Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-15 / 186. (4035.) szám
2 <PRXGfflM^ARHIRLAR 1936 augusztus 15, szombat. mint a világ minden részén jobb startja van a protekcióval rendelkezőnek, mint akinek nincs, -— de elég ok ez arra, hogy akinek nincs protekciója, eleve feladja a küzdelmet? A magyarban bent van még a tudat alatt a protekció egyedül üdvözítő voltának érzése s ma, amikor az életbeindulásnál nincs előkelő bácsi vagy néni, aki pártfogolja, másfajta protekciót keres s a nemzetiség feladásában véli megtalálni. Duka- Zólyomi is említette cikkében, hogy a németeknél nem igy van. Amikor egy prágai Henlein-gyülés után, ahol az első sorban tucatjával ült a német egyetemi tanár és más állami és magánhivatalnok, megkérdeztem az egyik cseh cég német alkalmazottját, hogy lehet az, hogy szélsőséges német felfogása ellenére mégis alkalmazta a cseh cég, a német tetőtől-talpig végigmért s öntudatosan felelte: „mert többet tudok.'* Meg kell tanulnunk, hogy az ambíció legyen az, ami nemzetiségünket hordozza. Ha többet tudunk, ha megbízhatóbbak vagyunk, ha nélkülözhetetlenné válunk, akkor nem hátrány a nemzetiség, sőt, ha egyszer közfelfogássá válik, hogy a magyar alkalmazott jó, akkor keresni fogják. A legtöbb helyen még ma is többet ér az emberi kvalitás, mint a politika, erről egyetlen pillanatig sem szabad megfeledkezni. Gyáva-h ság, az alacsonyabbrendüség titkos bevallása az, ha úgy véljük, hogy megélni csak a nemzetiség feladásával tudunk. Nagy tévedés a magyar gyereket egyszerűen csehszlovák iskolába küldeni s ezzel azt gondolni, hogy mindent megtettünk a gyermek jövőjéért és a többivel nem törődni. A feladat ezzel szemben az volna, hogy a magyar iskolába küldött gyerekből igyekezzünk akár magánúton értékesebb és életképesebb embert faragni, mint mások. Az egyik főelőfeltétel könnyen adva lesz azáltal. ha a gyerek két nyelvet tanul meg tökéletesen: a középiskolában a magyart, az életben vagy az egyetemen, amely úgyis másnyelvü, az államnyelvet. így máris előnye van a legtöbb magánvállalatnál azzal szemben, aki csak egy nyelven beszél. Minél mélyebben foglalkoznánk a szlo- venszkói magyar öntudat elemzésével, annál világosabban látjuk, hogy ez az öntudat kellő alátámasztás és megszervezés nélkül 8 nem erősödhet meg. Kollektív munka kell a biztosítására s magunk előtt látjuk a kollektív feladatokat is, amelyeket érdekében el kell végezni. Az első a magyar öntudat állandó ébrentartása, propagálása, a magyar műveltség sugárzó erejének intenziv terjesztésével, hogy a nép lássa, hogy érdemes magyarnak maradni, a második annak a gyakorlati rátermettségnek kifejlesztése, amely lehetővé teszi, hogy a magyar legyőzze a konkurenciát és magyarul is megélhessen, a harmadik annak a politikának érvényesítése, amely egyrészt kiharcolja a magyarok számára a létfeltételeket, másrészt olyan plattformot teremt, amelyen a mai helyzetnél biztosabban és kevesebb súrlódással élheti magyar életét a kisebbség. Mindez csak néhány terv, néhány gyenge körvonal, — a magyar öntudat föl- élénkítése nagy és nehéz probléma, talán a legnagyobb problémánk, amely sok gondolkozást, sok hozzászólást és sok tapasztalatot igényel, amig megtaláljuk a célszerű és' gyakorlati utat biztosítására. Kulturnyomor, eladósodottság s árvizek pusztítják a szép Bodrogközt, amely Keletszfovenszkó éléskamrája lehetne A Slovenská Liga bevonul a magyar falvakba ■ Hol marad a SzMKE munkája? Bodrogköz, augusztus 14. (Kiküldött munkatársunktól.) Nem egy ízben volt már alkalmunk megállapítani, hogy a nyugat- és keletszloecn- szkói magyar vidékek között jelentős különbségek állanak fönn az élet csaknem valamenyi vonalán. A nyugatszlovenszkói magyar öntudato- sabb, műveltebb, olvasottabb, szélesebb látókörű és ami ugyanolyan fontos: gazdaságilag is jóval erősebb keletszlovenszkói sorstestvérénél. Talán a nyugati magyar vidékek fejlettebb mezőgazda- sági kultúrája, a jóval termékenyebb Kisalföld hozza meg lakói számára a szélesebb lehetőségeket és a haladás iránti fogékonyságot, amit — kevés kivételtől eltekintve — nehezen találunk meg Keletszlovenszkón. És az is döntően esik latba, hogy a nyugati vidékekkel mi magunk is többet törődtünk eddig; kulturális tekintetben erőteljesebb irányítás, gazdasági tekintetben több irányt mutató jópélda jutott nyugatszíoven- szkói magyar vidékeinknek, mig a visszamara- dottabb keletszlovenszkói magyar ment, ha tudott, jórészt a saját ösztöne után. Ha ráragadt valami életrevalóbb, csak haszon volt a részére; ha nem, maradt továbbra is azon a szinvonalon, ahogy apái-nagyapái éltek. Sajnos, ez az utóbbi jelenség az általánosabb. Mindezeket azért tartottuk szükségesnek előrebocsátani, mert ismét a Bodrogközről Írunk, amely — és azt sem először állapítjuk már meg — nem éppen a legmódosabb vidékei közé rarto- zik a köztársaságnak. Annak ellenére, hogy a helyzettel nem ismerős szemlélő a neve után ítélve könnyen Kelefszlovenszkó éléstárának gondolhatná ezt a vidéket. Nem tagadjuk, a Bodrogköznek meg is lenne minden jogcíme és külső adottsága ehez a szépen hangzó jelzőhöz, ha: — nem volna annyira eladósodva s a mezőgazdasági kultúra magasabb fokán állva több befektetéssel, belterjesebben gazdálkodhatnának rajta. Az elmaradottságon és az adósságokon kivül van még valami, amiben néha szintén fülig úszik a bodrogközi magyarság és ez: az évenként ismétlődő árvizek, amelyek csaknem lehetetlenné tesznek minden intenzivebb mezőgazdasági kultúrát ezen a vidéken. A Bodrog és a Latorca bőven gondoskodnak árvizekről és van olyan esztendő, hogy 25—30.000 holdat öntenek eL Mondanunk sem kell, hogy ezek a csaknem évenként ismétlődő árvizek hatalmas károkat okoznak s jórészt ez egyik oka annak, hogy a bodrogközi magyarság fülig eladósodva, a gazdasági előrejutás reménye nélkül küdz a minden-, napi megélhetéséért. Az elmaradottság, az eladósodottság és az árvizek. A három ok közül, melyek egyelőre lehetetlenné teszik a bodrogközi magyarság gazdasági boldogulását, az árvizveszedelmek ellen a magunk erejéből nincsen módunkban védekezni. Nincsen módunkban azért, mivel az árvizmentesités elsősorban pénzkérdést jelent. Még a Bodrogközi Ármentesitő Társulat sem képes a maga erejéből foganatosítani azokat a munkákat, amelyek a Bodrog és a Latorca meg- rendszabályozása tekintetében sürgős megoldásra várnak s amelyeknek a tervei régóta készen állva várják az állam támogató segítségét. Az állam és a tartományi igazgatás azonban nem siet túlságosan a segítséggel, igy egyelőre az a helyzet, hogy csak a kevesebb költségbe kerülő szomotori védőgátat építik ki s ez a munka most van folyamatban. Igaz, hogy a Bodrogköz ármentesitő terveinek megvalósításához több, mint harmincmillió koronára lenne szükség, azonban ennek a jelentős összegnek az illetékes tényezők részéről még a mai nehéz pénzügyi helyzet ellenére is elő kellene teremtődnie, hiszen egy nagykiterjedésü vidék gazdasági boldogulásának elősegítéséről van szó. Ez pedig szintén rendkívül fontos föladat. Már csak azért is, mert a Bodrogköz ármentesi- •tése szoros kapcsolatban áll a bodrogközi gazdaadósságok kérdésével s ha az ármentesitéssel kihúznák a Bodrogköz gazdasági bajainak méregfogát, ezt valószínűleg nyomon követné az ottani gazdaadósságok rohamos csökkenése is. A harmadik baj, az elmaradottság fokozatos kiküszöbölésének lehetőségei már közelebb állanak hozzánk és sok vonatkozásban az eszközeink is megvarrnak ahoz, hogy a bodrogközi magyarság kulturális színvonalát magasabbra emeljük. Ez a színvonalemelés vonatkozik egyaránt a mezőgazdasági kultúrára és vonatkozik a művelődés többi ágára is, amelyekben szintén nagyon hátul kullog a bodrogközi magyar nép. Hangsúlyozzuk, hogy nem a saját hibájából, mert szegénysége ellenére is sok benne a jóakarat a nyomtatott betű és a kulturélet egyéb ágai iránt, csak eddig még nem igen akadt ott senki, akitől irányitást kaphatott volna s egyáltalán: akinek a révén hozzájuthatott volna például a jó könyvhöz és a kulturélet elindításának egyéb előfeltételeihez. Pedig állítjuk, hogy nagyon hálás talaj lenne a Bodrogköz ebben a tekintetben, mert a kultur- szomj, amelynek egyre erősbödő jeleivel találkozunk az ottani magyar vidékeken, szikkadt föld módjára szívná magába az elindításra váró kulturélet minden tanítását és minden táplálékát. Hogy erre a kulturszomjuságra jellemző példát mondjunk: ez év elején történt meg az egyik szinmagyar bodrogközi községben, ahol a Slovenská Liga jóvoltából esztendők óta szlovák „kisebbségi" iskola is van, hogy ebbe a szlovák iskolába járó magyar gyermekek szlovák nyelvű színi előadást rendeztek és a község magyarjai annak ellenére, hogy egyetlen szót sem értettek a szlovák előadásból, csaknem valamennyien elmentek „színházat nézni". Mi lett volna ott, ha történetesen nem szlovák, hanem magyar előadást rendeznek a gyermekek és azonkívül: miért történhetik meg az, hogy egy szinmagyar községben szlovák szinielőadás szolgáljon ennek a kulturszomjnak a kielégítéséül s ha már rendeztek ott szlovák szinielőadást, miért ne rendezhetnének magyart is?! Miért nincs még kulturszervezetünk a Bodrogköznek mind a négy magyar községében, hogy védekezni tudjunk a Slovenská Liga egyre terjeszkedő iskola- és kulturakcióival szemben s gátat tudjunk vetni annak a veszedelemnek, mely ezekkel az akciókkal kapcsolatosan üti föl a fejét ezen az eddig még szinmagyar vidéken?! — Nem vagyunk sötétenlátók és naivak sem, hogy egyetlen szinielőadástól féltsük egy község magyar jellegét, de ha szó nélkül nézzük, hogyan fészkeli be magát szinmagyar falvakba a szlovák szó és ugyanakkor magunk nem adunk népünknek szellemi táplálékot jól irányított magyar kul-' turmunkával, akkor itt rövidesen bajok lesznek és ezekért a bajokért a történelem itélőszéke bennünket fog majd felelősségre vonni. Ennek a jól irányított kulturmunkának az elindítása, amelyre a bodrogközi magyar falvak már esztendők óta várnak, a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet föladatainak legeslegfontosabb csoportját képezi. Ennek a sürgős munkának sikeres elvégzése érdekében még attól; sem szabad visszariadnia a SzMKE-nek, hogy Keletszlovenszkóra helyezi át munkássága súlypontját addig az ideig, amig a keleti magyar vidékeken, elsősorban pedig a Bodrogközben, nem lép működésbe egy jólszervezett magyar kulturélet. Ez annál is inkább fontosabb, mert á keletszlovenszkói falvak magyarsága nemzeti öntudat tekintetében nem áll még azon a fokon, hogy segítség nélkül tudjírn ellenállani egyesek elnem- zetlenitő törekvéseinek és a most növekvő nemzedéket át tudja menteni veszteség nélkül a jövő magyar kultúra számára. Ehez a munkához tőlünk kell segítséget kapnia. KELEMBÉRI SÁNDOR. X'JSK* Í:K)'. A ruszin házaspárok felének öt vagy ötnél több gyermeke van! Madrid feé'nét feér? TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON Lissabon, augusztus 14. A portugál rádió állítólag megbízható forrásból azt a hirt közli, hogy a spanyol kormány közvetítésre kérte fel a külföldi hatalmakat a felkelők és a törvényes kormány között. A kormány et’eaiaSenlésai Madrid, augusztus 14. A madridi kormány legújabb harctéri jelentése szerint a kormányrepülőgépek bombákat dobtak az ovideoi kaszárnyákra. A kormánycsapatok bombázták a Malaga és AJgeciras közötti partokat. Az avilai ütközetben sikerült a nacionalistákat visszaverni. Ugyanez történt Oviedonál is. A sierrai harcvonalon a kormányrepülőgépek bombázták a felkelők főhadiszállását, A Havas-ügynökség munkatársa úgy tudja, hogy a kormánycsapatok a guadarremai harcvonalon előnyomulában vannak. A felkelők lövészárkait a kormány tüzérsége és a kormány- repülőgépek bombázták, Granadára a madridi rádió állítása szerint öt tonna bombát dobtak a kormány repülőgépek és tönkretették a világhírű Alhombra egy részét. A madridi francia konzul felszólította a Madridban lévő francia állampolgárokat, hogy a közeledő veszély miatt utazzanak haladéktalanul Valenciába és onnét Franciaországba, A kormány külön vonatokat bocsátott a francia kivándorlók rendelkezésére, Prága, augusztus 14. A Sociclcgioká Rz- £ huszonhárom százalékának hatnál több vue közli: Kárpátalján a fliausi orosz cs Iá- l| gyermeke van. Vagyis a házaspárok na- dók szaporaságá az 1931-35. évben a kS-Lyobbik felének, 53 százalékának legalább kának egy gyermeke van, nyolc Száz lé' á- P‘ V*9Z otnel tobb 9y«™*e ízület,k. Ilyen nak két gyermeke, tizenöt százalékának há- \ bő gyermekáldás valószínűleg nemcsak a rom, húsz százalékának négy, tizenöt szá-y köztársaságban de valószínűleg egész Euró- zalékának öt, tizenöt százalékának hat és jj pában egyedülálló. Orvendstfsea Israü Magyarország és Jugoszlávia viszonya Budapest, augusztus 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Uj Nemzedék kiküldött munkatársa most számol be belgrádi útjáról, amelynek során Gjura Jankovics földművelésügyi minisztert is meginterjúvolta. — ön az első magyar ujságiró, akit fogadok, — mondotta Jankovics földművelésügyi miniszter, amikor a magyar ujságirót bevezették.. Majd az ujságiró kérdésére a következőket mondotta: — Amióta a Sztojadinovics-kormány vette át az ország ügyeinek vezetését, azóta Magyarország és Jugoszlávia viszonyában örvendetes változás következett be. Barátságban akarunk élni valamennyi szomszédunkkal, igy Magyarországgal is. Ellenségeskedésre, vagy félreértésekre alkalmas mozzanat a Sztojaulnovics-kormány idején a két állam között nem adódott elő. Állíthatom, hogy minden erőnkkel s teljes meggyőződéssel a békét munkáljuk s ha a két ország között barátságosan alakul a helyzet, úgy nem is szükséges Írott szerződést kötni. (Az ujságiró itt zárójelben megjegyzi, hogy ez Sztojadinovics ismert álláspontja.) A jugoszláv- magyar kereskedelmi egyezmény kibővítésének kérdése kapcsán a miniszter kijelentette, hogy az ügy beható tanulmányt érdemel. — Vannak közös érdekeink gazdasági téren — mondotta —, hiszen a két állam úgyszólván ugyanazokat a gazdasági terményeket exportálja, viszi a nyugati piacokra s igy a nyugati piacokon való értékesítés közös megszervezésén kell gondolkodni. — A dunai államok megbékítésének mi is örülünk —- mondotta a miniszter az újságíró újabb kérdésére —. de törekedni kell arra. hogy ez a megbékités mielőbb valóra váljék. A magyar lapok és könyvek Jugoszláviából való kitiltásának kérdésére a miniszter ezeket mondotta: — Meg vagyok győződve, hogy ez is oly kérdés, amelyben meg lehet egyezni. — A jugoszláviai magyar kisebbség helyzetéről valamit? — Belpolitikánk alapelve, hogy a jugoszláv állam nem tesz különbséget állampolgárai között, legyenek bármilyen nemzetiségűek is. Távol áll tőlünk, hogy bárki nemzeti érzelmeit sértsük, vagy hogy valaki nemzetiségét el akarnánk venni. Fizetési nehézségekkel kiiid a népszövetség Géni, augusztus 14. A népszövetség főtitkárának közlése szerint augusztus 1-én mindössze 2,787.000 svájci frank betéte volt a népszövetségnek a svájci bankoknál. Abból a 28,280.000 b jj frankból, amit a tagállamoknak az 1936. évre _ s be kellet volna fizetniök, eddig mindössze 15 I millió 92.000 svájci frank folyt be. Ebből az összegből a népszövetség, a nemzetközi munkaII hivatal és a nemzetközi választott bíróság költ- a' ségeire 13,135.000 frankot fizettek ki. Népszövetségi körökben azt mondják, hogy ha a hiányzó tagdijak hamarosan nem folynak be, úgy a népszövetség fizetési nehézségekbe kerül. Félő, g hogy akkor még az alkalmazottak járandóságait sem tudják kifizetni. Éppen ezért a népszövetség I főtitkára figyelmeztette a hátralékban levő tag- | államokat, hogy járulékaikat fizessek be. Kontárom!)aa marad a magyar mezöoazdssácd isltela Komárom, augusztus 14. A komáromi állami mezőgazdasági iskolák igazgatósága közli a föld- í műves-közönséggel: A napi sajtóban az a hir jelent meg, hogy a " mi intézetünket Galárttára avagy Topolcianky- í ra helyezik át. Teljesen alaptalan ez a híradás. ' Intézetünk áthelyezéséről soha nem volt szó, " sőt jövője csakis itt van biztosítva, amit az év- ről-évre nagvobbodó beiratás eredménye iga- s zolja. Az 1936/37-i.k iskolai évre szóló beiratás -* még folyamatban van és ezúton is felkérjük a magyar földműves-közönséget, hogy fiait minél . nagyobb számban írassa be az egyedüli komáromi magvar tannyelvű földműves iskolába. Az iskolának 270 kát. hold kiterjedésű mintagazdasága és saját internátusa • van, ahol a tanulók 150 koronáért teljes ellátást (lakás, étkezés) kapnak. A beiratás még nincs lezárva, azért minél több magyar földmüvesifju jelentkezzék. — GÁZOL AZ AUTÓ. Pozsonyi szerkesztőségünk telefon no jelenti; Az S 30S rendszámú autó tegnep délután Ligetfalun az oroe/.vári utón elgázolta Se tela Stefánia iskolás leányt, a ho'ybdi pénzűévör sági szemlét^ leányát. A gyermeket súlyos agyrázkódással kórházba szállj lót Iák.
