Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-05 / 152. (4001.) szám
l93o julius 5, vasárnap. RF 'Vi&LGAl-l v lAGYARHlUiiAi^ Öröm és üröm Prága, )ulius 4. A gabonamonopólium ügyében hetek óta folyó tárgyalások, mint jelentettük, meglepő fordulatot vettek. A tanácskozásokba Kalfus pénzügyminiszter is bekapcsolódott, aki nagy eréllyel képviseli az államkincstár érdekeit. A pénzügyminiszter a gabonamonopóliumról szóló kormányrendelet novellá- zása során hatálytalanítani kívánja az állami szavatosságra vonatkozó rendelkezéseket és azt kívánja, hogy a Gabonatársaság már ebben a gazdasági esztendőben anyagilag önálló Jegyen. Az államkincstár tudvalévőén 60 millió korona erejéig szavatol a Gabonatársaság ama üzleteiből eredő veszteségeiért, amely üzletek lebonyolítására a kormány ad utasítást a gabonakereskedelem monopóliumának jogával fölruházott társaságnak. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez a hatvanmilliós garancia nem elég és bőter-J mésü években a Gabonatársaságot ennél lé-1 nyegesebb veszteség is érheti. E vesztesé-1 gek fedezésére a pénzügyminisztérium a Gabonatársaság tartalékalapját kívánja fölhasználni s olyan rendelkezéseket óhajt fölvenni a készülő rendeletbe, amelyek biztosítékot nyújtanak arra, hogy a tartalék- alapban elegendő mennyiségű pénz is lesz. Ha az államkincstár nem gondoskodik a tartalékalap dotálásáról, akkor arról maguknak a gazdáknak kell gondoskodniok. Ez pedig olyképpen történik, hogy a gabona bevásárlási árából olyan összegű levonásokat eszközölnek, amelyek révén a tartalékalap fölkzaporodik arra a százegynéhány millióra, amelyre a Gabonatársaság pénzügyi önállóságának biztosítása érdekében szükség van. A PMH már jelentette, hogy a kormány papíron változatlanul érvényben hagyja a tavalyi bevásárlási árakat, azokból azonban métermázsánként 18 koronáig terjedő ösz- szegü levonásokat eszközöl. A kormány előtt fekvő tervezet szerint a levonások összege a következő lenne: búza 18, árpa 12, rozs 6 és zab 6 korona. A „változatlan" bevásárlási árak tehát alaposan megváltoznak, ha a kormány magáévá teszi a levonásokra vonatkozó indítványt. A terméskilátások az utóbbi időben erősen rosszabbodtak és immár bizonyos, hogy az idei termés úgy minőség, mint mennyiség tekintetében mögötte marad a tavalyinak. A termelő tehát még akkor is kevesebbet kap a terméséért, ha a tavalyi árak változatlanul érvényben lesznek, de lényegessé az uj levonások teszik a tavalyi árakhoz viszonyított különbözeiét. Szlovenszkón és Kárpátalján már betakarítják a termés egy részét, Morvaországban ezen a héten kezdtek hozzá az aratáshoz s a jövő hét elején már Csehországban is aratnak, a gabonamonopólium uj rendeleté azonban még mindig nem készült el, az uj árakat még nem hirdette ki a kormány és a legújabb jelentések arról számolnak be, hogy Kalfus miniszter, az államkincstár érdekeinek védelmében annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a bevásárlási árból eszközlendő levonások összege még az indít vány o zott nál is j nagyobb Jegyen. A gabonamonopólium legfőbb előnye a szilárd árakban van, mert a termelő előre kalkulálhat a gazdasági év egész tartamára meghatározott árakkal. Ez az előny azonban illuzórikussá válik, amidőn a gazdasági év elején nagyban éppen olyan alkudozások vannak az ár körül, mint a milyen alkudozások kicsinyben voltak a gabonamonopólium előtti időben és a gazda ma még kevésbé tudja, mit ér a búzája, mint az irányított gazdaságot megelőző szabadkereskedelmi korszak azonos időszakában. Annyi bizonyos, hogy a legnagyobb összegű levonásokat a búza árából fogják eszközölni. Ennek a célja a vetésfelületek közvetett utón történő irányítása. Ha a búza és a többi gabonafajta közötti árfeszültség csökken, — gondolja a kormány, — akkor a gazda könnyebben szánja rá magát a búza vetésterületének csökkentésére. A vetésterület irányításának közvetett, az ár utján történő, irányítása arra vall, hogy a szakemberek nem nagyon bíznak abban, hogy a búza vetés- területének korlátozásáról szóló rendelet meghozza a kivánt eredményt. Az elmúlt gazdasági évben kiadott rendelet szerint 8 százalékkal kellett a búza vetésterületét csökkenteni. Az „egyszerűség kedvéért" külön táblázatokat adtak ki, amelyek szabatosan meghatározták, hogy az egyes bírósági körzetekben a búzával bevetett terület hány százalékát teheti ki a gabonával bevetett teljes területnek. A rendelet betartásának ellenőrzése azonban olyan nehézségekbe ütközik, hogy még ma sem alkothatunk magunknak képet arról, hogy hol tartották be a rendeletet és hol nem. Lehet, hogy a gazdák ebben a fontos rendeletben sem ismerték ki magukat, mint ahogyan az általános műveltséggel bíró ember értelmetlenül nézi a Gabonatársaság sok más nyakatekert fogalmazása rendszabályát, s a kivánt eredmény elmaradt. Az áron keresztül történő irányításon kívül a kormány újabb rendeletet bocsát ki a gabona vetésterületének szabályozásáról. Ez a rendelet kimondja, hogy az 1936—37. gazdasági esztendőben a búza vetésterületének azonosnak kell lennie az 1930—31. gazdasági év vetésterületével. A rendelet hatálya alól kivonják az 5 ha-os (8.7 katasztrális hold) törpebirtokosokat. A vetésterület korlátozásáról szóló rendelet ellen vétőket olyképpen büntetik meg, hogy a megvételre fölajánlott búza árából további levonásokat eszközölnek. Ezek a levonások, beavatott Mit költeni a németek fegyverkelésre? Prága, július 4. A londoni újságokban fantasztikusan nagy Összegekről olvasunk, melyeket a németek hadseregük újjászervezésére és fegyverkezésre évenként költenek. Legutóbb a Morning Post közölt ilyen adatokat németországi különtudósítójának _ információi alapján, melyek az angol politikai és katonai körökben rendkívül nagy feltűnést keltettek. Persze senki nem tudja ellenőrizni ezeknek a számadatoknak a hitelességét, mert hisz az efajta kiadásait más állam sem szokta világgá kürtölni. Németországban pedig különös hét pecsét alatt őrzik az ilyen titkokat. A londoni lap értesülése szerint Németország 1935-ben 700—750 millió fontot költött hadfelszerelési célokra, 1936-ban pedig 400—500 millió font van előirányozva a hadsereg, tengerészet és légiflotta rendes kiadásaira és ugyanennyi rendkívüli célokra, újabb fegyverkezésre. Ezek szerint 1936-ban a németek 900 millió fontot költenének el katonai felszerelésük tökéletesítésére, Ez német valutában 11—12 milliárd márkának féld meg. Ismételjük, hogy ezek ellenőrizhetetlen kalkulációk. De ha egybevetjük őket azokkal a számadatokkal, melyek más forrásból jutottak el amerikai lapokhoz és amelyek arról beszélnek, hogy 1933 eleje óta az uj rezsim 32—35 milliár- dot költött el az „Aufrichtung" céljaira, a német birodalomnak föltámasztására, a londoni lap értesüléseit sem lehet nyári kacsának tekinteni. Aki az utolsó hónapokban Németországban járt és kicsit körülnézett, beszélt üzletemberekkel, gyárosokkal, kereskedőkkel, tudja azt, hogy Németország tényleg óriási arányú munkában van gazdasági élet s a birodalom hadikészségének tökéletesítésen. A gyárak egy tekintélyes része éjjel-nappal üzemiben van és ipari körök azt hiszik, hogy másfél-két esztendeig még a mostanihoz hasonló foglalkoztatottságra számíthatnak. Annak ellenére, hogy a hadvezetőség és a gazdasági minisztériumok nagyon körmére néznek a szállítóknak, Németországban most rendkivüli nagy kereseti lehetőségek állanak elő abból a tényből, hogy a nyersanyaghiány miatt nagyon keresett és busásan megfizetett érték lett számtalan olyan árucikkből, ami hosszú éveken át igazán nem számított komoly értéknek. Ugyanezt a tényt személyekre és vállalatokra alkalmazva: fizetőképes, jól kereső, sőt gazdag vállalatokká vedlettek át olyan üzemek, melyeket sokáig gyönge vagy rossz üzletnek tartott mindenki. Leirt vagy félig leirt követelések jó követelésekké változtak át, félig-meddig feketelistán szerepelt üzletembereket szolvens kereskedőkké és keresett üzletfelekké formált át a megváltozott üzleti lehetőségek lendülete. Hogy a szédületes arányú befektetéseknek és a nyomukban járó belföldi gazdasági konjunktúrának pénzügyi gépezetét miféle „mesterséges benzin" tartja lendületben, az egy másik nagy tátika a Harmadik Birodalomnak. Olyan titok, amelynek megfejtésén sokat törik a fejüket az angol, francia, amerikai pénzügyi szakemberek. (A csehszlovák korona bukaresti árfolyama.) A szabad csehszlovák koronát Bukarestben ma, a Csehszlovák Nemzeti Bank értesülése szerint, 5.92—6 lejjel jegyezték. helyen szerzett értesülések szerint, a következők lesznek: A vetésterület 5%-os túllépése esetén 2%, 5—10%-os túllépésnél 5%, 10—20%-os túllépésnél 10%» 20—30%-nál 15% és 30%-ot meghaladó túllépésnél 20%. 1930 óta 163.961 hektárral növekedett a búza vetésterülete, amig a roz», az árpa és a zab együttes vetésterülete mindössze 119.752 hektárral csökkent, ami annyit jelent, hogy a búzatermelés intenzitása nemcsak á többi gabonanemü, hanem egyéb gazdasági növények -— például a cukorrépa — rovására is fokozódott. Az idei gazdasági évben 163.961 hektárral, vagyis mintegy 285.000 katasztrális holddal kell redukálni a búza vetésterületét. A redukciónak Szlovenszkó és Kárpátalja magyarlakta vidékének nézőpontjából nagyobb jelentősége nincsen, mert az idei redukció az 1930. évi állapotokhoz igazodik, márpedig Szlovenszkón és Kárpátalján a búza vetésterülete 1930-hoz viszonyítva alig változott s — a rendelkezésünkre álló adatok szerint — csak a történelmi országok gazdái fokozták az utóbbi hat esztendőben nem kivánt mértékben a búzatermelést. A vetésterület szabályozásáról szóló rendelet rendelkezéseinek betartását, hir szerint, igen szigorúan fogják ellenőrizni s az ellenőrzést 1937 május 1-ével kezdik meg. Ha a termelők a kivánt mértékben redukálják a vetésterületet, akor a jövő évi búzatermés, mintegy 30.000 vagonnal kevesebb lesz. Gyönge termés esetén pedig a Gabonatársaság annyi külföldi búzát hozhat be, hogy hosszú időre mentesül az anyagi gondoktól. t. 1. (Közmunkák a zselizi járásban.) Oroszkai tudósítónk jelenti: Zselizen az ősz folyamán befejeződnek a múlt év óta tartó közmunkák. A kis vidéki város aszfaltozásával és a városon át futó párkány—lévai országút kikövezésével egészen uj és kedvező benyomást keltő külsőt kapott. Augusztus 15-ével jelentős miunka indul meg- a Zseliz—Csata közti útszakaszon; több kilométer hosszúságban gŐzhengerlik az útvonalat. Ugyancsak tervbe van véve a járás területén Zalabától, Kisgyarmatig, valamint Ipolypásztótól a kiske- szei határig a vicínálisutak kiépitése. Ezek az utak az ország határán futnak párhuzamosán északtól dél felé s az utóbbi időkben, különösen a téli időjárás alatt teljesen jáhhatatlanok voltak. Oroszkán a Középszlovenezkói Villamosmüvek most fejezték be a hálózati munkálatokat és hamarosan tovább villamosítanak a szomszédos községekben is. A közelmúltban történt nagy árvizpusztitások folytán Oroszka szükségét látja annak, hogy a maga erejéből védgátat építsen a falu alatt, mivel veszély fenyegeti az árviz megismétlődése esetén. A képviselőtestület erre a célra tetemes összegeit szavazott meg és rövidesen megindulnak a munkálatok. (A Conto nuovo-n vezetett líra árfolyama.) A Csehszlovák Nemzeti Bank közli: A Conto niiovoin vezetett olasz líra átutalási árfolyama a julius 11-ig terjedő lkát folyamán 100 líránként 189.60 korona. (Osztrák—lengyel kereskedelmi szerződés.) Bécsiből jelentik: A régóta húzódó és legutóbb Bécsiben folytatott gazdaságii tárgyalásokat az osztrák és lengyel megbízottak befejezték és ■aláírták az uj gazdasági megállapodást. Az uij szerződés az 1933 októberéiben kötött lengyel—osztrák gazdasági szerződés számos pontját megváltoztatta. Az uj megállapodással a kölcsönös ármcsereforgaloim igen nagymértékű megnövekedéséire számítanak. Ugyanekkor megkezdték különböző vámtételek megváltoztatásának előmunkálatait is. Ausztria az uj szerződésben kötelezte magát nagyobb mennyiségű lengyel hússertés átvételére, miig Lengyelország ennek fejében a szénkivitel terén nyújtott előnyöket Ausztriának. (Magyarország bankjegyforgalma.) Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank junius 30-i kimutatása szerint á bankjegyforgalom a junius 23-i forgalommal szemben 65.6 millió pengővel emelkedett. Az emelkedést az ultimóval kapcsolatos nagyobb váltóleszámítolások és az állami zsirószámlákról történt kifizetések idézték elő. A váltóbenyujtások összege a váltóbeváltások ősz- szegét 43.1 millió pengővel haladta meg. Az állami zsirószámlákról 34.2 millió pengő kifizetés történt, ellenben egyéb számlákra 16.2 millió pengő folyt be, úgyhogy a zsirókövetelések állománya 18 millió pengővel csökkent. Az érckészlet váltópénzérmék £orgalombahozatala következtében 1.8 millió pengővel apadt. Az állami adósság 3.4 millió pengővel emelkedett, mivel a kormány az 1933. évi XXVII. te. 1. szakaszában foglalt felhatalmazás alapján a gazdatartozások rendezésének elősegítésére engedélyezett 100 milliós pengős hitel terhére további összeget vett fel. Az „Egyéb követelések" 0.1 millió pengővel növekedett, ellenben az „Egyéb tartozások" 2.6 millió pengővel csökkentek. (Hatvanháromezerrel csökkent a fejőstehenek száma.) Csehszlovák iában 1934-ben 2,500.226 fejőstehenet számláltak. 1935-ben a fejőstehenek száma 63.012-vel, vagyis 2.52 százalékkal 2 millió 437.314-re apadt. A kimutatás részletes adataiból kitűnik, hogy Szlovenszkón 258.362 ée Kárpátalján 107.993 telhén van. A tehenek száma Cseh országban 3.88, Morvaországban és Szilézi ában 0.11, Szlovenszkón 1.75 és Kárpátalján 2.27 százalékkal csökkent egy év alatt. (A legfontosabb nyersanyagok világpiaci árának alwttilása.) A üiegfoavtosaibb nyereanyagok világpiaci ára az eLmoilt héten a ikjöve-tikezökép- pern változóit (1927 január = 100): mamitóba 'búza 83.46 (ellözö héten 32.56), őszi búza 43.02 (41.42), 2. ezá/mu roze 29.30 (26.93), cseh cukor ab Hamburg 20.15 (20.25), centrifugál nádcukor ab N'ewyork 52.20 (53.77), amerikai gyapot 57.19 (55.94), egyiptomi gyapot 40.74 (40.09), 64. számú tope-gyapju 43.08 (43.32), 40. számú topé-gyapjú 48.13 (48.38), export vas — (57-95), standard réz 40.26 (40.08), standard petróleum 46.63 (46.76), crepe Standard gumi 23.84 (23.48), prima juta 32.1 9(32.28), 4. számú samtos-kávé 26.93 (28.84), ciipőtalpbőr 68.31 (68.68), angol borjubőir 55.92 (56.23), szén 52.83 (53.11). (A római nemzetközi mezőgazdasági intézet közgyűlése.) Rómáiból jelentik: A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet kétévenkénti szokásos közgyűlését aiz idén október 5-ére tűzték ki. A rendes beszámolókon kívül a napirenden szerepel Marquis, amerikai kiküldött jelentése a nemzetek jólétének és mezőgazdasági együttműködésének egymáshoz való viszonyáról. MacDougal ausztráliai kiküldött pedig a mezőgazdaság és a néipélel- mezés kapcsolatairól beszél. Magyarország javaslatára napirendre tűzték a mezőgazdasági munkások gazdasági helyzetének megvitatását, amit a résztvevő nemzetek rendkívül nagy érdeklődéssel fogadtak. (Magyarország pénzügyi helyzete.) Budapestről jelentik: A Magyarország pénzügyi helyzetére vonatkozó pénzügyminiszteri közlemények szerint májusban az állami közigazgatás kiadása 58.1 millió pengő, bevéted (a kölesőnkezelés bevétele nélkül) 73.4 millió pengő volt, vagyis az állami közigazgatás bevételei 15.3 millió pengővel haladták meg a kiadásokat. A külföldi hitelek pénztárából felvett kölcsönből fedezendő beruházásokra májusiban az állami közigazgatásnál 0.7 millió pengőt fordítottak. Az összes állami üzelmek májusi kiadásai együttvéve 36.0 millió pengőt, bevételei pedig 31 millió pengőt tettek, vagyis az állami üzemeknél együttvéve 5 millió pengő kiadási többlet jelentkezett. A külföldi hitelek pénztárából felvett kölcsönből fedezendő beruházásokra májusiban az állami üzemeknél 0.3 millió pengőt fordítottak. A népszövetségi kölcsön szolgálatára e hónapban a Magyar Nemzeti Banknál 2.3 millió pengőt fizettek be, amiből nem transzferáltatott s kincstári jegyek ellenében utóbb igénybevétetett 1.7 millió pengő. Májusiban az állami köz-igazgatás az előlegkezelésben az Államvasutaknak 3.5 millió pengőt, az Állami Vas-, Aoél és Gépgyáraknak 0.6 millió pengőit bocsátott rendelkezésére, viszont a posta, távírda és távbeszélő feleslegéből 35 millió pengő, a kőszénbányászat feleslegéből pedig 0.4 millió pengő az állami közigazgatás javára utaltatott át. A közleményeknek a nagyobb állami üzemekre vonatkozó statisztikai táblázatai szerint a forgalom az előző évvel szemben májusban úgy a postánál, mint az Államvasutaknál általában kedvező emelkedést mutatott. (Állatvásári hir.) A keddi prágai állatvásár várható fölhajfása, a vásárpénztár igazgatósává- nek jelentése ezerint, 580 szarvasmarha, 1690 belföldi hússertés ée 1900 külföldi hízott sertés. Mit kapunk a valutákért ? Prága, julius 4. 100 pengőért . . • • • • Ké 533.50 100 schiliingért , • • , 1 478.50 100 zlotyért . . • , « 452.50 100 lejért . . . • , , 16.60 100 márkáért . . • ■ , 4 708.— 100 ezüstmárkáért © • 795.— 100 dinárért . . * • 58.80 100 liráét . . . 188.90 100 svájci frankért • • • » 793.50 100 francia frankért • • o 163.20 100 Belgáért . . • • • « 416.— 100 holland forintért • • « • 1643.— 1 angol fontért . • • 9 , 123.— 1 amerikai dollárért • 24.20 Mit fizetünk a valutákért? Prága, julius 4. 100 pengőért . . • ive 536.50 100 schiliingért . • • . , 481.50 100 zlotyért « . 455.50 100 lejért . . . 16 90 100 márkáért . . • • • « , 712.— 100 ezüstmárkáért • • • • • 805.— 100 dinárért . , • • • • • 59.20 100 líráért . . . • • • , . 190.10 100 svájci frankért • • • 796.50 100 francia frankért • • • « . 163.80 100 Belgáért . . • • • • 418.— 100 holland forintért • • , * 1649.— 1 angol fontért . • • • • 124.— 1 amerikai dollárért • • • t 24.40 M.
