Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-26 / 169. (4018.) szám
1936 julius 26, vasárnap. Coubertin báró emlékiratai A művészei és irodalom bekapcsolása az olimpiai játékokba A nemzetközi egyetértés nagy munkája ■ Az irodalomban még mindig nem divatos az „izmos atléta" Nemes, de nem mindig udvarias vetélkedés a londoni olimpián (Negyedik közlemény.) World-copyrigiht by Mitropress. 1906 január 1-vel az „Olimpiai Revü" havonta jelent meg. Addig csak bizonytalan időközökben jelent meg a lapocska, ahogy a szükség diktálta. A nemzetközi olimpiai bizottság megküldte a lapot a világ valamennyi jelentős sport- egyesületének és igy lassanként a mozgalom nélkülözhetetlen orgánumává vált, az olimpiai szabályok valóságos kódexévé. Az „Olimpiai Revü" régi példányait ma már alig lehet megszerezni, mert a megmaradt példányokat a háború alatt nagyrészt elégették a genfi nyomdában, az egyesületeknél pedig elkallódtak a példányok. Csupán néhány közkönyvtárban és néhány érdeklődő sportembernél akadnak még példányok e régi számokból. Ha az 1906 januárjától 1914 júniusáig megjelent 102 lapszámot átlapozzuk, érdekes képet nyerünk a szervezet fejlődéséről és a sportgondoláit egyre szélesebb terjedéséről. Láthatjuk ebből, hogy a nemzetközi olimpiai bizottság terjedelme évről-évre növekedett, A kezdetben felállított szabály szerint minden ország 1—3 tagot adott. Kezdetben tizenöt ország képviseltette magát, később huszonöt, majd harminc, idővel negyven és most már meghaladja az ötvenet a -bizottságban képviselt országok száma. Mikor kissé későbben kutattam a közős vonások után, amelyek a bizottság tagjait egymáshoz kapcsolják, a következő jellemző dolgokat állapítottam megt Az olimpiai bizottság szoros összetartása Majdnem valamennyi résztvevő sportember volt a szó legigazibb értelmében, az általam felállított elvi formula szerint. Ez azt jelenti, hogy olyan férfiak voltak, akik szaktudásuk révén bármely technikai kérdést alaposan meg tudtak Ítélni, de akilk mégis elég távol állták minden kizárólagos specializálódástól, úgyhogy nem válhattak az egyoldalúság rabszolgáivá. Olyan férfiak voltak ezek, akiket semmilyen nemzetközi kérdésben nem tudott befolyásolni nemzeti előítélet, férfiak, akik mindig készek voltak arra, hogy szembeszálljanak technikai csoportokkal és függetleníteni tudták magukat ezektől. A szövetség tagjai között, akik a különböző összejöveteleken összeszoktak, őszinte, egész életre szóló barátság fejlődött ki. Emlékezetes ülések Az .évi gyűlés rendesen 4—6 napig tartott. Naponta kétszer üléseztek, közben nagyon kedves ünnepségeik folytak le. Az év egyéb részében levélbeli kapcsolatban állottam a tagokkal, különösen azokkal, akik nagy lelkesedéssel foglalkoztak ügyünkkel és mindig hajlandók voltak rendelkezésre bocsátani munkájukat. Főleg az 1904-ben Londonban, az 1907-ben Hágában, az 1909-ben Berlinben és az 1911- ben Budapesten mgtartott összejövetelek voltak a legfényesebbek és a legtermékenyebbek. Hivatalos és magánifogadtatások követték egymást, anélkül azonban, hogy munkánkat befolyásolták volna. Azokban az években, amelyekben olimpia volt, a gyűléseket röviddel a játékok megkezdése előtt, vagy a játékok folyama alatt bonyolítottuk le. így történt a negyedik londoni olimpia alkalmával 1908-ban, az ötödik stokholmi olimpia idején 1912-ben és ugyanígy kellett volna történnie a hatodik berlini olimpia idején 1916-ban, a ha a háború nem akadályozta volna meg az olimpiai játékok megtartását. Egyébként a ciklust ez a körülmény nem szakította félbe, mert napjainkban épugy, mint az ókorban, az olimpiai játék megtartotta számát és dátumát akkor is, ha a valóságban nem folyt le. A művészet és irodalom bekapcsolása Már az első program össze állításakor gondoltunk a művészetre és irodalomra is, de sem Athén, sem Páris nem volt alkalmas ily merész kísérletre. Ezért elhatároztam, hogy 1906-ban konferenciát hívok egybe Páriába, amely azzal kérdéssel foglalkozzék, hogy milyen mértékben és formáiban vehetne részt a művészet és irodalom az olimpiai játékok ünnepén, A konferencia megnyitása a Come- die Francaise híres előcsarnokában történt, Megállapodtunk abban, hogy az olimpiai játékok programjához minden négy évben „az építészet, festészet, szobrászat, zene és irodalom terén őt pályadijat tüzűnk id oly meg nem jelent müvek számára, amelyeket a sport gondolata inspirált". A tervezet megfogalmazása szerencsés volt, a kivitele azonban elhúzódott. A „Royal Acade- my of Árts" kezdeményezésére 1908-ban az angol bizottság két feladatat tűzött ki minden pályázat számára. A pályázókat kissé elkedvetlenítette az a körülmény, hogy oly inspirációt erőltettek rájuk, amely twm volt meg bennük, Már nem volt idő, hogy efelett vitatkozzunk, ezért az utolsó pillanatban 1912-re halasztoittuk el a pályázatot. Az ekkor Stókholmban megtartott játékok idején csak tapogatózó, de nem értéktelen kísérlet történt. Ettől az időtől kezdve minden olimpián kitűztünk pályázatot és az érdeklődés folyton nőtt, A pályázat eredményét nézetem szerint a klasz- szikus formától való aggodalom befolyásólja. Számos fiatal művész számára a klasszikus forma avulitságot jelent s ehhez járul az, hogy az építészetben nem volt meg az előirt kötött forma, a festészetben a sportjeleneteknél inkább rajzkészséget, mint színező tehetséget követeltek a feladatok, ami ellenkezett a fennálló irányokkal. A zenében a közönség elszokott attól, hogy szabadban énekelt kantátékat hallgasson, az irodalomban pedig ebben az időben nem birt vonzerővel az izmos atlétatest és igy az Írók nem voltak képesek arra, hogy a sportot a közönséggel, amely még kevéssé volt erre előkészítve, megkedveltessék. Mindezek a bajok 1906 óta élénken megmutatkoztak. sportdresszben vonultak fel és ez jelentékenyen megváltoztatta a felvonulás képét. Még impozánsabb lett volna ez a felvonulás, ha a katonai zenekarok cirkuszi zenéje helyett tömegénekeket hallhattunk volna, amelyeket Hándel óta Angliában oly kitüneőn tudnak előadni. A tornászgyakorlatok sikere A tornászgyakorlatokat különös tiszteletben tartották Londonban és a nézők is sóikra becsülték azokat. Különösen sok tapsot kaptak a skandináv tornászok. A vivőversenyek közvetlen a stadion mellett, óriási sátrakban folytak, amelyek igen szépen voltak berendezve, különösen pedig technikai szempontból voltak jól felszerelve. Az egyes tornászverseny dijait Olaszország, Anglia, Franciaország és Németország nyerte. A négy skandináv állam osztozott a tömegtorna dijain, Magyarország és Franciaország pedig a vívás dijait nyerte meg. A birkózóversenyzők tiz nemzethez tartoztak. Összesen hatvannyolc birkózó mérkőzött, ezek közül egy magyar, egy finn, egy svéd és egy olasz kapta meg a dijakat. Vetélkedés Anglia és Amerika között Az atlétikai versenyszámokban az angol és amerikai atléták álltak szemben egymással. A verseny különösen élesen folyt mindkét oldalról, mert mindkét ország fiai valósággal becsületbeli kérdésnek tekintették a verseny ügyét, mintha a versenypályán akarták volna eldönteni a régi történelmi vetélkedést. A gerelyvetéGyomor és bélzavaroknál, hasüregbeli vérpangásnál, étvágytalanságnál, szorulásnál, felfúvódásnál, gyomorégésnél, felböfögésnél, szédülésnél, homlokfájásnál, hányingernél egykét pohár természetes „Ferenc József" keserüviz alaposan kitisztítja az emésztőutakat Közkórházi jelentésekben olvassuk, hogy a Ferenc József vizet még a hosszú idő óta fekvő betegek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik. Az orvosok ajánlják. A hegyekben és tavak mentén utazásokon, kiránduláson és viziutakon a 6 x 6-os SUPER IKONTA legyen állandó kísérője, mert megörökíti azt, ami önnek örömet szerez. 1:2,8 fényerősségig terjedő Zeiss Tessarok, kapcsolt távolságmérő, 1/400 másodpercig felvevő Compur Rapid-zár, kettős megvilágítást kizáró védőberendezés, exponálógomb a kameradoboz hátsó részén, ezek a 6 x 6-os Zeiss Ikon SUPER IKONTA lényeges előnyei. A Super Ikonta-osztály összes gépeiről részletes prospektust kaphat fotokereskedő j étől.vagya A londoni olimpia IK negyedik oílimpfe Londonban és az ötödik olimpia Stokihdlimban a legteljesebb sikerrel járt. A londoni olimpia sikere főleg Laffan tisztelendő és Lord Desborough érdeme volt, mig a stokholmi olimpia körül főleg Balek tábornok szerzett nagy érdemeket. Mindkét olimpiát mesteri kézzel, nagystílűén készítették elő. Azóta sok sziép olimpiai színjátékot láttunk, de e londoni stadion emléke nem aludt ki bennünk, A hatalmas körépitmény, amely sokszor volt zsúfolva lelkesedéstől remegő emberekkel, az organikus egység oly hatalmas érzését árasztotta, amilyenben azóta sem volt részem* A körülmények magukkal hozták, hogy a két angolszász nép ifjúsága állott szemben egymással a sporíküzdelemben és ez különös erőfeszítésekre késztette a világbajnokokat, A pompás angol rendezés A negyedik olimpiai játékot 1908 julius 13-án nyitották meg nagy pompával a király, a királyné, a svéd és görög hercegek és hercegnők jelenlétében. Ekkor vonultak fel először zászlóik alatt a tizenkilenc ország sportolói, mintegy 1500-an. Ez a párisi konferencia határozata értelmében történt. Majdnem valamennyien — az amerikaiak kivételével —< sen kívül, melyet svéd atléta nyert, valamennyi atlétikai versenyben az amerikaiak és angolok győztek. Hozzájuk számi thatjuk az egy kanadai és az egy délafrikai győztest is. A dijak felett való osztozkodás kielégíthette mindkét állam atlétáinak becsvágyát, a díjkiosztás mégsem ment végibe simán. A felizgatott szenvedélyek számos incidenst és összetűzést okoztak. Egy csekélység élénken megmutatja, milyen ádáz harag dúlt a két állam fiai között. Mikor az amerikaiak hazatértek és Newyorldban ünnepélyesen fogadták őket, az atléták kötélen vezettek magúik után — egy angol oroszlánt. Az esetnek madjnem diplomáciai eljárás lett a következménye. VII. Edvárd király az első naptól fogva nem szívlelhette az amerikai tornászokat viselkedésük és hangos zajongásuk miatt, amellyel az arénát megtöltötték. Sok bajt okozott a méterrendszer is, aminek bevezetése a versenyszámokban feltétlenül szükségessé vált. Az angol futók számára mindenesetre szolkatlan volt, hogy száz yard helyett száz métert, vagyis 109.3 yardot kellett futniok, de a tisztán sportbelli nehézségen kívül az angolok nemzeti megalázást is láttak a métexrend- szer, bevezetésében. ZEISS IKON képviseletétől: Ricli. Fischer, Pralia II., U Püjcovny 8. NémeSország elismeri azabetszinai olasz császárságot Róma, julius 25. A Reuter-iroda értesülése szerint a német kormány elhatározta, hogy az addisz abebai követséget föloszlatja és helyén vezérkonzulátust létesít. A kormánynak ebből az elhatározásából nyilvánvalóvá válik, hogy Németország elismeri az abesszi- niai olasz császárságot. Az idegen honosok határövbeli ingatlanainak bejelentése Prága, julius 25. Tegnap közöltük ama beadvány legegyszerűbb mintáját, amellyel az idegein állampolgárok a határövben fekvő ingatlanaikat az államvédelmi törvény intézkedései szerint bejelenthetik. E köiflLeményünket még az alábbi fölviüiágositásokkal egészítjük ki: Konkrét esetben tájékoztatást kértünk az illetékes prágai központi hivataloktól s a nyert útbaigazítások alapján az érdekelt idegen állampolgár óiknak a következőket kell ajánlanunk: A jelentkezés tudomásulvétele, vagyis kedvező elintézése érdekében ajánlatos, — bár ezt sem a törvény, sem a rendelet nem Írja elő kötelezően — a kérdéses ingatlan részletes leírása, esetleg vázrajz csatolása is. Feltüntetendő az ingatlan megszerzésének módja (öröklés, vétel, 'beházasodás, ajándékozás), nemkülönben aiz is, hogy 1918-ban milyen kiterjedésű volt a birtok, mennyit vettek el belőle a földreform- törvények alapján s milyen alapon szabadította fel a földhivatal a lefoglalt birtokot (11. §, 20. §, 3. a) §). Hol fekszik a birtok, közvetlenül a határon-e avagy az államhatár kettészelte-e azt? A föld tulajdonosának személyét illetően ajánlatos a teljes személyi adattáblázat közlése (születés keltétől rövid életrajzzal). A beyel öntésben közölt adatokat ajánlatos egyszerű, nem hitelesített okiratmásolatokkal igazolni, annak megemlítésével, hogy az eredeti, vagy hitelesített másolatban készített okmányokat a fél a 'hivatal kívánságára benyújtja (telekkönyvi kivonatok, földhivatali s egyéb hivatalos határozatok, sitb.). Különösen ajánlatos az ingatlanok művelési módjának részletes kimutatása (szántó, rét, szőlő, legelő, erdő, kopár terület stb.). A beadvány nyelvét illetően fel kell hívnunk az érdekeltek figyelmét a legfelső közigazgatási bíróság amaz állandó gyakorlatára, amely szerint külföldi állampolgárra nem vonatkoznak a nemzeti kisebbségiek számára biztosított jogiok, vagyis az idegen állampolgár csehszlovák nyelven köteles készíteni a csehszlovák hivatalokhoz intézett beadványait. (Mellékesen megjegyezzük, hogy a brünni legfelső bíróság pont az ellenkező nézeteit hirdeti s gyakorolja, s a két különböző legfelső bírósági joggyakorlat terén ma sincs egység^ j* 7
