Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-13 / 184. (4033.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* * évre 76,* havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • © TELEFON: 303-11. • • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PR AH A. Ribbentrop Londonban (sp) Prága, augusztus 12. Két évig dúlt a harc a német birodalom- bán .két egymással szembenálló külpolitikai irány között s a két irány természetesen két személyiségben csúcsosodott ki, akik közül mindegyik közel állt Hitlerhez, mindegyik meggyőződéssel szolgálta a nemzeti szocia­lizmus ügyét s mindegyik hatalmas táborral rendelkezett. Rosenberg és Ribbentrop kül­politikai irányáról van szó s ma már meg­állapíthatjuk, hogy Ribbentrop győzött. Az üzletember legyőzte az újságírót, a délnyu­gati német az északkeleti németet, a Rajna latinosán reális nyugalmának kultúrája, a Visztula szlávos nyugtalanságu álmodozá­sát. A különbség a két irány között nem annyira a célokban, mint inkább a mód­szerben volt. Ribbentrop a sima üzletember hajlékonyságával évekig mérsékletet, csen­det, engedékenységet hirdetett, a személyes kontaktus előnyét, a lassú, szívós munkát, a tárgyalásokat és „entretien"-eket a végki- merülésig (ebben bizonyos fokig Strese- mann utódjának bizonyult), Rosenberg a nagy eszméket, a fantasztikus terveket, a gyors és forradalmi megvalósításokat, a „losschlagen" elvét, a harcot az egész vi­lág ellen, utópisztikus lendületeket. Ribben­trop a németség klasszikus vonalát, a goe­thei hangot vette be a birodalom politiká­jába, Rosenberg a másikat, a germán lélek nyugtalan és meggondolatlan romantizmu- sát. Hitler eredetileg Rosenberget pártolta. De a Völkischer Beobachter főszerkesztőjé­nek első londoni kudarca után belátta, hogy a frázisok demagógiája nem elég a diplo­máciai munkához s többet ér az olyan em­ber, aki tud *— üzleteket kötni, mint az, aki csak fenyegetőzni tud. Mint annyiszor 1933 óta, Hitler most is a mérsékletet választotta, a békebarátot, az elegáns világfit, aki úgy mozgott az angol diplomáciai szalonokban, mintha beleszületett volna. A Führer a nyugtalan Rohm helyett a nyugodt és legá­lis Blomberget választotta katonájának, az álmodozó Feder helyett a szakértő Schac'h- tot gazdasági tanácsadójának és a bajke­verő Rosenberg helyett a békebarát Rib- bentropot házi külpolitikusának. Ha kormá­nyozni annyit jelent, mint megválasztani tudni a tanácsadókat, akkor Hitler eddig nem volt sikertelen a kormányzásban. Va­lahányszor választani kellett a háborús vagy fantaszta és a békés vagy szakértő ember között, mindig az utóbbit tüntette ki bizalmával. Ribbentropot tegnap kinevezték londoni német nagykövetnek s a szokatlanul barát­ságos fogadtatás, amelyben a brit sajtó az uj embert részesítette, azt bizonyítja, hogy a választás helyes volt. Ribbentrop, a pezs­gőkereskedő kétségtelenül a Wilhelmstrasse legügyesebb diplomatája. Sikerei igazolják. Ö volt az, aki négy évvel ezelőtt Hitlert és Papent kibékítette s a Führer figyelmét ak­kor vonta magára. Nem arisztokrata, sőf nemesi származása kétes, de a szalonokban úgy mozog, mintha királyi sarj lenne s az angolok ilyesmire sokat adnak. Ha uj nagy­követ érkezik Londonba, a lapok rendsze­rint közölni szokták, hány öltözet ruhát ho­zott magával az uj diplomata s ruhatára megközeliti-e a velszi herceg világhirü gar- deróbját. E kis angol gyengeségnek a szovjetnagykövet is behódolt s igyekszik eleganciájával kitűnni a többi követ közül. Hoesch, a volt német nagykövet, állítólag több ruhával rendelkezett, mint Edvárd, de Bibbentrop Hoeschen is túltesz, Megadja az LengyeUlrancia barálhozás ? Gamelin tábornok Varsóba érkezett ■■ Rídz-Smisly szívélyesen fogadta a francia vezérkar főnökét A lengyel sastó állásfoglalása ■■ Hit réssé! Paris az utazásiéi? Varsó, augusztus 12. Szerdán délben a lengyel fővárosba érkezett Gamelin tábor­nok, a francia vezérkar főnöke. Kíséretében utazott Petitbon vezérőrnagy és Lelaquet kapitány, a francia hadügyminisztérium len­gyel osztályának vezetője. A francia ven­dégeket a varsói pályaudvaron Rydz- Smigfy, a lengyel hadsereg főfelügyelője, Kasprzycki tábornok hadügyminiszter, Sta- chiewicz tábornok vezérkari főnök és a var­sói helyőrség számos magasrangu tisztje fo­gadta, Megjelentek ezenkívül a polgári ha­tóságok képviselői és a varsói francia nagy- követség tagjai Noel nagykövettel az élü­kön. Rydz-Smigly és Gamelin tábornok rend­kívül szívélyesen üdvözölték egymást, majd a francia vendég ellvonult a 30. gyalogez­red kivonult diszszázada előtt, miközben a zene a francia állami himnuszt ját:zotta, Gamelin autón az Európa-szállóba ment, ahol lakni fog. A pályaudvar előtt és a szál­lóhoz vezető útvonalon a varsói lakosság rendkívül szívélyesen üdvözölte az előkelő vendéget. Gamelint a lengyel sajtó ugyancsak szi vélyesen üdvözli. Különösen a független és j az ellenzéki lapok tulajdonítanak nagy je­lentőséget lengyelországi utazásának és azt hangoztatják, hogy megkezdődött a francia­lengyel nézeteltérések likvidálása, A látogatás háttere Páris, augusztus 12. A francia politikai köz­vélemény és a sajtó élénk érdeklődéssel figyeli Gamelin tábornok varsói utazását. Az úttól azt remélik, hogy sikerülni fog tisztázni a katonai, a technikai és a politikai kérdésekben keletke­zett nézeteltéréseket és megszilárdítani a fran­cia-lengyel szövetséget. Gamelin tábornok el­utazása előct hosszantartóan tárgyalt Yvon Del- bos külügyminiszterrel. A baloldali sajtó kife­jezésre juttatja, hogy Franciaország ugyan sok­ra becsüli Lengyelország szövetségét, de e szö­vetségért nem áldozza fel áz orosz barátságot. Az Oeuvre szerint Franciaországot nem annyira a német-lengyel szerződés választja el Lengyel- országtól, mint inkább Lengyelország viszonya Franciaország szövetségeseihez, igy Csehszlová­kiához, Romániához és Oroszországhoz. Álta­lában nagyjelentőségűnek tartják, hogy Barthou és más politikusok után francia katonatiszt lá­togatja meg a lengyeleket, akik bizonyára fogé­konyabbak lesznek a katona érvelése, mint a politikusok beszédei iránt, Gamelin tábornok utazásának előkészítése Noel nagykövet érde­me, (Mint ismeretes, Noel ezelőtt prágai francia követ volt.) A spanyol polgárháború A véres véskifejlödés felé Mindkét fél bejelenti a legkegyetlenebb eszközök alkalmazását Két súlyos következményű kivégzés Barcelonában • Uj offenzívak Franco előretör Páris, augusztus 12. A párisi lapok különtu- dósitói egyértelműen jelentik Spanyolország- minden részéről, hogy az ország döntő esemé­nyek előtt áll. A Petit Párisién tangeri jelentése szerint Franco tábornok nagyarányú offenzivát készít elő Madrid ellen és hadműveleteit való­színűleg már ma este megkezdi. A fölkelők azt állítják, hogy a főváros bekerítése rendszeresen folyik és egyes helyeken a fölkelők már csak 55 kilométer távolságban vannak a várostól. A katonai párt ugyanakkor Észak-Spanyol- országban is offenzivát kezdett s célja írun és San Sebastian elfoglalása, nehogy a madridi of­angoloknak, amit kívánnak s cserébe gyak­ran megkapja, amit ő kíván. Ő volt az, aki leszerelte a német fegyverkezés után ke­letkezett európai vihart, ő volt, aki meggá­tolta a németellenes európai front kialaku­lását, ő volt, aki megkötötte a német-angol flottaszerződést s ő volt, aki a locarnói szerződés felmondása után addig húzta a tárgyalásokat, amig homokba fúltak. „Cse­veg és bolondozik", írják róla az angol la­pok, „az ember észre sem veszi, mikor mond komolyat". * Egy azonban elvitathatatlan: Ribbentrop a legnagyobb békebarát s számtalanszor megaka­dályozta, hogy a párt forrófejűi felelőtlen kalan­dokba bocsátkozzanak. Ha most Londonba kül­dik, s nem kapott otthon nagyobb megbízatást (azt mondották róla, hogy Neurath külügymi­niszter utódja akart lenni), akkor bizonyára nagy céljai vannak vele Hitlernek Londonban. Mint a háború előtt Cambon francia nagykövet­nek, a legkitűnőbb francia diplomatának, neki is az lesz a föladata, hogy Angliát végleg meg­nyerje. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a birodalomban kétféle szövetség propagálása fo­fenziva alkalmával északról kellemetlen megle­petések érhessék. Ezzel szemben a madridiak azt állítják, hogy a kormány uj offenzivája hamarosan megindul a Guadarrama-fronton. Északon a köztársasági hadsereg Saragossát akarja elfoglalni s ma a várostól mindössze tíz kilométer távolságban áll. Oviedo is körül van kerítve, nyugaton pedig a kormánycsapatok Avilla kapui előtt állanak, Andalúziában busz kilométerre vannak Cordo- bától. A portugál határon a fölkelők három nap óta szorongatják Badajoz városát, de a kommu­nista milicia útban van a város fölszabadítására. Badajoz a döntő csata előtt Liszabon, augusztus 12. A frontról érkezett jelentések szerint a fölkelők ma vagy holnap bevonulnak Badajozba, ha nem érkezik segítség Madridból. A Guadiana határfolyón át százával érkeznek az asszonyok és a gyerekek Portugá­liába, mig a férfiak a városban maradnak, hogy védelmezzék a Badajozt. A fölkelők rohama ma estére várható. Casteljon ezredes parancsnok­sága alatt több ezer marokkói katona érkezett a város alá és erős tüzérséggel és repülőgépekkel rendelkezik, mig a badajozi milicia lőszere kifo­■Bfl lyik. Egyesek a német—olasz szövetséget sür­getik, mások a német—angol megállapodást. Az Abesszin konfliktus alatt tragikus összeütközés­be került a két irány, mert a puskaporos napok­ban lehetetlen volt összeegyeztetni az ellentétes terveket. Ribbentrop az angol irány föltétien híve volt, s vele a békéé. Páratlan diplomáciai ügyesség kellett ahoz, hogy Olaszország megse­gítése ellenére ne romolják el az angol—német viszony sem, de a Wilhelmstrasse nagynehezen megoldotta a problémát s ma aratja a nehéz vizsga gyümölcsét. Az afrikai epizód után Róma hálából sürgősen kibékült Berlinnel, az osztrák problémát sikerült kikapcsolni, s a két fasiszta állam közelebb áll egymáshoz, mint valaha. A német—olasz szövetség potencialiter megvan, most a német—angol viszonyt kell kiépíteni, s valószínűleg e föladat elvégzésére indult Ribben­trop különleges megbízatással Londonba. Az Uj londoni német nagykövet Hitler ked­venc külpolitikusa. De ha igy van, kérdezhet- nők, miért nem került Neurath külügyminiszter helyére, pedig bizonyos, hogy erre vágyott s miért helyezték a londoni nagykövetség arány­lag mégis csak kisebb jelentőségű posztjára, Bizonyára azért, mert Hitler nem óhajtja, hogy végleg diadalmaskodjék a tiszta angolbarát_ irány, amelyet Ribbentrop képvisel s helyesebb­nek véli, ha az olasz-német és az angol-német irányt kiegyensúlyozni tudó, Londont és Ró­mát egyformán ismerő Neurath marad a Wil- helmstrassen, s nem Ribbentrop, aki köztudomás szerint nem szereti az olaszokat, sohasem volt még hivatalos megbízással Rómában s kineve­zése elkedvetlenitette volna Mussolinit. Ribben­trop megbízatása részi etmegbizatás marad: megnyerni az angolokat, dokumentálni, hogy a birodalom fontosnak tartja az angol-német jó­viszonyt, semmi több. Ribbentrop angol szak­értő, mindenekelőtt Londonban kell letennie a nagy vizsgát. Addig eltávolították Berlinből is, nehogy zavarja a német-olasz kibontakozást s talán túlzottan képviselje az angolbarát érdeke­ket, 'hiszen egyelőre nem biztos, vájjon Anglia hajlandö-e bekapcsolódni a Wilhelmstrasse vi­lágpolitikai tervébe, a szovjetellenes koncep­cióba. Ha Ribbentrop megfelelő bizonyítékok­kal tér majd vissza Londonból, akkor nyitva áll előtte a magasba vezető ut, — de akkor an­golbarátsága amugyis összeegyeztethető lesz már az időközben megszilárdult német-olasz barátsággal. így gondolják Berlinben, meglát­juk, igazolja-e .az idő a német elképzeléseket. ~ _____________

Next

/
Oldalképek
Tartalom