Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-28 / 170. (4019.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- »r.» . _ r. » évre 76, havonta 26 KC., külföldre: évente 450, J[ SzlöVeilSzkÓi &S rUSZlTlSzkÓi magVOTSág félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. pOLltlKOl napilapja Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI> Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SŰRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHfl. Az olimpiai tűz (*) Csütörtökön este ér el Prágába az olimpiai fáklya, amely a szent tüzet viszi Berlinbe s aminek fénye mellett megvilá­gosodik egy-két pillanatra az európai éj­szaka. Apró fényjelek integetnek innen és onnan és a fáklya útja elé sehol nem zuhan le a tiltó határsorompó, sehol nem paran­csolnak megálljt neki, ifjak és öregek, gö­rögök, bolgárok, szerbek, 'horvátok, magya­rok, osztrákok, csehek, németek viszik, ad­ják kézről-ikézre, mint egy nagy gondolatot, mint egy ki nem mondott, de mélyen gyö­kerező és hőn áhított eszményképet: az emberközösség eszményképét. Mégsem va­gyunk olyan szegények nagy gondolatok­ban és nagy eszményképekben, mint ahogy gondolná az ember, ha csak annak hinne mindig, amit lát s nem hívná néha tanu- ságtételre álmait. Vannak álmok, amelyek virágba szökkentek, vannak álmok, ame­lyek nem hervadtak el a század perzselő viharaiban, dermesztő jégverésében. Ilyen álom volt Coubertin báróé is, aki talán maga se hitte, amikor félszázad előtt az el­ső, még kezdetleges konceptusán faragcsált ennek a nagyszabású tervnek, hogy lesz egy kor, amelyben az emberi összetartozás és megértés, minden határökon, eszméken, sőt rögeszméken túl ebben a gondolatban fog kivirágozni. Kor, amelyben, ugylátszik, megint részeire szakad a világ s ellenséges éllel vallja minden nemzet a maga külön- és különbvalóságát s amelyben mintha mindaz, ami a közös sorsra, közös emberi ideálokra emlékeztet, lomtárba került volna. Kor, amelynek egyre többféle szava, jelvé­nye és gondolata lesz azoknak az árnyala­toknak megjelölésére, amelyek az embert elválasztják embertársától s egyre szűksza­vúbb és esetlenebb lesz mindennel szemben, ami általános, örök és átfogóan emberi. Il­lik tehát csendes hódolattal gondolni arra a férfiúra, aki elindított egy kezdetben játé­kos mozgalmat, amely ma talán az egyet­len kapocs ebben a ,,minden kötél szakad"- korban az utolsó idegszál, amely a világ nemzeteit összefogja. Az olimpiai gondolat az egyetlen, gyakorlatban is bevált formája annak, amit emberközösségnek szoktunk mondani a sokféle csalódás arculcsapása után egyre tétovább hangsúllyal. Az egyet­len, ami mögött tömegek sorakoznak fel s amivel szemben minden előítélet elhallgat. Az olimpiai játékok nemcsak sportese­mény, hanem egy eszme fejlődésének fon­tos állomása is. S talán különös ujmutatása a sorsnak, hogy most, amikor a népek test­véri együttműködésének gondolata megint egyszer súlyos válságon esik keresztül, az olimpiai gondolat éppen arra a helyre te­reli a világ minden tájáról a sportolókat, ahonnan a dacos „nemjátszom" elindult. Egészen bizonyos, hogy nem múlik el ha­tástalanul Németország fölött sem az olim­piai hónap, színeivel, jelképeivel, a gondo­latokkal, amik sodrában úsznak, fel fogja élénkíteni, át fogja festeni a mindent ösz- szeolvasztó barnaságot; engedékenyebbé, megértőbbé, hajlékonyabbá válik a nemzeti szocialista Németország a ,,másik Európa" iránt — s valószinü, hogy Európa is meg fogja találni a megértés hangjait Németor­szág számára. Most nem gondolunk a hi­vatalos Európára és a hivatalos Németor­szágra, hanem az európai közvéleményre gondolunk, a névtelen és szürkén jelzett milliókra, akik nagy általánosságokban ítélnek és gondolkoznak politikai jelszavak, mozgalmak-/ eélk-iKízések- felek Ezeknek a Egyre vadabb tesz a spanyol polgárháború Bolsevik! rémuralom Barcelonában A Reuter-iroda munkatársának megdöbbentő nyilatkozata a barcelonai állapotokról ■* Holttestek borítják az utcákat ■ * * A templomokat és kolostorokat elkommunizáiják Győzelmei jelent a madridi kormány Madrid, Julius 27. Szombat reggel óta folynak az elkeseredett harcok Madrid bir­tokáért. A kormány jelentése szerint, amit ma éjszaka adtak ki, sikerült a felkelő csapatokat visszaszorítani. Egy bizonyos, hogy a fővárosban a kormány még tartja a pozícióit. A Guadrrama hegység sziklái kö­zött két napig tartó gyilkos harc után sike­rült megakasztani a felkelők előnyomulását és a kormánycsapatok megszállták a Somo- siera és az AJto de León csúcsokat, a szikla­szoros két legfontosabb pontját. Az ütkö­zetben a kormány részéről a rendőrség, a polgárőrség és a vörös milicia vett részt. A kormánycsapatok operációit mindenütt ágyuk és repülőgépek támogatták, A Siere de Guadarrama északi része most megint a kormánycsapatok kezén van. Mola tábor­nok csapatai elszánt rohamot intéztek több- izben a sziklaszoros ellen, de a jól felfegy­verzett kormánycsapatoknak sikerült min­dig visszaverni a támadást. A kormánycsa­patok olyan sziklafedezékek mögül harcol­nak és annyi munícióval rendelkeznek, azonkívül jó tüzérségük is van, hogy szinte lehetetlen őket ostrommal kivetni állásaik­ból. A felkelők csapatai halálmegvető bá­torsággal indultak szombaton és vasárnap többizben is ostromra a vörösök sasfészke ellen, de eredményt nem tudtak elérni. Va­millióknak agyában előítéletek kérgesednek meg s ezek a megkérgesedett előítéletek sokszor halálos nagy bajok kutforrásai szoktak lenni. Még sokat kell tanulni az úgynevezett átlagpolgárnak a sorstól, hogy fölénnyel és megértéssel kezelje azt is, ami saját szájaize szerint rendkívüli, különös s ugylátszik, mintha ellenséges is lenne. Meg­érteni és megbocsátani még mindig a ritka lelkek, a nagy egyéniségek kiváltsága. Ha­nem azért hiba lenne azt hinni, hogy a nagy tömegekben nincs meg a hajlam és az őszin­te, lelkes készség, hogy megértsék és mél­tányolják egymást. Csak az emberek nagy többsége sémákká merevíti az élő gondo­latokat s ezek a sémák ritkán viszik előre a világot, az ilyen sémákból mindig mester­séges és hamis kép szokott összeállni. Egyetlen oldószere van az ilyen hamis ké­pekből összeszövődött világszemléletnek: a tapasztalat. Tapasztalat, amely olyannak mutatja az előítéletek prizmáján keresztül furcsánk és idegennek tetsző másik embert, amilyen a valóságban, tehát emberinek. Az olimpiai gondolat nagy ereje abban van, hogy megtalálta azt az úgynevezett semle­ges területet, amelyen előitéletmentesen összejöhetnek a világ valamennyi nemzeté-, sámap délután azután a kormánycsapatok kirohantak állásaikból és Mola hadseregé­nek északi szárnya ellen rohamot intéztek, A belügyminiszter jelentése szerint a had­seregnek ezt a részét sikerült teljesen Szét­zilálni. Ugyancsak a kormány jelentése sze­rint azok a csapatok, amelyek szombaton elfoglalták Albacetát, előrenyomulóban van­nak Cordoba irányába. Közvetlen a város határában fognak egyesülni a Linaresbőll és Jaenből érkező milíciával és közösen fognak Ütvén repülőgép A lakosság természetesen a két nap óta folyó harcok hatása alatt áll. Tegnap és tegnapelőtt egész nap lehetett hallani Madridban az ágyu- dörgést, de meg lehetett állapítani, hogy a har­cok szintere nem közeledik a városhoz s elsán- coltan marad a várost környező hegységekben. A városban nincs éhínség, bár az élelmiszerrel ta­karékoskodni kell és nagyon sok élelmicikk tel­jesen eltűnt a piacról. A fejadagok betartását szi­gorúan ellenőrzik. A városban a munkásmilidák tartják fenn a rendet, minden jel arra mutat, hogy a kormány már csak árnyéka önmagának, a hatalom teljesen a munkásosztagok parancs­nokainak kezében van. Ma reggel olyan hírek terjedtek el, hogy ötven repülőgép érkezett nek fiai és olyannak mutathatják magúikat, amilyenek. Abban pedig, hogy a képessé­gek, a kiválóságok, a teljesítmények meg­kapják a maguk univerzális értékelését, ab­ban, hogy minden nemzet szabadon mutat­hatja iki erejét egyik vagy másik területen, hihetetlen amalgamizáló erő van. Ott is ol­vaszt, ott is közösségeket támaszt, ahol kü­lönben a tűz és víz elementáris ellentéte tátong. Coubertin báró, akinek sorsa olyan, mint általában a nagy gondolatok életre- ébresztőié szokott lenni: éppen csak nem nyomorog, de oldalt taszítva az alkotó csendes megilletődöttségével szemléli müvé­nek virágzását, — saját bevallása szerint nem szánta csak játéknak, ügyes sportvál­lalkozásnak a modern olimpiát, hanem egy gondolatot bízott rá: a világbéke gondola­tát. Coubertin báró kezdettől fogva szentül hitte, hogy az olimpiai játékok össze fogják békiteni egymással az ellenségesen szem­benálló nemzeteket, hogy az univerzalizmus gondolatát olyan rétegekhez közvetítik, amelyek általában távol szoktak állni az ilyen „világpolgárias" eszméktől. Egy uj embertípus kialakítására gondolt Coubertin, affliltor először vázolta fel a gondolat alap­ostromot kezdeni a város ellen. A hivatalos madridi jelentés szerint lojális csapatok és a katalán milicia tagjai megszállja tartják Saragossát, Mola tábornok északi frontjá­nak egyik legfontosabb katonai támasz­pontját. A déli helyzetről csak annyit je­lent Madrid, hogy a déli partokon állan­dóan kormányhü csapatokat vonnak össze, amelyeknek az a feladatuk, hogy Franco tábornok hadseregének partraszállitását megakadályozzák. Franciaországból? Franciaországból Barcelonába s hogy a kor­mány elhatározta, hogy még további 300 repülő­gépet vásárol. Vadászgépeket és nehéz bomba­vetőgépeket akar vásárolni a kormány, amire a Nemzeti Bank aranykészletének tetemes részét áldozzák. Hogy mennyire a bolsevisták kezében van a hatalom, azt az is bizonyítja, hogy a kor­mány teljesen kommunista alapon szervezi az ellenállást. A városban az elképzelhető legfantasztiku­sabb híreik keringenek a madridi ütközet áldo­zatainak számáról. A kormánynak nagy fölényt ad, hogy a repülők egy nagy része megmaradt Madrid mellett és nem csatlakozott a felkelők­höz, A repülők döntik el majdnem mindenütt a jait s amikor az első mosolyokat és fölé­nyes vállveregetéseket kellett elhárítania. S ez az uj embertípus lassan valóban meg­kapja a maga korszerű formáit, beilleszke­dik a világba s a magasabbrendü ember eszményképéhez hozzáad egy szint, egy ár­nyalatot, egy erős, markáns, határozott jel­lemvonást. A sportoló ember s a sport ön­tudatában nevelkedő ifjú könnyebben veti el magától azokat a gátlásokat, előítélete­ket, kisebbrendűségi érzéseket, amiknek szövevényéből még a múlt századbeli em­ber nem tudott kievickélni s rendszerint úgy segített magán, hogy az egész világot össze akarta dönteni. A sport nagy és őszinte demokráciája, amelyből csak az iga­zán kiváló s feltétlenül többértékii válik Ki, sok régi társadalmi sebet gyógyított már be eddig is, nagy forradalmi munkát végzett el s közelebb hozta egymáshoz az osztályo­kat. A nemzetek között is. ott jár-kel békél­tető szellemével és fáradhatatlanul hordja a torlasz köveit, amelyek a világ nemzeteit egymástól elválasztják. A láng. ami most végigfut a világon, ennek a gondolatnak füzétől kapja fényét s a világosság, amely belőle árad, már egy jobb kor hajnalpirka- dását /jel-z-k

Next

/
Oldalképek
Tartalom