Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-02 / 149. (3998.) szám

4 Magyar folyóiratok júniusa IV. Budapest, junius végén. (Budapesti szerkesz­tőségünktől.) A „Láthatár", ez a Csuka Zol­tán és Kántor József szerkesztésében Budapes­ten megjelenő „kisebbségi kulturszemle" júniusi, könyvnapi számában uj munkaprogram megva­lósítását tűzi ki. Minden szám megszerkeszté­sénél egy-egy vezérgondolatot kíván maga elé tűzni és ehhez a gondolathoz alkalmazza az il­lető szám anyagát. Gondolatkörei a magyar szórványok élete, a kisebbségi magyar nemzet­részek gazdasági és szövetkezeti élete, a ki­sebbségi magyar ifjúság, oktatásügy és népne­velés, képzőművészet, zene, színjátszás, a kisebb­ségi magyar tudomány és magyar kisebbség­tudomány, a középeurópai rádió és a magyar kisebbségek egyéb problémáiból alakulnak. A Jugoszláviából Budapesten telepedett Csuka Zoltán kisebbségi kulturszemléje immár ne­gyedik éve végzi derekas munkáját, amelynek sok jelentős állomása és eredménye van. így például a júniusi könyvnapok alkalmával dr. Faluhelyi Ferenc pécsi egyetemi tanár vezeté­sével sikerült kisebbségi ankétot is tartott. A júniusi szám szépirodalmi részét Szirmai Ká­roly „Vihar a Dunán" című elbeszélése teszi. Szirmai a jugoszláviai magyarság egyik legki­tűnőbb írója, aki Szenteleky Kornél halála után vette át a vezető szerepet. A becsei Magyar Népkör a jugoszláviai magyarság legnagyobb kitüntetésével, az irodalmi ezüstkoszoruval aján­dékozta meg. A magyar kisebbségi szolidaritás céljait szolgálná, ha Szirmai írásait a szloven- szkói magyarság is megismerné. Kende Ferenc, a jugoszláviai Kalangyának Szirmaival együtt társszerkesztője, „Magyar szellem—kisebbségi szellem" dmen értekezik és bár főleg a jugo­szláviai magyarság problematikája lebeg szeme előtt, cikke a szlovenszkói magyarság néző­pontjából is érdekes és hasznosítható. Azokat a tényezőket, amelyek a kisebbségi szellem jel­legzetességét alkotják, három pontba foglalja össze: 1. A modern szervezés megtanulása és alkalmazása. 2. Az egyéni képességek és telje­sítmények legmagasabb szintre való hozása és 3. Társadalmilag gazdasági, önsegélyezési, nép­jóléti, kulturális és politikai területeken szigo­rúan egységes szervezetekbe való tömörülés, il­letve érdekképviseletek alkotása. — Dr. Schnei- der Béla, a pécsi egyetemi kisebbségi intézetet ismerteti. A pécsi egyetem jog- és államtudomá­nyi karának kebelében létesült intézet 1934-ben rendszeresen megkezdte tevékenységét. Kis könyvtárat fejlesztett, beszerezte a nyugati ál­lamok és az utódállamok napilapjait és megindí­totta a sajtóadatgyüjtést, összeállította az utód­államok pontos sajtókataszterét s a feldolgozott tárgykörök értékesebb eredményeit kiadvány- sorozatban publikálja. — yf — az Olaszor­szágban élő magyarság helzetét ismerteti, mig Kokas Márton az ausztriai magyarságról ir cikket. Gergely Flóra Berde Máriával folyta­tott beszélgetését közli. Mezei Gábor „Szloven­szkói irók Budapesten" cimü Írásában a Fran- klin-társulat kiadásában megjelent sorozattal kap­csolatban kifejti, hogy ez a sorozat mindeneset­re alkalmas arra, hogy a „pesti romanticizmus" a valóság szemüvegén át szemlélje Szlovenszkó igazi lelki habitusát. Behatóan foglalkozik Szvatkó Pálnak a prózai antológiához Írott ta­nulmányával. A gazdag könyvszemle rovatban találjuk Kántor József bírálatát Darkó István „Égő csipkebokor" cimü regényéről. Darkó népi iró. Kevesen ismerik úgy a népüket, mint ő s még kevesebben tudnak írni róla igy,.— eny- nyi ízzel, meglátással, földszeretettel. Minden szavának sajátos ize van" — állapítja meg bí­rálatában. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyó­irata, az „Irodalomtörténet", melyet Pintér Je­nő, a kiváló irodalomtörténész szerkeszt, II. kö­tetében két érdekes tanulmányt hoz. Perényi József Tardos Viktor (1866—1927) drámai költészetét ismerteti és méltatja. Tardos mint kiváló freskómüvész szerzett nagy nevet művé­szi körökben, ö festette a prágai nemzeti szín­ház nagy freskóját is, azt a menyezetképet, amely a vigság diadalmenetét ábrázolja. Mint drámairó, 1903-ban debütált a budapesti Nem­zeti Színházban „Néró anyja" cimü tragédiá­jával és megérdemelt nagy sikert aratott. Taní­tómestere Shakespeare. Jellemrajzoló tehetsége egészen kivételes. György barát cimü tragédiá­ja akadémiai pályadijat nyert. Ez a darab a ti­tokzatos magyar politikus jellemének mély köl­tői feldolgozása. Apák cimü drámáját a Magyar Színház elfogadta, de előadásra nem tűzhette. A magyar drámairás egyik legérdekesebb kísér­lete ez a darab. Fest Sándor „Angol irodalmi hatások a Tar Lőrinc mondában" cimü dolgo­zatában a népszerű monda vándorlásának ál­lomásait állapítja meg. A kinduló pont Mande- viile híres utazási regénye. Kis közlemények, bí­rálatok, gazdag folyóiratszemle és figyelő rovat egészítik ki a lap anyagát. Pannonhalmi Szemle. A tudós pannonhalmi szerzetesek „a magyar katolikus kultúra szolgála­tára és a bencés szellem fejlesztésére" immár tizenegyedik éve adják ki magas színvonalú szemléjüket, amely évenként öt alkalommal je­lenik meg. Az előttünk fekvő 2. számban Mérei Kálmán ir pedagógiai értékű tanulmányt „Lelki készségek fejlesztése a gyermekben" cimen. Mivel gyakorlati kérdésről van szó, nem teo- retizál, nanem a gyakorlati pedagógus biztos kezével ismerteti a gyermek egyes lelki készsé­geit: a köteles.ségtudást, engedelmességet, igaz­mondást, vallássosságot, akaraterőt, jellemet és 1936 ju.lios 2, csütörtök* Külön idegenforgalmi rendőrség fog a Magyarországba látogató külföldieknek szolgálátára állani Budapest, július 1. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Igen érdekes terv végrehajtásán fáradozik a magyar bel­ügyminisztérium. Rövidesen meg akarják szervezni Magyarországon az idegenforgalmi rendőrséget. A hatóságoknak az az elgondo­lásuk, hogy kitűnő nyelvtudású tisztikar, detektivtestület és rendőrlegénység álljon a külföldiek rendelkezésére. Az idegenforgalmi rendőrség feladata — a terv szerint — soron kívül intézkedni minden, az idegent érintő ügyiben: gondoskodni fog a vizűm meghosz- szabibi fásáról, segíteni fog valutakérdésekben, sürgönyügy elében, stb., egyszóval minden praktikus dologban gyorsan útbaigazítást fog adni a Magyarországra látogató idegenek­nek. Ezzel kapcsolatban föl fogják állítani a külföldiek első bejelentő hivatalát is Buda­pesten és ha egy külföldi jelentkezik a ma­gyar fővárosban és tudni akarja, hogy vala­melyik honfitársa hol lakik, akkor az idegen- forgalmi rendőrségtől akár telefonon is meg­kapja azonnal a választ. A szállodákban min­den szobában panasznapok lesznek, amelyre a vendég feljegyzi észrevételeit s ezek a la­pok 24 órán belül már az idegenforgalmi rendőrségen lesznek és szükség esetén rög­tön megindul a vizsgálat. Hatodszor is megtagadta az iskolaügyi miniszter a munkácsi magyar gimnázium létesítését Munkács, julius 1. (Saját tudósítónktól). 1919 szeptember 11-én szüntették meg Munkácson a gimnáziumban a magyar tannyelvű osztályo­kat és a magyar tannyelvű tanítást. 1919 ok­tóber havában néhai dr. Gergely Albert városi főügyész kezdeményezésére Munkács város 16.000 lakosának sajátkezű aláirásos kérvényével kérte Hennoque tábornoktól, Kár­pátalja katonai parancsnokától és a csehszlovák iskolaügyi minisztériumtól azt, hogy Munká­cson biztosítsák továbbra is a magyar tannyel­vű gimnáziumi oktatást. Mivel a kérelmet el­utasították, 1920 márciusában ismét tizenötezer aláírással kérte Munkács közönsége és a város vezetősé­ge a magyar tannyelvű gimnáziumi oktatás új­ból való bevezetését. Ezt a kérelmet is elutasí­tó tták. Azóta Munkács város újból és újból megis­mételte kérelmét az iskolaügyi minisztérium­nál. 1932-ben a város tanácsa és képviselőtestüle­te újabb egyhangú határozattal — tehát az összes csehszlovák pártok hozzájárulásával is — a kinevezett polgármester vezetése alatt háromtagú küldöttséget küldött Prágába dr. Dérer akkori iskolaügyi miniszterhez a mun­kácsi magyar párhuzamos osztályok engedé­lyezése érdekében, A miniszter megígérte a kérelem támogatását, de az engedély nem jött meg, 1934-ben dr. Benes mint külügyminiszter Munkácson járt, fogadta a magyar tannyelvű párhuzamos gimnáziumi osztályt létesíteni kí­vánó szülők küldöttségét. A küldöttségnek jó­akaratuan megígérte a kérés támogatását és felhatalmaz­ta a küldöttséget, hogy a kérelem teljesitteté- se érdekében, ha kell, közvetlenül fordulja­nak hozzá Prágában. Beadták ismét a kérvényt, az iskolaügyi mi­nisztérium azonban ismét elutasította, ezúttal egyetlen szó indokolás nélkül. 1936 januárjában a szülők uja'bb kérvényt adtak be. A kérvényben hivatkoztak arra, hogy Munkácson a hivatalos népszámlálás szerint is 20 százaléknál erősebb magyar kisebbség lakik, hogy évről-évre legalább hatvanan jelentkeznek a magyar tagozat első osztályába. A magyar tagozat létesítésének sincsenek nagyobb akadá­lyai, az intézetnél magánál van elegendő ma­gyar tanerő s Munkács városa a legmesszebb­menő áldozatokra kész a magyar tagozat léte­sítése érdekében. Arra is rámutattak, hogy a városi csehszlovák pártok is egyhangúlag az intézet létesítése mellett szavaztak. A szülők a kérvényt felküldték a köztársasági elnökhöz, hogy az ő támogatását is újból meg­nyerjék. A kérvény benyújtói azt a biztatást kapták, hogy a köztársaság elnöke valószínűleg párto'lóla-g, kedvező ajánlással teszi át a kér­vényt az iskolaügyi miniszterhez. E napokban érkezett vissza az iskolaügyi mi­nisztérium válasza. A minisztérium a kérvényt, sajnos, immár ha­todszor visszautasította. A szülők körében a döntés érthető lehangoltsá- got keltett. Kéjgyitkosság áldozata tett Liszt Ferenc burgenlandi távoli rokona Győr. julius 1. Borzalmas kéj gyilkosságot fedeztek fel a (burgenlandi Felsőőr község­ben. A faluban magánosán lakó Liszt Klára ötvenkilenc esztendős, jómódú minőt, aki Liszt Ferenc családjával távoli rokonságban volt, ma a reggeli órákban a tejesember az udvaron nagy vér tócsában fekve holtan találta. A döbbenetes leletről azonnal jelentést tett a osendőrségen, ahonnét kiszálltak a (hely­színre a vizsgálóbíróval és a hatósági orvos­sal együtt. Az orvos megállapítása szerint a vakmerő gyilkos késsel hátulról agyon­szurta a szerencsétlen asszonyt, előbb azon­ban súlyosan ütlegelte és merényletet kö­vetett el ellene. A lakás vad dulakodás képét mutatta. A vizsgálóbizottság kiderítette, liogy a merény­lő valószínűleg még előző nap az ablakon (be­mászott a lakásba, mialatt az idős asszony a kertben foglalatoskodott. A merénylő a háló­szoba szekrényében bujt el. Élj szaka kimá­szott rejtekhelyéről, rá támadt az asszonyra s vad dulakodás közben az udvarra cipelte szerencsétlen áldozatát és ott i] edöfte. A csendőri nyomozás hamarosan meg­állapította, hogy a gyilkos merénylő Guba foglalkozik ezen készségek fejlesztésének mód­jával. Szalay Jeromos Mme Jeanne Ancelet Hustache-nak, a modern francia katolikus iro­dalom eme jellegzetes alakjának életét és iro­dalmi működését ismerteti és méltatja. Csóka Lajos Bessenyei Györgynek a bécsi udvarral való viszonyát ismerteti gazdag forrástanulmány alapján. A Figyelőben Kelemen Krizosztom fő­apát a falu nevelésének problémájáról ir, Vanyó Tihamér pedig ,A fasizmus és hitle- rizmus" cimü tanulmányában két újabban meg­jelent értékes magyar könyvnek, Kovrig Béla és Horner Miklós müveinek ismertetését adja. A II. évfolyamát járó Magyar Női Szemle, amelyet dr. Magyary Zoltánná szerkeszt, a dip­lomás nők lapja. Legújabb, 4—5. számában ér­tékes tanulmány szól Wohl Jankáról és Stefá­niáról, a 19. századbeli magyar nőmozgalom e két kiemelkedő vezéralakjáról. A több folytatá­sos tanulmányt Rézler Ilona Írja. Csapody Ve­ra, aki két évvel ezelőtt Jávorka Sándorral nagyértékü tudományos munkát adott ki a ma­gyar flóráról, kedves tanulmányt ir a magyar flóra tájképszineiről. Pálfy Ilona Molnár Olga kitűnő statisztikai munkája alapján azzal a kér­déssel foglalkozik, hogy mennyi a női munkaerő Budapesten? Budapesten 218.000 nő tekintendő ellátatlannak, vagyis az összes női néüesség 40, Budapest összlakosságának 22 százaléka. Föl- dessyné Hermán Lula zenetarnárnő és zongora­művésznő, akit Szlovenszkón is ismernek és be­csülnek, ,Hangképzés a zongorán" cimen zene­technikai ismertetést ad. Bíró Izabella a szó­tárkészítés uj módiáról értekezik okosan, nagy felkészültséggel. SPEKTATOR. Ferenc 28 esztendős munkás vált s valószí­nűleg ittas állapotban lopózott he a háló­szobába. A gyilkost ma a község határában elfogták s letartóztatták. Egyelőre csak annyit ismert be, hogy tényleg bement Liszt Klára lakásába s elbújt a szek­rényben, de a továbbiakról semmit sem akar tudni. Hat hónapi börtönre ítélték el Valló kommunista képviselőt Kassa, julius 1. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Érdekes xendtörvényesT ügyet tárgyalt a kassai kerületi bíróság dr. Roth-tanácsa. Vádlottként Valló József kommunista szerepelt, akit kétrendbeli bűn- cselekményre való felbujtással és hatóság elleni erőszakkal vádoltak. A vádirat szerint 1932-ben száztagú kommunista tömeg vo­nult fel Valló vezetésével a kassai Malom- uccán. Három detektív a tüntetők közül elő akarta állítani a leghangosabbakat, de Val­ló utasítására a munkások a detektivekre támadtak. A bűncselekményre való felbuj- tás vétségét pedig azzal követte el Valló, hogy lázitó tartalmú röpiratokat adott át Mózes Sándornak terjesztés céljából. Egy- izben már tárgyalták az ügyet, de akkor a bizonyítás ikiegészitése céljából a tárgyalást elnapolták. A bíróság kihallgatta Tomásek rendőrbiztost és Baar detektívet, akit a munkástömeg bántalmazott. Mindketten azt vallották, hogy Valló buzdította a tömeget az ellenállásra. Kihallgatták Mózes Sándort is, aki kijelentette, hogy a röplapokat nem Vallótól kapta. A bíróság végül bűncselek­ményre való felbujtás címén ítélte el Vallót hathónapi börtönre és 500 korona pénzbír­ságra. Életbelépett Oroszországban a magzatelhajtást tilalom Moszkva, julius 1. Most hozták nyilvánosság­ra a szovjetunió központi végrehajtó bizottsá­gának és a népbiztosok tanácsának határozatát, amely elsősorban a magzatelhajtással foglalko­zik. Az eddigi szabadság e téren megszűnt és a törvényes korlátozások hasonlóak azokhoz, amelyek a legtöbb európai államban érvénye­sek. A szovjethatóságokat a számtalan vissza­élés és aviszonyok elfajulása késztette arra, hogy e tekintetben visszatérjenek a normális büntető szankciókhoz. Az eddigi hírek szerint csakis or­vosi bizottság véleménye alapján hajtható vég­re terhes asszonyoknál a műtéti beavatkozás. A régi helyzetben megtörtént, hogy egy-egy nő évente hat-nyolc ízben esett keresztül ilyen műtéten és ezt a lehetetlen állapotot akarja megszüntetni, egyben a népesedés fokozását akarja előmozdítani az uj intézkedés. A kiadott rendelet ezenkívül a gyermekágyas anyák foko­zott támogatásáról szól, továbbá arról, hogy a sokgyermekes családok külön állami támoga­tásban fognak részesülni, a szülészeti otthono­kat szaporítani fogják és újabb napközi ottho­nokat és kisdedóvókat állítanak fel. Megszigo­rítják a büntetést is, amelyet a tartásdij nemfi­zetése esetén szabnak ki a gyerek apjára. De a válás megszigorításával is foglalkozik az uj ren­delet, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Oroszország visszatérjen a polgári erkölcs út­jára. Törvényerőre emelkedett a francia kormány ligafe'oszlató rendeleté Páris, julius 1. A kamarában szavazás alá bocsátották a kormány rendeletét, amivel León Blum elrendelte a jobboldali szerveze­tek feloszlatását. A javaslatot 375 szóval 192 elleniéiben elfogadták. S ezzel a ligafe'loszlatá- si rendelkezés törvényerőre emelkedett. — A TÖRVÉNYTÁR HIVATALOS MAGYAR FORDÍTÁSÁNAK 1936. évi 6. füzete most jelent, meg a következő tartalommal: 20. Rendelet, a zsír vámtételeinek átmeneti leszállításáról. — 21. Ren­delet a. helyi önkormányzat körében való pénz­ügyi intézkedésekről szóló törvény alapján szer­vezett segélyalap kuratóriumának szervezetéről és ügyviteléről. — 22. Rendelet, némely gabona- nemű vámtételeihez járuló vámpótlékokról. - - 23. Hirdetmény a szarvasmarha és a friss hius vám­tételeiről. — 24. Hirdetmény a. vaj vámtételeiről. A csehszlovák állam törvényei és rendeletéi gyűjteményének évi előfizetési dija 120 korona, az egyes füzeteké ipedig levelenkinf 20 fillér. A régebbi 1922—1934. évfolyamok terjedelmük sze­rint 120—180 korona árban kaphatók. Az összes megrendelések egyszerű levelezőlapon az ,-Al- lomnyomda", Kosiee, címére küldendők. A pénz előzetes beküldése mellőzendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom