Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-14 / 185. (4034.) szám
I93ÍH augusztus 14, péntek. T>RX<M-MA.CíÍARHlRLai> Bg—wa Hírek r- ...... mi mii--------------Ha sonlat a némáról Mikor csüggedt lázak órája szakad rád s fekszel ágyadon, mint bűnös morfinista, gondolj a némára, ki a lassú halál minden lassú mérgét testébe szívta. Borzalmas autószerencsétlenség Morvaországban Tizenegy vásári árus lelte halálát a misteki teherautó roncsai alatt Nagybiccse-környéki szlovák az áldozatok közt • Ot súlyos sebesült > A szerencsétlenségei az okozta, hogy a sofőr takarékoskodott a benzinnel És lásd be, hogy szép erény némának lenni, a csacska száj oly balga, híven fecsegne óraszám s hiti vággyal nem tud betelni unt témái közt sirva és keseregve. Csacsogna, száz titkot szórva a világba, idézné magára könnyelműen az átkot s majd későn ébredve hütelen magára hasztalan hívhatná a tűnő világot. Ám szebb és gyötrelmesebb a néma sorsa. Agyát, szivét szorítva dermedt öklébe hallgat. Bár ríni volna kedve s zokogna mint picinyke gyermek. Ám tüzes szivébe mint elnémult zene hasit belé a csend. E némaság minden szónál beszédesebb, ős hallgatás bilincsébe törve mereng s értőbben beszél, mint mártír testén a seb. Irta: KOVÁCS ENDRE. — Dr. HOD2A MINISZTERELNÖK A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKNÉL. Dr. Benes köztársasági elnök tegnap Sezimovo listiban, nyári tartózkodási helyén fogadta dr. Hodza miniszterelnököt. — EGYHÁZI HÍREK. Lőcsei tudósítónk jelenti: Nagy kitüntetés érte a csütörtökhelyi minorita szerzetesrend házfőnökét, dr. Ghrappa János szemináriumi igazgatót. A rend római generálisa ugyanis dr. Chrappa Jánost kinevezte a római központi szeminárium igazgatójává, helyébe házfőnöknek Sztibszky Ferenc minorita szerzetes kerül. —- A pozsony Komensky-egye- tem újonnan létesitet teológiai fakultására a szepesi egyházmegyéből két előadó, tanárt neveztek ki: dr. Faith Istvánt és dr. Lyach Istvánt. — FELSZENTELTÉK A GARAMPÁLDI HŐSÖK EMLÉKMŰVÉT. Mint annak idején jelentettük, Garampáldi lakossága szép emlékművet állíttatott a háborúban elesett hősök emlékére. Az emlékművet augusztus 9-én áldották meg fényes ünnepségek között. Az ünnepség tábori szentmisével kezdődött, utána Kégly György esperes magasszárnyalásu beszédet mondott. Az ünnepségen megjelent dr. Porub- szky Géza kéméndi plébános, nemzetgyűlési képviselő is, a garampáldi hősök volt tábori lelkésze. Emlékbeszédében megható szavakkal emlékezett meg egykori bajtársairól. A helybeli szavalókórus Porubszky Géza két háborúban irt költeményét szavalta. A lélekemelő ünnepség sokáig emlékeztes napja lesz a garammenti kis községnek. — MEGHALT WIELLAND ARTÚR DUNASZERDAHELYI SEGÉDLELKÉSZ. Érsek-újvári tudósítóink jelenti telefonon: Érsekinjvárott ' ma reggel óriási megdöbbenést keltett az a szomorú bír, hogy Wiellanid Artúr dunaszerdalbelyi segédjeiké sz, WieUamd János érsekiujvári tanító és ismert publicista fia váratlanul s tragikus körülmények között meghalt. A fiatal lelkészt kedd este szállították az érsekiujvári kórháziba, nyomban vakbél műtétet végeztek rajta, de a-z operáció már későn jött, heves h ashár tv agyul! adás lépett föl s kioltotta a fiatal pap életét. Szülei nem voltak otthon. Édesatyja a pozsonvi kántor- kurziuson vesz részt s táviratilag hívták most haza. Teljesen megrendült a szomorú hír hallatára. — Wielland Artúrt három hónap előtt szentelték pappá, majd Bimaszerdahelyre nevezték ki se- gédlelkésznek. Dnnaszerdahelyen rövid működése alatt nagy népszerűségre tett szert. Ott is mély megdöbbenést kellett halálának hire. Wielland Artúrt péntek délelőtt fél tiz órakor temetik. A szülői házban szentelik be, majd a plébániatemplomban ravatalozzák fel. — MAXON KIZÁRÁSÁVAL A VÁROSI KÉPVISELŐTESTÜLET IS FOGLALKOZNI FOG? A L idővé Noviny értesülése szerint Maxon Milán kassai főpolgármesterinek a pártiból való kizárásával a városi képviselőtestület rendkívüli ülésén fog foglalkozni. A lap szerint valószínül, hogy a képviselőtestület bizalmat fog szavazni a mai városvezetőségnek. _ HÁZASSÁG. Buda pestről jelentik: Dr. Rády Eleiméi- és Csajka Zsuziska augusztus 15-én délben fél egy órakor tartják esküvőjüket a budapesti belvárosi plébánia templomban, — KÁNTORTANITÓ VÁLASZTÁS SÓKSZEL 0 GÉN. Mátyásföldi tudósítónk jelenti: A sókszelőci iskolaszék egyhangúlag ifj. Heokiman Istvánt, Heckman István lévai karnagy fiát választotta meg kántortaniitónak. — HALÁLOZÁS. Lassovszky Béla föld- birtokos 74 éves korában Gyetván elhunyt. Földi maradványait kedden temették el a helybeli temetőben, Halálát felelége, gyermekei és kiterjedt rokonsága gyászolja. Prága, augusztus 13. Tegnap éjjel tizenegy óra tájban Richaltitz közelében borzalmas autószerencsétlenség történt. Pavlisky Mária autófuvarozási vállalkozónő hatalmas, harmadféltonnás teherautója, amely a neutitscheini vásárról árut és vásárosokat szállított hazafelé, Richaltitz határában egy meredeken lejtő dombon nekiszaladt egy fának, majd lezuhant az öt méter. magas országúti töltésről és fölfordult. A gépkocsin számos áruval telt láda volt s a ládák tetején tizenhat vásáros ült, férfiak és nők. A teherautó valósággal pozdorjává zúzódott és roncsai alatt kilenc személy maradt holtan, hét ember pedig súlyos sérüléseket szenvedett. A teherautón lévő, nagyobbára zománcozott áru teljesen tönkrement. A szerencsétlenséget egy Cupal nevű katona vette észre s motorkerékpárján azonnal a friedeki csendőrségre hajtott és jelentést tett. A csendőrök értesítették a környékbeli orvosokat s csakhamar megjelentek a helyszínen, megkezdték a mentési munkálatokat és megindították a nyomozást. A borzalmas szerencsétlenség áldozatait az egyik helybeli vendéglőben helyezték el, a hét sebesültet pedig beszállították a friedeki kórházba. Az egyik sebesült útközben, a másik pedig nyomban a kórházbaszállitás után meghalt. így a halálos áldozatok száma tizenegyre emelkedett. A súlyosan sérült utasok közül két személy a kórházban a halállal vivődik. Ma reggel megjelentek a helyszínen az ostraui és a neutitscheini csendőri nyomozó állomások tagjai és megindították a vizsgálatot. Megállapították, hogy az áldozatok között van Machalik József nagybiccsei járásból való szlovenszkói vásári árus is. Az egyik halálos áldozat személyazonosságát eddig nem sikerült megállapítani. A hatóságok a borzalmas szerencsétlenségről eddig nem adtak ki hivatalos jelentést. Egy szemtanú vallomása szerint a szerencsétlenséget az a körülmény okozta, hogy a sofőr a meredek lejtőn benzinmegtakarítás céljából leállította a túlterhelt teherautó motorját s a lendületbe jött gépkocsin a kézi fékek a nagy megterhelés miatt fölmondták a szolgálatot. A nyomozás folyik. Franco ígéretei a világpolitika középpontjában A németek az „U 20“ háborús kalandja éta igényt tartanak Rio de Oro spanyol gyarmatra Titokzatos harcok egy csaknem gazdátlan földdarabért Ahonnét a marokkói törzseket forradalmasítani lehet ■ Gibraltár két tűz között A világ legveszedelmesebb flottabázisa Tanger, augusztus 12. (MTP) Az elmúlt napokban nagy port vert föl az európai sajtóban az a hir, hogy a spanyol nacionalisták vezére, a zendülő Franco tábornok győzelme esetére odaígérte az olaszoknak a Baleárok egyik szigetét és Ceutát. A legújabban kiszivágott hírek szerint Franco a megsegítés fejében nemcsak az olaszoknak tett nagy ígéreteket, hanem a németeknek is, akik állítólag megkapnák tőle Rio de Oro nyugatafrikai spanyol gyarmatot abban az esetben, ha fegyverrel, pénzzel és lőszerrel segítik. Nem valószínű ugyan, hogy a spanyol gyarmat miatt a németek hajlandók volnának nemzetközi bonyodalmakat előidézni és a legújabb berlini jelentések meg is cáfolják ezt a lehetőséget, mert a Wilhelmstrasse nyíltan kijelentette, hogy csatlakozik a francia semlegességi javaslathoz, mindazonáltal eltagadhatatlan, hogy a németek évtizedek óta nagy érdeklődést mutatnak Rio de Oro iránt s több ízben megkísérelték már, hogy a fontos sztraícgiai helyen fekvő földdarabot megszerezzék. A spanyol gyarmat 259.000 négyzetkilométer nagyságú, de mindössze harmincezer ember lakja. A spanyolok csak a szűk partvidéket tartják hatalmukban, a többi nem érdekli őket, ami érthető is. mert Rio de Oro legnagyobb része tulajdonképen a Szaharához tartozik és terméketlen, forró homoksivatag. Akik kinyújtják érte kezüket, nem is annyira a gyarmat természeti kincseire vágyódnak, mint inkább arra, hogy katonai bázissá építsék ki és beékelődjenek a nagy nyugatafrikai francia gyarmatbirodalom közepébe. Az elhanyagolt föld A spanyolok könnyen lemondhatnak Rio de Ororól, hiszen évszázadok óta soha nem tulajdonítottak jelentőséget a gyarmatnak s a szó szoros értelmében parlagon he verteit ék. Évenkint alig egy-két spanyol hajó érkezik a partokra és a gyarmattal való kereskedelem a lehető legminimálisabb. Köizgazgatásilag, katonailag sem törődnek a sivataggal, annak ellenére, hogy Rio de Oro 1400 óta spanyol birtok. Akkoriban Manuel de Herrera, a gyarmattal szemben fekvő Kanári-szigetek királya megvásárolta a bennszülöttektől és megerősített várost épített rajta: Santa Cruz de Mar Pequenát. Ez a város régóta eltűnt és romjai valahol a Szahara örök homokja alatt rejtőznek. Mivel a gyarmaton semmi elvinni való nem volt, a spanyolok később nem törődtek vele s jóformán azt sem tudták, hogy a gyarmat birtokukban van. 1860-ban Mulay Hassan, Marokkó szultánja egyszerűen annektálni akarta a földet. — A spanyolok nem használják ki gyarmatukat, tehát elvesztették a jogot birtoklására, — mondotta akkor a marokkói uralkodó. De a spanyolok tiltakoztak és háborúval fenyegettek, ha a szultán végrehajtja tervét. Ugyanekkor belátták, hogy sztratégiailag mégis csak jelentősége van a vidéknek és 1884-ben fölépítették a Cap Jubyn Villa Cis- neros erődjét. Kereskedelmi telepet is létesítettek a parton s 1918-ban La Aguera kis kikötőfalut a spanyol „szaharai kormányzóság" I összesen 84 spanyol katona alkotja a hadi-elővárosává tették meg. j reget egy ágyúval és négy gépfegyverrel. A 250.000 D-kilométeres gyarmaton, amely te-1 A spanyolok meg sem kisérlik, hogy behatolja- hát majdnem akkora, mint Anglia vagy Olasz-i nak a gyarmat belsejébe és nem hagyják e1 a r~- ország, E hány kilométer széles parti sávot. Í9Í6, az „U 2&“ útnak indul A gyarmat belsejében élő félvad törzsek 1912-ben alávetették magukat El Hiba szultánnak, aki — mint ismeretes — gyűlölte a franciákat és Marokkóban ellencsászárságot akart teremteni. A háború alatt Németország El Hibával titkos szerződést kötött és 1916 októberében az „U 20" nevű német tengeralattjáró kikötött Rio de Oro partjain, hogy fölszerelje a franciák ellen induló bennszülötteket, A tengeralattjáró magával hozta Hairi Bey török kapitányt, aki több évet töltött előbb a törzseknél, hozott továbbá néhány katonai instruktort, továbbá rengeteg sok fegyvert és lőszert. Az ,,U 20" Assakrában akart kikötni, de mivel a kikötő előtt francia hajók cirkáltak, a Graa torkolatában állt meg és a partraszállt expedíció a szárazföldön át jutott El Hibához. Az ellencsászár azonban nem elégedett meg a fegyverekkel és kijelentette, hogy addig nem indul a franciák ellen, amig ágyukat nem kap. A tengeralattjáró igy dolgavégezetlenül visszautazott és soha többé nem jelent meg a spanyol gyarmat partjain. El Hiba nemsokára meghalt és fia, Merebbi Rebbo nem uralkodott Rio de Oróban, hanem Délmarokkóban. El Hadi Aleman, a német származású „kék szultán" A németek tuljadonképen a sikertelen kaland óta érdeklődnek komolyabban Rio de Oro iránt. Azt remélték ugyanis, hogy ha megvetik lábukat a lakatlan gyarmaton, akkor olyan etpoziturákat létesíthetnek, amelyek tartósan nyugtalanítják a szomszédos francia gyarmatbirodalmat és fölingeríik a bennszülötteket a francia uralom ellen. A titokzatos ,.U 20“-on 1916-ban Afrikába érkezett a német titkos szolgálat egyik tisztje is, aki nem tért vissza a tengeralattjáróval hazájába, hanem máig is kint maradt Afrikában. A tengeralattjáró könyveiben Dávid Wilhelm tengerész néven szerepelt, a valóságban azonban ulánustiszt és kitűnő lovaS volt és Erich von Sassennek hívták. A tiszt El Hibánál és fiánál maradt, kiképezte csapatait, áttért a mohamedán vallásra és fölvette az „El Hadi Aleman" nevet. Később elvette feleségül El Hiba leányát és ő lett a titokzatos kék szultán, akinek csapatai a háború után annyiszor nyugtalanitották a franciákat. A Szahara belsejében ma is uralkodik még és Marebbi Rebbo nála talált 1934-ben menedéket, amikor a franciák elűzték. Az „Arkszisz Aksza-affér" 1934 áprilisában a francia lapok sokat Írtak az úgynevezett „Arkszisz Aicsza-afférről". Zürichben megalakult az Arkszisz Aksza-társaság, amelynek felügyelőbizottságában helyet foglalt a háboruelőtti német marokkói ügyekből ismeretes Achmes Scháfer, továbbá a Thissen és Röchling német nagyipari vállalatok képviselői. Megjeleni Svájcban a Bajorországból kivándorolt gróf Erlenbach is, aki ugyancsak áttért a mohamedán vallásra, ma Sidi Olemártisk hívják és El Hadi Aleman megbízásából Ta- senackt tartományban uralkodik. A megalakított társaság megkísérelte, hogy két német hajón Rotterdamon és Las Palmason át fegyvert szállítson a Hűé francia tábornok parancsnoksága alatt álló délmarokkói francia hadsereg ellen küzdő fölkelőknek. Akkoriban a francia ellenkémszolgálat tudomást szerzett a tervről és meghiúsította a fegyverszállítást, de a franciák azóta ideges szemmel tekintenek Németország nyugatafrikai törekvéseire. A kétotdaü blokád veszedelme Mindebből kitűnik, hogy a gazdaságilag jelentéktelen Rio de Oro katonailag sokat ér. Az a tengeri nagyhatalom, amely Rio de Oro birtokába jut és a gyarmat kikötőit modern flottaállomásokká építi ki, uralkodhat az Atlanti óceán keleti része fölött és nehézség nélkül blokád alá veheti a gibraltári szorost. Ha tehát Franco tábornok a megsegítés fejében a spanyol szempontból értéktelen gyarmatot odaadná a németeknek, nagy mértékben alátámasztaná Németország világhatalmi pozícióját. A németek évtizedek óta tudják, hogy Marokkó birtoklása nagyjelentőségű és érzik, hogy ha megvetik lábukat Rio de Oróban, forradalmasíthatják a francia fenhatóságot csak nehezen elismerő nyugatafrikai törzseket. Ha pedig olasz-német szövetség esetén az olaszok fontos flottabázisra tesznek szert Gibraltárral szemben és a Baleárokon, a németek viszont a Rio de Qro-i flottabázisok segítse-. gével kívülről, az Atlanti óceán oldaláról blokád alá vehetik Gibraltárt, akkor az egyesült angol—francia erő sem állhat ellen a Földközi tengeren a német—olasz erőnek. A háború előtt a német—osztrák-magyar—- olasz szövetség idején Marokkó hatalombavéte- lével akarták a németek tervüket megvalósítani, mivel azonban a marokkói ügy nem sikerült, ma megelégednének Rio de Oróval is, amely ugyanolyan szolgálatot tehetne, mint az északabbra fekvő birtok. Franco ígéretei után nem csoda, ha a franciák és az angolok mindent elkövetnek a spanyol polgárháború lokalizálására. A madridi uralomváltozás ugyanis újra aktuálissá tenné a marokkói kérdést, amelyet a világháborúval az antant elintézettnek vélt és olyan nemzetközi bonyodalmakra vezethetne, amelyek sokkal súlyosabb helyzetbe sodorhatnák Európát, mint az abesszin konfliktus. 5
