Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-10 / 155. (4004.) szám

2 ^segMAsíaiHnasB 1936 julius 10, péntek. Egyesült pártunk egyházpolitikai szakosztálya sikraszáll a hitvaliásos iskolákért kormányzó teljesen független lesz az igaz­gatóságtól. A kommunisták Blum inflá­ciós módszerei ellen Paris, julius 9. León Blum miniszter- elnök ás Vincent Auriol pénzügyminiszter ma este a rádióban beszél, hogy a nagy nyilvánosságot informálják a kormány pénz­ügyi programjáról és fölszólítják a közvéle­ményt az ál! árupénz tárj egyek jegyzésére. A kormány pénzügyi programjával kap­csolatban rendkívül érdekes beszédet mon­dott Ducios kommunista képviselő, aki ki­jelentette, hogy a kommunista párt az őszin­tén kiegyensúlyozott költségvetés hive és éppen ezért nyugtalanul figyeli a kormány inflációs manővereit. A pémzhigitás pénztár­jegyhonokkal tulajdonképpen olyan kísérlet, amely a kommunisták álláspontja szerint a frank devalvációját eredményezi. Ez ellen pedig a kommunisták élesen állást foglalnak. Autóbaleset érte a magyar felsfiház elnökét Budapest, julius 9. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Gróf Széchenyi Berta­lant, a magyar felsőház elnökéit ma autóbaleset érte. A felsőházi elnök Budapestről gépkocsin igyekezett vidéki birtokára. Gárdony határában az országúton egy kis­gyermek szaladt a kocsi elé. A sofőr, hogy a gyermek életét megmentse, félrelenditette a nagy sebességgel haladó gépkocsi kormány- kerekét. Az autó nagy lendülettel az utszéli árokba fordult Gróf Széchenyi Bertalan a fején és az arcán sérült meg. A gárdonyi nyaralók részesítették első segély­ben, majd Székesfehérvárra szállították kórház­ba. Az orvosok megállapították, hogy gróf Széchenyi Bertalan sérülése szerencsére csak könnyebb természetű. Olasz jelentés az abesz- szin „guerilla-harcok"-röl Addis Abeba. julius 9. Olasz hivatalos kö­rökben élesen állástfoglainak a különböző kül­földi lapokban elterjedt azon hírek ellen, ame­lyek fantasztikus guerillaharcokról és abesszin felkelésről számolnak be. Különösen a ma reg­geli párisi lapok vannak tele ilyen rémhírekkel. Az olasz hadvezetőség tiltakozik az ilyen rém­hírek terejsztése ellen, mert ezzel a békés mun­ka és békés légkör kialakulását gátolják csak. A jelentés nem mondja, hogy a konszolidáció munkája Abesszíniában befejeződött, egészen természetes, hogy vannak abesszin körök, ame­lyek elégedetlenek az olasz uralommal, amely például szabaddá tette rabszolgáikat. Ezek azonban igen kis számmal vannak s remélhető, hogy eiőbb-utóbb békésen beletörődnek az tíj, civilizáltabb rendbe, A külföldi lapokban meg­jelenő rémhírek bizonyos külföldi érdekcsopor­tok propaganda-tevékenységére vezethetők vissza s nem szolgálják a béke ügyét. Levegőbe repült egy angol lőszer- tár laboratóriuma — őt halott London, julius 9. Tegnap délután borzal­mas robbanás történt a Woolwich-lőszer- raktárban, amelynek folytán hatalmas tűz keletkezett és a veszedelem egyre terjed. A robbanás következtében öt ember meghalt, egy pedig aulyosan megsebesült. A halottak között van Loiu? parancsnok, az arzenál egyik osztályfő­nöke is. Long a világháború alatt a tüzérség egyik legfontosabb szakértője volt. A robbanás akkor következett be, mikor egy újfajta gránátot akartak kipróbálni. A laborató­rium épülete a levegőbe repült és a na­gyabb robbanást csak az a körülmény aka­dályozta meg, hogy ez az épület meglehe­tős távolságban van a lőszerraktáraktól. Robbanás Oroszországban — hét halolt Moszkva, julius 9. Az egyik odesszai Üno­leumgyánban tegnap délután súlyos robbanás történt, amelynek hét munkás élete esett áldo­zatul, tiz munkás pedig súlyos égési sebeket szenvedett. A robbanás következtében vesze­delmes tűzvész keletkezett, amely a gyár nagy- részét tönkretette. Pozsony, julius 9. Az 1935 december 20-án kelt 233. számú törvény, „amellyel a nyilvános polgári iskolák szervezéséről és fenntartásáról, ezek látogatásáról és igaz­gatásáról szóló törvényeik is módosíttat­nak", érthetően kelt az egyházak körében izgalmat. Amennyiben ugyanis nem sikerül egyházi körzeti polgári iskolák felállítását kivívni, a már fennálló, sikerrel és eredmé­nyesen működő, jól látogatott egyházi ele­mi iskolák veszíthetik el felteő osztályaikat, illetve az ezekbe járó tanulókat, ami veszé­Budapesf, julius 9. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A Budapesten tartózkodó Baar-Baarenfels osztrák alkan­cellár ma reggel megkoszorúzta a hősöi; emlékművét, majd megtekintette a Tatter- saalban tiszteletére rendezett rendőrdisz- szemlét. Az osztrák alkancellár a díszszem­lén dragonyos alezredesi uniformisban je­lent meg. A szemle után dr. Kozma Miklós belügyminiszter villásreggelin látta vendé­gül osztrák kollegáját és kíséretét a Duna- palotában. Déli féltizenkét órakor az osztrák alkan­cellár báró Neustádíer-Stürmer Odo buda­pesti osztrák követ kíséretében fölkereste dr. Darányi Kálmán helyettes miniszterel­nököt, aki öt Kánya Kálmán külügyminisz­ter társaságában fogadta. A megbeszélésen, amely a római jegyzőkönyveik szellemében folyt le, a két államot érdeklő általános po­litikai kérdéseket tárgyalták meg és öröm­mel! állapították meg, hogy e kérdésekben a két állam vezető politikusainak véleménye teljesen egybehangzó. A megbeszélés egy órakor ért véget. Lapjelentések szerint Gömbös Gyula mi­niszterelnök is Budapestre készült a tanács­kozásokra, de végül mégsem jött be Té­tényről. Valószínűleg egészségi állapota Prága, julius 9. A német keresztényszo­cialista párt hirtelen kormánybalépése óta a sajtpt és a közvéleményt á politikai szü­net ellenére is egyre foglalkoztatja a szlo­vák néppárt kormánybalépésének kérdése. Tegnap megírta a PMH, hogy dr. Tiso volt miniszter a szlovák néppárt nagytapol- csányi gyűlésén válaszolt Hód 2a miniszter- elnöknek s leszögezte a szlovák néppártnak a kormánybalépéssel kapcsolatban elfoglalt álláspontját, amit az autonómia megvalósí­tásában és a szlovák nemzet alkotmányos elismerésében összegezett. Mint ismeretes, a cseh nemzeti szocialista Ceské Slovo teg­napi számában a szlovák néppárt követelé­seit teljesithetetleneknek minősítette. Feltűnő, hogy a lapok (nagyrésze neim rea­gál a szlovák néppárt hivatalos lapjában, a Slovákíban kommentált Tiso-nyiilatkozatra, csupán a Ceské Slovo az, ármely újra Ibonckés alá veszi a nyilatkozatot. Leszögezi, hogy Tiso, amikor a szlovák nemzet számára a cselh nemzettel azonos jogok biztosítását követeli), abból a föltételből indul iki, hogy a szlovák nemizet nem rendelkezik a cseh nemzettel azonos jogokkal, s hogy a szlovákokat má­sodrendű nemzetinek tartják. A cikkíró Tiso eme megállapítását tudatosan elrajzoiltnaik és hamisnak (bélyegzi s megállapítja, hogy az alkotmány csak a csehszlovák nemzetet is­meri és neim oldja meg azt a kérdést, hogy a lyeztetné ezen iskolák további fenntartását és ezzel létüket. Az egyesült országos ke­resztényszocialista és magyar nemzeti párt egyházpolitikai szakosztálya már legköze­lebb fog foglalkozni ezzel a rendkívül nagyfontosságu kérdéssel dr. Haiczl Kál­mánnak, a szakosztály elnökének vezetésé­vel*. Megjegyezzük még, hogy a felsőbb egyházi hatóságokhoz és a szlovenszkói törvényhozókhoz már több egyházközség részéről érkezett ebben az ügyben memo­randum, amelyek rámutatnánk az egyházi is­kolákat fenyegető nagy veszedelemre. akadályozta meg Budapestre való utazásá­ban. Baar-Baarenfel'S valószínűleg ma estefelé in­dul vissza Becs felé. Kőszegen még megszakítja útját és megtekinti az ottani katonai reáliskolát, amelynek egytkor ő is növendéke volt. Baar-Baarenfels cáfolla a német—ess;rák tír- fixálások hírét Az osztrák alkamcellárt ma felkereste a ,.Ma­gyarország" munkatársa és nyilatkozatot kért tőle az osztrák politikával kapcsolatos legutób­bi hírekre vonatkozólag. Első kérdése az volt, hogy valóban folynak-e tárgyalások Schuschnigg és Papén között az osztrák-német megegyezés érdekében, amely­nek alapján három nemzeti szocialista minisz­ter kerülne az ősszel az osztrák kormányba. — Ez nem igaz, — válaszolta az osztrák alkancellár, — de nem is lehet manapság hó­napokkal előre politikát csinálni, hiszen az el­jövendő eseményeket még a legrövidebb idő­re sem lehet megjósolni. A Habsburg-kérdésről Baar-Baarenfels ki­jelentette, hogy Ausztriában senki sem beszél erről a kérdésről, mert nem aktuális. De ha aktuális is volna, — mondotta, — akkor is csak Ausztria belügye lenne ez a kérdés. csehek és a szlovákok etnikailag és nyelvileg két klllön nemzetet alkotnak. Szemére veti a szlovákoknak, hogy neim veszik 'tekintetbe az njko'timánylevelet és arra törekednek, hogy a szlovák népet a pittsburgi egyezmény alap­ján isimerjék el. — A pittsburgi egyezmény, — írja ezután a Öeské Slovo, — mégha a köztársaság első elnö­kének aláírásával is van ellátva, nem tekinthető többnek, mint az amerikai csehek és szlovákok egyezményének, olyan egyezménynek, amely­nek érvényéről az önálló csehszlovák állam lakossága dönt, ami meg is történt. Ez a dön­tés közvetve akkor történt meg, amikor jóvá­hagyták az alkotmánytörvényt, amelybe a pittis- burgi egyezményt nem vették fel. Ha tehát a szlovákok a miniszterelnöktől a pittsburgi egyez­mény teljesítését követelik és csak ez áron haj­landók belépni a kormányba, olyat kérnek tőle, amelynek teljesítése nem tartozik hatásköréibe. A cikkíró leszögezi, hogy a szlovák néppárt többi követelései teljesíthetők s megállapítja, hogy ami az alkotmány törvény­be ütköző követelések teljesítését illeti, azok­ért egyetlen kormány és egyetlen miniszter­elnök sem vállalhatja az óriási felelősséget, mert ezeknek a teljesítése állami dualizmust jelentene és végső következményeiben jelent­hetné a köztársaság egyik vagy másik részé­nek elszakitiását, tehát Szlovenszkó szabadsá­gának és önállóságának veszélyeztetését Az osztrák alkancellár befejezte budapesti tárgyalásait Hlinkiélt szedni az állam iránti szeretetnek nem előfeltétele a bormámrtaiápés A Slovák válasza Dárer esseai beszédére ■■ A cseh nem­zeti szocialisták a pittsburgi egyezmény ellen hadakoznak AZ ABESSZÍNIÁI HADJÁRAT OLASZ EMLÉKÉRME, amellyel valamennyi, a hadjáratban rész tvett katonát és munkást kitüntettek. Az éremre Mussolini ismeretes jelmondatát vésték: „Sok ellenség, sok becsület!4* és ezért a szlovák néppárt által ilymódon meg- formulázott követelések nem lehetnek kötelező érvényűek a szlovák népre sem, amelynek csak igen kis hányadát reprezentálja a szlovák nép­párt. „A nemzetszerefetért nem iár fizetség** Ugyancsak a kormánybaliépés kérdésével fog­lalkozik a „Slovák" ■mai vezércikke i®. Vitáiba száll Déreir igazságügyin in iszter esacaii fejtege­téseivel e leszögezi, hogy Déreir szívesen Látná a kormányban az összes katolikusokat. A ter­vet. sziéjpueik találtja, de megjegyzi, hogy ez nem annyira a Déreir, mint inkább a Hodza fejében született meg s megállapítja, hogy mindkét mi­niszter elfelejti, hogy a szlovák katolikusságot reprezentáló szlovák néppárt nemcsak katolikus, hanem naciona­lista is s így nem léphet be a kormányba csak miint katolikus. A Slovák a továbbiakban a következőket hja: — Dérér miniszternek ama fejtegetése, — Ír­ja tovább a Slovák, — hogy mii szlovák néppár­tiak az állam iránti szere tétünkét meg akarjuk fizettetni, nem állja meg a helyét és sértő. A kormánybalépést a legkevésbé lehet az ál­lam iránti szeretet megnyilatkozásának tekin­teni. Ha Dérer így látja, úgy ez az ő téve­dése. A másik tévedése pedig az, amikor azt hiszi, hogy nni olyanok vagyunk, akik tenyerünkét tartjuk lés megfizettetjük az állam 'és nemzetünk iránti s zeiretetümke t. Ujjal mutathatunk éppen azokra a kormány­ban lévő szlovák politikusokra, akiknek az államfordulat utáni viszonyaik igen különböz­nek az állainfordulat előtti viszonyaiktól. Ha összeül ásón li tárnánk azokat a különféle ügy­védeket és evangélikus lelkészeket stb., hogy hogyan éltek az államifordulat előtt és hogyan élüiek most, olyan sötét képet kapnánk, hogy maga Dérer is elszörnyüllködne. Ezek fizettették mieg hazafiasságukat.-— Dérer nem tartozhat azok közé az embe­rek közé, akik nekünk joggal tarthatnának lec­két a meg nem fizetett hazafiasságról. Ha majd Dérer nemcsak szavaikkal, hanem tettekkel is amellett lesz, hogy a h.azaifiui szeretettet nem kell megfizetni, akkor nagyon könnyen meg fogunk tudni vele egyezni, méghozzá nemcsak a kor­mányban, hanem igy, ahogy vagyunk, az ellen­zékben -is, — irja a Slovák. Elelbe’épest az öreg nyug­díjasok utolsó korosztályát egyeniosusiá törvény Plrága, julius 9. A törvények és rendeleték táráiban 182. szám alatt jelent meg az öreg- nyugdijasok utolsó korosztályának egyenjogú­sítására vonatkozó törvény. Az első paragrafus szerint az 1875-ben vagy az azután született jo­gosult közalkalmazottakat, valamint ama özve­gyeket, akik 1880-ban vagy azután születtek, 1936 julius 1-től kezdve az 1930. évi 70. számú törvény, illetve annak végrehajtási rendeleté alapján járó nyug- és ellátmányi illetmények illetik meg a takarékossági intézkedések követ­keztéiben foganatosított levonás után. A tör­vény harmadik paragrafusa az 1930. évi 70. sx. törvény 11. §-ét azzal egészíti ki, hogy ameny- nyiben a jogosultak igényeiket nem érvényesí­tik, a hatóság a nyug- cs ellátmányi illetménye­ket hivatalból szabályozhatja. A törvény a ki­hirdetésével lépett életbe és 1936 julius 1 - töl számítva minden ezzel ellenkező törvényes elő­írás hatályát vesztette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom