Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-26 / 169. (4018.) szám

1936 julius 26, vasárnap. ^M<3M-7^0^SRHIRLSC> Ki volt Wolfff Károly? Budapest, julius 25. Ma délután temették el a magyar főváros társadalmának óriási részvéte mellett Wolff Károlyt, a budapesti Keresztény Községi Párt váratlanul elhunyt vezérét A nagy közéleti férfiút utolsó útjára pártállásra való te- lantét nélkül az egész magyar politikai élet őszinte kegyelete és hálás elismerése kisérte. Hogy ki volt a magyar közélet számára Wollff Károly, annak jellemzésére a különböző párt­állása lapok méltatásaiból hadid álljon itt né­hány idézet: Budapesti Hírlap: A háború és a forradalmaik után következett keresztény és nemzeti rene­szánsz egyik legkiemelkedőbb egyénisége köl­tözött el az élők sorálból. Wolff Károly ravatala előtt gyászfátyolosan hajlik meg a nemzeti zászló és millió magyar leke mélyén él az a szomorú tudat, hogy egy férfiúval jett a közélet szegényebb, akit Isten­adta egyéni értekei tettek hivatottá arra, hogy Magyarország fővárosában az élen áll­jon, vezessen, alkosson, ehvihüséget hirdessen, a pol­gári erények gyakorlása terén példát mutas­son . .. Ő volt egyike a legnagyobb emberi ér­tékeknek, amelyeket a magyar nemzet a világ­háború utáni nehéz korszakában önmagából ki­termelt. A tudós, magasállásu bírót, aki soha politikával nem foglalkozott, két egyéni tulaj­donsága vitte politikai pályára: törhetetlen, fele­baráti szeretettel párosult vallásos meggyőződé­se és hatalmas, szuggesztiv szónoki készsége. A szétszórt, egymást alig ismerő, vagy ha isme­rő, egymással is szembenálló nemzeti elemeket osztálykülönbség nélkül egy nagy táborba egye­sítette és megteremtette az uj, keresztény Budapestet. És ennek a nagy munkájának idején tűnt ki, hogy Wolff Károly nemcsak tüneményesen szuggesztiv szónok, nemcsak toborzó, szervező és agitativ tehetség, hanem konstruktív, puritán, alkotó államférfin. Nemzeti lljság: Egészséges volt minden, amit csinált. Gondolatmeneté, meggyőződése, céljai és eszközei tiszták és világosak. Azzal indult, amivel végezte. Nem alkudott el, nem vesztett el nem herdált el semmit. Jött egyéni vágyak, önző érzések nélkül magának nem akart soha semmit és mégis vezér lett, vezér a hivatottsági tehetség, egyéniség jogán. Férfi, akit követni le­hetett, akinek útja nyílegyenes volt, aki az aka­dályokat robusztus erővel lökte félre és soha­sem kanyarodott el miattuk. Hitet tudott kelteni, fanatikusan bíztak benne és fanatikusan gyűlölték,,. Mögötte ott állt az egész magyar keresztény társadalom. Küldetéses embernek hitte magát, aki mindig csak előre tört és nem sok időt fe­csérelt arra, hogy hátrafelé nézzen. Hitt magá­ban és ezt a hitét az események igazolták: a lelkesedés, amely annak idején a keresztény Bu­dapestet megteremtette, Wolff Károly egyénid ség ének a segítségével nem lobbant el, mint szallmatűz, hanem állandósult, olyan energiafor­rássá változott, amelyből a keresztény politika idestova két évtizeden át bőven táplálkozott... Pótolhatatlan vesztesége nemcsák annak a köz­életi frontnak, amelynek az élén állott, hanem az egész magyar közéletnek ... Pesti Napló: A liberális politika harcban állt Wolff Károllyal, — ezen a helyen is folyt a harc, de sohasem személyes éllel s meg kell mondani, Wolff Károly sem folytatott személyes küzdelmet soha, legélesebb polémiáiban is ke­rült minden személyeskedést. Ellenfél volt, de lovaglás ellenfél. A politika, amelyet képviselt, minden liberális, demokratikus politikával szem­ben találta magát és ez természetes. A Wolff Károly politikájának értékét, mértékét, helyét az utókor fogja megállapítani — de azt már a kortárs is megállapíthatja s e politikával szem­benálló kortárs is, hogy egyoldalú politikát (minden pártpolitika egy­oldalú) több önzetlenséggel, elvhüséggel, meg­győződéssel, makulátlansággal ritkán képvi­seltek. Wolff Károly szakadatlan küzdelmeiben a ha­lál hozta az első fegyvernyugvást s tragikus, hogy az első fegyvernyugvás a jobboldali poli­tika nagy gladiátorának örök pihenője lett. A politikai veszteség, amelyet halála jelent, egy párté, személyének elvesztése az egész magyar közélet vesztesége, amelynek pártkülönbség nél­kül tisztelt alakja volt. Spanyol-Marokkóban kémkedés miall agyonlőttek egy budapesti , — akit négy évvet ezelőtt leánykereskedők harcoltak el s akinek kegyeiért a spanyol tisztek véres párbajokat vivtak Budapest, julius 25. (Budapesti szedkesztő­ségünk iteilefopjeilientiéee.) Spanyol Marokkóból érkezett hirek szerint ott kémkedés miatt 'ha­tódra Ítélték Somlai Kornélia pesti származású leányt. A halálos Ítéletet már végire is hajtot- fáik. A szép pesti leányt agyonlőtték. Ezzeil a tragédiával egy fiatal pesti leány rendkívül ka­landos élete ért végeit. Somlai Kornéliát négy évvel ezelőtt leány- kereskedők hurcolták el Budapestről és spa­nyol Marokkóba vitték. A leánynak sikerült később a leány kereskedők kezei közül kime­nekülnie s hogy életét fenntartsa, egy bárba került. Szépségével elbűvölte az ottani spa­nyol tiszteket és szerelméért többen párbajt is vívtak, sőt olyan hírek is vannak, hogy gyilkosságra is vetemedtek. Nemrégiben egy fiatal spanyol hadnagy gabalyodott belé, aki­vel meg is szökött. Az arabok azonban elfogták és fogságba veit et­ték. Később arra kényszer Ítélték, hogy térjen vissza spanyol Marokkóiba és kémkedjem szá­mukra. A Leány ilymódon szabadlábra, került s tényleg visszatért Marokkóba. Szerelmesének, a fiatal hadnagynak is sikerült közben meg­szöknie az arabok fogságából, ő is visszatért Marokkóba és beiáruilta a leányt. A hadnagy följelentésére fogták el Somlai Kornéliát és Ítélték halálra. A hadnagyot szökése miatt lefokozták ugyan, egyúttal azonban szolgálataiért magas kitünte­tésit kapott. Az oroszországi kiránduláson eltűnt egy prágai tanár Egy hölggyel való kellemetlen gyanúsítás előzte meg a rejtélyes eltűnést Prága, julius 25. Tegnap tért vissza Szovjet- oroszországból Prágába a csehszlovák turisták kirándulócsoportja. A kirándulók három hétig voltak Oroszországban és megtekintették Le- ningradot, Moszkvát s a Krim-félszig.eten és Románián keresztül utaztak vissza Csehszlová­kiába. Prágában óriási izgalmat keltett a kirán­dulók ama'híradása, hogy a Krim-íélszigeten, Jaltában visszatérés köz­ben rejtélyes körülmények között eltűnt Cser­mák Zdenék mérnök, a prágai kereskedelmi akadémia tanára. A kirándulócsoport egész utón várta a szovjet­hatóságok értesítését arról, hogy Cermák tanár megkerült, a híradást azonban mába várták. A tanár eltűnése igen rejtélyes hátterű. Cer­mák Jaltában panaszkodott a kirándulás vezető­jének, hogy szállása falán a csoportban lévő egyik uri- nőre s magára nézve igen kellemetlen felírá­sokat talált. Felelősségre vonta a kirándulás vezetőjét, hogy miféle pletykák keltek szárnyra s a vezető Cer- mákot megnyugtatta azzal, hogy az Ízléstelen falrairás bizonyára valamelyik orosztól származ- hatik. Ez julius 13-án este történt. Cermák éjjelre már nem tért szállására s az­óta nyoma veszett. Az esetről jelentést tettek a szovjethatóságok­nak s azok megindították a nyomozást, de az Halálos autószerencsétlenség a zlini Baía-gyár kapujában Két hatott, tizenhét sebesült eltűnt tanárt nem sikerült megtalálni. Egyesek véleménye szerint Cermák valószínűleg bűnténynek esett áldo­zatul, de azt sem tartják kizártnak, hogy Cermák any- nyira szivére vette a kompromittáló föliratot, hogy emiatt öngyilkosságot követett el. Az esetről a csehszlovák külképviseleti hatóságok­nál is jelentést tettek, de eddig semmi nyomra­vezető momentumot nem sikerült fölfedezni. A nőtlen tanár édesanyja Prágában súlyos betegen fekszik s ezért nem merik vele közölni fia titok­zatos eltűnését. Az ügy Prágában óriási föltü- nést keltett s a közönség nagy érdeklődéssel várja a rejtélyes eltűnés fejleményeit. ta utasait. Többen látták őt s egyikük fel is szólt hozzá: — Tudja-e, mi újság, az öreg Vavrovdce öngyil­kos lett, beugrott a Yágba. — Lehetetlen, hiszen három óra hosszat várok rája, mert azt mondta, hogy mindjárt visszajön, — válaszolta a meglepett fl&kkeres, de végül mégis kénytelen volt elhinni, hogy utasa többet nem tér vissza. Zliin, julius 25. M a dél után Zlmibem borzal­mas aujtószeirmcsétieuség -történt, ameüymiek két ember élete esett áldozatul, tizenkét ember pe­dig súlyosan megsebesült. Klinkovszky Károly ibrezuicei mészáros hatalmas teherautójával Zlin- be utazott. A mészáros a zflini Mimika-téren elvesztette uralmát az iram-kerék fölött s a teherautó né­hány száz métert vezető nélkül rohant. A teherautó föildörutött egy gyümölcsárus hódiét s azután belerohant a Bata-müvek 'bejárati ka­pujába s széttörte a kapu betonoszlopát. A kapuban álló, jobbára Bat’a-alkalmazottak közül tizennégy személy az autó alá került. A jelenlevők között leírhatatlan pánik keletkezett s az autó alól vérükben fetrengő emberek jaj­veszékelése hallatszott. A helyszínre azonnal mentők érkeztek és tizennégy személyt a kór­házba szállítottak. A sebesülteik közül Kosut Károly mu-kovi és Kunorz Ludmilla lobkovitzi munkás meghalt. A beszállított tizenkét sebesült közül három álla­pota életveszélyes, a többi könnyebb sebesüléssel -úszta meg a szerencsétlenséget. A hatóságiok megindították a vizsgálatot. Megállapították, hogy Klinkovs'zky elindulása előtt két pohár sört ivott. A csendőrök a mészárost letartóztatták. A. szerencsétlenség Zli-nben óriási riadalmat kel­tett. I' HIWBIIilMIMIIlMil ÍI Ilin11« A pőstyéni fürdőigazgatóság volt öreg alkalmazottja meghívta barátját öngyilkosságához Még utoljára körülkocsizta a várost, majd a Vágba ugrott ■■ A türelmes fiakkeres Pöstyén, JuMiufí 25. (Tudósitonik téiMonijéLeai- •béee.) F-urcea köimOiményék között v-á-llt meg az élettől ma déilelLőtt tizenegy óraikor Vavtrovics János 71 esztendős pöetyémi ilaiko®. Az életunt régi pös-tyiéni családból származik. Elődjei -az egylkon* híres pöistyémii papucsok -gyár­tásával' foglalkoztáik, ö maga harminc évem ke- reszitül a pőstyéni fürdőlgaz-gatóiság ezollgáilatá- ban állott s e-z idő alatt le-ló-g szép vagyont gyűj­tött össze. A régii jó időkben számos heiroeg, arisztokrata és diplomata fordult meg a fürdő­ben, akiktől 'busásan hullott a baksis a sz-olgá- ilatkész Vavrovics kezébe. Kiterjedt rokonsága és ismerősed gyakran igényibe is vették őt kü­lönböző kölioaöniölkíkel és hasonlókkal, úgyhogy az utó-bibi éviekben vagyona elveszett. A leg­utóbbi heteikben már gyakran voltaik nála fog- hallások is és a szegény öire-g bizony nehéz kö- írülni'émyek között élt. Ezt annyira szivére vette, hogy ma végzetes tettre határozta el magáit. Délelőtt fölkereste Brezula nevű barátját, egy pöstyénl szabómestert. Hívta őt, hogy jöjjön ve­le egy kis sétakocsizásra. Fel is fogadtak egy fiakkert és Pöstyént néhányszor körüíkocsiz- ták. A Vág hidjánál Vavrovics megállította a kocsit és arra kérte barátját, hogy most már gyalog sétáljanak egy kissé a Vág partján. Né­hány száz métert haladhattak igy együtt. A flakkerest természetesen ott hagyták a hídnál azzal, hogy hamarosan úgyis visszatérnek és folytatják útjukat. A Royial közelében Vavro­vics megállóit, levette kabátját és Így szólt ba­rátjához: — Várj, most valami különöset fogsz látni! Ezután hirtelen lendülettel bevetette magát a Vág hullámaiba s a következő pillanatban már el is merült. Barátja kétségbeesetten sietett segítségért, de a holttestet csak mintegy másfél óra múlva húz­ták ki a Vágból a másik híd közelében. A fiakkeres köz-ben edbóbiakiolt a bakon és vár­Halálos turistaszerencsétlenség a Lomnici-csucs közelében Kassa, julius 25. (Ka-ss-ai szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Megdöbbentő szerencsétlenség történt a Tátrában. Tegnap hajnalban három budapesti: tu­rista indult a Lomnici-csucs megmászására. Egy darabon min-den nehézség nélkül folytatták az út­jukat. Az előlmenő turistának a lába alatt megmoz­dult egy kő és rázuhant a nyomában haladó turista társa fejére. A szerencsétlen ember az erős ütéstől elszédült, elengedte a kötelet és a mélységbe zu­hant. Társai azonnal segítségére siettek, de már csak holttestét tudták kihúzni a szakadékból. A tu­risták eddig nem hozták a csendőrség tudomására tragikus sorsú társuk nevét és igy senki sem tudja, hogy ki az áldozat. LEGÚJABB SPORT 230 magyar versenyző és 50 kísérő megy Berlinbe Budapest, julius 25. (Budapesti szerkesztő­ig égünk te-letfoinjeileintése.) Most máir végleges a berlini olimpiám részitvevő magyar versenyzők száma. Az önköltségesekkel együtt 230 magyar ver­senyző és 50 kisérő megy Berlinbe az olim­piára. A magyar olimpikonok első csoportjai: a céllövők, a lovaspólózók és a modern öt­tusázók vasárnap reggel indulnak. Amerikán és Németországom kívül Magyaror­szágot képviseli a legnagyobb -létszámú csapat. Csak ez a három állam m-eve-z-ett -be minden ver­senyez ámr a. QO A jugoszláv olimpiai vivők Budapesten. Budapesti szemkesztőségüinlk je-l-en-ti telefonon: A ■lengyel és török olimpiai vivócs-apat utóm -most a jugoszláv olimpiai vivők is Budapestre jöttek edzésre. Vezetőjük Pa vei Pimterics, a jugoszláv vivós-ző-vete'ég ritkáira. A jugoszlávok a legjobb magyar vivóikkall a Sainiteilili-iiskulá'bam készül­nek eOő Béniimre. AUSTIN LEGYŐZTE CRAWFORDOT )( Az Anglia-Ausztrália DC-döntőn Austin győ­zött Crawford ellen 4:6, 6:3, 6:1, 6:1 arányban. Lapzártakor Perry játszik Quist ellen. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom