Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-18 / 187. (4036.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u l i c e 12, II. emelet. ® Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. ® • SÜRGŐN YC1M: HÍRLAP, PR AH A. PRÁGA, augusztus 17. A spanyol fővárosból egyre ritkábban érkeznek a birek. Egy Madridból visszatért baloldali újságíró szerint a spanyol főváros nem sokáig állhat ellent a fölkelőknek. A kormány előkészületeket tett a Valenciába való utazásra. A közeli napokban szigorú intézkedéseket foganatosítanak az élelmiszer elosztására, mert Madridban élelmiszerhiány kezd mutatkozni. Az újságíró szerint a Guadarrama fronton a felkelők bevehetetlen állásokban vannak és várnak a kedvező pillanatra, hogy megkezdhessék előnyomulásukat a főváros ellen. Madridban állandó a pánikhangulat és a lakosság örökké légitámadásoktól fél. A kormány kijelentette, hogy akármi történik, a milicia utolsó csepp véréig küzdeni fog és nem adja föl Madridot. Egy londonból érkezett jelentés szerint a spanyol kormánycsapatok tényleg partra- szálltak Majorkában, de az expedíció egyelőre nem tudott eredményt elérni. A zendülő sorkatonaság engedte, hogy a gyakorlatlan milicia partraszálljon, de amikor a barcelonai munkások néhány kilométerre voltak hajójuk tól, a sorkatonaság ellentámadásba ment át. A kormánycsapatok állítólag 500 halottat és 250 foglyot vesztettek. A madridi vérbiróság halálra Ítélte Fanjai tábornokot és Femandez Quintana ezredest, aki részéveit á madridi Montana-kaszámyában történt zendülésben* Az elítélteket hétfőn reggel hat órakor kivégezték. Időközben a zendülők elfoglalták Badajoz városát s ezzel megtisztították hátukat az ellenségtől. Franco tábornok meglátogatta Burgost és nagy haditanácsot tartott Mola tábornokkal, majd visszarepült Sevillába, ahol részt vett a nemzeti hadsereg uj osztagainak csapatszemléjén. A külföldi újságírók szerint húszezer friss, kitünően kiképzett, fegyelmezett és nagyszerűen fölszerelt katona vonult föl a cs apatszemlén a frontraindulás előtt. A csapat- szállitások Marokkóból tovább tartanak s hétfőn állítólag újabb háromezer mór katona szállt partra Algecirasban. Mig a kormánycsapatok az első hetekben a repülőgépek terén fölényben voltak, a fölkelők időközben kitűnő uj repülőgépeket szereztek és a légi fölény ma az ő oldalukon van. Badajsz bevéted Páris, augusztus 17. A spanyolországi küzdelmek elérték tetőpontjukat. Szombat és vasárnap legnagyobb eseménye Badajoz bevétele volt. A felkelők irtózatos közelharc után elfoglalták a portugál határ közelében levő várost, miután a szó szoros értelmében minden házat egymásután ostrommal bevettek. Mindkét párt elesett társait barrikádnak használta föl és igy lőtt az ellenfélre. Az United Press egyik munkatársa, aki néhány órával az ostrom után meglátogatta a szétlőtt várost, azt táviratozza, hogy a holttestek hegyekké tomyosultan hevernek a főuccákon és a barrikádokon. A kövezetei mindenütt hatalmas vértócsák borítják. Madridi jelentések szerint a felkelők a város bevétele után százával lőtték agyon a miliciakatonákat. Az United Press munkatársának ama kérdésére, vájjon kétezer köztársasági párti lakót végeztek-e ki, a felkelők vezére csak annyit válaszolt, hogy „nem egészen kétezret/* A badajozi vérfürdő hallatára a san se- bastiani népfront-csapatok agyonlőtték a kezükben levő tizenyolc túszt, akik között a legelőkelőbb spanyol családok több sarja volt. A San Sebastian körüli gyűrű egyetlen hely kivételével* bezárult. A felkelők csak arra várnak, hogy hadihajójuk a tengerről bombázzák a várost s a bombázás után megkezdik az általános ostromot. Spanyolomig leggazdagabb tartománya a felkelőit kezében Badajoz elfoglalásával Estremadura tartomány, Spanyolország éléstára a. felkelők kezére került és a katonai párt északi és déli hadserege közötti összeköttetés biztosítva van. Madridot most már három oldalról fenyegeti veszedelem: nyugatról Badajoz felől, északról a Guadarrama-frontról és délről, ahol Franco csapatai Granada vidékéről támadnak, Madrid élelmiszerrel való ellátása ismét nehézkessé vált. A milicia katonái megszállták a tovarai herceg birtokát, amelyen a Spanyol bikaviadalokon használt bikákat tenyésztik. A bikákat levágták és húsúkat Madridba küldték, A mór csapatok kegyetlenkedései A madridi rádió jelentése szerint Franco tábornok marokkói csapatai Estaponában rettenetes vérfürdőt rendeztek a lakosság között. A Berber-ezredek a város munkásőrségét egy majorba kergették s anélkül, hogy tárgyalásokba bocsátkoztak volna velük, gépfegyverekkel kegyetlenül kivégezték az egész sereget. A miliciakatonáiuval százötven asszony és gyerek is bemenekült a csűrbe s a marokkóiak ezeknek sem fegyelmeztek. A mór lövészek meggyujíották a házat s amikor a bennrekedtek megkísérelték, hogy kimeneküljenek, biztos 1 ( .£- l sekkel egymásután leteritették a munkáso- ^ kát. Seregszemle Sevillában Sevillában, Algecirasban és a többi városban mindenütt kitűzték a monarckista zászlót. A sevillai katonai ünnepen a tábornokok és a magasabbrangu tisztek sorra megcsókolták a spanyol monarchia vörössárga lobogóját. A katonai díszszemle után, amelyen a külföldi újságírók is megnézhették a húszezer frontra induló, kitünően fölszerelt és fegyelmezett hadsereget, Franco tábornok kijelentette az újságíróknak, hogy győzelme után katonai diktatúrát hirdet, majd olasz és német mintára Spanyolországot korporaíiv állammá alakítja át, A tábornok szerint a szörnyű polgárháborúnak még nincs vége. Ha a kormány nem adja Tiz aranyérem (sp) Prága, augusztus 17. Kevesen voltak, meg kellett elégedni az élső helyekkel, a másodikra és a harmadikra nem telt már. Irjy született meg a berlini tiz magyar aranyérem. Ötvenkét nemzet közül a harmadik lett Magyarország a berlini olimpián, másfél- milliárd ember közül ez a kilencmillió. A dunamenti finn-ugor nép átvette azt a szerepet, amit eddig északi testvérnépe, a finn játszott: a kis nemzet felsorakozott a világ- birodalmak mellé, sőt világbirodalmakat hagyott maga mögött a testi edzés világtornáján. Azt mondják, „csak“ testedzésről van szó s ez is dicsőség? De ha ez nem dicsőség, akkor mi az? Talán diadalmas harcok, vérfürdők, forradalmak jelentik az igazi dicsőséget s nem ez a békés siker, lélek és test összhangjának e pazar erőpróbája, amit a világ legmagasabb szellemi síkokra eljutott népe, az antik görög nép is már az emberi erények kiteljesedésének tartott s minden további eredmény erkölcsi alapkövévé tett? Mens sama is corpore sa- mo. Ép testben ép lélek — s ha igaz ez a régi axióma, akkor megnyugtató következtetéseket vonhatunk le a berlini olimpiai tornából, az ép testek e legnagyobb és legcsodálatosabb játékából. * Tiz magyar aranyérem, a harmadik hely a világ összes nemzete között! Az első pillanatban nem mertük hinni, hogy ilyesmi igaz lehet. Nem Japán? Nem az olaszok? A francia világbirodalom? Nem Nagy- Britannia, ahol a fiatalság, sőt a felnőtt társadalom is ideje felét a sportnak szenteli, milliókat áldoz egy-egy tekintélyesebb eredményért s ahol a kormány lapjai előbb hat lepedőoldalon foglalkoznak a testedzés eseményeivel s azután két oldalon elintézik a világ más ügyeit. Nem az angolok, a franciák, a japánok, az olaszok, nem a milliók és a százmilliók, a sportért mozgósított arany- és bankóhegyek, nem, nem, — de Magyarország! A piciny ország, a sarokba lódított. Amivel „nem érdemes foglalkozni/' Ami eltűnik valahol a Duna lapályain Kö- zépeurópában. Amiről nem tud sokat angol, japán, skandináv. Most tudni fog. A lepedőlapok máskor nagy ritkán egy-két sorban foglalkoztak a magyar dolgokkal, nyugatot nem érdekelte a Duna—-Tisza tája, de most, most hosszú cikkeket írnak róla. Ki ez a nép, aki igy egyszerre feltolakszik a nagyok közé, sőt a legtöbb nagyot maga mögött hagyja a bajvivások arénáján? Ki az, aki valahonnét a vidék vakságáról jön és győz? Könnyezve, sirva, el-elcsukló hangon szeretnők most a világba kiáltani a mi nagy nemzeti legendánkat, a Toldi Miklósét, az ismeretlenségből felbukkant paraszti fiú esetét, akit kinevetett mindenki, a bátyja, a barátai, de eljött az arénába, megropogtatta erejét és a világ ámulatára — győzött. Mi más ez a berlini siker, ha nem a Toldi Miklós esete uj és modern kiadásban? * A magyarok lépésről-lé'pésre vivják ki ,ujból helyüket Európában. Hullámvölgyben voltak, milyen nehéz, amig ismét feltornázza magát a mélyben levő a magasba, menynyi türelem és mennyi erőfeszítés kell hozzá. De a rehabilitálás feltartóztathatatlanul folyik. A magyar művészek, a magyar zenészek, a magyar újságírók, a magyar búza, a magyar bor, a magyar tájak, Budapest és a magyar nép sok lelki kincse, a magyar mérnökök, a magyar nyugalom és a magyar politikai béke, a magyar fejlődés ifokról-fokra viszi tovább a felfeléuton e szívós népet, a legszivósabbat, amit a világ ismer. Most a magyar sport ismét előbbrevitte a felivelő grádicson, ruganyos, nagy lépéssel vitte előre. Ma három szin ragyog a világ horizontján, három nemzetről beszél öt kontinens ifjúsága, a németről, az amerikairól és a magyarról. Nem akarunk túlzó vagy messzemenő következtetéseket levonni a tiz magyar aranyéremből, csak egyet látunk a váratlan magyar olimpiai sikerből: óriási erő, hatalmas akarat, végtelen szívósság lakik e nemzet fiaiban. Annak a nemzetnek, amely a világ valamennyi nemzete közül a testi teljesítményekben a harmadik tud lenni, szerepe van Európában, bármily kicsiny, mégsem „elhanyagolható mennyiség." Értéket jelent, komoly emberi értéket. Adni tud a világnak, élteljesitmé- nyékét produkál. Individualista nép, igaz, nem a tömeg az, amellyel remekel, nem a massza nyomásával kiván helyet biztosítani magának, nem úgy tesz, mint a vastag ka- kukfiók az idegen fészekben, nem nyom ki másokat beláthatatlan sokaságával, ó nem, a magyar csak azzal válik ki, hogy — a legjobban tud a sok-sok millió közül. Nem furcsa az, hogy a magyarok tiz aranyérmet kaptak Berlinben s csak egy második helyet és három harmadikat? Holott a legtöbb nemzetnél a második és a harmadik helyek arányosan felülmúlják az első helyeket, ez a rendes rend, ez a versenyek logikája. A magyaroknál másképp van. Ök vagy a legjobban tudják, vagy sehogy. Kevesen vannak s a kitenyésztés nálunk nem az óriási tömegek vak idomitásának verejtékes eredménye, ó nem, náluk az élteljesitmény egy- egy hirtelen felmerülő tehetség, individuális tudása. S mennyi értéket rejt a nép, ahol ennyi istenadta tehetség van, ahol ekkora a kivételes egyének gazdagsága! Aki magyar, ma jó napja van. Jó és bizalmat adó. Ma; Képes melléklet ^^ 14 oldal. Ara Ké 1.20 I XV. évf* 187 (4036) szám e • 1936 augusztus 18 A spanyol polgárháború egyre kegyetlenebb tormákat ölt Vérfürdő Badajozbam A nemzeti csapatok folytatják az előnyomulást ■ Uruguay közvetít? • San Sebastian ostroma a szárazföldről és a tengerről Franco tábornok
