Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-08 / 153. (4002.) szám
My nfl| I XV. évf. 153. (4002) szám * Szerda » 1936 julius 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská uliee 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská uliee 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • SÜRGÖNYCIM: HIRLRP, PP.RHR. Lengyel idegpróba (*) A danzigi 'konfliktus tagadhatatlanul a legkínosabb helyzetbe hozta Lengyelországot. A franciáknak nem jött rosszul, mert újból alkalom nyílik élesen aláhúzni azokat az érveket, amelyekkel Lengyelországot el akarják idegeníteni a birodalomtól. Németország helyzetén nem változtat, Anglia szempontjából végeredményben közömbös s mindössze az a fontos angol szempontból az egész kérdéssel kapcsolatban, hogy a szerződések szentsége ne szenvedjen újabb csorbát s Európa ne kerüljön tijabb fait accompli elé. A lengyel hivatalos külpolitika fonák helyzetét azonban rendkívül élesen világítja meg a danzigi incidens. Amelyet Páris- .ban „konfliktusnak", Varsóban már egy hangsúllyal halkabban csak „incidensnek" neveznek. Lengyelországnak az a kétségtelenül tiszteletreméltó álláspontja az összes szövetségi és paktum-tervekkel szemben, hogy védeni akarja, amennyire lehet, saját semlegességét, mert helyzeténél fogva mindenfajta állásfoglalás veszélyt jelenthet számára. „Farkas esz meg, medve esz meg, de megesznek bennünket" — vallotta a magyarságról Ady Endre s ez ugylátszik a lengyel világérzés is, mely rettegve, de elszántan néz szemébe farkasnak is, medvének is s számol azzal, hogy akármelyiknek oldalára áll, nem hárítja el magától a veszélyt. Dehát akkor miért áll mégis Németország oldalára? Beck álláspontja az, hogy Lengyelország nyugati határain éppen olyan nagy a veszély, mint a keleti határokon, de Németország helyzete az elkövetkező tiz éven belül előreláthatólag mindig olyan lesz, hogy a vállalt kötelezettségeket állni fogja, mig ‘Oroszország könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy az európai vitába bele kell szólnia s akkor mit válaszolhat Lengyelország az orosz felszólításra, hogy engedje meg a szovjetorosz csapatok átvonulását földjén? Lengyelország semmi olyan kötelezettséget nem akar vállalni, amely földjét esetleg valamikor hadszíntérré tehetné. Ezért is hárította el magától a keleti paktum tervét s ezért igyekszik függetlenül az európai érdekcsoportoktól kétoldali szerződések alapján rendezni viszonyát szomszédaival. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy igen erős pszihológiai hatás dolgozik Oroszország ellen. A lengyeleknek sok rossz emlékük van az orosz szomszéddal kapcsolatban. Lengyelország az orosz cárizmus igáját nehezen tudja csak elfelejteni s azután nem szabad soha számításon kívül hagyni azt sem, hogy a mai lengyel kormányrendszer abból a szabadságharcból nőtt ki, amelyet Pilsudszki vezetése alatt a Vörös előretöréssel szemben dicsőséggel vívtak Varsó alatt. Igaz, hogy ennek a harcnak a tanulságait — mondják a franciák —, úgyis le lehetne vonni, hogy az a törekvés, hogy Lengyelországnak farkas és medve étvágya között mégse legyen csak prédasorsa, Franciaország oldalán több reális eredménnyel kecsegtet, mint Németország oldalán. Dehát ezt is sokféleképpen kommentálják s az egyik verzió szerint francia tábornoki érdem volt a Visztulái csata, egy másik verzió szerint meg Pilsudszki katonai zsenije tett csodát. Mert annyi biztos s ezt maga Weygand vallotta igy egy interjúban, hogy az, ami ott történt, katonai szempontból csoda volt s csak a faFOLYTATASA A 2. OLD. L HASABJAN Kiélesedik a danzigi kérdés Francia és angol demars Berlinben Daniig miatt „Lengyelország hat óra alatt megszállhatja Danzigot** Minisztertanács Londonban ■■ Greiser: Tudom, hogy Németország mögöttünk áll ■■ Paris, julius 7. Még véget sem ért úgy- szólván az egyik nemzetközi konfliktus, amely a békét veszélyeztette, máris uj viharfelhők tornyosuknak Európa egén* Az uj veszélypont, mint már jeleztük: Danzig. Laster népszövetségi megbízott jelentése körül rendkívül heves konfliktus támadt a danzigi kormány és a népszövetség között, Greiser, a danzigi szenátus elnöke megjelent a népszövetség tanácsa előtt és olyan éleshangu beszédet mondott a népszövetségi rendszer ellen, amire nem volt példa még a népszövetség történetében. Greiser személyes támadását a népszövetségi fŐ- megbizott ellen azzal1 fejezte be, hogy legjobb lenne, hogyha a megbízottat azonnal visszahívnák állomáshelyéről, de még okosabban tenné a népszövetség, ha egyáltalán nem küldene helyére senkit, hanem közvetlen kapcsolatot tartana fenn a danzigi kormánnyal. A beszédnek — ugylátszik — messzemenő konzekvenciái lesznek. Franciaország és Anglia berlini nagykövete közös demarsot adott át tegnap a német külügyminiszternek a danzigi kérdésben. Paris rendkívül izgatott Danzig miatt s a Reuter-iroda értesülése szerint a tegnapesti angol minisztertanácson Edén is rendkívül komolynak vázolta a danzigi helyzetet. Az egész kérdést még egyszer megtárgyalják a mai minisztertanácson. Kétféle lengyel álláspont Párisban nagy érdeklődéssel tekintenek Lengyelország felé. Nagy izgalmat keltett a Havas-iroda genfi szerkesztőjének jelentése, amely szerint Lengyelország katonai rendszabályoktól sem riad vissza, hogy jogainak érvényt szerezzen. Lengyelország genfi kiküldöttje a danzigi kérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a lengyelek nem ijednek meg Greiser fenyegetéseitől, mert Lengyelország teljesen fel van készülve arra, hogy a nemzetközi kötelezettségeknek érvényt szerezzen akár fegyveres erővel is. Lengyelország abban a helyzetben van, hogy Danzigot hat óra alatt megszállja csapataival. Varsó semmi szin alátt sem hagyja magát fait accompli elé állítani. Minthogy Németországban nagyon jól ismerik Lengyelország elhatározóképességét, tehát Greiser jónak látta, hogy bókokat mondjon Lengyelbrszág felé. A lengyel delegáció egyik tagja egyébként megjegyezte, hogy Greiser nagyon jól tudja, hogy Lengyelország nem tűrné, hogy a népszövetségi fő- megbizottnak akár csak egy hajas zála is meggörbüljön, A lengyel sajtó is rendkívül élénken foglalkozik a kérdéssel s a varsói lapok kivétel tőikül elitélik Greiser agresszív fellépését. Ennek* ellenére a kormánysajtó igyekszik a kínos benyomást meglehetősen tompítani és a hivatalos lengyel sajtóiroda például ol'yan jelentést hoz Párisból, hogy az egész ügyet csak a francia lapok fújják fel. Az ellenzéki sajtó azonban Lengyelország erélyes közbelépését sürgeti. A lapok álltaiéban annak a meggyőződésüknek adnak kifejezést, hogy Greiser támadása a nép- szövetségben az első lépés volt a danzigi alkotmány erőszakos megváltoztatására. Németországnak az a célja, hogy Danzig fölött megszüntesse a népszövetség ellenőrzését, vagy ahogy a német lapok mondják: gyámkodását s azután visszacsatolják Danzigot a birodalomhoz. Greiser visszaérkezett Danzigba Genf, julius 7. Greiser vasárnap délelőtt hosszabb megbeszélést folytatott Beck lengyel külügyminiszterrel, majd a danzigi delegáció tagjaival elhagyta Genfet. Ma reggel érkezett meg Berlinen keresztül Danzig- ba, ahol1 heves tüntetést rendeztek mellette a nemzeti szocialisták. Greisert az állomáson a rendőrfőnök várta a szenátus tagjaival. Az állomáson erős rendőri készültség volt látható, mig az állomásépület előtt S$- osztagok helyezkedtek el és kordont vontak. A kordon mögött hatalmas tömeg verődött össze és éltette Greisert. Greisernek virágcsokrot nyújtottak át a lakosság nevében, amire ő a következő köszönőszavakat mondta: —' Tudom, hogy minden danziginak a szivéből beszéltem. Danzig most a németség idegpróbája és nagyon sok mul$k azon, hogy kellő időben megtaláljuk és kimondjuk a megfelelő szavakat. Majd hozzátette: — Tudom, hogy Németország mögöttünk áll. Visszahívják a szabadságos német katonákat Danzigból Páris, julius 7. A Havas varsói tudósítójának értesülése szerint azokat a német tiszteket és katonákat, akik szabadságukat Danzigban töltötték, azonnali hatállyal visszahívták állomáshelyükre. Nem lehetetlen, — fűzi hozzá a tudósító —, hogy a rendelkezésnek nincs különösebb jelentősége, abban az izgatott hangulatban azonban, amely most Danzigban uralkodik, alkalmas arra, hogy a kedélyeket fefesigázza. Elkobozták a danzigi szociáldemokraták és katolikusok lapját Danzig, julius 7. A danzigi rendőrfőnök rendeletére ma elkobozták a szociáldemokrata párt hivatalos lapját, a „Danziger Volkstimme"-t és a centrum lapját, a „Danziger Volkszeitung"-ot. Mint ismeretes, a szenátus elnökének egyik fővádja az volt a népszövetségi tanács előtt a főbiztos ellen, hogy az ellenzéki pártokat támogatja, sőt a konfliktus magja is úgy keletkezett, hogy a főbiztos a „Leipzig" német páncélos danzigi látogatása alkalmával meghívta a páncélos tisztikarát, de a fogadáson részt- vettek volna az ellenzéki politikusok is, amire a német tisztek nem jelentek meg a tiszteletükre rendezett fogadáson. Elkeseredés Angliában az elmaradt német válaszjegyzék miatt London, julius 7. Tegnap meginterpellál- ták Edent az afsóházban az angol kormány Berlinbe küldött kérdéseivel kapcsolatban, amelyekre — mint ismeretes — mindmáig nem adott választ á Wilhelmstrasse. Edén, aki Genfből vafó visszaérkezése után tegnap jelent meg először az alsóházban, az interpellációra azonnal válaszolt és kijelentette, hogy az angol kormány többizben megsürgette a választ Berlinben és figyelmeztette a német kormányt, hogy Anglia kérdéseire mielőbb kimerítő választ vár. Ennél a pontnál Edén meglehetősen erős hangot ütött meg és kijelentette, hogy az angol kormány többizben megvilágította álláspontját és tanujelét adta őszinte vágyának, hogy az európai együttműködés terén haladást érjünk el. De nem vagyok hajlandó — mondotta —, hogy a feleletért tovább könyörögjek! A Reuter-iroda értesülése szerint az angol kormány körében nagy elkeseredést keltett, hogy Németország ennyi idő után se adta meg a válászt az angol kérdőívre. Edén válasza nagy hatást tett a képviselőkre, akik meg vannak győződve arról, hogy nem egyszerű udvariatlanságról, hanem újabb manőverről van szó.
