Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-24 / 167. (4016.) szám

Na^«rniebnieUékM ^v évf. (4016) • Péntek • Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több. ■gyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszköi és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELE FŐM: 303-11. 9 • SŰRGÖNYCIM: HIRLRP, PRflHfl. Az átértékelt Locarno (*) Nagy utat tett meg Európa 1925 februárja óta, amikor az első előzetes, úgy­nevezett tapogatózó megbeszélések kez­dődtek egy teljes, maradéktalan és gátlás­mentes német-francia megbékülés érdeké­ben, egészen máig, amikor ismét tapoga­tózni kell, hogy vájjon lehet-e még érvényt szerezni akármilyen enyhe formában egy kínos gyorsasággal elavult elvnek, amely­ről tiz év előtt még valamennyien azt hit­tük, hogy uj fejezetet nyit Európa törté­netében. Nagy az ut, amit megtettünk Stre- semann és Briand Európája óta, de gyor­san robogtunk át rajta s az igazság az, hogy Locarno már régen nem volt érvény­ben akkor, amikor a németek a rajnai meg­szállással hatályon kívül helyezték. Régen nem volt érvényben, egyszerűen azért, mert senki nem hitte, hogy a hitleri Né­metország akármilyen kényszerítő körül­mények hatása alatt respektálni fogja azo­kat az elveket, amelyek szerinte egy né- metellemes szellemiségből fakadtak. A hit­leri külpolitika arra az alapgondolatra tá­maszkodik kezdettől fogva, hogy a háboru- utáni Európa valamennyi diplomáciai had­mozdulata Németország ellen irányult s hogy ennek a kurzusnak csak úgy lehet végetvetni, hogyha Németország ismét a régi wilhelminus módszerekhez tér vissza s úgy küzd a körülzárás ellen, ahogyan a vizi halál ellen harcol az életösztön utolsó görcsös rángásaival a fuldokló: minden stí­lus, szabály és forma betartása nélkül. Lo- carnoban határozottan előkelő szempontok érvényesültek, de vájjon nem vetődik-e fel joggal a kérdés, hogy ez az előkelőség in­dokolatlan volt? Az elvek, amelyek ezt az előkelőséget diktálták, nemcsak hogy nem mentek még át úgy az európai köztudatba, ahogyan néhány jó európai szerette volna, hanem a franciák, németek, olaszok, ango­lok nagyobbik része értetlenül áll velük szemben és a hivatásos diplomaták között meg éppen kevés akadt, aki őszintén és tu­datosan hinni mert volna bennük. Két okos, érdekes és föltétlenül jószándéku európai magánügye volt, amihez szívesen statisztált egy gazdasági konjunktúra gond­talanságába feledkező világ. Az igazság az, hogy Stresemann és Briand európája mindig csak fikció volt, „lidérces messze fény“. Maguk a franciák hittek benne legkevésbbé, a németek leg­alább mindig tisztelettel tekintettek föl arra a jó6zándékra, arra a föltétien és megin- gathatalan békülési hajlandóságra, amely Stresemann politikáját áthatotta. De azért maguk is kezdték érezni, hogy abban, amit Stresemann csinált s ahogyan csinálta, ben­ne volt a tipikus német „balekség", ezért is vadultak el később annyira tőle, ezért is alakult ki később az a bizonyos anti- Locarno mentalitás a német közvélemény­ben s ezért is alkalmazott a Wilhelmstrasse mindig túlzó és erőszakos módszereket, va­lahányszor arról volt szó, hogy el kell haj­lítani a régi stresemanni vonalat a hitleri álláspont felé. A németektől igazán nem lehetett egyebet várni, miután Hitler ura­lomra 'jutott, minthogy revoltálni fognak Locarno ellen, mert Locarno a németek szemében a legfájóbb pont volt, fájóbb, mint Versailles. Azért, mert Versaillesben nem érvényesült a német akarat és a né­met kezdeményezés. Locarno azonban né­met kezdeményezésre jött létre, valójában FOLYTATÁSA A 2. OLD. I. HASABJAN Összeomlott egy ötemeletes bérház a budapesti Rákóczi-utón A katasztrófa méretei még átláthatatlanok Az első félórában tiz súlyos sebesült került elő a romok alól ■ Állítólag hasz hatott Budapest, julius 23. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Borzalmas szerencsétlen­ség történt ma délután a magyar fővárosban. Három őrá tájban irtózatos robajjal összeom­lott a Rákóczi-ut 73. számú ház homlokfala. Az ötemeletes bérház egyik földszinti üzlet­helyiségét átépítik és a falakat kibontották. Valószínűleg ennek következtében történt a katasztrófa. Az épület homlokfala rázuhant a Rákóczi-ut- ra, elborította az ott közlekedő villamost, autó­rendőrség és katonaság elzárta a szerencsétlen­ség környékét, úgyhogy a katasztrófa színhe­lyén csak a mentőcsapatok dolgoznak, mig a kordonon kívül a kiváncsiak ezrei nézik a men­tési munkálatokat. A szerencsétlenség hire ugyanis pillanatok alatt elterjedt a fővárosban s mindenütt érthető izgalmat és megdöbbenést váltott ki. A katasztrófa méretei egyelőre telje­sen átláthatatlanok. Az ötemeletes bérház föld­szintjén üzletek vannak, az emeleteken pedig la-fl kasok és irodahelyiségek. Egyelőre nem leheti tudni, hogy hányán tartózkodtak a házban a szerencsétlenség pillanatában. Négy órakor találták meg az első két súlyos sebesültet: két fiatal bőröndössegédet az egyik földszinti üzletből. Néhány perc múlva újabb két nehéz sebesültet leltek a romok között. A mentési munkálatokat rendkívül megnehe­zíti az a körülmény, hogy a ház falai egyre omlanak, úgyhogy a tűzoltóknak, mentőknek és utászoknak a legnagyobb elővigyázattal kell d.'jígozniok. buszt és valószínűleg a járókelők közül többe­ket, Ehhez hasonló arányú katasztrófa Buda­pesten még nem történt. A veszélyt a közelben tartózkodó őrszemes rendőr vette észre. Ijedten látta, hogy az öt­emeletes bérház, amelynek ötödik emeletét né­hány évvel ezelőtt húzták fel, hirtelen inogni kezd. Izgalomtól remegve kiáltotta el magát: — Mindenki meneküljön, az Istenért! A következő pillanatban a ház frontja fülsi­ketítő robajjal összeomlott. A szerencsétlenség­ről azonnal értesítették a magyar főváros vala­mennyi klinikáját, mert számi tanak arra, hogy az omladékok alól rengeteg sebesült és halott kerül elő. Budapest, julius 23. A délutáni házbeomlási katasztrófáról a Magyar Távirati Iroda az esti órákban a következő jelentést adta ki: A rendkívül forgalmas Rákóczi-utou, a Keleti pályaudvar közvetlen közelében ina délután be­omlott egy átépítésben lévő ötemeletes bérház. Az építési munkálatok miatt számos munkás tartózkodott a házban. Minthogy a bérházban több üzlethelyiség is van, amelyeket az átépítés ellenére sem zártak be, azt hiszik, hogy a romok alatt száhios vevő és üzleti alkalmazott van. A fenyegető veszedelemre a beomlott ház előtt szolgálatot teljesítő rendőrőrszem lett figyelmes, de figyelmeztető kiáltása már későn jött: a bérház fülsiketítő robajjal összeomlott. A laká­sokban többen tartózkodtak és az üzletekben is élénk forgalom volt. A tűzoltók és a mentők né­hány percen belül a helyszínen voltak s utász- csapatok segítségével megkezdték a mentési munkálatokat. A ház omladékái teljesen elzár­ták az utat. Néhány szemtanú kijelentése szerint a beom­lott ház törmelékei alatt egy autótaxi is van. Eddig tiz sebesültet húztak ki a romok alól. Azt hiszik azonban, hogy még vagy husz-har- minc személyt temettek el az omladékok és az üzletek alkalmazottai közül is többen életüket vesztették. A polgármester és a rendőrfőkapi­tány nem sokkal a katasztrófa után megjelent a helyszínen. FOLYTATÁS A 3. OLDALON. Néhány percen belül a tűzoltók és mentők százai rohantak a romhalmazra s megkezdték a mentési munkálatokat. Nem sokkal azután utászcsapatok is kivonultak a helyszínre. A 20 halott? Összeült a háromhatalmi konferencia Anglia el akarja kerülni, hogy Európában két egymással szembenálló államblokk alakuljon London, julius 23. Ma délelőtt kezdődött meg Baldwin miniszterelnök elnöklete alatt a külügy­minisztérium Downing-streeti palotájában a Lo- carno-hatalmak konferenciája. Blum miniszter- elnök kivételével valamennyi delegátus megje­lent a tanácskozásokon. Az első tanácskozás két óra hosszat tartott és teljes eredménnyel végző­dött, Délután 15 óra 30 perckor ismét összeült a háromhatalmi konferencia, A délutáni tanács­kozásokon már Bitun miniszterelnök is részt vett, aki délben érkezett meg repülőgépen az an­gol fővárosba. Blum miniszterelnök a repülő­térről azonnal a Qaridge-hotelbe hajtatott, ahol Baldwin miniszterelnök és Edén külügyminiszter a konferencia résztvevői tiszteletére ebédet adott. A belga delegáció Van Zeeland minisz­terelnökkel és Spaag külügyminiszterrel az élén a reggeli órákban érkezett meg a Liverpool- streeti pályaudvaron, ahol a belga megbízottakat az angol miniszterelnök államtitkára és a belga követség tagjai fogadták. Dacára az esős idő­nek, többszázfőnyi tömeg gyűlt össze a Dov- ning-streeten, hogy láthassa a konferenciára föl­vonuló politikusokat. A ma reggeli angol sajtó behatóan foglalkozik a konferencia jelentőségével és a „Times" töb­bek között örömének ad kifejezést, hogy már eleve biztosítani sikerült a tanácskozásoknak olyan menetét, amely nem fog a további és szé­lesebb alapokon mozgó munka elé akadályokat támasztani. Az angol kormánynak föltétlenül az az igyekezete, hogy megakadályozza, hogy Európában két egymással szemben álló blokk létesüljön. Remélhető, hogy a mostani tanács­kozások eredményeként rövidesen Németország és Olaszország meghatalmazottjai is összeülhet­nek a három most tanácskozó Locarrto-hatalom megbizottaival, A lapok általában megjegyzik, hogy a kis Locarno-konferencián Franciaország meglehetősen elszigetelt álláspontot képvisel, mert a belgák is közeledtek az angol álláspont felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom