Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-03 / 150. (3999.) szám
1936 }ulius 3, péntek. 7 <BWCSSÍ?^\AG$KfcHnaí^ Ausztriában felgöngyölítik a régi panamákat A Phönix-vizsgálat eredményezte Bősei letartóztatását A bécsi Unionbank egykori hatalmas elnöke a törvényszék fogházában ■ ■ ■ Nemcsak a Phönixet, de Bőseit is szolgálta a megvesztegetett köztisztviselő A börtönben végződik a háborús és inflációs konjunktúra egyik tegtündöklőbb pályafutása Becs, jülius 2. Az inteni rendőrség letartóztatta Bősei Zsiginond volt bankárt, aki a háború utáni inflációs években az osztrák főváros egyik legismertebb pénzembere volt és akinek bukása annakidején óriási feltűnést keltett egész Európában. Bősei letartóztatása régi bukásával van kapcsolatban. Bőseit tegnap este detektívek keresték fel a lakásán és az egykori hatalmas bankárt egyenesen az országos törvényszék fogházába szállították, anélkül, hogy a rendőrigazgatóságon előállították volna. A letartóztatás az ügyészség utasítására történt, a rendőrség csak az utasítást hajtotta végre. A Phönix-vizsgálat göngyölítette fel Bősei régi bűneit A kiszivárgott hírek szerint Bősei váratlan letartóztatása a Phönix-üigybem folytatott vizsgálattal van összefüggésben. Mint közöltük, néhány nappal ezelőtt tárgyalta a bécsi bíróság Söhimied illetékügyosztályi titkár bűnügyét, akit a Phönix-ügy- ben elkövetett visszaélésekkel vádoltak. Schmied kihallgatásakor kiderült, hogy Bősei régi illetéktartozásai tekintetében is számos visszaélés történt a titkár hivatalában. A vádlott vallomása fényt derített Bősei adótartozásaira és adóeltitkolásaira is, elsősorban pedig arra a körülményre, hogy Bősei vagyonának egy részét külföldre mentette, noha a postatakarékpénztárnál fennálló hatalmas tartozására kötötte le mindenét. A vizsgálat kiderítette, hogy Bősei vagyona jelentékenyen nagyobb volt, mint annakidején az egyezség alkalmával bevallotta. Bécsi gazdasági körök szerint a fezőr külföldre mentett vagyona megközelítően sem elegendő az okozott károk megtérítésére, de mindenesetre erkölcsi elégtételnek tekintik, hogy Bőseit letartóztatták és a büntetőbíróság elé állítják. A feltűnő letartóztatás tehát minden jel szerint a Phönix-ügyben folytatott vizsgálat egyik mellékhajtása. Derült égből.•• Bősei az utóbbi években teljesen visszavonultan élt, nem is álmodott arról, hogy ügyében újabb bűnügyi vizsgálat indulhat meg, amely letartóztatásához vezethet és ezért semmi előkészületet sem tett a szökésre. A kormányhoz közelálló körökben attól tartanak, hogy a letartóztatást egyes szervezetek politikai tüntetésekre fogják félhasz- nálni, éippen ezért a további vizsgálat a legnagyobb csendben folyik. A háború és infláció vámszedője Bősei bankházának összeomlása annakidején az inflációs betegség egyik legsúlyosabb kórtünete volt Középeurópában. Az akkor alig harmincéves ember egyszerű keresikedőeegéöi sorból küzdötte fel magát Ausztria legnagyobb pénzügyi fezőrjévé. Húszéves korában a Franz Joeelfs-Quai-n egy szövetüzletben volt alkalmazott és eigy nagybátyja révén, aki őrmesterként szolgált a hadügyminisztériumban, megkapta az első hadiszállítást — hátizsákokra. A cég ezután könnyűszerrel kijárta, hogy élelmes alkalmazottját a hadiszállítások körüli szerzett „érdemeiért14 véglegesen felmentsék a hadi- szolgálat alól. A bécsi rendőrség mecénása A hátizsákokat követte sok minden más, mert a hadseregnek rengeteg anyagra volt szüksége és az ár akkor nem játszott szerepet. A háború második évében Bősei már vagyonos ember volt. Ötvenezer koronája volt, ami akkoriban igen sok pénznek számított. Ekkor már neim ragaszkodott a textiláruhoz, szállított a hadseregnek minden szállithatót, fát a menekültek számára épült barakok építésére, élelmiszert Magyarországról és helyébe szöveteket Budapestre. Miikor a háború véget ért, az alig 25 éves Bősei már sokszoros milliomos volt és szolgálataiért megkapta a „kereskedelmi tanácsos44 címet. Ekkor kezdődött a nagy fezör igazi karrierje. Egy ügyes frakkéi sikerült a rendőrség, főleg pedig az akkori rendőrigazgató, dr. Sobober későbbi kancellár teljes bizalmát megszereznie. A lerongyolódott rendőrségnek egyenibáfcra volt szüksége és Bősei szállította a kívánt mennyiséget — teljesen ingyen. A befektetés, mint kiderült, alaposan kifizetődött. Scbober támogatásával sok minden sikerült Bőseinek. Az egyik legnagyobb bécsi kenyérgyár a drága Lisztbe vásárlások miatt fizetési zavarokba került és Bősei szanálta a községi érdekeltségben Lévő üzemiét. Kölcsönt nyújtott a legalacsonyabb kamatláb mellett, ezáltal megszerezte a bécsi községi tanács háláját és támogatását is. Most már nemcsak a rendőrség, de a mindenható városvezetőség állott a háta mögött és megkezdődhetett a nagy hadjárat. A hatalmas bankelnök A fiatalember ekkor már igen nagy .lábon, él] a»gy bájai iáit h efáfcM táéSiyFM vendégeket méltán ámulatba ejthették, úgy. a ítérdharisnyás Lakájok, mint a palotában felhalmozott műkincsek. . Az. irná-olvasni is alig tudó ember az öreg Dávid udvari tanácsost vette maga mellé pénzügyi tanácsadónak és az ő segítségével indult döntő támadásra, amelynek első ütközete simán sikerült: vakmerő tőzsde-manőverrel megszerezte az Unionbank részvénytöbbségét. Minfcus elnöknek, aki három évtizeden keresztül vezette az előkelő bécsi pénzintézetet, el kellett hagynia helyét. Azon .a napo n, amelyen Bősei bevonult az Unionbank palló táljába, Minkus főbelőtte magát. Bősei meglehetős Ízléstelenségről tett. tanúságot és elment a temetésére. C, 4 Versenyfutás Castíglionival A kicsiny Ausztria csakhamar szűk lett a „nagy” Bősei számára. Stínessel tárgyat fe hatalmas érdekeltségeket szerez Felsőszilézia bányaiparában. Magánéletében egyre nagyobb fényt és pompát fejt ki az inflációs nyomorban tengődő Bécsben, verseny fut a nálánál sokkal nagyobb stilusu Castiglionival és féltékenyen Igyekszik vetélytársát felülmúlni, ahol csak lehet. Castiglioni megvásárolja néhai Károly király szalonkocsiját, Bősei azzal válaszol, hogy megveszi a kancellári hivatal mellett levő öreg palotát, hogy azt építse át saját céljaira. Az olasz pénzmágnás Békessi magyar lapszerkesztő segítségével megalapítja a ,.Die Stunde14-, Bősei erre a „Dér Tag“ cimü napilapot indítja meg. Összedől a kártyavár 1924-ben kapja Bősei az első csapást, amikor a márkát stabilizálják. A hatóságokkal való ösz- szeköttetéseit ekkor .kezdi igazán érvényesíteni. Ahrer pénzügyminiszter támogatásával összeköttetésbe lép a postatakarékpénztárral, amely hatalmas Összegeket bocsát rendelkezésére. Három éven keresztül mintegy 180 millió sil- linget folyósított számára a postatakarékpénztár és ez a kétes üzlet végül is 110 millió sllling veszteséget eredményezett az állami intézetnek. Ahrer pénzügyminiszter korlátlan hitelt nyújtott a fezőrnek, noha jól kellett tudnia, hogy az inflációs vállalkozások már alig hitelképesek. A pénzügyminiszter bukása után Délamerikába menekült, Bősei azonban nyugodtan Bécsben maradt. Még mindig azt remélte, hogy sízanálhatja magát, különösen akkor, mikor 19r20-ben a frank árfolyama esett, a font árfolyama pedig emelkedett. A. legszebb reménységek között, mint derült égből lecsapó villám érte a fair, hogy a Poincaré kezdeményezésére alakult bankcsoport, amelyben a Mórgan-bankház is résztvett, megkezdte a kampányt a frank megmentésére és az első nap eredményeképpen az angol font Párisban 250 frankról 159 frankra zuhant alá. Az ezt követő két hét alatt Bősei kénytelen volt minden vállalatát likvidálni és majdnem teljesen tönkrement. Vagyonának megmentett részeit idejekorán Svájcba csempészte át egy ott bejegyzett részvénytársaság nevére. Bécsben csak egy nagy szőnyegüzlete maradt meg. Sikerült egyezséget kötnie, tartozását nagyon kis részletekben törlesztette is. A börtönt mindeddig kikerülte és talán sohasem került volna többé felszínre az egykor hatalmas bankár neve, ha egy másik hatalmas panama felszínre nem hozza a régi manipulációk szennyesét. KEEPURA UCCAI HAN GVERSENYT ADOTT, A Varsód Püsudski-téren, A hangverseny jövedelmét a népszerű operaénekes a lengyel föte&éaéK aíhaaápyoate SZÍNHÁZ* FILM Charlie Chaplin uj filmjét A statiszta Chaplin ülj filmjén dolgozik. Sokáig törte azon a fejéit, hogy imi legyen az uj filmjének a témája. Először háborús mesére gondolt, azután azon töprengett, hogy megfilmesitse-e Sinclair Lewis egyiik novelláját. Végül mindkét ötletet elvetette. Köziben Korda Sándor Londonba hívta, de Chaplin nem fogadta el az ajánlatott. Amerikában marad. Hollywoodban készíti el legújabb fiimijét,, amelynek címe: A statiszta. A oitmimel ellentétben a film főszereplője egy nagy, körülrajongott filmcsillag. Férfi. Akinek nJintcs nyugta a nők miatt. Ez a nagy filmcsillag megpillant a műteremben egy kis statisiztaiányt. Szerelmes lesz he'le. Minden gondolata a kis statisztailány körül mozog, s a nagy filmcsillag emiatt hibákat csinál felvétel köziben, lassan alkalmatlanná válik, elveszti barátját, feleségét, állását, de — megnyeri egy kis statisztalány szivét. Ez a film meséje dióhéjban. Azt mondják, ez neim lesz szatirikus film. Kulcsfilm lesz! Chaplin önmagát fogja játszani. Chaplin néhány barátjának több részletet már elárult a filmből. Ezek azt 'mondják, hogy Chaplin legjobb szerepét fogja eljátszani. A film megható jelenettel zárul majd. Chaplin — miután elvette már a kis statiszta lányt —, bemegy a fűszereshez s igy szól: — Kérek kenyeret és húst ■— három személy részére. Bébink született !... Szép, de kedves Chaplin ur, mielőtt ezt a jelenetet megcsinálná, jusson eszébe, hogy egynapos bébi tápláléka nem a fűszerestől kerül ki,.. (*) A három sárkány — Pozsonyban. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Kedd este Hunyadi Sándor kitűnő vigjátékát, a „Három sárkányt” mutatta be a magyar színtársulat nagyon jó előadásban. A siker oroszlánrésze ezúttal is Vaszary Pirié volt, aki az egyik „sárkányt” olyan aranyos művészettel játszotta meg, hogy ez a szerep méltóan sorakozik a Nyilas Misi és a Szalkay naccsága szerepek mellé. Galetta Ferenc Balázs uramja életes hus-vér alakítás volt. A „Lehullott a nezgőnyár- fát" Mózsi Károly zenekara mellett sok átér- zéssel dudoilta. Igazán megérdemelt sikere volt. Ujházy Nusit hosszú szünet után újból a színpadon láttuk a színésznő szerepében. Úgy rutinos játékával, miint decens megjelenésével és kellemes hangjával jól hatott. A többi szereplők, mint Panka Dóra, Kuchár Lujza, Farkas József, Takács Oszkár, Alszeghy Lajos, Vajda Rózsi, Máhr János, Széles Adri tehetségük legjavát adták. Szerdán este az előadást megismételték. (r, j.) (*) Bulla Elma a szegedi szabadtéri előadásuk egyik főszereplője. Szegedről jelentik: A szegedi szabadtéri elő adó sok előkészületei teljes erővel folynak. „Az ember tragédiája” szegedi Dóim-téri előadásának egyik érdekessége lesz, hogy Törzs Jenő játssza Lucifer szerepet, míg Ádáimot, illetve Évát ez évben is Lehotay Árpád és Tőkés Anna játssza. A ,yBizánc” Konstantin császárát Táray Ferenc, Iréné császárnét Muráti Lili, Hermát Bulla Elírna, Giovannit Kiss Ferenc fogja játszani. A „János vitézben” Kukorica Jancsit Palló Iimre, Bagót Kiss Ferenci, a francia királyt Gózon Gyula, a király- kisasszonyt Halász Gitta, Iluskát Réthy Eszter énekli. (*) Cigány szerző-cigány szereplők. Madridból írják: Malagában most mutatták be az első cigánydarabot, amelyet cigányszerző irt, A színdarab cinné: Egy cigányleány szerelme. A szerző neve Miguel Maldonada. A színészek is egytől-egyig cigányok. Minthogy legtöbbjük nem tud' sem írni, sem olvasni, a betanulás nem ment egykönnyen. Addig kellett • felolvasni nekik szerepüket, amíg csak nem vésték tökéletesen emlékezetükbe. A bemutatót túlnyomórészt nem cigányokból álló közönség nézte végig. A ftozsoMfi utcaik umseta: ALFA: Jog az erőszak ellen. ÁTLÓN kerti mozgó: A kettős számú kémiroda. ELEKTRO BIÖ: Paganini. LUX: Tárás Búiba. METROPOL: Nevem Zsuzsi. TÁTRA: Szerelem a művészek közt. URÁNIA kerti mozgó: Harc a sárkánnyal. VIGADÓ: Harcra készen. A POZSONYI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Péntek: Szeressük egymást. Szombat délután: Érettségi. (Vaszary Piri u tótod fellépte.)
