Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-22 / 165. (4014.) szám

TP36 JuSos 22, sgerda» 5 Egész Európa izgaíotáan figyeli az olimpiai fáklyafufásf Az olimpiai tüzet, de Coubertin báró szózatát és a görög olajágat viszik Berlinbe a staféta­futók ■ Az olimpiaszózat érdekes szövege ■ Tizenöt görög leány Zeus bedőlt templomában A görög nap tüze lobhantotta let a nemzetek nemes vetélkedésének lángját Olympia, július 21. A PMH tegnapi számá­ban röviden beszámolt arról, hogy az ókori já­tékok helyén kezdetét vette az olimpiai fáklya­futás. Az olimpiai tűz meggyújtása archaikus ünnepségek között történt. Középeurópai idő­számítás szerint féltizenegy órakor vette kezdetét az ünnepség óriási közönség jelenlétében. Harsonahangok jelezték az ünnepség kezdetét, amely után tizenöt fiatal görög leány haladt a Kryptán keresztül az ókori stadionba. A sta­dion közepén állott az antik gyujtószerszám: egy tükör négylábú vasalkotmányon, amilyennel a régi görögök gyújtották meg ismét újból a ki­aludt „szent tüzet“. A leányok egy rudat tarta­nak kezükben, amely gyúlékony anyagokkal van bevonva. A rudat gyújtja meg a homorú tü­körben összegyűjtött napsugár, a tűz átterjed egy edénybe, amelyet a leányok, csoportja lassú menetben körülihordoz a tizenkét „szenthelyen", a Herkules-oltár és a Neraion mellett elhaladva. A leányok ezután az Altis előtt álltak fel. A polgármester, Georgakopuilos államtitkár és dr. Pistor német ügyvivő felszólalása után hatvan fiatalemberből álló szavalókórus szavalja el ógörög nyelven Pindaros olimpiai ódájának két első szakaszát. A bejáratban megjelenő leányok körüljárták az oltárt és az Altis kijáratában meggyujtották az olimpiai tüzet. És ekkor következik 'az ünnepség fénypontja: az első fáklya meggyújtása és a tűz átadása az első fáklyafutónak, A hatalmas tömegen a megilietődés moraja fut végig. A hatvan fiatal görög sportoló előlép és ujgörög nyelven leteszi az olimpiai esküt. Ün­nepélyesen hangzanak a harsány szavak a tör­ténelmi téren. Ezután következik de Coulbertin bárónak, az újkori olimpiák megalapítójának kö­vetkező szózata, amelyet ujgörög és francia nyelven olvasnak feli Az olimpiai szózat „Atléták, akik buzgó kézzel viszitek Olimpiá­ból Berlinbe a szimbolikus lángot, hozzátok aka­rok szólni, mint a modern olimpiai játékok meg­alapítója és tiszteletbeli elnöke arról, hogy mi­lyen szellemben követnek Benneteket gondola­taim és milyen jelentőséget tulajdonítok csele­kedeteknek. Ünnepélyes órákat élünk át, mert mindenütt körülöttünk váratlan képek tűnnek föl és mi­alatt már alig észrevehetően megmutatkoznak az uj Európa és Ázsia formái, szinte hajnali köd­ben, végre — úgy látszik — fölismeri az embe­riség, hogy a válság, amelybe belekeveredett, mindenekelőtt a nevelés válsága. ötven év telt el azóta, hogy 1886-ban min­den személyes indok kikapcsolásával egész élet­erőmet arra tettem föl, hogy előkészítsem a ne­velés reformját, abban a meggyőződésben, hogy sem politikai, sem szociális állandóság nem ér­hető el az azt megelőző pedagógiái reform nél­kül. Úgy hiszem, hogy föladatomat teljesítettem, ha nem is teljes mértékben. Számtalan, az egész világon szétszóródó harci helyeken föllángol ma a test örömünnepe, mint valaha Hellas gimnáziumaiban. Nincs nemzet, nincs osztály, nincs hivatás, amely kivonná ma' gát az ünnep alól. A testi kultúra újraéledése nemcsak a népi egészséget erősítette meg: sok­kal inkább valamilyen „mosolygó sztoicizmus- ban“ sugárzik ki, amely minden egyes embert átsegít az élet napi megpróbáltatásain. Szerencsét kívánhatunk egymásnak az ered­ményhez, de ezzel még nem történt meg minden. A szellemnek meg kell szabadulnia azoktól a kötelékektől, amelyeket a végletekig hajtott egy­oldalúság, a szakfoglalkozások egyoldalúsága ra­kott rá. A széles áttekintés, amelyet a mai kor tesz lehetővé, mindnyájunk számára szükséges a tevékeny élet küszöbén, hacsak rövid pillanat­ra is. A jövő azoké a népeké, amelyek először merik átformálni a felnövekvő fiatal ember ne­velését. Mert a fiatal ember az — nem a gyer­mek —•, aki a sorsot megragadja és alakítja. Ilymódon teremtődik erőteljes és szellemileg át­hatott béke, amely méltó az egészséges becs­vágy és az erős akarat sporttól áthatott idejé­hez. Reátok bízom üzenetemet, amely bizonyára utolsó üzenetem lesz. Sok szerencsét futástokhoz! A n met bizottság oly fáradozással vitte keresz­tül a futás szervezetének megalakítását, amely kivívta valamennyi ország elismerését. A futás az egyik legnevezetesebb helyen kezdődik, az örök görög szellem jegyében, amely mindvégig megvilágította az idők futását és amelynek an­tik formái ma is sokban hozzájárulnak az aktuá­lis problémák megoldásához. Szólítsátok föl nevemben a Berlinben össze­gyűlt ifjúságot, hogy vegyék át működésem örökét, hajtsák azt végre, amit én kezdtem és amiben bennünket a körülvevő pedantéria és a megszokotthoz való ragaszkodás gátolt, fejezzék be a müvet, hogy a testi és szellemi szövetség az emberiség haladására és becsületére örökre megpecsételtessék.*4 sérje azt a németek dicső országába. A keresz­tény Görögország testvéri üdvözletét vigye a méltó módon baráti német népnek. E fáklyával együtt világosítsa meg a láng valamennyi ember szivét és szellemét, a futók, atléták szivét és szellemét a világitó istenség dicsőítésére. Védje a szeretetet, a békét és az igazságosságot, hogy elvezesse az emberiséget az egyetlen igaz Isten dicsőségéhez. Az első futó Ágyulövés hangzik el az ünnepi térség fölött, a harsonák újból megszólalnak és az első futó — Kontylis Konstantinnak hívják — kissé izgatottan előlép. Kezébe veszi az el­ső fáklyát, de Coubertin báró szózatát, egy olajágat az urnából és futva útnak indul. A tömeg hangos szerencsekivánatai kisérik ut­ján. A fáklyafutás megkezdődött! Az első stafétafutó az égő fáklyával eltűnik a tömeg szeme elől, már a piniák által szegélye­zett utón fut Trypolis felé ... Klasszikus görög táncok Ezután megkezdődik az igazi népünnepély. Tizenhárom leány téglavörös ruhában, szandál­ban két görög népi táncot mutat be a közönség óriási tetszése mellett, lljabb táncok következ­nek, amelyeket fiuk és leányok együtt mutatnak be. E táncok Olimpiából és Pyrgosból származ­nak. Egyhangú görög tánczene hallatszik a tér­ség fölött, mindegyre gyorsul az ütem és gyor­sulnak a táncosok mozdulatai.., 1108 kilométer A fáklyafutás kezdetét vette és 1108 kilomé­ter hosszú utón halad Athénen, Deiphin keresz­tül a bolgár határig. A nagyobb görög városok­ban a fáklyafutók a különleges oltárokon szin­tén meggyujtják az olimpiai tüzet, így Delphi- ben, Lármában, Larissában és Szalonikiben, Ci­rill és Metód hazájában. Görögországból Bulgárián, Jugoszlávián, Ma­gyarországon, Ausztrián, Csehszlovákián és Németországon keresztül futnak a fáklyafu­tók Berlinig, ahol az utolsó stafétafutó augusz­tus 1-én délután négy órakor érkezik meg a stadionba a XI. olimpiai játékok megnyitására. A magyar futók A jugoszláv-magyar határon Shvoy Kálmán képviselő veszi át a fáklyát. Szegeden félórás ünnepség állítja meg a stafétát. Itt Szilágyi Fe­renc igazgató veszi át a fáklyát, majd dr. Her­nádi volt maratoni bajnok fut tovább a fáklyá­val. Budapest határában a másik Hernádi, a marathoni bajnokság második helyezettje fut. A városban csupa aktív és volt neves atléta fog futni, igy Bárány István, Barsi László, Kultsár István, Somfay Elemér, a párisi pentat- lon-második viszi a Hősök terére a fáklyát, ahol másfélórás ünnepség keretében gyújtják majd meg az olimpiai tüzet. A Hosök-terén lévő ünnepségen megjelenik az egész kormány, hatalmas tribünöket fognak építeni a közönségnek. Az ünnepség után Takáes-Tholvay gróf adja majd át a fáklyát Szilágyi Lajos bihari főispán­nak, aki útnak inditjla ismét a stafétát. A kilépő határon Köhler Jenő, a székesfehér­vári törvényszék elnöke fog futni, ő adja át a fáklyát az osztrák terület első futójának, Scbmidt Ottónak, az osztrák olimpiai bizottság elnökének. A staféta végleges rendjét — amint Budapest­Az éhség csak legyöngitette, de később megtalálta az igazi fogyasztószert Egy asszony első folyási kísérlete nem jár! eredménnyel. Azután más módszer alkalmazásá­val próbálkozott Olvassa csak el, mit mond róla: „12 hónappal ezelőtt éhezni kezdtem, hogy lefogyjak s 2 hónap múlva elromlottak ugyan idegeim, de nagyon keveset fogytam, Olvastam a különleges diéta nélküli fogyókúrákról és ki­próbáltam a Kruschen-sót. Már az első üveg után megjavult a közérzetem és nyolc hónap múlva jobban aludtam, mint valaha. Most már bármit ehetek és egészen más embernek érzem magamat. Ezenkívül 7 Y kilót adtam le lassan- kint túlsúlyomból. Minden reggel fél teáskanál­nyit veszek be s ez igazi életkedvet ad nekem." D. S.-né. A Kruschen-só enyhén, de mégis biztosan szabadítja meg a szervezetet minden hájképző ételmaradéktól, melyek izületi fájdalmakat, emésztésf zavarokat és sok más bajt okoznak. A Kruscheíi minden szervre, idegre és az egész testre ösztökélő hatással biró sókat tartalmaz. röl jelentik — csak ma állítják össze. A régi olimpiai bajnokokat és helyezetteket ugyanis felkérték, hogy induljanak a stafétában, de va­lamennyitől még nem kaptak választ. Csehszlovákián keresztül Az osztrák-csehszlovák határon az utolsó osztrák futó julius 30-án reggel 9 óra 45 perc­kor adja át a fáklyát az első csehszlovák futó­nak Reingers közelében. Csehszlovákián keresz­tül Neubistritz, Neuhaus, Tábor, Beneschau városok érintésével érkeznek a futók Prágáiba, ahol julius 30-án este 11 órára várják a staféta befutását. Az Óváros-téren megfelelő ünnepé­lyes aktus folyik le, ugyanúgy, mint a többi or­szágok fővárosaiban. Prágából Teresienstadton, Teplitzen, Peterswaldon és Hellendorfon keresz­tül futnak a staféta tagjai a német határig, ahol az első német futó átveszi a fáklyát. A berlini ünnepség Berlin, julius 21. Az olimpiai tűz meggyújtá­sának idejében a berlini városháza előtt szintén ünnepséget tartottak. Az olimpiai szervező­bizottság elnöke, dr. Lehwald, tartott beszédet, majd egy fáklyatartót nyújtott át dr. Lippert ál­lami biztosnak, mire az utóbbi méltatta a perc jelentőségét hosszabb beszédben. Hatalmas tö­meg gyűlt egybe az ötvenhárom nemzet zászlói­val díszített téren és az ünnepséget a rendőrség zenekarának játéka 'kisérte. Dr. Lippert „Heil Olimpia" kiáltással fejezte be beszédét, e pilla­natban a városháza erkélyére felvonták a görög lobogót és a zenekar a görög himnuszt játszotta. A téren felállított hangszórók ezután rádió utján közvetitették az Olympiában kezdődő fákllya- futás ünnepségét A görög egyház áldása Az okmányt, amely a szózatot tartalmazta, az olimpiai lánggal együtt viszik Berlinbe. Az ortodox görög egyház nevében a pyrgosi püspök bizánci ornátusban, papi segédlettel a következő áldást mondta az egybegyült hatal­mas tömeg éhitatos csöndjében: — Isten szavat amely minden ember világos­sága, világosítsa meg a lángot, amely a napsttv gátból született e fáklya meggyújtására és ki? A Zeus-templom romjai, ahol az olimpiai tüzet meggyujtották (balra). — A berlini sporttelep Maradion-kapuján elhelyezett tertályv ahol az ofimpial tűz égni fog (jobbra)*

Next

/
Oldalképek
Tartalom