Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-18 / 187. (4036.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u l i c e 12, II. emelet. ® Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. ® • SÜRGŐN YC1M: HÍRLAP, PR AH A. PRÁGA, augusztus 17. A spanyol fővárosból egyre ritkábban érkeznek a birek. Egy Madridból visszatért baloldali újságíró szerint a spanyol főváros nem sokáig állhat ellent a fölkelőknek. A kormány előkészületeket tett a Valen­ciába való utazásra. A közeli napokban szigorú intézkedéseket foganatosítanak az élelmiszer elosztására, mert Madridban élelmiszerhiány kezd mutatkozni. Az új­ságíró szerint a Guadarrama fronton a felkelők bevehetetlen állásokban vannak és várnak a kedvező pillanatra, hogy megkezdhessék előnyomulásukat a főváros ellen. Madridban állandó a pánikhangulat és a lakosság örökké légitámadásoktól fél. A kormány kijelentette, hogy akármi történik, a milicia utolsó csepp véréig küzdeni fog és nem adja föl Madridot. Egy londonból érkezett jelentés szerint a spanyol kormánycsapatok tényleg partra- szálltak Majorkában, de az expedíció egyelőre nem tudott eredményt elérni. A zendülő sorkatonaság engedte, hogy a gyakorlatlan milicia partraszálljon, de amikor a barcelonai munkások néhány kilométerre voltak hajójuk tól, a sorkatonaság ellentámadásba ment át. A kormánycsapatok állítólag 500 halottat és 250 foglyot vesztettek. A madridi vérbiróság halálra Ítélte Fanjai tábornokot és Femandez Quintana ezredest, aki részéveit á madridi Montana-kaszámyában történt zendülésben* Az elítélteket hétfőn reggel hat órakor kivégezték. Időközben a zendülők elfoglalták Badajoz városát s ezzel megtisztították hátukat az el­lenségtől. Franco tábornok meglátogatta Burgost és nagy haditanácsot tartott Mola tábornok­kal, majd visszarepült Sevillába, ahol részt vett a nemzeti hadsereg uj osztagainak csapat­szemléjén. A külföldi újságírók szerint húszezer friss, kitünően kiképzett, fegyelmezett és nagyszerűen fölszerelt katona vonult föl a cs apatszemlén a frontraindulás előtt. A csapat- szállitások Marokkóból tovább tartanak s hétfőn állítólag újabb háromezer mór katona szállt partra Algecirasban. Mig a kormánycsapatok az első hetekben a repülőgépek terén fölényben voltak, a fölkelők időközben kitűnő uj repülőgépeket szereztek és a légi fölény ma az ő oldalukon van. Badajsz bevéted Páris, augusztus 17. A spanyolországi küzdelmek elérték tetőpontjukat. Szombat és vasárnap legnagyobb eseménye Badajoz bevétele volt. A felkelők irtózatos közel­harc után elfoglalták a portugál határ kö­zelében levő várost, miután a szó szoros ér­telmében minden házat egymásután ostrom­mal bevettek. Mindkét párt elesett társait barrikádnak használta föl és igy lőtt az el­lenfélre. Az United Press egyik munkatár­sa, aki néhány órával az ostrom után meg­látogatta a szétlőtt várost, azt táviratozza, hogy a holttestek hegyekké tomyosultan hevernek a főuccákon és a barrikádokon. A kövezetei mindenütt hatalmas vértócsák bo­rítják. Madridi jelentések szerint a felkelők a város bevétele után százával lőtték agyon a miliciakatonákat. Az United Press munka­társának ama kérdésére, vájjon kétezer köz­társasági párti lakót végeztek-e ki, a fel­kelők vezére csak annyit válaszolt, hogy „nem egészen kétezret/* A badajozi vérfürdő hallatára a san se- bastiani népfront-csapatok agyonlőtték a kezükben levő tizenyolc túszt, akik között a legelőkelőbb spanyol családok több sarja volt. A San Sebastian körüli gyűrű egyetlen hely kivételével* bezárult. A felkelők csak arra várnak, hogy hadihajójuk a tengerről bombázzák a várost s a bombázás után megkezdik az általános ostromot. Spanyolomig leggaz­dagabb tartománya a felkelőit kezében Badajoz elfoglalásával Estremadura tar­tomány, Spanyolország éléstára a. felkelők kezére került és a katonai párt északi és déli hadserege közötti összeköttetés bizto­sítva van. Madridot most már három oldal­ról fenyegeti veszedelem: nyugatról Bada­joz felől, északról a Guadarrama-frontról és délről, ahol Franco csapatai Granada vi­dékéről támadnak, Madrid élelmiszerrel való ellátása ismét nehézkessé vált. A milicia katonái megszáll­ták a tovarai herceg birtokát, amelyen a Spanyol bikaviadalokon használt bikákat tenyésztik. A bikákat levágták és húsúkat Madridba küldték, A mór csapatok kegyetlenkedései A madridi rádió jelentése szerint Franco tábornok marokkói csapatai Estaponában rettenetes vérfürdőt rendeztek a lakosság között. A Berber-ezredek a város munkás­őrségét egy majorba kergették s anélkül, hogy tárgyalásokba bocsátkoztak volna ve­lük, gépfegyverekkel kegyetlenül kivégez­ték az egész sereget. A miliciakatonáiuval százötven asszony és gyerek is bemenekült a csűrbe s a marokkóiak ezeknek sem fe­gyelmeztek. A mór lövészek meggyujíották a házat s amikor a bennrekedtek megkísé­relték, hogy kimeneküljenek, biztos 1 ( .£- l sekkel egymásután leteritették a munkáso- ^ kát. Seregszemle Sevillában Sevillában, Algecirasban és a többi vá­rosban mindenütt kitűzték a monarckista zászlót. A sevillai katonai ünnepen a tábor­nokok és a magasabbrangu tisztek sorra megcsókolták a spanyol monarchia vörös­sárga lobogóját. A katonai díszszemle után, amelyen a külföldi újságírók is megnézhet­ték a húszezer frontra induló, kitünően föl­szerelt és fegyelmezett hadsereget, Franco tábornok kijelentette az újságíróknak, hogy győzelme után katonai diktatúrát hirdet, majd olasz és német mintára Spanyolorszá­got korporaíiv állammá alakítja át, A tá­bornok szerint a szörnyű polgárháborúnak még nincs vége. Ha a kormány nem adja Tiz aranyérem (sp) Prága, augusztus 17. Kevesen voltak, meg kellett elégedni az élső helyekkel, a másodikra és a harmadik­ra nem telt már. Irjy született meg a ber­lini tiz magyar aranyérem. Ötvenkét nemzet közül a harmadik lett Magyarország a berlini olimpián, másfél- milliárd ember közül ez a kilencmillió. A dunamenti finn-ugor nép átvette azt a sze­repet, amit eddig északi testvérnépe, a finn játszott: a kis nemzet felsorakozott a világ- birodalmak mellé, sőt világbirodalmakat hagyott maga mögött a testi edzés világ­tornáján. Azt mondják, „csak“ testedzésről van szó s ez is dicsőség? De ha ez nem di­csőség, akkor mi az? Talán diadalmas har­cok, vérfürdők, forradalmak jelentik az igazi dicsőséget s nem ez a békés siker, lé­lek és test összhangjának e pazar erőpró­bája, amit a világ legmagasabb szellemi sí­kokra eljutott népe, az antik görög nép is már az emberi erények kiteljesedésének tar­tott s minden további eredmény erkölcsi alapkövévé tett? Mens sama is corpore sa- mo. Ép testben ép lélek — s ha igaz ez a régi axióma, akkor megnyugtató követ­keztetéseket vonhatunk le a berlini olimpiai tornából, az ép testek e legnagyobb és leg­csodálatosabb játékából. * Tiz magyar aranyérem, a harmadik hely a világ összes nemzete között! Az első pil­lanatban nem mertük hinni, hogy ilyesmi igaz lehet. Nem Japán? Nem az olaszok? A francia világbirodalom? Nem Nagy- Britannia, ahol a fiatalság, sőt a felnőtt tár­sadalom is ideje felét a sportnak szenteli, milliókat áldoz egy-egy tekintélyesebb ered­ményért s ahol a kormány lapjai előbb hat lepedőoldalon foglalkoznak a testedzés ese­ményeivel s azután két oldalon elintézik a világ más ügyeit. Nem az angolok, a fran­ciák, a japánok, az olaszok, nem a milliók és a százmilliók, a sportért mozgósított arany- és bankóhegyek, nem, nem, — de Magyarország! A piciny ország, a sarokba lódított. Amivel „nem érdemes foglalkozni/' Ami eltűnik valahol a Duna lapályain Kö- zépeurópában. Amiről nem tud sokat angol, japán, skandináv. Most tudni fog. A lepedőlapok máskor nagy ritkán egy-két sorban foglalkoztak a magyar dolgokkal, nyugatot nem érdekelte a Duna—-Tisza tája, de most, most hosszú cikkeket írnak róla. Ki ez a nép, aki igy egyszerre feltolakszik a nagyok közé, sőt a legtöbb nagyot maga mögött hagyja a bajvivások arénáján? Ki az, aki valahonnét a vidék vakságáról jön és győz? Könnyez­ve, sirva, el-elcsukló hangon szeretnők most a világba kiáltani a mi nagy nemzeti legendánkat, a Toldi Miklósét, az ismeret­lenségből felbukkant paraszti fiú esetét, akit kinevetett mindenki, a bátyja, a bará­tai, de eljött az arénába, megropogtatta erejét és a világ ámulatára — győzött. Mi más ez a berlini siker, ha nem a Toldi Mik­lós esete uj és modern kiadásban? * A magyarok lépésről-lé'pésre vivják ki ,ujból helyüket Európában. Hullámvölgyben voltak, milyen nehéz, amig ismét feltornáz­za magát a mélyben levő a magasba, meny­nyi türelem és mennyi erőfeszítés kell hoz­zá. De a rehabilitálás feltartóztathatatlanul folyik. A magyar művészek, a magyar ze­nészek, a magyar újságírók, a magyar bú­za, a magyar bor, a magyar tájak, Buda­pest és a magyar nép sok lelki kincse, a magyar mérnökök, a magyar nyugalom és a magyar politikai béke, a magyar fejlődés ifokról-fokra viszi tovább a felfeléuton e szívós népet, a legszivósabbat, amit a világ ismer. Most a magyar sport ismét előbbre­vitte a felivelő grádicson, ruganyos, nagy lépéssel vitte előre. Ma három szin ragyog a világ horizont­ján, három nemzetről beszél öt kontinens ifjúsága, a németről, az amerikairól és a magyarról. Nem akarunk túlzó vagy messzemenő következtetéseket levonni a tiz magyar aranyéremből, csak egyet látunk a váratlan magyar olimpiai sikerből: óriási erő, hatalmas akarat, végtelen szívósság la­kik e nemzet fiaiban. Annak a nem­zetnek, amely a világ valamennyi nemzete közül a testi teljesítményekben a harmadik tud lenni, szerepe van Európában, bár­mily kicsiny, mégsem „elhanyagolható mennyiség." Értéket jelent, komoly emberi értéket. Adni tud a világnak, élteljesitmé- nyékét produkál. Individualista nép, igaz, nem a tömeg az, amellyel remekel, nem a massza nyomásával kiván helyet biztosítani magának, nem úgy tesz, mint a vastag ka- kukfiók az idegen fészekben, nem nyom ki másokat beláthatatlan sokaságával, ó nem, a magyar csak azzal válik ki, hogy — a legjobban tud a sok-sok millió közül. Nem furcsa az, hogy a magyarok tiz aranyérmet kaptak Berlinben s csak egy második he­lyet és három harmadikat? Holott a legtöbb nemzetnél a második és a harmadik helyek arányosan felülmúlják az első helyeket, ez a rendes rend, ez a versenyek logikája. A magyaroknál másképp van. Ök vagy a leg­jobban tudják, vagy sehogy. Kevesen van­nak s a kitenyésztés nálunk nem az óriási tömegek vak idomitásának verejtékes ered­ménye, ó nem, náluk az élteljesitmény egy- egy hirtelen felmerülő tehetség, individuá­lis tudása. S mennyi értéket rejt a nép, ahol ennyi istenadta tehetség van, ahol ekkora a kivételes egyének gazdagsága! Aki magyar, ma jó napja van. Jó és bi­zalmat adó. Ma; Képes melléklet ^^ 14 oldal. Ara Ké 1.20 I XV. évf* 187 (4036) szám e • 1936 augusztus 18 A spanyol polgárháború egyre kegyetlenebb tormákat ölt Vérfürdő Badajozbam A nemzeti csapatok folytatják az előnyomulást ■ Uruguay köz­vetít? • San Sebastian ostroma a szárazföldről és a tengerről Franco tábornok

Next

/
Oldalképek
Tartalom