Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-02 / 175. (4024.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. # R képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Egyes szám ára 1.23 &?, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u I i c e 12, 11. emelet. ® Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • © TELEFON: 3 0 3 -1 1. © © SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHR. JOBBRA - VÁGY BALRA Ma: JAROSS ANDOR Azok a politikai események, melyek kö­rülbelül egy év óta az európai térben di­namikus erővel hatnak, két szélsőség felé sodorják az emberek gondolkodását, nem ok nélkül, mert az európai és világesemé­nyek úgy hatnak, hogy sekélyebb röptű fantázia mellett is a szélső jobb és szélső bal nagy frontjának körvonalat bontakoz­nak ki az esemény teng érből. A világ köz­véleményét alakítani kívánó sajtó is roha­mot fuj, vagy a védekezés taktikai szóára­datával igyekszik igazolni saját szellemi gyermekeit, aszerint, ahogy a jobboldal győzelme vagy a baloldal előretörése ezt megkívánja. De hideg fejjel mérlegelve a történteket is, meg lehet állapítani, hogy olyan titáni erőmérkőzés szinjátékának prelúdiumát fi­gyelhetjük meg, melyre mindenkinek fel kell figyelnie, mert társadalmak, gazdasági és kulturális berendezkedések jövendő sorsa függ a két nagy erő mérkőzésének ered­ményétől. A legutolsó' franciaországi választások eredménye volt az elindítója a mai válság­nak, mert azt közvetlen megelőzően az eu­rópai térben kétségtelen 'helyzeti előnye volt, ha nem is a szélső jobboldalnak, ha­nem a nemzeti erőre támaszkodó társadal­mi rendnek, melynek meg voltak a maga szélsőbb jobboldali, vagy a közép felé intő demokratikus színfoltjai, mig a szélső bal csak Moszkvára és az ibériai félsziget nyugtalan és ezért sohasem sztatikus forra­dalmi elemeire hivatkozhatott. És ekkor jött Léon Blum választási győzelme, mely nem érte váratlanul az európai közvéleményt, de a maga sztrájk-kulisszáival és a máso­dik internacionálé mindenütt felhangzó dia­dallármájával megzavarta az adott egyen­súlyi helyzetet. Érdekes volt megfigyelni, hogy Léon Blum győzelmének milyen sajtóvisszhangja támadt és van ma is. A szélsőbal üdvözölte Blumban a francia kommunizmus öntudat­lan szálláscsinálóját, a második internacio­nálé a maga emberét, a polgári demokrácia, mely még ma is sokhelyütt csak kávéházi szociálradikalizmus, a fasizmus ellenségét, a szélső jobboldal pedig az ő győzelmében látta megnyílni a kaput a majdani jobbol­dali francia forradalomra, melynek a tüzke- resztesek csak szerény előhírnökei lehettek, így tudott szélső jobbtól szélső balig min­denki örülni a „burzsuj" szocialista válasz­tási győzelmének. Választási eszközét: a „népfront“-ot utánozni .kívánták ott, ahol a szociáldemokrácia hadállásait még nem zúzta szét a nemzeti gondolat, az árnyéká­ban szépen sudárba szökkenő francia kom­munista párt pedig a harmadik internacio nálé félárbócra engedett lobogóját ujbó megmutatta a világnak. Így lett Blum szándékosan vagy akarat lanul elindítója egy folyamatnak, mely m; Spanyolországban a polgárháború lángjá szinte eddig nem látott szenvedéllyel éleszti A két nagy front ma az ibériai félszigetei tart főpróbát s nyomában feldúlt kolosto lük, rombadöntött városok, égő templo mok és holtak ezrei adnak képet egy na gyobb és még félelmetesebb lehetőségről. A csehszlovákiai lapok nagyrészében di vat lett Blumért és a mai spanyol korrná nyert sikraszállni, egyrészt, mert sokai bennük a demokrácia bajnokait látják másrészt tekintettel vannak a köztársaság és Szovjetoroszország viszonyára, ami a csehszlovák polgárt is arra indítja, hogy társadalmi elveit félretéve örömét lelje a vörös zászló győzelmében. A magyarnyelvű Pár is, augusztus 1. A kamara nagy kül­politikai vitája, amelyen Delbos külügymi­niszter vázolta Franciaország álláspontját az európai helyzettel kapcsolatban, a késő osza­kai órákig tartott és csak háromnegyed egy­kor ért véget. A vita után a kamara 379 sza­vazattal 200-zal szemben bizalmat szavazott a francia baloldali kormánynak. A külügyminiszter expozéjában mindenek­előtt az angol—francia viszonyról nyilat­kozott. — Még mindig érvényben van az az angol ígéret, hogy támadás esetén segítséget nyújt a megtámadott Franciaországnak. Ezt az an­gol—francia megállapodást Edén az alsóház legutóbbi ülésén újból ünnepélyesen meg­erősítette. Franciaország egyetlen jogáról sem mond le, de hajlandó mindent elkövetni az ertrópai feszültség enyhítésére és az általános európai megoldás előmozdítására. Nem he­lyesli azonban egy-két hatalom ama törek­vését, hogy külön megállapodásokat kössön, nem helyesli az izolálást a különleges érde­kek koalícióit, mert az ilyen módszer inkább kártékony, mint hasznos. A francia politika főcélja, hogy megakadályozza Európa két ellentétes blokkra való bomlását, mert az ilyen kibontakozás észszerütlen és veszélyes volna. Franciaország elutasítja azokat a ter­veket, amelyek a fasizmus ellen, vagy mellett, vagy pedig a bolsevizmus ellen, vagy mellett hirdetnek keresztes hadjáratot. Franciaország nem akar más népek belpolitikájába be avatkozni. Békét akar minden állammal akármilyen kormányról van szó. Francia ország kitart a regionális szerződések rend szere mellett, hogy ezzel is előmozdítsa i kollektív biztonság megszervezését. Az euró pai viszonyok szabályozásáról mindenekelőt szorgos diplomáciai előkészületre van sziik ség és egy olyan paktumra, amely helyette siteni tudja a locarnói szerződést. A nagy Eocarnói konferencia megtartása biztosítva van A külügyminiszter ezután a londoni konfe renciáról nyilatkozott. A konferencia szerint* nem a locarnói hatalmak direktóriuma volt é< a küszöbön álló kiszélesített konferencia sen lesz direktórium-jellegii. A kis nemzeteknek! alkalmat adnak, hogy kifejezésre juttassák véleményüket. Delbos a kamara nagy tetszése mellett be­jelentette, hogy Olaszország és Németország elfogadták a locarnói konferenciától kapott meghívást és hajlandók az őszre tervezett kibővített öthatalmi locarnói konferencián részt venni. Ezzel a nagy locarnói konferen­cia megtartása biztosítva van. Franciaország senkitől semmit nem követel. Helytelen az­zal vádolni a francia diplomáciát, hogy a pá­risi kormány nem hajlandó Németországgal közvetlenül tárgyalni. A francia—német ellentét az oka mindannak a bajnak, amely­ben Európa szenved. Euróoa megnyugtatása — De Franciaország jól tudja — folytat­ta a külügyminiszter —, hogy nem csupán a nyugateurópai feszültség enyhítéséről van szó, hanem egész Európa megnyugtatásá­ról. A nézeteltérések nem áthidalhatatlanok. A kölcsönös érdek azt követeli, hogy Né­metország és Franciaország a többi euró­pai nép jelenlétében tárgyaljon. Delbos ezután a legújabb osztrák-ném^t megállapodásról beszélt. A megállapodás szerinte bizonyos fokig normalizálja a két állam viszonyát és nem lehetetlen, hogy a jövőben újból megkezdődhetnek a dunai paktum megkötésére irányuló tárgyalások. A fegyverszállítások A külügyminiszter ezután a spanyol ese­mények taglalására tért át. A madridi kor­mány szabályos parlamenti kormány, mely­nek legalitását senki kétségbe nem vonhat­ja. Ezenkívül a madridi kormány Francia- ország barátja és Franciaország sokra ér­tékeli ezt a barátságot. A külügyminiszter visszautasítja azokat a híreket, hogy Fran­ciaország nem tartotta tiszteletben a be nem avatkozás alapelveit és fegyvert és lőszert szállított a madridi kormánynak. — Megtehettük volna, hogy fegyvert szállítunk, anélkül, hogy a nemzetközi Jo­got megsértettük volna, mert szabályos l^ai számunk a Képes Héttel 24oMal — Ara 2 - u fem rí 3 1 XV. évf. 175. (4024) szám ® Wasántag? ® 1936 augusztus 2 J'VVOYARHIUMB j kormánylap például odáig megy, hogy tár-1 gyilagos szemlélet helyett egyik cikkében! felszólítja a csehszlovák kormányt és köz­véleményt, hogy a demokráciának nálunk is sújtó erővé kell átalakulnia, mely ,.le­gyen olyan kegyetlen és 'kérlelhetetlen,! mint a zsarnokság rosszakarata". Meg kell állapítanom, hogy nálunk divat! jlett régóta a „demokrácia" szóval mindent| ■ fedni, amit egyik vagy másik párt vagya frakció a maga érdekében tenni akart, ami­nek azonban a közérdekhez alig volt vala­mi köze s legtöbbször ennek a görög szónak az értelmével is logikai ellentétben állott. De tisztán kell látnunk és hogy tisztán lássunk, visszafelé kell forgatnunk az ese­mények filmtekercsét. A világháború nyo­mán társadalmi forradalmak tüze perzselt fel Oroszországban és a volt központi ha­talmak államaiban mindent, amit az ellen­A iremcta kütügyminiszíer expozéja Delbos nyilatkozik az európai megbékiilés előfeltételeiről „a nyugati feszültség enyhülése nem elegendő'* ■« fi feöiveilen német- francia tárgyalások kérdése ■ ■ Az őszi öthatalmi értekezlet kilátásai Franciaország nem száUii iegyverí Spanyolországba parlamenti kormány uralkodik Madridban és annak szabad fegyvert szállítani, (Delbos e szavait a baloldal élénk helyesléssel vette tudomásul.) Sok elvi és emberi szempont­ból azonban nem akartuk, hogy ezt a ba­rátságos segítséget mások arra használják föl, hogy az ellenpártot támogassák és ez­zel megnehezítsék a küszöbön álló locarnói konferenciát. Éppen ezért nem szállítottunk fegyvert a madridi kormánynak. lémet ágensek Seansralerszáshan! A vita folyamán Dommange jobboldali képviselő kérdést intézett a külügyminisz­terhez és megtudakolta, hogy mi igaz abból1 a hírből, hogy a spanyol kormány francia repülőgépeket rendelt. Delbos nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a kormány nem szállí­tott fegyvert vagy repülőgépet Spanyolor­szágnak. Taittinger képviselő azt követelte, hogy a kormány honosítsa vissza a Spa­nyolországban élő franciákat. A külügymi­niszter szerint a mai minisztertanács foglal­kozik már e kérdéssel. A spanyol kormány egyébként rendkívül lojálisnak mutatkozott a Spanyolországban élő franciák hazaszál­lításánál. A vita végén Vaiílant-Coutuxier kommu­nista képviselő beszélt, aki a napokban tért vissza Spanyolországból és vázolta az otta­ni helyzetet. A képviselő szerint a felkelők között sok német ügynök dolgozik. Francia minisztertanács Páris, augusztus 1. Szombaton délelőtt a köztársasági elnök elnökletével a miniszter- tanács ülést tartott és foglalkozott a spa­nyol helyzettel, valamint annak nemzet­közi visszhangjával. A nemzetközi rend­szabályok foganatosítását is megbeszélték. Illetékes francia körök szerint a francia kormány egyelőre nem kezdeményezi a nemzetközi konferencia összehívását a tar^ geri statútum garantálására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom