állásától, letette az uniformist és elvonult vidéki birtokára. Harc Venizelos ellen A világháború befejezése után azonban ismét visszatért a közéletbe. Politikai szerepet vállalt és Venizelos ismét a porondon találta egyik leghevesebb ellenfelét. Metaxas is, mint annyi más magasrangu katonatiszt, ro- jaliista volt. Metaxas bizalmi embere Konstantin királynak, akit 1920-ban visszahoztak a trónra, de nem sokáig tudta magát tartani, rövidesen kénytelen volt újból elhagyni országát. Ügy látszik Metaxasnak a politikában nem volt olyan szerencséje, mint a pályafutása elején a hadseregben, egyik kudarc a másik után érte, százszázalékosan lekötötte magát az ismeretlen elűzött király mellé s most nem volt más választása, mint levonni a konzekvenciákat és elvonulni a politikai küzdőtérről. De Metaxast a kudarcok nem törték meg, önálló pártot alapított és ezzel a kis párttal vette fel a harcot Venizelos ellen, aki ekkor hatalma telijében állott. Venizelos is kemény ellenfél volt, gyorsan letörte az uj kis pártot. 1923 mozgalmas napjai következtek. Görögországban újabb forradalom söpör végig, Konstantin király fiának, Györgynek, aki atyja menekülése után átvette az ország ügyeinek vezetését, menekülnie kell az országból, győzött a köztársaság és gzőzött Venizelos. A hatalom az ő kezében összpontosul, Venii- •zelos a nemzetgyűlés elnöke s az első intézkedése ebben a kritikus órában egy elfogató parancs aláírása. Elfogató parancs Metaxas ellen. Metaxas azonban tudja, hogy mi vár rá s miég kellő időben családjával együtt saját hajója fedélzetén elhagyja az országot és Parisba menekül, pontosan úgy, ahogyan Venizelos tízegynéhány évvel később a veni- ízelista lázadás leverése után. Száműzetés és kulisszamögötti munka A következő bárom évet Parisban tölti, .ahol részt vesz a rojalista és antivenizelista szervezkedésekben. Ennek a kis körnek nagy része volt abban, hogy 1925-ben megbukott Venizelos és sor került az első katonai diktatúrára, amelynek élére Pangalos tábornok került. Csakhogy az első diktátor nem volt híve a monarchiának, úgyhogy Metaxas visszatérhetett ugyan a hazájába , de nem voltak komoly kilátásai a politikai érvényesülésre. Rázus tengerentúli gyarmatot követel Csehszlovákiának Egy további telepítést a Csallóközön Prága, augusztus 18. A Lidové Noviny jelentése. szerint a garambrézói járás képviselőtestülete a közelmúltban elhatározta, hogy a Felsőgaram túlnépesedett vidékei emberfölöslegének D'élszlovenszkón, különösen * Csallóköziben való elhelyezését fogja követelni. A lap szerint a kérdést már az államiordiulat után mérlegelték akkor, amikor a földreform végrehajtása megkezdődött. Rázus képviselő most arra a meggyőződésre jutott, hogy miiként a Felsőgaram,, úgy az árva] és kisuoa- ujhelyi túlságosan sűrű .népesség fölöslege is másutt volna telepítendő. És mert a köztársaság területéin e célra alkalmas terület alig akad, mert a munkanélküliség mindenütt jelentős, ezért Rázus képviselő a Nároidnie No- vinyben közölt vezércikkében most azt a nézetet vallja, hogy Csehszlovákiának a tengeren túl kellene gyarmatot követelnie, ahol nemcsak a szlovenszkói, hanem a történelmi országok emberfölöslege is elhelyezhető volna. Rázus képviselő vezércikkében egy darab földet követel a nap alatt, ,;ahol elhelyezhető volna az a hatszázezer munkanélküli ember, kinek letelepítése árán az államnak s népünknek súlyos életét megkönnyitihet- nénk.“ Mivel a nemzetközi politikában a gyarmatok kérdése nagyon aktuálissá válik, azért Rá- aus képviselő kéri a kormánypolitikusokat, hogy e kérdésnek szenteljenek nagyobb figyelmet. Uj szláv párt Szlovenszkón? Prága, augusztus 18. A Bohemiia értesülése szerint Szlovenszkón rövidesen uij politikai párt alakul, mely Szláv Nemezeti Közösség (Slovenská Národná Pospolitost) név alatt íog működni. Az uj politikai mozgalom szeptember 15-től kezdve „Slovanská Republika" cim alatt hetilapot 'indít. S csak Pangalos bukása után, amikor megalakult az első nemzeti koncentrációs kormány, jutott rövid ideig szerephez. Közlekedésügyi miniszter volt, de nem tudott beletörődni a reuüblikánus rendszerbe és rövid néhány hónapos miniszterkedés után lemondott és ismét elvonult a politikai porondról. Ismét évek múltak el Metaxas fölött teljes csendben és visszavonultságban. De azért Venizeles tudta, hogy az országban van egy elszánt és szívós ellenfele, akinek keze minden ellene irányuló akcióiban bent van. Metaxas látszólag nem vett részt semmiféle politikai vállalkozásiban, tényleg azonban sóikat dolgozott a monarchia visszaállítása érdekében. Sokat utazott külföldön, töbibizben ímegjárta Olaszországot, Franciaországot s főleg Angliát, ahol György király élt száműzetésben. Metaxas állandó kapcsolatot tartott fenn a száműzetésben élő uralkodóval s amikor a királypárti mozgalom győzelme után hazahozták a királyt, mindenki tudta,' hogy elérkezett Metaxas nagy pillanata. Ut a diktáforság felé Demerdziis miniszterelnök meghívta kormányába, rábízta a legfontosabb tárcát, a hadügyminiszterét és helyettesévé nevezte ki. Végül pedig a minszterelnök váratlan halála után a király őt bízta meg konmányalakifissal. Metaxas tehát elérte célját. A partvis g'y azonban megint elemi erővel kezdett tombolni az országban. A venizelisták annak ellenére, hogy a vezér már halott, nem felejtették el Metaxasnak, hogy éveken át ádáz harcot vívott ellenük s jóllehet Venizelos utóda Sciffotlis sem talentum, sem ítélőképesség dolgában nem veheti fel a versenyt elhunyt vezérével, mégis maga mögött tudta a liberális polgárság nagy többségét és komoly bajokat okozhatott volna a parlamentben a kormánynak. Persze nagy kérdés, hogy mennyi ideig marad kikapcsolva a parlament s nem kényszerül-e előbb vagy utóbb erre az útra visszatérni a király, egyelőre azonban úgy látszik, hogy Metaxas, aki mögött a parlamentben mindössze hét képviselő állott, tartós és következetes diktatúrára rendezkedik be. Metaxas meg akarja szilárdítani a királyságot az országban, rojalista totalitásra törekszik, ez a programja. S mi sem természetesebb, mint hogy a program valóra váltásában erősen támogatja az uralkodó. Metaxas négyéves programot dolgozott ki, igaz, hogy ellenfelei a liberálisok és demokraták azt hangoztatják, hogy négy hónapig sem fog tartani uralma, de úgy látszik, ez a jóslat nem fog beválni. Metaxas nem olyan puha fából van faragva, mint Pangalos s a hadsereg nagy része imö-götte áll. S mögötte áll főleg az ország népének közönye. Meitaxas egyébként kijelentette, hogy diktatúrája semmilyen más európai diktatúrával nem vethető össze, nem fasiszta és nem nemzeti szocialista, a reformok, amiket keresztül fog hajtani, kizárólag az ország sajátságos viszonyaiból nőnek ki. De nemcsak ebben különbözik a többi diktátortól, hanem főleg abban, hogy tömegek nem állanak mögötte. Ha végigutazik a városon, nem kap éljeneket. A nép fáradtan és apati- kusan fogadta az eseményt, Metaxasnak majd csak ezután kell meghódítani az ország népét. Ha ugyan időt hagynak neki hozzá ellenfelei. B. I. Egy kommunista egyesület széleskörű amnesztiát sürget Prága, augusztus 18. A kommunista befolyás alatt álló Szolidarita nevű egyesület a képviselőkhöz és szenátorokhoz memorandumot intézett azzal a kéréssel, hogy Írják alá azt a kérelmet, amely BeneS köztársasági elnöktől széleskörű politikai amnesztia megadását kéri. A memorandum azt hangsúlyozza, hogy az 1935 december 14-i, Masaryk első elnök által adott amnesztia nem volt elég széleskörű, amennyiben egyetlenegy politikai bűntettre vonatkozott, ezenkívül csak politikai vétségekre és kihágásokra terjedt ki. A memorandumhoz a Szolidarita egyesület névsort csatol, amely ezer politikai elitéit nevét tartalmazza. A memorendum azt állítja, hogy a tavaly decemberi amnesztiában legalább ötezer személy csalódott, ezért arra kéri a köztársasági elnököt, hogy a politikai deliktumok miatt elitéit személyeket részesítse újabb amnesztiában*
