Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-28 / 170. (4019.) szám
4 TRXtiAL/^GiAR-HntLAR 1936 julius 28, kedd. Boísevizmus vagy katonai diktatúra Franco helyett a carlista Mola tábornok kezébe csúszott át a felkelés vezetése Ellentétes táborokra szakad úgy a jobb-, mint a baloldal ■ A fasiszták nem ismerik el a burgosi kormányt ■ Észak és dél ellentéte a felkelők táborában- A PMH MUNKATÁRSÁTÓL ~ Fuentarrabla, julius 27. (Francia-spanyol határ.) (MTP). A harc az úgynevezett ellenkormány megalakítása óta már nem is a népfront és a monarchisták között folyik, hanem a katonaság és a polgárság harcol a bolsevisták ellen. A felfegyverzett munkásság mindenütt kommunisták kezére játsza a hatalmat s ebben a pillanatban, amikor a harc még nem dőlt el, egy bizonyosság emelkedik csak ki az eseményk zűrzavarából: a parlamentáris rendszernek megint befellegzett Spanyolországban s vagy katonai diktatúra következik, ha a tábornokok győznek, vagy jön a boísevizmus. Egyes hírek szerint Azana, aki maga is kétségbeejtő helyzetben van a kettős ellenség lánca mögött, a bolsevistáktól való feleimében ajánlatot tett Mola tábornoknak, hogy alakítsanak közösen jobboldali kormányt. Erre a különben is csak súlyos harcok árán megvalósítható tervre természetesen elutasító választ adott a tábornok, aki bejelentette, hogy katonai diktatúrára törekszik. A burgosi ellenkormány Mola tábornok személyes müve, nincs is több tagja a kormánynak, csak ő, aki a hadügyi tárcát tölti be és Miguel Cabanellas a miniszterelnök. A többi tárcát egyelőre betöltetlenül hagyták, mert a tábornokok között is nagy az egyenetlenség. Ez a magyarázata egyébként annak is, hogy annak ellenére, hogy majdnem az egész hadsereg fölött rendelkeznek és azonkívül a civil lakosság tízezrei is mögöttük állnak, nem tudtak érdemleges eredményeket elérni. Mola tábornok maga az úgynevezett carlista csoporthoz tartozik, de nem gondol a különben is meglehetősen anakronisztikus program megvalósítására, hanem mint egyik nyilatkozatából kiderül, a köztársaság hívének vallja magát, Mig Franco tábornok, a felkelés vezére közismert monarchista érzelmeiről. A tábornokok legnagyobb része egyébként republikánus s a köztársasági államforma mellett katonai diktatúrára törekszenek. Szemmellátható, hogy az utóbbi napok eseményei a vezetés^ Mola tábornok kezébe juttatták s Franco mindinkább visz- szavonul. Mola mögött sorakoznak fel a carlisták, akik egy multszázadbeli szörnyű polgárháború elszántságát és mélygyökerü haragját hordozzák a szivükben. Ők talán a bolsevistáknál is álhatatosabb ellenfelei annak a gondolatnak, amellyel Franco kibontotta a felkelés zászlaját. Észak dél ellen Kik ezek a carlisták? A múlt század harmincas éveiben V. Károly néven ellenkirály lépett fel az akkor uralkodó Mária Krisztina ellen. Mária Krisztina katonái tüzzél-vassal pusztították az ellenkirály híveit, a spanyol polgárháborúk egyik legvéresebb korszaka volt ez, amely kettészakította a népet s még ma is, száz évvel az esemény után, halálos ellenségei a carlisták a királyi családnak. V. Károly oldalán állott egész Észalc- Spanyolország, tehát az a rész, amely most a vezetést kezébe kapta és Mola tábornokkal az élén Madrid ellen nyomul. Annakidején azonban leverték a carlistákat s a király kénytelen volt Franciaországba menekülni, a mozgalmat elnyomni azonban nem sikerült s észak és dél azóta is mindig harcban állt egymással. Amint a jelek mutatják, most a közös eszméért való zendülés egy ugyancsak közös ellenség ellen sem tudta összeforrasztaní őket. A carlisták az 1848-as forradalmi korszak Idején is fellázadtak, de a mozgalmat vérbe fojtották, ugyancsak véresen leverték a harmadik carlista lázadást is, amely 1860bán tört ki V. Károly fiának a vezetése alatt. Még egyszer, tehát negyedszer is fellángolt a carlista mozgalom 1874-ben s akkor pontosan két évig tartott, amíg sikerült végleg utolsó pislákoló parazsát is elfojtani. De hogy a hamu alatt tovább izzótt a parázs, azt bizonyítják a mostani események. Mert az igazság az, hogy a délről feltörő forradalom céljaival szemben északról ellenmozgalom lépett fel és amig Franco a királyság visszaállítását tűzte ki célul, addig Mola tábornok és az északiak carlista katonai diktatúrát akarnak. Tehát nem is két tábor, hanem három harcol ebben a pillanatban Spanyolországban. Franco és de Rivera a burgosi kormány elten A dolog azonban még ezzel nem kész. mert mig Franco királypárti, Mola carlista, addig a burgosi ellenkormány feje, Cabanellas tábornok jobboldali republikánus és azt a föltételt szabta Mola tábornok elé, hogy a királyság kikiáltásától egyelőre eltekintenek és kitartanak a köztársaság mellett, de az országnak uj alkotmányt adnak. Hogy Mola, hogyha elfoglalta Madridot, nem fordul-e Cabanellas ellen, még nem lehet tudni, egyelőre a feltételt elfogadta, sőt a külföldi újságírók előtt tett egyik nyilatkozatában nyilvánosan is megerősítette. A két északi tábornok kormányalakítása azonban a déliek tudta és beleegyezése nélkül történt s a legsúlyosabb ellentéteket támasztotta Franco és de Llano és Mol'a és Cabanellas között. Sevilla és Burgos között ebben a pillanatban éles ellentétek vannak, amiket Mola váratlan győzelme talán el tudna simítani, de ha a felkelők nem érnek el rövid időn belül érdemleges sikert, akkor a zendülők táborának kettéválása elkerülhetetlen. Az eredeti terv az volt, hogy a felkelés győzelme után mint diadalmas vezérek Franco és Sanjurjo tábornok alakítanak kormányt, csakhogy a déli csapatok heves ellenállásra találtak, mig az északiak sok* kai nagyobb szerencsével operáltak. Fran* co elkövette azt a hibát is, hogy előre meg* állapodást kötött a fasiszták vezérével, Primo de Rivera fiával, akiben pedig a tábornokok veszélyes vetélytársat látnak S féltik tőle a tiszta katonai uralom esélyeit* A fasiszták viszont, akik lelkes hívei Al- fonznak és családjának, élesen szemben állnak a burgosi kormánnyal is carlista vellei- tásai miatt. Annyira, hogy de Rivera „a fasiszta falanx" nevében sürgönyt adott fel csütörtökön Molának, amelyben bejelenti, hogy nem ismeri el a burgosi kormányt, mert egyetlen képviselője se kapott helyei benne a fasiszta mozgalomnak. A legújabb hírek szerint Francoék kihasználva ezt az ellentétet, megegyeztek Riverával, aki a fasiszta csapatokat a sevillaiak oldalán veti harcba, viszont Franco és de Llano kormányában a fasiszták is helyet fognak kapni. A madridi kormány a bolsevisták foglya A másik oldalon sem jobb a helyzet. A kormány kényszerhelyzetben van. Maga cenzorokat állíttatott a rádió és telefon mellé, úgy hogy nem lehet más hirt külföldre küldeni, csak ami neki megfelel, — de valójában ő maga sem mondhatja el őszintén véleményét, mert a radikális munkásság ellenőrzi minden szavát. A kormány tagjai már csak papiros-figurák, a tényleges hatalom a felfegyverzett munkásság kezében van. S a munkások között is van három különböző csoport, mindegyik városban más és más árnyalat birtokolja a hatalmat. Az egyik helyen a szindikalisták, a másikon a kommunisták diktálnak s mindegyik a saját elvei, házi érdekei és ízlése szerint szeretné megváltani Spanyolországot. A polgárháború irtózatos káoszához hozzátartozik az is, hogy nem egy helyen a két népfront-csoport is véres harcban áll egymással és amikor holtan találják valamelyik exponált vezért az egyik uccasarkon, soha nem lehet biztosan tudni,’ hogy háztetőről vagy I ablakból lőtték-e le a felkelők hívei, vagy pedig saját elvtársai tették-e el láb alól? A kormány annyira nem ura a helyzetnek, hogy egyetlenegy intézkedését nem fogadják meg, a munkásság mindenütt csak saját vezéreire hallgat s hozzá csakis a helyi vezérekre. Az igazság tehát az, hogy a két főfronton belül számos apróbb front alakult s ezek között is ádáz harc folyik. Nemcsak a tábornokok között vannak nagy ellentétek, hanem a népfront-politikusok között is. Azok a polgári politikusok, akik Madridba szorultak s akarva-akaratlan kénytelenek voltak csatlakozni a népfronthoz, kétségbeesve látják, hogyan csúszik át az irányítás a bolsevisták kezébe. Sokan vannak közöttük, akik boldogok lennének, ha már bevonult volna a városba Mola tábornok és akár katonai diktatúra árán eloszlatta volna a proletárdiktatúra rémét a fejük felől. Pedig hogyha Spanyolországot elönti a boísevizmus hulláma, akkor ezeknek a politikusoknak sok részük volt a gátak meglazitásában. Megnyitották a margitfalva-vörösköi vasutat Bechyné: A köztársaság már túl van a vá’ság csúcspontján Kassa, julius 27. A Margitfalva és Vöröskő közötti vasútvonalat tegnap nyitották meg program szerint Bechyné vasutügyi miniszter, miniszterelnökhelyettes, Dérer igazságügyminiszter, több törvényhozó, valamint a hatóságok képviselői és nagyszámú közönség jelenlétében. Bechyné miniszter Prágából különvonattal érkezett meg Margitfalvára s ott a minisztert a kassai 143. gyalogezred diszszázada, a katonaság és a hatóságok 'kiküldöttei várták. Először szlovákruhás leányok üdvözölték a minisztert, majd Dula 'országos alelnök köszöntötte. A központi államépitészeti hivatal főnöke, dr. Konérza szaktanácsos beszédében vázolta az uj vasútvonal keletkezését, majd fölkérte a vasutügyi minisztert, hogy irja alá azt a parancsot, amellyel a vasútvonalat üzembe helyezik és átadják a kassai vasutigazgatóság kezelésébe. Ennek megtörténte után Viest mérnök, kormány- tanácsos a vasútvonalat átvette. Majd Bechyné miniszter hosszabb beszédet mondott. Megállapította, hogy a köztársaság már tűi van a gazdasági válság csúcspontján s ezért lényegesen kiszélesítették az államvasutak beruházási programját. Ezután adatokat sorolt föl, melyek szerint az államvasutak beruházási tétele 1934-ben 222 millió koronát tett ki s ez összegből 69 millió koronát fordítottak uj vasútvonalak építésére. A tavalyi beruházás 286 milliót, az idei pedig 721 milliót tesz ki s a miniszter szerint a beruházási összegek felét Szlo- venszkőn használták fel. Említést tett arról, hogy most folyik a Puhó és Felsőlédec, valamint az Aranyosmarót és Üzbég közötti vasútvonalak építése és folynak a Besztercebánya—Dl véki—Felsőstubnya közötti vasútvonal építésének előkészítő munkálatai. Ami a vasútvonalak javítását illeti, a miniszter kijelentette, hogy e célra 22 és félmillió koronát fognak fordítani s hogy a kormány a szlo- venszkói összeköttetés meggyorsítására s a nyugat és kelet közötti uj teheráru-dijszabás kidolgozására törekszik. A megnyitásról Bechyné miniszter inditváüdvözlő táviratot küldtek Bemei elnöknek és Maearyk első elnöknek, j j A nyilatkozatok elhangzása után a résztvevőkkel két feldíszített vonat indult el, hogy a közönség a vasútvonalat megtekintse. A szépés- remetei várakozási időt Bechyné miniszter Stósz-éiirdő felkeresésére használta fel. Az ünnepélyes aktus meghívott résztvevői Dobsinán diszebéden vettek részt. Dérer igazságügyminiszter ebéd alatt rövid beszédet mondott s hangsúlyozta, hogy az államvasutak által szlovenszkói beruházásokra fordított összeg a legjobb szlovák és csehszlovák politika. Slávik varsói követ rövid felköszöntöje után a besztercebányai kereskedelmi kamara elnöke, Pauliny köszönte meg a vasútvonalat. Ezután Viest kassai vasútigazgató beszélt, majd Nősek mérnök az uj vasútvonal államvédelmi jelentőségét méltatta. Végül Bechyné miniszter emelkedett szólásra s az uj vasútvonal megalkotójának, Konérz sxálktanácsosmak és munkatársainak köszönetét fejezte ki. A résztvevők a diszebéd után a különvonaton folytatták útjukat Vöröskőre s a megnyitás programja ezzel véget ért. Bechyné miniszter az ünnepélyes megnyitásról Besztercebányára ment, ahová a feldíszített különvonat háromnegyed kilenckor érkezett. Az állomáson az állami himnuszok eljátszása után a miniszter meghallgatta a helyőrség parancsnokának jelentését. Samuhel polgármester üdvözlő szavai után a miniszter megtekintette a várost s azután autóval RózsaJiefljjca hajtatott., Az orkán szörnyű pusztítása a Balkánon Belgrád, julius 27. Jugoszlávia fölött szombaton éjjel és vasárnap délelőtt borzalmas oíká^j tombolt. Priboj és Trebinje környékén a szélvihar teljesen tönkretette az óriási dohányvetéseket s más terményben is hatalmas károkat okozott. Az orkán útját mindenütt tőből kicsavart fák s elsodort háztetők jelzik. Az orkánnak több ember élete is esett áldozatul, erről azonban eddig hivatalos jelentést nem adtak ki. Szófia, julius 27. Az orkán Bulgária egyes vidékein is átsüvitett s leírhatatlan károkat okozott. Különsen nagy pusztítást végzett a török határ mentén. Konstantinápolyból érkező jelentés szerint, az orkán a város néhány negyedében borzalmas pusztítást vitt véghez. A régi városnegyedek házai nem tudtak ellentállni az orkánnak, számos ház összedőlt s a leomló falak maguk alá temették a lakókat, Konstantinápolyban számos ember életét vesztette s nagyon sok ember megsebesült. Az áldozatok száma még nem ismeretes. Az orkán megszűnése után Konstantinápolyra óriási felhőszakadás zuduit s a leömlő hatalmas víztömeg néhány külvárost teljesen elárasztott. A hatóságok a helyszínre mentőosztagokat s katonákat vezényeltek ki s ezek megkezdték a mentési munkálatokat. Az orkán Konstantinápoly környékén kilométeres távolságokban kidöntötte a táviró- és telefonoszlopokat s számos helyen megrongálta a vasútvonalat. A közlekedés több helyen szünetel. — ANGLIÁBAN NINCS ÁLLÁSTALAN DIPLOMÁS. Londonból jelentik: Az iskolákat elhagyó angol ifjúság helyzete az idén igen kedvező. A szakértők véleménye szerint egyetlenegy fiúnak ós leánynak sem kell munka nélkül maradnia, mert az iparban és a kereskedelemben igen nagy a írnunk aerőkereelet. Talán sohasem volt, olyan kedvező a fitalság elhelyezkedési hihetősége \n- gliáhan, mint, most. Igen sok kereskedelmi (V iparágban egyenesen türelmetlenül várják a/, uj. te-