Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-05 / 152. (4001.) szám
1936 július 5, vasárnap. 7 Csangkaisek végnapjai? A nankingi diktátor élet-halál harca a hatalomért A forradalmak: korának ismeretlen és fantasztikus fejezete ■ Csangkaisek változatos pályafutása ■ Tokiói katonaiskola és titkos szervezet ■ Shanghai éjszakái ■ Vér és arany Peiking, július 4. (MTP). Pontosan huszonöt évvel ezelőtt, 1911 nyarán (kezdődött a nemzeti forradalom Kínában, amely elsöpörte a világ egyik legrégibb császárságát s megnyitotta a legkülönbözőbb szinü és jellegű forradalmak végtelen sorát kínai földön s a mennyei birodalom hanyatlásán nak olyan korszakát, mely e negyedszázad alatt súlyos birtokveszteségekhez és véres testvérháborukhoz vezetett. E huszonöt év véres harcai sem tudták nyugvópontra vinni a birodalmat s most ismét uj polgárháború küszöbén áll Kína. A központi kormány és a déli kormány csapatai szemben állnak egymással, már az első puskalövések eldördültek, egyelőre még folynak ugyan Kanton kormánya s a nankingi kormány között a tanácskozások s Csangkaisek reméli, hogy megmentheti a helyzetet. A helyzet azonban változatlanul az, hogy uj, gigantikus méretű testvérháboru kezdetén vagyunk s Kina két nagy ellensége, Oroszország és Japán sunyi mosollyal figyeli a fejleményeket. S készülnek a lak- mározásra. Első évek Tokióban Az események középpontjában Csangkaisek áll, aki röviddel ezelőtt volt ötven éves s már vagy tiz éve egyedüli ura a hatalmas birodalomnak* / A világ számtos diktátora között is egészen kivételes helyet foglal el rendkívüli hatalmával s rendkívüli képességeivel. Egészen bizonyos, hogy a Távol Keletnek nincs még egy hozzá hasonló kimagasló egyénisége. Milliók esküsznek rá s azt hirdetik, hogy ő Kina jó szelleme. Megint mások ördögként gyűlölik. Nagy személyes sikerek kellettek ahhoz, hogy ilyen káoszban hatalmát meg tudja erősíteni, de most, ugy- látszik, mintha csillaga hanyatlóban volna. S most mintha valóban egyik legfontosabb határállomásához érkezett volna ez a különös, érdekes és változatos pálya, amely még a háború utáni nagy és érdekes karrierek sorából is kiemelkedik változatosságával. Csangkaisek mint a háboruutáni diktátorok nagy része, egészen szerény körülmények közül küzdötte fel magát s amikor meglátta a napvilágot, még nem viselte ezt a nevet, amelyet ma az egész világion ismernék. CsangrGhung-Chengnek hívták és Chekiang déli partján egy kis faluban született. Szülei nagyon szegény emberek voltak, akik minden fillérüket feláldozták, hogy fiuk tanulhasson. A tehetséges és bátor fiatalembert katonai pályára szánták s a kínai katonaiskolában valóban olyan kivételes tehetségről tett tanúságot, hogy államköltségen elküldték a tokiói japán katonaiskolába, hogy a haza üdvére tovább képezze magát. Tokiói évei alatt számos barátra tett szert, a japán nagyvezérkarnak néhány vezetőszemélyiségével járt akkor együtt a katonaiskolába s akkor szövődtek azok a baráti szálak, amelyek ma is Tokióhoz fűzik a kinaí diktátort s ami miatt Kanton le akar számolni vele, mert azzal vádolják, hogy a japán hódítóknak akarja kiszolgáltatni a birodalmat. A forradalom élén Tokióban azonban más körökkel is ismeretségbe került. Itt ismerkedett meg a kinai forradalmárok egy csoportjával, akik idemenekültek s a fogékony szellemű fiatalembert beavatták a forradalom eszméibe. A Tokióban élő kínai forradalmárok kivétel nélkül tagjai voltak egy titkos szervezetnek, a Tung menhuinak, amelyből később a forradalom után a mindenható Kuomin- tang-párt fejlődött. A titkos szervezet vezére s egyben a kínai forradalom atyja Szunjatszen volt, az 1911-es forradalom kirobbantója és szervezője. Csangkaisek a forradalom egyik legbátrabb katonája lett, Szunjatszennel együtt tér visz- sza Kínába, ahol a forradalmi hadsereg első szervezői közé tartozik s egy ezred élén el is foglalja szülőföldjét, Chekiang tartományt, ahol kezd berendezkedni. A győzelem után azonban jelentkezik egyéniségének egy titokzat^jg jellemvonása, amely végigkíséri pályáján és rengeteg bajba sodorja. Csangkaisek féltékeny barátaira, féltékeny a forradalom vezéreire és sikereikre. Hamarosan konfliktusba keveredik a forradalom néhány vezérével s dühösen elhagyja posztját, egyenesen Sanghaiba megy, ahol beveti magát az éjjeli élet hullámaiba, hónapokon keresztül dorbézol és iszik. Egész vagyonát elkártyázza, ópiumbarlangokban fetreng. Elveszett embernek tartják, egy év alatt olyan mélyre süllyed, mint mások tiz év alatt, olyan mélyen van a sanghai fertőben, ahonnan nincs többé visszatérés. Kiemelkedés a shangai fertőből Mégis egyik nap Csangkaisek megjelenik régi állomáshelyén és szolgálattételre jelentkezik. Nyoma sincs rajta a szörnyű évnek. Erői teljében van, ruganyos, friss és tettrekész. Ellenben forradalommal bajok vannak, két hatalmas párt áll szemben egymással s az első polgárháború körvonalai már kibontakoznak. Egy kis katonai klÜkk Yüan tábornok vezetése alatt magához ragadta a hatalmat és Szunjatszen Csangkaisekkel s még néRudapest, julius 4. (Budaipe&ti ©zeirke&ztösé- gúiink telefon jelent é&e.) Borsodmegye területe fölött pénteken borzalmas vihar vonult át. A vihart jégverés követte s irtózatos pusztításokat okozott. Az eddigi becslés szerint csak búzában hatmillió pengőre rúg a kár. A jég Borsodmegye alsó részén 50.000 katasztrális hol dny i területen minden termést elpusztított. Szörnyű volt a pusztítás az állatállományban is. A falvakban ezrével hever a jégtől agyonvert baromfi. Nagy pusztítást végzett a szélvihar Miskolcon is. A szél ereje háztetőket sodort el, a Prága, jülins 4. A Národní Listy s több más lap jelentése szerint is a kárpátaljai vendéglősök és szállótulajdonosok szövetsége a közeljövőiben küldöttségi'leg jelenik meg Prágában s Kárpátalja nagyoib'bfoku támogatását és megsegítését fogja kérni. E lap jelentések szerint a küldöttség amiatt is panaszkodni akar az illetékes központi hivatalok előtt, hegy a vasúti kormányzat részéről nem kap megfelelő támogatást a kárpátaljai idegenforgalom. így a prágai vasutígazgatóság a múlt hetekben szervezett többnapos kárpátaljai utazást, amelyre igen sokan jelentkeztek, külön szabadságokat vettek ki, végül a kirándulást — elhalasztották.. Az érdeklődőknek azt mondták, hogy nincs vagon, hány bizalmasával ismét Japánba menekül. Ez az emigráció azonban nem tart sokáig, mert a diktátort meggyilkolják és a forradalom vezérei visszatérhetnek az országba. Megindul a mozgalom, ismét győzelmek aranyozzák be Csangkaisek nevét, de a győzelmi mámor megint a fejébe száll, újból konfliktusokba keveredik barátaival s ugy- látszik, hogy most már végleg kénytelen lesz visszavonulni a politikai élettől és a hadseregben viselt rangját is elveszíti. Csangkaisek vérig sértve hagyja el barátait, ismét Sanghaiba megy, ezúttal azonban nem mulatni, hanem — keresni. Börzeügynök lesz és szívóssággal, erőszakossággal, sőt sokszor aljassággal és kegyetlenséggel sikerül rövid idő alatt olyan vagyonra szert tennie, hogy Sanghai leggazdagabb emberei között emlegetik. Ugylátszik, örökre szakított forradalommal, katonasággal s barátait is elfelejtette. De ők nem felejtették el Csangkaiseket. Szunjatszen, annak ellenére, hogy súlyos" csalódásokat okozott már neki 1923-ban, visszahívja és felajánlja neki a kinai hadsereg legfényesebb posztját: a vezérkari főnökséget. Börzeiigynőkhől bolsevik! Most uj merész fordulat következik ennek az embernek pályáján, aki értette a módját, hogyan lehet a kapitalisták között is nagykapitalistának lenni, aki évekig élt az aranynak lolyan extázisában, mint ahogy annakidején az ópiumnak élt, — most váratlanul mint Moszkva barátja, sőt majdnem ügynöke jut szerephez a kinai politikában. Röviddel visszatérte után Szunjatszen jég meg bezúzta az ablakok ezreit és leverte a házak falairól a vakolatot. Szinte különös átok veri Alsóborsodot, mert ezen a területen már hetedik esztendeje csak az elemek aratnak: hol a víz, hói a tűz pusztítja el a termést. Minden kárt összeszámítva, az alsóborsodiak állítása szerint, az egynapos vihar által okozott kár- meghaladja a tízmillió pengőt. A vihar után néhány fővárosi újságíró kereste fel a kárvallott területet s ezek azt jelentik, hogy 55 dekagra- mos jégdarabok is zuhantak alá a jégeső folyamán az égből. A prágai lapok ennek kapcsán utalnak arra, hogy a vasutigazgatás ugyanakkor négy szerelvényt, mintegy hatvan vagont bocsátott az egyik prágai utazási iroda rendelkezésére adriai — trzemnégynapos — kirándulásokhoz. Ezen kivül pontosan kiszáimiitja a lap azt is, hogy a csehszlovák államvasutaknak állandóan van ötvenöt-hatvan személykocsijuk a külföldön ilyen átmeneti kirándulásokkal kapcsolatban, de Kárpátaljára nincs.' A kirándulók legalább 250—800 ezer korona forgalmat jelentettek volna Kárpátalja gazdasági életének, ezen kívül a vasutigazgatás is jobban gyii- .mölcsöizteti a vagonokba fektetett tőkét, ha saját pályáján futnak a kocsik, miint hogyha idegenbe mennek, , Moszkvába küldi, ahonnan bolseviki eszmékkel megrakoítan tér vissza. Csangkaisek évekig a moszkvai érdekek exponense volt Kínában, szorosan együtt dolgozott a vörös hadsereggel és állandóan orosz politikai agitátorok nyüzsögtek körülötte. Sőt, amikor 1926-ban a Kuomintang megbízta a hadsereg vezetésével, kiadta a jelszót: ,,Le a militarizmussal, a nemzetközi imperializmus eszközével“. Ezt a jelmondatot Moszkvából hozta. S ezzel a jelmondattal vezette harcba csapatait. Egészen az első győzelemig, de egy perccel sem tovább. Mert abban a pillanatban, mihelyt a győzelem kezében volt, ismét kiforgatta a lelkét és Nankingban ellenkormányt alakított, hozzálátott a radikális elemek kiirtásához, üldözőbe vette a kommunistákat s olyan radikális tisztogatási akiciót rendezett, hogy több mint tízezer ember esett áldozatul legújabb pállfordulásának. Kina véres történetében is egészen rendkívüli borzalmakkal teli fejezet az a vérfürdő, amit a radikális elemek kiirtására rendezett. A hatalom csúcsán 1928-ban ezen az utón elérte azt, amire mindig áhítozott, a nemzeti kormány elnökévé választották s egyedüli ura volt a hatalmas birodalomnak. Személyes vágyai tehát beteljesültek, politikai terveit azonban nem tudta megvalósítani. Amiről annyiszor beszélt: Kina egyesítése nem sikerült neki. 1929-ben kezdődött az első japán előrenyomulás s ő nem tudott szembefordulni a japánokkal, 1930-ban Kina közepén önálló szovjetek alakultak, amelyek hadat üzentek úgy Csangkaiseknek, mint a japánoknak s azóta harcban is állnak egymással. 1933- ban régi barátai és párthívei zendülést szítottak ellene Fukien tartományban. Ez azonban csak a kezdet volt, Csangkaisek féktelen temperamentuma legjobb barátait elidegenítette, azonkívül súlyos pénzügyi nehézségek léptek föl s ő kénytelen volt egymás ellen kijátszani a nagyhatalmakat, végül is ez a játék nem ment tovább s akkor kénytelen volt az országból egyre nagyobb és nagyobb területeket átengedni a japánoknak. Közben az ország belsejében tovább hódit a kommunizmus, amely a kinai intelligencia nagyrészét magához ragadta. A kinai fiatalság, amely még néhány év előtt lelkes híve volt a diktátornak, halálos ellenségévé szegődött és népgyüléseken hirdetik, hogy Csangkaisek eladta a birodalma* a japánoknak. A déli kormány ellenállása kirobbantotta azt az elkeseredést, amely évek óta a nép széles rétegeit eltölti a diktátor ellen. De Csangkaisek kemény dió: elsőrangú katonai szervező, kitűnő diplomata, még mindig nagy hatalom van a kezében és nagyon jól tud bánni ezzel a hatalommal. Annyi bizonyos, hogy véres és elkeseredett lesz a harc, amely most következik Kina történetében, mert Csangkaisek nem adja iki kezéből könnyen a hatalmat. Jégverés aratta le Borsodmegye termését Ezerszámra borítja az elhuttott baromfi az utakat ■■ Tízmillió pengő kár A vasúti kormányzatnak nincs vagonja a kárpátaljai kirándulásokhoz Vagonhiány miatt kellett elhalasztani a prágaiak körutazását Egészséges, természetes lesüléshez napszurás elWi használjon kizárólag
