Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-11 / 182. (4031.) szám
1936 augusztus 11, kedd. <PI«GAlMAGtARHlRLAR 3 Csík J-vwm élete legszebb és legjobb küzdelmét vívta, az olimpián s éppen ez az, ami örömet okoz nekünk. A magyarok szépen szerepeltek Berlinben — hiszen éppen tegnap három aranyérmet hódítottak, — de a könnyű atlétikában gyakran mégis csalódást keltettek. Elismerjük, hogy a kis közép- európai nemzet fiai nem mérkőzhetnek, tegyük fel az amerikaiakkal, ahol az atlétika kultusz, szinte vallás, (talán még inkább az, mint Hellaszban volt) s ahol évente több pénzt fordítanak sportnevelésre és sportrendezésekre, mint amennyi az egész magyar költségvetés, elismerjük, hogy a százmilliós japánokkal, vagy a finn csodanemzettel sem mérkőzhetnek s elég megnyugtatásunkra, hogy ugyanúgy, sőt jobban szerepeltek a könnyű atlétikában, mint a nagy Franciaország, vagy a többi közép- és keleteurópai nép együttvéve, ’— de mégis kissé elszomorít, hogy a magyar fiuk a versenyeken sohasem adják ki azt, amit otthon tudnak. Rosszul küzdenek. Idegesek. Nem „koncentrálnak“ eléggé. Teljesítményeik jóval álul maradnak papir fór lilájukon, holott a legtöbb más bajnok éppen a világküzdelem hevében tudja magából a legtöbbet kipréselni, s igy születik meg minduntalan az uj és uj olimpiai vagy világrekord. — Csak Csik rendelkezett a küzdésnek ama páratlan tehetségével, hogy a kellő pillanatban és a kellő helyen a legtöbbet adja, amit tud. Ritkán úszott oly jól, mint vasárnap, soha nem volt ennyire biztos. Nem kedv- telenitették el az amerikaiak vagy a japánok félelmetes eredményei, nem legyintett előre lemondóan, mint a magyarok máskor szokták, ha látják ellenfeleik formáját, hanem belement a küzdelembe s érezte, hogy az akarat és a tisztességes felkészülés a küzdelemben több, mint a papírforma. Tiz évig várt a magyar sportvilág erre a pillanatra. Bárány ideje óta tudnak úszni a magyarok, tudnak úgy mint az amerikai cápák vagy a japán gyöngyhalászok. A hosszú felkészülés, a tradíció most végre megteremtette gyümölcsét s magyar lett a győztes a berlini olimpia egyik legkomolyabb diszciplínájában. A berlini olimpiát a színesek olimpiájának nevezhetnék, sőt a „fekete olimpiának'1, mert a négerek s mellettük a japánok tettekkel bizonyították, hogy a színes faj előtörésének elmélete fizikailag is igaz s a színesek több fürgeséget hoznak izmaikban, mint a fehérek. (Amerika a 4X100-as stafétát például azért vesztette el, mert fehér futókat állított az angolok ellen s nem feketéket). — Nos, Csik Ferenc elragadta a színesektől, a japán csodáktól az egyik legértékesebb pálmát s megtörte az elmúlt olimpiák óta megerősödött hitet, hogy gyorsan úszni csak a japánok s legfeljebb az amerikaiak, esetleg a németek hídnak. A százméteres gyorsuszás győzelme csaknem egyértékü a százméteres gyorsfutással, a magyarok méltán Örülhetnek. Az aranyérmet nem „mellékes“ számért kapták, olyanért, amely garmadával van minden olimpián s amilyeneket a németek most sűrűn illesztettek a programba, mert — mint egy németellenes német lap rosszakaratuan irta — igy akartak maguknak a négerek mellett sikereket biztosítani. (Számításuk egyébként nem vált be, mert a „biztos“ német számok közül kettőben a csehszlovákok győztek.) Az úszás és az atlétika ma a hivatalos értékelés szerint is az olimpia fénypontját jelenti. — A tegnapi vasárnap diadalmas emlék marad a inagyav sport történetében. Három arany-' érem, közülük egyik a női magasugrás, magában véve is komoly és értékes trófea, a másik pedig a százméteres gyorsuszás, egyenesen világszám és világszenzáció, — most már elégedetten térhet vissza a magyar csapat Berlinből, az óriások küzdőteréről. Károly király tegnap megnyitotta a tianaf nemzetközi cserkésztábort Bukarest, augusztas 10. Vasáirmaip üininiepi keire beik között nyitották meg a tianai memzieit- közi ceeirtkészitáiboirt. Károly kiirály Miklós herceg és Taibaire&cu minisztereInök kíséretéiben már reggel 10 órakor érkezett meg a táborozás szán- helyére. A király a cserkészeik és a közönség sorfala között vonult a számlára fenntartott díszsátor elé. Utján a cserkészek lelkesen tim- mepeiltéik. A király közvetlenül, nyájasan viszonozta az üdvözléseket. A király kíséretében voltak amaz államok követei is, amelyek a táborozáson résztvesznek, igy ‘az ünnepségen jelen volt Bárdossy magyar köveit is. A király a díszsátor előtt fogadta az egyes áilamiokibeli cserkészküldöttségeik vezetőit s velük hosszasam elbeszélgetett. Majd a csehszlovák cserkészcsapat díszes müvti vadászpuskáit és vadásztőrt nyújtott át a királynak e Miklós hercegnek az ezüst szarvas c&erkészkiitüínite bést adta át. Délben diszobád volt, majd délután három órakor a király megnyitotta a táborozást. Ab időjárás nagyon kedvezőtlen volt, egész napon át esett. Különös angol kezdeményezés A tangeri semleges bizottság Frahco pártján Érvényes a felkelőktől kiadott útlevél ■ Alfonz exkírály romantikus utazása Marienőadtól Bézsig ■■ Kommunista nyomás León Blumra Tanger, augusztus 10. A tangeri nemzetközi I mindig lakni szokott. Az exkirály valószínűleg ellenőrző bizottság tegnapi ülésén a következő- egy-két napig Béesben marad, majd folytatja pókban a kommunisták ki akarták erőszakolni, két határozta el: 1. A spanyol hadihajókat felszólítják, hogy ne térjenek vissza a semleges kikötőbe. 2. Az egyenruhát nem viselő spanyol tiszteknek és hivatalnokoknak megengedik, hogy Tangerbe jöjjenek, 3. Érvényesnek ismerik el azokat az útleveleket, amelyeket Spanyol-Marokkó jelenlegi urai állítottak ki. Estig valamennyi spanyol hajó elhagyta Tangert. A francia baloldali lapokat rendkívül felháborította az angol befolyás alatt álló tangeri bizottság határozata. A legális spanyol kormánynak jogában áll, hogy Tangerbe hajókat küldjön. A Populaire szerint nemzetközi botrányt jelent, hogy a tangeri semleges bizottság Franco tábornok útleveleit érvényesnek ismerte el. Tanger kikötőjébe egyébként ma befutott az Alsedo nevű spanyol kormány-torpedóüldöző. Megjelenése nagy izgalmat keltett, mert ellentétben áll a bizottság határozataival. Miután azonban a hajó parancsnoka kijelentette, hogy géphiba miatt jött a kikötőbe és rövidesen elhagyja azt, a kedélyek megnyugodtak és a semleges bizottság nem tett diplomáciai lépéseket az incidens tisztázására. Alfonz u!ja Becs, augusztus 10. Tegnap este Alfonz exkirály az osztrák fővárosba érkezett. Kíséretében titkára és két szolgája utazott. Alfonz abban a ringstrassei szállodában szállt meg, ahol útját Pörtschach felé. Ott akar lenni fia halálának évfordulóján. (Mint ismeretes, Alfonz fia Pörtschach mellett egy autószerencsétlenség áldozata lett.) Alfonz exkirály meglátogatta Blanka Habsburg főhercegnőt, akinek leánya néhány nap előtt menekült el Spanyolországból. Az exkirály két futára állítólag Berlinbe utazott, Alfonz exkirály eredetileg csehszlovák területen akart Ausztriáig utazni, de amikor Kö- nigswartbap megtudta, hogy a lakosság egy része ellenséges magatartást tanúsít ellene, Ma- rienbadból titokban a közeli német határhoz utazott és német területen ment Bécsbe. A határig a marienbadi államügyészség két titkos- rendőre kisérte el. Az Éger melletti Mühlbach községnél az exkirály átlépte a német-csehszlovák határt. A francia szélsőbal a kormány elüen Páris, augusztus 10. Franciaország elégtétellel vette tudomásul, hogy a világ közvéleménye mindenütt kedvezően fogadta a francia benem- avatkozási javaslatot és a hatalmak hajlandók garantálni a semlegességet a spanyol eseményekkel kapcsolatban. Kormánykörökben különösen Anglia magatartásának örülnek, mert Anglia fenntartás nélkül csatlakozott a francia felfogáshoz, A szocialisták és különösen a kommunisták azonban nem titkolják, hogy nincsenek megelégedve azzal a támogatással, amelyben a kormány Spanyolországot részesíti. Az elmúlt nahogy León Blum kormánya támogassa a madridi kormányt, de a miniszterelnök visszaverte támadásukat. Amikor León Blum vasárnap megjelent a Saint Cloud-i békeünnepen, a jelenlévők az intermacionáié eléneklésével üdvözölték és azt követelték, hogy segítse meg a madridi kormányt. Az elfelejteti Géni A spanyol kérdés rendezésénél senki nem fordul a népszövetséghez Mintha nem létezne a nemzetközi institúció • Magántárgyalások minden vonalon Franciaország Genf nélkül szervezi a semlegességi konvenciói ■» Az abesszin kudarc első diplomáciai következménye ■ Páris, augusztus 10. (MTP). A spanyol polgárháborúval kapcsolatban különös diplomáciai színjáték tanúi lehetünk Európában. A hatalmak tárgyalnak és rendezni óhajtják a spanyolországi benemavatkozás kérdését, de senki nem beszél a népszövetségről, holott Wilson elnök eszméje alapján a genfi institúciót éppen azért szervezték meg, hogy az ilyen esetekben kellő eréllyel lépjen fel és biztosítsa a világ rendjét. Ha háborúkat nem is tud megakadályozni Genf, az ember azt hihetné, hogy legalább lokalizálni tudja a konfliktusokat és a megindult európai tárgyalásokat erélyesen sikerre vezeti. Ezzel szemben ma mintha a népszövetség nem is létezne. Az európai diplomaták úgy ólálkodnak a súlyos spanyol probléma közelében, mint a macska a forró kása' körül, de senki nem folyamodik Genfhez. Pedig a népszövetség alkotmányában elég megfelelő paragrafus van az ilyen esetekre s az egyik cikkely nyíltan kimondja, hogy ha az egyik tagállamban belső zavarok vannak, akkor a népszövetség kötelessége az erjedés kiterjedését és álta- „ lánossá válását meggátolni. Semmi sem jellemzőbb az európai helyzetre, mint az a tény, hogy egyetlen európai ál- lamférfiu sem emlékezik a mai veszedelmes órákban a népszövetség eme rendeltetésére. A ,,nemzetközi fórum" üresen áll és a népek közvetlen tárgyalásokkal óhajtják a problémát megoldani, ugyanúgy, mint a világháború előtti legrosszabb időkben. Félnek Mussolini ügyességétől ... Az eljárásnak szimptomatikus jellege van. Először történt a háború befejezése óta, hogy az európai államférfiak fölöslegesnek tartják a kulissza alkalmazását és nem folyamodnak Genf kényelmes és szinpompás módszeréhez, ha valahol „rendzavarás" történik. Eddig meg volt annak lehetősége, hogy legalább beszéljenek a békéről Genfben s ha az ellentéteket nem is sikerül kiküszöbölni, a döntést ki lehetett tolni és megfelelő „kompromisszumokat" találni a csőd megmagyarázására és az eljárás legalizálására. A spanyol kérdésben senki sem gondol többé elnapolásra, bizottságok alkotására, külön megbeszélésekre, ellenkezőleg ma valamennyi hatalom sürget és éppen Franciaország az, hmely idegesen utasítja vissza a lassú tárgyalásokat, amit Olaszország javasol genfi módszer szerint és gyors döntést kíván. Régebben pedig Franciaország volt a genfi „emberséges1* ügyviteli módszer legőszintébb hive, de amióta Mussolini az olasz-abesszin konfliktus folyamán páratlan ügyességgel bebizonyította, hogy a genfi módszer fonákságait jobban ki tudja használni, mint a franciák és éppen a genfi elnapolási rendszerrel! verte meg diplomáciailag az angolokat és a franciákat, azóta Páris és London óvakodnak a genfi talajon tárgyalni, ahol Mussolini nagyobb és ügyesebo mesternek bizonyult, mint ők. Genf halott? Abesszínia, a szankciók és Danzig hosszú időre kikapcsolták a népszövetséget az európai politikából, amit a spanyol konfliktus napnál világosabban bebizonyít. Genf régóta üres homlokzat volt, de az európai képmutatás szerette használni kulisszáit. Spanyolország már meg sem kísérelte, hogy a népszövetséghez folyamodjék, pedig a madridi kormány megtehette volna, hogy Genfben panaszt tesz az olasz vagy a német beavatkozás ellen. Állítólag Anglia csendes utasítására tartózkodott ettől, mert Anglia eléggé megégette ujját Gent~ ben — és éppen az olaszokkal szemben. Né* CSIK FERENC, a 100 méteres gyorsuszás olimpiai győztese a német Fischer társaságában..
